Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-10 / 108. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Békéscsaba város címere Az oldalt írta és szerkesz­tette: Bede Zsóka. Mun­katársak voltak: Béla Va­li, Csath Róza, Magyari Barna, Pál Ildikó, Szabó Zsuzsa, Vass Márta. Fotó: Lehoczky Péter és Such Tamás. Várjuk olvasóink leveleit, véleményét: Bé­kés Megyei Hírlap szer­kesztősége, 5600 Békés­csaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi te­lepülésén ma ezen az ol­dalon Szeghalomról és környékéről olvashatnak. A megyeszékhelyen bé­késcsabai olvasóinknak szerkesztettünk különol- dalt. Hírek Kézműves tábor. A Me­seház iskolás korú gyermekek részére kézműves tábort szer­vez június 26-tól július 2-ig. A tábor programja naponta 8 órá­tól 17 óráig tart, délben ebédet biztosítanak. Jelentkezni fo- lyafnatosan lehet a helyszínen. A részvételi díj 1500 forint, melyet a napokban kell befi­zetni. Bővebb felvilágosítást a 326-370-es telefonon kaphat­nak az érdeklődők. Kiállítás. A Csabai Szlová­kok Szervezete pénteken 11 órá­tól rendezi dr. Pataj Pál kiállítását aSzlovákKultúraHázában (Kos­suth tér — 10. sz). Megnyitót mond Paulik Antal, a Művelődé­si és Közoktatási Minisztérium kisebbségi főosztályának szlo­vák referense. CSABAI NAPLÓ A belvárosi terek láncolata Turistaszemmel a megyeszékhelyen Ugye, hogy szép ez a mi városunk? A régi posta épületétől a katolikus templomig is ellátni A két legnagyobb tér, a Sza­badság és a Szent István elvá­lasztott az Andrássy út torko­latával. A Kossuth és a Szebe- rényi térnél ezt a szerepet a Luther utca tölti be. Terekre bontva és együtt is a történel­mi mag a legszebb része a városnak. És a legforgalma­sabb is. A Nemzeti Banktól a régi postáig tart a Szabadság tér, középen az obeliszk zárja le. Ez a viszontagságos múltú emlékmű...Felirata már me­gint megkopott, s nehezen látszik hogy ez áll rajta: „A 101-es gy.-ezred katonáinak emlékére, akik imperialista érdekből életüket vesztet­ték. 1914—1915.” Szemben vele a tér túlsó végén a második világhábo­rú áldozatainak az emlék­dombja húzódik, egy mo­dem szoborral. A kettő közti füves, fás terület közepén a nagy, kerek virágágyás min­dig szép, kivéve most szét­rombolt állapotában a gáz­csőfektetés miatt. Régi ház már csak a páros oldal eljén taláható, mint a papírbolti épület, vagy a ze­neiskola, tiszti klub például. A többi mind az ötvesen évek eleje óta épült, akár­csak a szocreál stílusú volt „pártbizottsági palota”, ahol most vendéglő és szám­talan kisebb, nagyobb vál­lalkozói iroda található. A tér lakói pár évtizeddel ez­előtt tavasztól őszig az erké­lyeken üldögéltek, jó ideje azonban egymás szavát se hallják a gépkocsiforgalom zajától, s jobb ha a levegővel is csínján bánnak. A forgalom nagyságában, sűrűségében a két tér vetek­szik egymással. A Szent István tér egyik sarkán a Fiume Szálló kelle­mes látványt nyújtó épületé­vel, a másikon pedig a szem­nek nem kevésbé kedves ré­gi postával kezdődik. Ha az utóbbi előtt megáll valaki, az épületsor és a nagy lom­bú, öreg fák végében a kato­likus templom két torony­csúcsában gyönyörködhet. Az egyik oldal a hivatali, a másik a üzleti sor a termé­szetes megosztás szerint. A páratlan oldal közepének dí­sze a városháza. Az óriás fejű tulipánokkal, s egy. csöppnyi térrel, padokkal. Az 1871 és 1872-ben épült romantikus stílusban, terve­zője Sztraka Ernő, a hom­lokzaté pedig Ybl Miklós. Kétnyelvű felirat jelzi a ren­deltetést. A túloldal az üzleti világ. Épületei szintén régiek, ki­véve a biztosítóét. Végig fák és köztük helyenként kisebb bokros részek, itt-ott padok­kal. Papír, zöldség, kozmeti­ka, édesség