Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-16 / 113. szám

Rozsnyay-emlék verseny. Gyulán, az Erkel Hotelben ma harmincadik alkalommal kez­dődik a gyógyszerészek Rozs- nyay • Mátyás-emlékversenye. A négynapos rendezvény az or­szág minden tájáról várja az elő­adókat, a versenyzőket és a ven­dégeket. A vendégfogadók, a Sanopharma Gyógyszerkeres­kedelmi Vállalat igencsak kitett magáért, hogy a tudományos tanácskozás, emlékverseny résztvevői tanuljanak a kiváló szakemberektől, egymástól, megismerjék megyénket és emellett szabadidőben tartal­masán szórakozzanak is. Az ün­nepélyes megnyitó ma délután fél háromkor kezdődik. Vendég Ozsdolóról. Kovács Géza, Doboz testvérkö­zsége, a Kovászna megyei Ozs- dola polgármestere vendéges­kedett az elmúlt héten négy na­pig a Békés megyei nagyköz­ségben. A korábbi elképzelé­seknek megfelelően Kovács Géza és Doboz vezetői megál­lapodtak abban, hogy idén júli­us 4-én indul Ozsdolára az első, 35 fős csapat egyhetes kirándu­lásra. A sportolókat, gyereke­ket, szülőket családoknál helye­zik el. A doboziak futballmér­kőzésen mérik össze erejüket vendéglátóik csapatával, aero­bic, művészitoma-csoportjuk és irodalmi színpaduk tart be­mutatót. Az ozsdolaiak viszont- látogatására még júliusban sor kerül Dobozon. Vonat gázolta. T. J. mu­ronyi lakos tegnap délután egy óra tájban a helyi vasútállomás közelében vonat alá vetette magát. A szerelvény mindkét lábát levágta. A súlyos sérülés következtében T. J. a kórházba szállítás közben elhunyt. A rendőrség államigazgatási eljárás keretében vizsgálja a baleset körülményeit. 1---------------ÄüTTfTÄ 1 1 07 70 A 19. játékhét nyereményei a jöve­delemadó levonása után a követke­zőim: Egy darab hattalálatos szelvény akadt, nyereménye 11 881 002 schilling. 5+1 találatos 14 darab volt, nyereményük egyenként 282 881 schilling. Az 5 találatos szel­vényekre egyenként 14 777 Schillin­gen a négyesekre egyenként 356 Schillingen a hármasokra egyenként 27 schillinget űzetnek. Telitalálatos Joker négy darab volt, nyere­ményük egyenként 869 225 schilling. „...AZ EMBEREKET EGYENKÉNT MAGÁN­ÉRDEKEIK VEZETIK, DE A KÖZÖSSÉGBEN IGAZSÁGRA TÖREK­SZENEK.” (Vico) KÖRKÉP Rajztanárok randevúja. Tegnap délután Békéscsabán, a városháza Mokos termében Banner Zoltán művészettörténész nyitotta meg a város rajztanárainak munkáiból készült kiállítást. A rajztanárok városi munkaközössége által szervezejt tárlaton Tóth Attila, Mészáros Attila, Varga János, Koszecz Sándor, Adorján Lászlóné, Virág Éva, Berki Zita, Fazekas Attila, Sülé István, Kolarovszki Zoltán, Slezák Lajos, Pataj Pál, Gombos Ildikó, Sallai Lajos, Novák Attila, Lonovics László, Batke László, Szabó Julianna, Romvári Etelka, Prekop János, Varga-Orvos Valéria, N. Balogh Katalin és Németh Lajosné műveit május 30-áig tekinthetik meg a képzőművészetek kedvelői Fotó: Such Tamás Értékesebb, mint az arany (Folytatás az 1. oldalról) pontot kapott. Viselőjét egy né­met vadász ejtette el a mező- hegyesi vadásztársaság terüle­tén. Páskai Sándor gyors szá­mításai szerint az agancs grammjának értéke 3—4-sze- rese az aranyénak. A nágyszé- nási Petőfi Vadásztársaság területén 636 grammos, 160 nemzetközi pontot érő trófea került terítékre, ugyancsak