Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-16 / 113. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1995. május 16., kedd A bíróság épülete. Kissé megviselt, kissé omladozó Orosházán a Táncsics utcán a bíróság épülete. Arról jobb nem is beszélni, hogy az itt dolgozók milyen biztonsági feltételek között kénytelenek munkájukat végezni. Mint azt dr. Vastagh Pál igazságügy-minisztertől megtudtuk, a rekonstrukciót megelőző felmérés, a beruházás előkészítése tavaly májusban megtörtént. A teljes felújítás 75 millió forintba kerülne, ha lenne rá elegendő pénze a tárcának. Az első ütem megvalósítása 10 millió forintot igényel. S hogy ennek anyagi feltételeit mikor tudják előteremteni? A miniszter támogató hozzállásáról biztosította az orosháziakat Fotó: Kovács Erzsébet Marad-e a muronyi idősek otthona? Felina-képzés Füzesgyarmaton Évforduló. Novák Ilona olimpiai bajnok úszónő 1925- ben ezen a napon született Budapesten. 27-szer nyert magyar bajnokságot, 1941—54 között tízszer volt magyar válogatott. 1952-ben Helsinkiben a 4x100 méteres gyors váltó tagjaként olimpiai bajnokságot nyert, ezen kívül négyszer lettfőiskolai világbajnok. Hosszú ideig volt a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, annak elnökségében is tevékenykedett. 1971-től a Magyar Úszószövetség alelnöke, 1974-től pedig az Európai Úszószövetség elnökségi tagja. Az ELTE testnevelő tanáraként ment nyugdíjba. 1992- ben a magyar Olimpiai Érdemrenddel tüntették ki. Tagja az amerikai Halhatatlanok Csarnokának. Miért éppen Geszt? Bár egyesek szerint Geszt a világ végén van, mégis egyre többen keresik fel mostanában ezt a határszéli kistelepülést. Hogy arra kíváncsiak-e, milyen a világ vége, a Tisza-kastélyt szeretnék látni, a geszti pálinka vagy a friss levegő miatt teszik meg ezt az utat, ki tudja!? Egy biztos: az újkígyósi általános iskola felső tagozatos tanulói ezt a falut választották a kirándulásuk helyszínéül, s az IBUSZ is több üdülővendégnek ajánlotta már a Tiszák egykori otthonát, mint érdekes idegenforgalmi látványosságot. Kerékpárúi. Mezőberény és Köröstarcsa között, a 47-es főúttal párhuzamosan építendő kerékpárúihoz a két település közösen nyújtott be pályázatot a KÖHEM-hez, melyet elfogadtak. A beruházási költségek 30 százaléka terheli a két önkormányzatot, a többit támogatásként kapják. A tervek szerint augusztusban már át is adják az új kerékpárutat, melynek építésére versenytárgyalást írnak ki. Alig hároméves épület, társalgóval, ebédlővel, pihenőszobákkal. Látogatásomkor a társalgó csaknem tele van, az idős emberek olvasgatnak, beszélgetnek, tévét néznek, pihennek. A muronyi idősek napközi otthonáról van szó, abból a sajnálatos apropóból, hogy egyes híresztelések szerint az önkormányzat megszünteti, megszüntetni kényszerül ezt az intézményt. Az otthon klubtagjainak mindennapjairól kérdeztem az intézmény jelenlegi, megbízott vezetőjét, Balogh Istvánnét. — Mióta működik az intézmény? — 1992. május 25-e óta, akkor 7 fővel indultunk, ma már 23 beiratkozott idős ember látogatja a napközi otthont, hétköznapokon van erre lehetőség reggel 1/2 8-tól délután 1/2 4-ig. Lehet újságot olvasni, tévét nézni, rádiózni, beszélgetni, lepihenni. Ebéddel is szolgálunk, de nem csupán a klubtagoknak; összesen 55 fő részesül szociális ellátásban. —Milyen szolgáltatása van még az intézménynek? — Feladatunk még néhány rászoruló személy házi gondozása. Nekik házhoz visszük az ebédet, bevásárolunk és ellátjuk a ház körüli teendőket. Az év jeles ünnepnapjain pedig az óvodások kedveskednek műsorral klubtagjainknak. Ez fontos, hiszen az intézményt látogatók átlagéletkora 80 év és többnyire egyedülállók. Ezen ismeretek birtokában kerestem meg a falu polgár- mesterét, Balogh Istvánt. —Mennyire vehetjük komolyan azokat a hangokat, melyek szerint megszűnne az idősek napközi