Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-09 / 107. szám

MS MEGYEI HÍRLAP TARKA OLDAL 1995. május 9., kedd A többség nem is tud a bajról Házimunka, ülés, fekvés — ritkuló csontokkal Az előrehajolva végzett házimunka, mint a porszívózás árt a gerincnek és fájdalmakat is okoz Hétköznapi perpatvaraink A jogász válaszol Mi legyen a szomszédba áthajtó fával? Fülemüleperek ma is vannak. Egyik ügyfelem vitában áll a szomszédjával, mert a kertjéből áthajtó faágakról mindig a salátájára potyog a barack és két nap alatt a nagy melegben megrohad mind a kettő. A fa a világosságot is elfogja az ablaka előtt. Többször kérte a szomszédot, hogy vágja ki a gyümölcsfát, de az erre nem hajlandó. Hogyan rendezhető ez a helyzet? A Polgári Törvénykönyv szomszédjogokra vonatkozó alapszabálya, hogy a tulajdonos a használat során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait, szükségtelenül zavarná, vagy jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A szabályozás kitér az áthajtó ágakról lehulló gyümölcsök problémájára is. A lehullott barackokat akkor tarthatja meg valaki, ha azokat a fa tulajdonosa felszólítás ellenére sem szedi össze. Hogy meddig kell várni a szomszédra? A méltányos idő a helyi szokásoknak, a gyümölcs romlandósá­gának, a körülményeknek megfelelően állapítható meg. Amennyiben a fa tulajdonosa hajlandó időben átjönni és összeszedegetni, ládába rakni a termést, úgy a szomszéd köteles eltűrni azt. Igaz, a telkére való belépésért kártalaní­tást kérhet, mégpedig olyan mértékben, amilyenben a szomszéd az ő telkét használja. Ha például a gyümölcsök felszedése 3 napig tart, erre az időre a helyben' szokásos mértékű használati díjat igényelheti kártalanításként. A gyümölcsszedés közben esetleg letaposott saláták más kárté­rítési igényt is megalapozhatnak. A két tulajdonosi érdek összevetése adhat megoldást a világosságot eltakaró fa sorsára is. A kialakult bírói gyakorlat szerint az épület, az otthon zavartalan használatához kötődő érdek jelentősebb, mint a gyümölcsfához fűződő vagyoni érdek. A természetet viszont óvni kell. Ilyen ügyekben az lenne a célszerűbb, ha ügyfelem a kárának megtérítéséről tárgyalna a szomszédjával, s nem követlené a termő gyümölcsfa kivágását. Hiszen a jó szomszédi viszony kiala­kítása és fenntartása mindkét félnek közös érdeke. dr. Lajer Erika Hajlamos a depresszióra? Olyat adtál magadból, amit én adtam Neked, s most már a mienk az, ami az egyikünké sem, és összeköt egy életen át Téged és Engemet! Tóda * A világ legdrágább anyukáját és anyósát szívből köszöntjük, és boldog, hosszú életet kívá­nunk Békésről: Hugi és Pista * Egy 29 éves lány megismer­kedne nőtlen fiatalemberrel. A lehetőleg fényképpel ellátott leveled a Szívküldi címére vá­rom „Nyár” jeligérel * Sziasztok lányok! Két 18 éves srác, 185/70 és 190/80, kik egy kicsit magá­nyosnak érzik magukat, meg­ismerkednének két 16—20 év közötti lánnyal. Thule jeligére * Helló fiúk! 21 éves és 22 éves vidám természetű lányok keresik vi­dám szórakozni vágyó fiúk je­lentkezését. Komoly kapcso­lat is lehetséges! Vidámság jeligére * Jánosnak Gyomaendrődre Elmentem pénteken és nem láttalak. Nagyon szeretnék már veled találkozni. Szeret­ném, ha komolyan össze tud­nánk egyeztetni egy időpon­tot. Nem tudom, hogy a címed és a vezetékneved leírnád-e, mert ami volt, azt nem tudom hova tettem. Ha leírod, akkor majd a címedre írok és elkül­döm az én címemet is. Bízok benne, hogy összejön egy ta­lálkozás és nem hiába. Móni * Kedves Ismeretlen Ismerős! Barátnőm nincs. Várom je­lentkezésed itt, a Szívküldiben! EFY Lada * P. Krisztinának