egy-egy üzlet­ben, a régi csemegebolt he­lyén hasonló üzlet, és a jó öreg Állami Áruházból ala­kult, önállósodott Centrum. Szépek ezen az oldalon is a házak, a Centrumé is, ha az áruház fölé nézünk, a Fiume épülete meg kölönösen, de talán a legszebb a 10-es szá­mú. Olyan méltóságteljes, megnyugtató. Központi ré­sze kiemelkedik egy csöppet három nagy ablakával, két oldalt pedig az ötablakos ré­szek teszik az egészet ará­nyossá. Aki előtte elmegy, csak az üzletekre figyel, pe­dig nagyon érdemes távo­labbról egy kicsit, magát a házat nézegetni. Csak az a teljesen elhanyagolt bejárat ne volna... S a túloldalon a kerékpá­rút helyett a járdán bicikliző szabály tál ankodók. Kis kézművesek látványos sikere A Békés Megyei Népművé­szeti Egyesület, a Diáktanya, a Megyei Művelődési Központ és a Békés Megyei Népművé­szetért alapítvány négy hónap­pal ezelőtt hirdette meg általá­nos és középiskolás diákok ré­szére a népi kézműves pályá­zatot. Ennek eredményhirdetésé­re került sor a hétvégén, ame­lyet a pályamunkák kiállításá­val tettek még ünnepélyeseb­bé. Nyolcszáz kis alkotó 1700 pályaművet küldött be a me­gye minden területéről. Ezek a munkák részben egyénileg, részben csoportosan készül­tek. Az általános iskolák közül első díjat kapott a Békéscsabai Szlovák Iskola. Középiskolák közül első helyen végzett a Békéscsabai Megyei Művelő­dési Központ Kézműves Szak­iskolája. Középiskolás egyéniben a Jókai Úti Általános Iskola, Szakmunkásképző és Szakis­kola tanulója, Gergely Irén ér­demelte ki az első helyet. A zsűri ezenkívül 30 különdíjat osztott ki, amelyet 15 külön­böző cég ajánlott fel. A szín­vonalas kiállítást az érdeklő­dők június 2-ig tekinthetik meg Békéscsabán, a Diákta­nyán. A kézmüvesmunkák nemcsak az alkotóknak, a nézőknek is örömet szereznek 1995. május 10., szerda Fagyiparti a nyerteseknek Városi tanulmányi verseny Harmadik alkalommal rendez­ték meg a hétvégén a polgár- mesteri hivatal közművelődési, oktatási és sportirodájának szer­vezésében a harmadik városi ta­nulmányi versenyt. Az íinnepé- lyes megnyitót szombaton ki­lenc órakor tartották a 9. számú általános iskolában. Sisák Péter alpolgármester és Tuskáné Papp Erzsébet irodavezető kö­szöntötte a közel 100 kisdiákot. Hat helyszínen folyt a versen­gés az első helyekért. Negyed tíztől tíz óráig írás­beli feladatlapokat kellett ki­tölteni a gyerekeknek, majd egy félórás szünet után szóbeli „vizsgán” vettek részt. Az öt tagú versenybizottság az első három helyezettet díjazta. Az ünnepélyes díjátadást a pol­gármesteri hivatal dísztermé­ben tartották egy fagyipartin. Matematika tantárgyból a ne­gyedikesek közül Sztojcsev Iván (József Attila Általános Iskola, felkészítő tanár Ja- novszki Attiláné), az ötödike­sek között Baur Eszter (Áchim L. András Általános Iskola, felkészítő tanár Michelsz Lászlóné), a hatodikosok kö­zött Szeri Varga Zoltán (Bel­városi Általános Iskola, felké­szítő tanár Grósz György né), a hetedikesek között Bisztray Zsolt (Szent László Utcai Ál­talános Iskola, felkészítő tanár Varjú Ferencné) a nyolcadiko­sok korosztály ában Erős Zsolt, a Belvárosi Általános Iskola tanulója bizonyult a legjobb­nak, felkészítő tanára Pick György volt. Történelemből a hetedike­sek között Gál Adrienn (Szabó Pál Téri Általános Iskola, fel­készítő tanár Tóthné Zalai Mónika), a nyolcadikosok közül pedig Tóth János (Szent László Utcai Általános Iskola, felkészítő tanár Monostori Magdolna) végzett az élen. Magyarból a negyedikesek közül Farkasinszki Ádél (Sza­bó Pál Téri Általános Iskola, felkészítő tanár Tóth Balázs) ötödikesek közül Bene Zoltán (Evangélikus