otthona? — Ez a gondolat nem kifejezetten az idősek klubjára vonatkozóan merült föl, hanem más intézményekkel kapcsolatban is, hiszen az önkormányzat ebben az évben 3 millió forintos forráshiánnyal küzd. Különböző teóriák lehetnek arra, hogyan mérsékeljük ezt a hiányt. Felvetődött egy lehetőségként az intézmények átszervezése, esetleges megszüntetése. A képviselő-testület úgy foglalt állást, hogy ameddig az élet nem kényszerít bennünket, addig sem az idősek napközi otthonát, sem a többi intézményt nem szüntetjük meg. Az ön- kormányzat célja az, hogy valamennyi intézmény működését fenntartsa. Május 22-én testületi ülésre kerül sor, melyen Balogh Istvánná beszámolót tart az intézmény működéséül a falu képviselői és polgármestere előtt. Tehát a végleges döntés még várat magára. Ladányi Erika Fontos, hogy aki eladja a termékeket, az tisztában legyen vele, miért is jó az az áru, amit kínálnak a vevőknek—ez volt az egyik oka, hogy a Felina Hungária Kft. az elmúlt héten több turnusban képzést tartott Füzesgyarmaton, a Hotel Ga- rában. A kiváló minőségű női fehérneműiről ismert cég magyarországi gyára Szeghalmon van, így a helyszín megválasztása adott volt. Az ország különböző városaiból érkezett mintegy 160 boltvezető, bolti szakeladó megtekintette a szeghalmi gyárat, ahol megismerkedtek a termékelőállítás folyamatával, egyben a Mezőkovácsházán Sándor László képviselő interpellációt intézett a testülethez a helyi posta nyitvatartási rendjével és szolgáltatásával kapcsolatban. A város lakosainak kérését tolmácsolta, hogy a posta- hivatal legalább 17 óráig legyen nyitva és 15 óra után is fogadjanak el pénzbefizetést. A postahivatal vezetőjének válaszából kiderült, hogy 1994. január 1 -je óta a teljes nyitvatartási idő alatt (azaz 16 óráig) lehet pénzt feladni, illetve kivenni. A nyitvatartás- módosításra a szegedi igazgatóság válaszolt: „A jelenlegi A statisztikákat így is, úgy is lehet értékelni, értelmezni. Nem is olyan régen megjelent a minisztérium által összeállított táblázat, amiben a 117 vegyes középiskola (gimnázium és szakközépiskola) rangsorát állították fel. Öt év átlagát tekintve az orosházi Táncsics az előkelő 17. helyen áll. Egy újabb szempont szerint — a jelentkezők nyelvvizsgaadatai alapján —viszont a 8. A szerzett és a hozott pontok arányai szerint a 12. helyen „tanyázik” a Táncsics. A helyezések ismeretében gyár „házi manökenjei” egy kis bemutatóval rögtönzött piackutatást is végeztek. Ezt követően Christian Fürrutter, a Felina svájci vezetője tartott előadást a szakmai ismeretekről, majd az eladási technikákról, amelyeknek összefoglaló címe az lehetne, hogy „miért nálunk vásároljon a kedves vevő”. Mint Jancsecz Ferencné- től, a Felina-Hungária Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, az ilyen jellegű képzés a Lajtán túl teljesen természetes, ám nálunk még nemigen van hagyománya. A képzés végén a tanfolyam hallgatói bizonyítványt kapnak. Gila Károly nyitvatartási rend, a felvett küldemények tárgynapi továbbítását biztosítja, egy hosszabb nyitvatartás esetén, a 16 óra után felvett küldemények egy része csak a következő munkanapon kerülne továbbításra és a költségeink jelentősen növekednének...” — valamint, hogy a hasonló települések postái az egész országban egységes rend szerint üzemelnek, ezért a nyitvatartási idő meghosszabbítását a posta nem tervezi. Egyúttal kérték a lakosság és az interpelláló képviselő megértését. HM. Blahó János igazgatóhelyettes az alábbi kiegészítést tette: — Ennek az iskolának társadalmi igényeket is ki kell elégítenie. Az általános tantervű osztályoknak létjogosultságuk van intézményünkben, persze még jobb lenne a helyzet, ha (ahogy az elit iskolákban) a speciális képzéseket is felfuttathatnánk. Még előkelőbb helyre tudnánk magunkat „feltornázni”. Bizonyíték erre a német speciális tantervű