Mezőhegyesre 1994. májusában a szanazu- gi táborban lelöktél a lejtőn és eltört a kezem, onnan ismer­lek. 1995. április 4-én egy zöld Mercivel és három sráccal lát­talak Gyulán. Ha emlékszel rám, jelentkezz. Négyőnk közül én vagyok a gyulai mo­toros. Jelige: „Ducati” ¥ Ismeretlen ismerős Kérlek, írd meg pontosan az utolsó három számot vagy a helyet, ahol láttál egyébként nincs barátnőm! A LADÁS SRÁC * Mini 18 és fél éves csabai lány vagyok. Én is szeretek buliba, moziba, koncertre járni, mász­kálni a városban és a blues zenét sem vetem meg. De ne­kem sincs kivel menni. Ezért szeretnék veled megismerked­ni. írjál! Várom válaszod. A címem a szerkesztőségben. Maxi * Kedves Bé-nike! Igazad volt, nem akartam Rád se nézni. De a harag el van temetve. Az, ami volt köztünk azt ápoljuk, annak a gyökereit locsoljuk, mégha könnyekkel is. Azért is küldök puszit, de nem ölelés nélkül. Tudd meg ki vagyok, akinek azt mondtad egykor, hogy számomra sem­mi mondanivalód nincs. Ne­kem volna. Látod, már meg­könnyebbültem. Ettől is. Mókuli * Erika! Nem tudom, egyesek miért szeretnek túlozni. Bár az az igazság, ilyet nem szoktam csi­nálni. Hogy is csinálnék, hisz roppant szerény vagyok. De szerintem ez látszik a „K. H.” arcomon! Azt azért remélem tu­dod, amit én már régóta sejtek. Mivel csak egyet mondhatok, hogy: nagyon jó veled! „K.H.” * Két 22 éves (167; 184) magas, vidám, sportos srác 20—30 év közötti nők barátságát keresi. Jelige: Elemi ösztönök * Rómeónak! Egyre közeledik a vizsga ideje, és én nem tudok semmit. Lehet, hogy szeptembertől nem leszünk osztálytársak? Ki fog akkor nekem bókolni? Júlia * Kandúrkám! Köszönöm a szép május el­sejét. Jól éreztem magam Ve­led. Minden nagyon szép volt, csak a fagyit ne etted volna olyan gyorsan. Szeretlek: Szerényke Folyamatosan átépül testünk tartószerkezete, a csontrend­szer. Tömege gyermekkorban gyarapszik, felnőttkorban jó ideig nem változik, de 35-40 év fölött már évente általában 1-1,5 százalékkal csökken. Negyven és hetven év között csontjaink tömegének mint- egy egyharmada elvész. Stabi­litását ez még nem károsítja jelentősen. Idősebbeknél azonban a nemi hormonok ter­melésének csökkenése és a kalciumszegény táplálkozás miatt nagyon gyakori az olyan mértékű csontritkulás, hogy egy-egy ártatlannak tetsző mozdulat vagy csekély terhe­lés is töréssel járhat. A csontritkulásban szenve­dőknek ezért kerülniük kell a csontrendszerükre hirtelen ter­het rovó mozgássorozatokat és helyzeteket. Vonatkozik ez már a reggeli felkelésre is. Kerülni kell az alacsony székeket, hiszen minél alacso­nyabban ülünk, annál maga­sabbra kell majd testünket föl­emelni. Lehetőleg karfás szé­ket használjunk ülőalkalma­tosságnak — ez támaszt ad a leüléshez és a fölálláshoz is. Tárgyak fölemelésekor tart­suk be a szabályt: fél lábunkat behajlítva, guggolásból vé­gezzük az emelést, nem pedig egyenes lábakkal, derékból előrehajolva. Az eíőrehajolva végzett há­zimunka — porszívózás, mo­sás, mosogatás, söprés stb. — árt a gerincnek és fájdalmakat is okoz. A „peckes” testtartás talán eleinte szokatlan és las­sítja a munkát, de kevésbé fá­rasztó, mert a csontozatot egyenletesebben terheli. A csontritkulásban szenve­dő beteg számára különösen fontos a megfelelő fekhely. Ügyeljen arra, hogy az ágy alja egyenes, szilárd lap legyen, az arra kerülő matrac viszont ne legyen túl kemény, hogy a test vonalához tudjon igazodni. Rugalmassága azért is lénye­ges, hogy a törzset egyenesen tudja alátámasztani — így nem alakul ki alvás közben úgyneve­zett kényszertartás és fájdalmas izomfeszülés. Sem a túl ke­mény, sem a túl puha ágy nem alkalmas arra, hogy a gyöngült csontozatú test kényelmesen és jól pihenjen rajta. — oszt— Ha valaki depressziós, több­nyire fájdalmat érez s emiatt keresi fel az orvost. íme egy pszichológiai teszt, amelyből megtudhatja, Önnel mi a helyzet? A tesztsor végén számolja össze, hány kérdés­re válaszolt igennel! 