né­met vadász jóvoltából. A kon- dorosi Dolgozók Vadásztársa­ság területén elejtett őzbak 630 grammos trófeája 169 nemzetközi pontot ér, míg a mezőberényi vadásztársaság területén 604 grammos és 168 pontos aganccsal lett gazda­gabb a sikeres vadász. Végül egy érdekesség: a Dél-Alföldi Erdőgazdaság gyulai erdésze­tének területén egy 70 eszten­dős német hölgy, Maria Wink­ler 176,7 nemzetközi pontot érő. 600 grammos agancsot vi­het magával, s gazdagíthatja gyűjteményét. A trófea egyéb­ként majdnem Magyarorszá­gon maradt; a szabályok értel­mében ugyanis 180 nemzetkö­zi pont feletti trófea nemzeti kincs, nem vihető ki hazánk­ból, csak az agyagból és gipsz­ből készült másolata. A szezon szeptember 30-áig tart megyénkben, ahol az őz­bak törzsállomány jó geneti­kai adottságainak köszönhető­en nemzeti kincs. L. E. Gyula csatlakozott a vízvédelmi egyesülethez Pénzhiány miatt egy óvodát bezárnak Gyula Város Önkormányzatá­nak Képviselő-testülete teg­nap délutáni ülésén úgy dön­tött, hogy a Közép-Békési Te­lepülések Vízvédelmi Egye­sületéhez alapító tagként csat­lakozik. Az Élővíz-csatorna menti települések mellett az egyesület létrehozását szor­galmazzák magánszemélyek, a környezetvédelemben elkö­telezett szervezetek és gazda­sági társaságok is. Az egyesület célja a vízvédelem­mel, kiemelten az Élővíz-csa­tornával kapcsolatos érdek- képviselet és érdekvédelem. Gyula az alapításkor esedékes tagdíjat két részletben fizeti meg, idén 200 000 forintot, jövőre pedig 145 000 forintot. A képviselők elfogadták a Gyulai Rendőrkapitányság beszámolóját a közbiztonság­ról, ugyanakkor a város és a kapitányság együttesen létre­hozta a bűnmegelőzési és köz- biztonsági bizottságot, amelynek elnökének dr. Erd­mann Gyula alpolgálmestert választották meg. Az ülés folytatásában a testület átte­kintette az óvodák helyzetét és úgy döntött, hogy a gyulai óvodák gondnokságával kap­csolatos munkáltatói jogkö­rök gyakorlásával a Galamb úti óvoda vezetőjét bízza meg, egyben az intézményt önálló gazdálkodásúvá minősíti át. A gazdasági kényszerűségek hatására Gyulán július 1-jétől hárommal, 44-re csökkentik az óvodai csoportok számát, ezért a Béke sugárúton lévő dr. Széli Imre óvodát bezár­ják. Az ülésen részt vevő óvó­nők képviselője a döntés után kérdésünkre elmondta, hogy az adott körülmények között ez a határozat jelentette a legki­sebb rosszat, a szakemberek is hasonló megoldást javasoltak az égető anyagi feszültségek enyhítésére. Az ülés lapzár­tánk után még folytatódott. L.S. 1995. május 16., kedd Új címzett támogatások 1995-ben a helyi önkormány­zatok címzett és céltámogatá­sára országosan összesen 33,6 milliárd forint fordítható. En­nek közel nyolcvan százalékát — 26,85 milliárd forintot — a folyamatban lévő beruházá­sok támogatási igénye köti le. Az ez évi lehetőség 6,75 milli­árd forint, azonban ezt az összeget terheli a költségveté­si törvényben meghatározott négy támogatandó célra be­nyújtott és a feltételeknek megfelelő céltámogatási igé­nyek 1995. évi üteme, 5 milli­árd 795 millió forint. A mara­dék, vagyis 955 millió forint jut új induló címzett támoga­tásra. A tervek szerint ma este fo­gadja el az Országgyűlés a pá­lyázatok elbírálásáról szóló törvényt. Eszerint 