osztálynak és a biológia fakultációnak az elért felvételi eredménye, ami iskolai szinten is kimagasló. Cs j A posta nem tervez változást A Táncsics és a rangsor Megkérdeztük olvasóinkat Elismerés a szarvasiaknak Ha nem ez lenne a munkájuk, mivel foglalkoznának? Benkő Sándorné, 43 éves, orosházi munkanélküli: Korábban szállodában dolgoztam, de az a munka nem kötött le túlságosan. A könyvek és az emberek viszont mindig foglalkoztattak, ezért valami olyan munka után óhajtoztam, ahol kamatoztathatom ezt a szenvedélyem. Főállásban ez sajnos nem sikerült. De mivel most munka- nélküliként van elég időm, olykor besegítek egy könyvárusító munkájába. Ezt nagyon élvezem, hisz mindig hasonlóra vágytam. Igriczi Katalin, 24 éves, békéscsabai óvónő: Ha nem mai munkahelyemen dolgoznék, akkor is egészen biztosan gyerekekkel foglalkoznék. Talán egy maszek óvodánál kerestem volna állást, mivel annyi pénzem nincs, hogy egy ilyet én nyissak. Esetleg négygyermekes főállású anyának is el tudnám képzelni magam. Nagyon szeretem a gyerekeket. Hogy miért? Ezt csak az tudja, aki köztük van. Szerintem egyszerűen „megfertőzik” az embert. llyés Gáborné, 28 éves mezőkovácsházi telefonközpontkezelő: Én gyors- és gépírónőnek tanultam, ám a mai munkámat sokkal^ érdekesebbnek találom. Őszintén mondom: nagyon elégedett vagyok mostani beosztásommal, s rajta kívül semmi mást nem tudnék elképzelni: Itt a rendőrségen több részlegen is dolgoztam már, de számomra ez a mostani munkakör a legideálisabb. Higyjék el: szeretem, amit csinálok, ezért természtesen újra ezt választanám. Zsótér József, 41 éves, almás- kamarási munkanélküli: Nehézgépkezelői és mező- gazdasági gépszerelői képesítésem van, mégis már hosszabb ideje nincs munkahelyem. Pedig nem vagyok válogatós, bárminek el tudnám képzelni magam. A már említettek mellett, a vízvezeték-szereléstől a ház körüli munkákig szinte mindenhez értek. Most sem unatkozom egy percig sem: állatokat tenyésztek, meg a kertben tevé- kenykedek. (Magyari) Szarvason, a Vajda Péter művelődési házban a közelmúltban rendezték meg Ru- zicskay György Művészeti Emlékversenyt. A zsűri egyik elnöke, a zenei kategóriában a megyeszerte ismert orosházi Dinnyés István zenetanár, zeneszakértő. Ót kértük, foglalja össze, milyennek látta a gyermekek művészeti versenyét. — Már harmadik éve, hogy a zenekategória zsűrielnöke vágyók ezen a versenyen. Nyugodtan mondhatom, hogy az ifjúság művészeti nevelésében ilyen komoly sorozatot az egész országban sehol sem terveznek és eddig nem is tartottak, amilyennek itt Szarvason idén is fültanúi lehettünk. A Remiinger László által létrehozott ifjúsági alapítvány és a Mótyán Tibor vezette Vajda Péter Művelődési Ház komoly művészeti rangon, elismert emlékversenyt hoztak létre. Külön ki kell emeljem a zeneiskola tanárait, akik felkészítették a gyerekeket, mindezt önzetlenül. A szólóének, a szólóhangszer, a kamaraegyüttes, a kamarakórus és a könnyűzene olyan rangos képviselői jelentek meg, hogy bármely más művészeti megmérettetésen bátran részt vehettek volna. Kiemelném például Halász Krisztina szólóének kategóriában nyújtott teljesítményét. Vagy a Suttyómba együttes hegedű, brácsa, nagybőgő hangszereket megszólaltató fiatal tagjait. Bátran állítom, hogy például vonósnégyes kategóriában a Chován zenei iskola kvartettje kiemelkedő műsort adott elő. Úgy éreztem, hogy valakinek a nagy nyilvánosság előtt is meg kell köszönni mind a felkészítő tanároknak, mind a versenyben részt vevő 33 ver- senyezőnek a kiemelkedő szervezőmunkát, illetve szakmai tudását. Sajnálom azonban, hogy évről évre egyre kevesebben kíváncsiak erre az emlékversenyre. Úgy látom, az „ügy” iránti szeretet csak az igazán lelkeseket tudja megmozgatni. Nagyon félő, hogy pénz hiányában ez az országban is egyedülálló gyermek művészeti verseny elsorvad. Kár lenne érte... P.J.