Gimnázium, fel­készítő tanár Galambos Edit), a hatodikosok között Pet- rovszki Viktor (11. sz Általá­nos Iskola, felkészítő tanár Varga Györgyné) hetedikesek közül Tamáska Nóra (Áchim L. András Általános Iskola, felkészítő tanár Várai Zsuzsa), a nyolcadikosok közül pedig Darida Ágnes (Rózsa Ferenc Gimnázium, felkészítő tanára Farkasné Csathó Katalin) nyerte meg korosztályában a versenyt. Biológiából a hetedikesek között Gellén Nikolett (Ma­dách Utcai Általános Iskola, felkészítő tanárai Komlósiné Csaszni Ildikó és Körösi Ti­bor), a nyolcadikosok között Szász Edina végzett az első helyen, aki a 3. sz. Általános Iskolából érkezett, és Papp Fe­rencné készítette fel. Földrajzból vezet a hetedi­kesek korosztályában Pet- rovszki Zoltán (Áchim L. András Általános Iskola, fel­készítő tanár Sallai Lajosné), a nyolcadikosok között Szegvá­ri Gabriella (Áchim L. András Általános Iskola, felkészítő ta­nár Sallai Lajosné volt). Kémiából a nyolcadikos kategóriában Várai Tamás, a József Attila Általános Iskola tanulója végzett az élen, felké­szítő tanára Kovács Pálné. Fizika tantárgyból a hetedi­kesek között Kliment Kriszti­án (József Attila Általános Is­kola, felkészítő tanár Novo- domszki Pál); a nyolcadikosok korosztályában pedig Baur Edina (a Rózsa Ferenc Gimná­zium tanulója, felkészítő taná­ra, dr. Simon Imréné), kapta meg az első helyezést. Budapesti lelkipásztor A Békéscsabai Református Egyház szervezésében Farkas József budapesti lelkipásztor a hétvégén előadásokat és ige­hirdetéseket tart a hit és a gon­dolkodás jegyében. Pénteken 18 órától a gyülekezeti terem­ben hitmélyítő alkolomra kerül sor. A szombati rendez­vény —mely 16 órakor kezdő­dik — témája: Értékválság ma, a keresztény értékátadás mai lehetőségei. Vasárnap délelőtt a Deák Ferenc utcai templomban Farkas József 10 órától istentiszteletet tart. Iskolaszéki tanácskozás Békéscsabán A közelmúltban adtak egy­másnak randevút a békéscsa­bai általános iskolákban mű­ködő iskolaszékek tagjai, hogy megvitassák tevékeny­ségük eddigi egy esztendejé­nek tapasztalatait. Az iskolaszéki tanácskozás eredményéről Klampeczki Bélát, a házigazda József Atti­la Általános Iskola igazgatóját kérdeztük. — A megyeszékhely vala­mennyi általános iskolája kép­viseltette magát. Hogy dol­goznak, mennyire veszi őket komolyan a helyi társadalom? — erre voltunk leginkább kí­váncsiak. Akik eljöttek, azok már jelenlétükkel is bizonyí­tották: számukra ez nem egy társadalmi megbízatás a sok közül, hanem igenis fontos te­vékenységi terület. A hozzá­szólásokból kiderült, sok helyütt még él az a téveszme, mely szerint az iskolaszék arra való, hogy az iskolai oktatás­hoz való pénzt előteremtse. Ám az iskolaszéknek az okta­tási törvény szerint sem dolga a „pénzcsinálás”. Feladata vi­szont a problémák feltárása és közvetítése a megfelelő hely­re. Átfogó képet kaptunk az oktatási helyzetről és olyan húsbavágó kérdések is fel­merültek, mint a iskolai gyer­meklétszám csökkenése. Ter­mészetesen az általános pénz­hiány is szóba került, ami a jövőben sokkal nagyobb oda­figyelést és racionálisabb gon­dolkodást kíván. —Eddig csak az iskolaszéki munkáról beszéltünk. Mi újság a József Attila Általános Isko­lában? — Nagyon nehéz, ám tartal­milag gazdag év után állunk. Bár iskolánk a város szélén van, több mint nyolcvan elsős iratkozott be hozzánk. Forrás­ban van az oktatásügy, intéz­mény megszűnésekről, külön­böző racionalizálási progra­mokról beszélnek. Tőlem is sok szülő kérdezi: mi lesz a sorsa az intézménynek? Sze­retném megnyugtatni a kör­nyék lakóit, iskolánk továbbra is úgy fog dolgozni mint eddig.

Next

/
Thumbnails
Contents