31 önkor­mányzat kap címzett támoga­tást idén induló beruházáshoz, 187 pályázatot pedig elutasíta­nak. Három Békés megyei te­lepülés szerepel a támogatott 31 között. Nagykamarás az ál­talános iskolai vizesblokk épí­tésére, kazáncserére (4 milliós beruházás, saját erő 1 millió) kap 3 milliót úgy, hogy idén 1,1 milliót, jövőre 1,9 milliót. Sarkad a 2. számú általános iskolát kívánja bővíteni 1 tan­teremmel, 1 műhelyteremmel' és szertárral (4,8 milliós beru­házás, saját erő 1,4 millió), erre kap 3,4 milliót idén. Szeg­halom középiskola és kollégi­um fűtési rendszerének átala­kítására (4,8 milliós beruhá­zás, saját erő 0,9 millió) kap 3,9 milliót még az idén. Sajnos az elutasított 187 pá­lyázat között is szerepel szép számmal Békés megyei. A megyei önkormányzatnak há­rom, Békéscsabának három, Békésszentandrásnak négy, Gyulának egy, Orosházának egy, Sarkadnak két, Szegha­lomnak hat igénye jutott erre, a sorsra. S. A. A felsőoktatás jövője Szarvason A szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola és a DATE Mezőgazdasági Víz- és Kör­nyezetgazdálkodási Kara fő­igazgatóinak meghívására dr. Rádli Katalin, az MKM felső- oktatási főosztályvezető-he­lyettese tájékoztatót tartott a múlt héten a két főiskola oktató­inak a felsőoktatás fejlesztésé­nek irányelveiről. Az ez év ápri­lisában országgyűlési határo­zatként kiadott brosúra olyan— külön-külön szimpatikus — irányelveket fogalmaz meg, mint például a minőség, a nyi­tottság, a méltányos tehermeg­osztás, autonómia, amelyek együttese valahogy mégsem tű­nik problémamentesnek. Ma­gának az előadónak is vannak kételyei például az egységes ta­nárképzés megvalósíthatóságá­val, a félfelsőfokú képzéssel, a kreditrendszerrel, az esély- egyenlőséggel kapcsolatban. De a két főiskola oktatóit az őket közvetlenül érintő kérdéskör ér­dekelte leginkább: az elkerül­hetetlennek látszó integráció, valamint a szükséges profilbő­vítés lehetséges irányai. Még mindkét félnek szoknia kell az egyesülés gondolatát, de úgy tű­nik, ez a lépés elkerülhetetlen. S.É. Korrekt a lap A címben szereplő megállapí­tás is elhangzott Orosházán azon a terjesztői fórumon, ahol Bacsúr Imréné és Pataki Antal ügynökségeinek munkatársai találkoztak egymással, a Bé­kés Megyei Hírlap főszerkesz­tőjével, dr. Árpási Zoltánnal, valamint a Népújság Kft. ter­jesztési csoportvezetőjével, Körtvélyesi Csabával. Pataki Antal bevezetőjében elmondta, hogy ilyen körben harmadik alkalommal osztják meg tapasztalataikat a terjesz­tők, majd felhívta valamennyi munkatársának a figyelmét a kézbesítőkkel szembeni elvá­rásokra. A napokban indított sorsjegyakció kapcsán a nyil­vánosságnak ezt a fórumát is megragadta az ügynökségve­zető, hogy felhívja az előfize­tők figyelmét: a 200 forintos sorsjegyet —1 amivel egy 3 milliót érő Renault Lagúnát lehet nyerni — megvásárol­hatják a terjesztőknél, vala­mint az orosházi kirendeltsé­gen, a Szabó Dezső utca 1. szám alatt. Ezután az érintet­tek mondták el azokat az ész­revételeket, amiket velük osz­tanak meg az olvasók: a mű­sorújságban több érdekes ol­vasnivalót szeretnének (a kö­zeljövőben ebben is változás várható — a szerk.). A hallottak kapcsán a fő- szerkesztő biztosította a ter­jesztőket, igyekeznek