Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-09 / 107. szám
MS MEGYEI HÍRLAP TARKA OLDAL 1995. május 9., kedd A többség nem is tud a bajról Házimunka, ülés, fekvés — ritkuló csontokkal Az előrehajolva végzett házimunka, mint a porszívózás árt a gerincnek és fájdalmakat is okoz Hétköznapi perpatvaraink A jogász válaszol Mi legyen a szomszédba áthajtó fával? Fülemüleperek ma is vannak. Egyik ügyfelem vitában áll a szomszédjával, mert a kertjéből áthajtó faágakról mindig a salátájára potyog a barack és két nap alatt a nagy melegben megrohad mind a kettő. A fa a világosságot is elfogja az ablaka előtt. Többször kérte a szomszédot, hogy vágja ki a gyümölcsfát, de az erre nem hajlandó. Hogyan rendezhető ez a helyzet? A Polgári Törvénykönyv szomszédjogokra vonatkozó alapszabálya, hogy a tulajdonos a használat során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait, szükségtelenül zavarná, vagy jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A szabályozás kitér az áthajtó ágakról lehulló gyümölcsök problémájára is. A lehullott barackokat akkor tarthatja meg valaki, ha azokat a fa tulajdonosa felszólítás ellenére sem szedi össze. Hogy meddig kell várni a szomszédra? A méltányos idő a helyi szokásoknak, a gyümölcs romlandóságának, a körülményeknek megfelelően állapítható meg. Amennyiben a fa tulajdonosa hajlandó időben átjönni és összeszedegetni, ládába rakni a termést, úgy a szomszéd köteles eltűrni azt. Igaz, a telkére való belépésért kártalanítást kérhet, mégpedig olyan mértékben, amilyenben a szomszéd az ő telkét használja. Ha például a gyümölcsök felszedése 3 napig tart, erre az időre a helyben' szokásos mértékű használati díjat igényelheti kártalanításként. A gyümölcsszedés közben esetleg letaposott saláták más kártérítési igényt is megalapozhatnak. A két tulajdonosi érdek összevetése adhat megoldást a világosságot eltakaró fa sorsára is. A kialakult bírói gyakorlat szerint az épület, az otthon zavartalan használatához kötődő érdek jelentősebb, mint a gyümölcsfához fűződő vagyoni érdek. A természetet viszont óvni kell. Ilyen ügyekben az lenne a célszerűbb, ha ügyfelem a kárának megtérítéséről tárgyalna a szomszédjával, s nem követlené a termő gyümölcsfa kivágását. Hiszen a jó szomszédi viszony kialakítása és fenntartása mindkét félnek közös érdeke. dr. Lajer Erika Hajlamos a depresszióra? Olyat adtál magadból, amit én adtam Neked, s most már a mienk az, ami az egyikünké sem, és összeköt egy életen át Téged és Engemet! Tóda * A világ legdrágább anyukáját és anyósát szívből köszöntjük, és boldog, hosszú életet kívánunk Békésről: Hugi és Pista * Egy 29 éves lány megismerkedne nőtlen fiatalemberrel. A lehetőleg fényképpel ellátott leveled a Szívküldi címére várom „Nyár” jeligérel * Sziasztok lányok! Két 18 éves srác, 185/70 és 190/80, kik egy kicsit magányosnak érzik magukat, megismerkednének két 16—20 év közötti lánnyal. Thule jeligére * Helló fiúk! 21 éves és 22 éves vidám természetű lányok keresik vidám szórakozni vágyó fiúk jelentkezését. Komoly kapcsolat is lehetséges! Vidámság jeligére * Jánosnak Gyomaendrődre Elmentem pénteken és nem láttalak. Nagyon szeretnék már veled találkozni. Szeretném, ha komolyan össze tudnánk egyeztetni egy időpontot. Nem tudom, hogy a címed és a vezetékneved leírnád-e, mert ami volt, azt nem tudom hova tettem. Ha leírod, akkor majd a címedre írok és elküldöm az én címemet is. Bízok benne, hogy összejön egy találkozás és nem hiába. Móni * Kedves Ismeretlen Ismerős! Barátnőm nincs. Várom jelentkezésed itt, a Szívküldiben! EFY Lada * P. Krisztinának Mezőhegyesre 1994. májusában a szanazu- gi táborban lelöktél a lejtőn és eltört a kezem, onnan ismerlek. 