1. Úgy érzi, már semminek nem tud örülni? 2. Nehezére esik, hogy döntsön? 3. Már semmi sem érdekli? 4. Hajlamos arra, hogy so­kat „lelkizzen” dolgokon? 5. Úgy érzi, az életének már semmi értelme? • 6. Fáradtnak és kizsigerelt- nek érzi magát? 7. Rosszul alszik? 8. Nyomást vagy fájdalmat érez a mellkasában? 9. Kevés az étvágya vagy indokolatlanul lefogyott? 10. Vannak partnerével sze­xuális nehézségei? Értékelés. Aki legalább három kérdés­re igennel válaszolt, keressen- fel szakorvost, akitől tanácsot kérhet. Aki öt igen választ adott, valószínűleg pszichiát­riai kezelésre szorul. Ne vegye félvállról a dolgot! Mese, vers, játék gyerekeknek Színezd ki a rajzot saját elképzelésed szerint! Sztyepan Scsipacsov: A katona (Részlet - ford.: Vas István) Ott áll az Elbán, messze otthonától, a háborúnak legvégére ment, Nem süketült meg a csaták zajától, de megsüketítette most a csend. Az elcsitult cstamezőn megállva felmagasodik, széjjelnézeget és verítékét törölgetve látja a fekete erdőt, a kék hegyet. S mert nem félt a halállal szembenézni, útjából még a halál is kitért. Szíve fölött kemény medáliái viszontszikráztatták a napsütést. Horpadt csajkáját az Elba vizébe merítette - csörögve megtelik, Most bajtársai jutnak eszébe, • kik nem jutottak el az ünnepig... Sok-sok száz évvel ezelőtt az indiánok földjének valamelyik távoli sarkában élt egy ember egy­magában. Senki társa nem volt, csak egy hatalmas kutya. Történt egyszer, hogy a kutyájára bízta a kunyhóját, ő maga vadászatra indult. Amint ment, men- degélt az erdőben, egy pompás ma- nioka-ültetvényt pillantott meg. „Hát ezt ugyan kinek köszönhetem” —kérdezte magától, s nem is oktalanul, hiszen messze földön ő volt az egyetlen emberi lény. így hát a gyönyörű ültetvény is csak őt illethette. De azért óvatosan elrejtőzött a bozótosban. ,,Bárcsak idetoppanna az ismeretlen, aki itt a földet műveli—gondolta. Legalább megismer­hetném a jótevőmet." És alighogy elbújt — hű társát, a kutyát látta közeledni! De nem őt kereste a bozótosban — ahogy a vadász várta volna—, hanem az ültetvény mellé futott, levetette a bundáját — és asszonnyá változott! Aztán nekilátott a munkának, estig szorgalmasan gyomlált, gazolt, utána meg visszabújt a bundájába. Visszaváltozott kutyá­vá, és elindult hazafelé. A vadász pedig a nyo­mában. De nagy ravaszul úgy tett, mintha sem­mit sem vett volna észre. Legközelebb azonban ismét meglátogatta az ültetvényt, s egy barlan­got keresett magának, ahol az éjszakát is eltölt- hette. Ott aztán tüzet rakott, és megsütötte ma­gának a finom ma- niokagyökeret. S mint mindig, most is megparan- csQlta otthon a ku­tyának: vigyázzon ám a kunyhóra! A kutya azonban titokban mégis utánaszökött. Amikor a vadász közeledni látta, lefeküdt a barlang bejárata előtt, s úgy tett, mintha alud­na. Hanem amikor a kutya levette a bundáját, és munkához látott — nagy óvatosan odalopako­dott a bundához, fölkapta a földről, visszasza­ladt vPle a barlangjához, és bevetette a tűzbe. így aztán a kutya asszony maradt most már végképp. És soha többé nem tudott átváltozni. Azt beszélik, hogy az asszony hozzáment a vadászhoz, s ahogy teltek-múltak az évek, annyi sok gyerekük, unokájuk született, mint a manio- kagyökér ága. (Indián népmese) A vadász és a kutyája

Next

/
Thumbnails
Contents