az új­ságírók és a szerkesztők az egészséges kompromisszumot megtalálni. Garabonciások a Körös-parton A szarvasi vízpartot választot­ta helyszínéül a Magyar Gara­bonciás Szövetség VII, orszá­gos választmányi gyűlése. A szövetség 1989 sóta működik önálló civil szervezetként. Céljuk az olvasótáborok szer­vezéséhez segítséget nyújtani, illetve az ott dolgozó tanárok továbbképzését felvállalni. Emellett pályázatokat írnak, a más külföldi és belföldi, ha­sonló célú társadalmi szerve­zetekkel történő együttműkö­dést koordinálják. A garabonciás szövetség már a meghívójában előzete­sen tájékoztatást adott a város­ról, s tömören, minden infor­mációt összegyűjtve mutatták be Szarvast. A háromnapos eseménysorozat keretében előadást tartottak Tessedik Sá­muel életéről és Szarvas jeles embereiről. Az ótemplomban Demeter László polgármester és az evangélikus lelkésznő fo­gadta a csoportot, majd város­nézésre vitték a vendégeket. Mint máskor is, első útjuk az arborétumba vezetett, és a Ka­talin II. nevű sétahajó idei első utasai lehettek a garabonciá­sok. Elvitték őket az úgyneve­zett Középhalmi Misszióba is, mely nagy benyomást tett a vendégekre. Úgy döntöttek, hogy a garabonciás szövetség mint táborozási helyszínt or­szágos ajánlatukba is felveszi, hogy másoknak is kiajánlhas­sák. A választmány az idén is odaítélte a garabonciás ván­dorbotot, melyet Kamarás Ist­ván, a Vándoraink Alapítvány kuratóriumi elnöke vehetett át. A hét végét a szövetség a Körös-parti koncerten való részvétellel zárta, ahol meg­hallgatták a Magyarország, édes hazám és az 1848-ban hangkazettát az első élő bemu­tatón. P.J. Jó hangulatú este, rock and roll és néptáncbemutatóval, értékes nyeremények kisorsolásával, majd zárásképpen nosztalgia­koncert. Mindez Muronyban történt a hét végén. A rendez­vény célja a gyermekek, az óvo­dások megsegítése. A részle­tekről Kovács Istvánná vezető óvónővel beszélgettünk. — Mi adta az ötletet a bál megrendezéséhez ? — Az ötlet mindenképpen a nehéz gazdasági helyzet kö­vetkeztében született. Ugyan­akkor több óvodában rendez­tek már hasonló programokat — sikerrel. Úgy gondoltuk, hogy mi is megpróbáljuk. — Hogy sikerült a rendez­vény? —Nagyon jól, a vártnál töb­ben jöttek el, bár az előre el­adott jegyek is jelezték az ér­deklődés mértékét. A rendez­vény sikerében nagy szerepe volt támogatóinknak, akik nélkül nem boldogultunk vol­na. Ilyen a helyi polgármesteri hivatal, aki díjmentesen bizto­sította számunkra az épületet és az esten fellépő zenészek, akik szintén ellenszolgáltatás nélkül szórakoztatták a közön­séget. Ezenkívül sok-sok tá­mogató ajánlott fel különféle tombolatárgyakat a rendez­vényre. És természetesen az óvoda minden dolgozója részt vett a szervezési munkálatok­ban. A bál sikerén, a befolyt összeg mértékén felbuzdulva úgy döntöttünk kollégáimmal, hogy jövő májusban újra meg­rendezzük majd. —A befolyt pénzösszeget az óvodások javára fordítják. Le­het-e már tudni, hogy konkré­tan mire? — Rengeteg tervünk van, köztük szerepel a kirándulás­tól kezdve a játékok bővítésé­ig nagyon sok minden. A leg­fontosabb a óvoda területén található KRESZ-park fej­lesztése. Ladányi Erika Bál a muronyi gyermekekért

Next

/
Thumbnails
Contents