1995. április 4-én egy zöld Mercivel és három sráccal láttalak Gyulán. Ha emlékszel rám, jelentkezz. Négyőnk közül én vagyok a gyulai motoros. Jelige: „Ducati” ¥ Ismeretlen ismerős Kérlek, írd meg pontosan az utolsó három számot vagy a helyet, ahol láttál egyébként nincs barátnőm! A LADÁS SRÁC * Mini 18 és fél éves csabai lány vagyok. Én is szeretek buliba, moziba, koncertre járni, mászkálni a városban és a blues zenét sem vetem meg. De nekem sincs kivel menni. Ezért szeretnék veled megismerkedni. írjál! Várom válaszod. A címem a szerkesztőségben. Maxi * Kedves Bé-nike! Igazad volt, nem akartam Rád se nézni. De a harag el van temetve. Az, ami volt köztünk azt ápoljuk, annak a gyökereit locsoljuk, mégha könnyekkel is. Azért is küldök puszit, de nem ölelés nélkül. Tudd meg ki vagyok, akinek azt mondtad egykor, hogy számomra semmi mondanivalód nincs. Nekem volna. Látod, már megkönnyebbültem. Ettől is. Mókuli * Erika! Nem tudom, egyesek miért szeretnek túlozni. Bár az az igazság, ilyet nem szoktam csinálni. Hogy is csinálnék, hisz roppant szerény vagyok. De szerintem ez látszik a „K. H.” arcomon! Azt azért remélem tudod, amit én már régóta sejtek. Mivel csak egyet mondhatok, hogy: nagyon jó veled! „K.H.” * Két 22 éves (167; 184) magas, vidám, sportos srác 20—30 év közötti nők barátságát keresi. Jelige: Elemi ösztönök * Rómeónak! Egyre közeledik a vizsga ideje, és én nem tudok semmit. Lehet, hogy szeptembertől nem leszünk osztálytársak? Ki fog akkor nekem bókolni? Júlia * Kandúrkám! Köszönöm a szép május elsejét. Jól éreztem magam Veled. Minden nagyon szép volt, csak a fagyit ne etted volna olyan gyorsan. Szeretlek: Szerényke Folyamatosan átépül testünk tartószerkezete, a csontrendszer. Tömege gyermekkorban gyarapszik, felnőttkorban jó ideig nem változik, de 35-40 év fölött már évente általában 1-1,5 százalékkal csökken. Negyven és hetven év között csontjaink tömegének mint- egy egyharmada elvész. Stabilitását ez még nem károsítja jelentősen. Idősebbeknél azonban a nemi hormonok termelésének csökkenése és a kalciumszegény táplálkozás miatt nagyon gyakori az olyan mértékű csontritkulás, hogy egy-egy ártatlannak tetsző mozdulat vagy csekély terhelés is töréssel járhat. A csontritkulásban szenvedőknek ezért kerülniük kell a csontrendszerükre hirtelen terhet rovó mozgássorozatokat és helyzeteket. Vonatkozik ez már a reggeli felkelésre is. Kerülni kell az alacsony székeket, hiszen minél alacsonyabban ülünk, annál magasabbra kell majd testünket fölemelni. Lehetőleg karfás széket használjunk ülőalkalmatosságnak — ez támaszt ad a leüléshez és a fölálláshoz is. Tárgyak fölemelésekor tartsuk be a szabályt: fél lábunkat behajlítva, guggolásból végezzük az emelést, nem pedig egyenes lábakkal, derékból előrehajolva. Az eíőrehajolva végzett házimunka — porszívózás, mosás, mosogatás, söprés stb. — árt a gerincnek és fájdalmakat is okoz. A „peckes” testtartás talán eleinte szokatlan és lassítja a munkát, de kevésbé fárasztó, mert a csontozatot egyenletesebben terheli. A csontritkulásban szenvedő beteg számára különösen fontos a megfelelő fekhely. Ügyeljen arra, hogy az ágy alja egyenes, szilárd lap legyen, az arra kerülő matrac viszont ne legyen túl kemény, hogy a test vonalához tudjon igazodni. Rugalmassága azért is lényeges, hogy a törzset egyenesen tudja alátámasztani — így nem alakul ki alvás közben úgynevezett kényszertartás és fájdalmas izomfeszülés. Sem a túl kemény, sem a túl puha ágy nem alkalmas arra, hogy a gyöngült csontozatú test kényelmesen és jól pihenjen rajta. — oszt— Ha valaki depressziós, többnyire fájdalmat érez s emiatt keresi fel az orvost. íme egy pszichológiai teszt, amelyből megtudhatja, Önnel mi a helyzet? A tesztsor végén számolja össze, hány kérdésre válaszolt igennel! 1. Úgy érzi, már semminek nem tud örülni? 2. Nehezére esik, hogy döntsön? 3. Már semmi sem érdekli? 4. Hajlamos arra, hogy sokat „lelkizzen” dolgokon? 5. Úgy érzi, az életének már semmi értelme? • 6. Fáradtnak és kizsigerelt- nek érzi magát? 7. Rosszul alszik? 8. Nyomást vagy fájdalmat érez a mellkasában? 9. Kevés az étvágya vagy indokolatlanul lefogyott? 10. Vannak partnerével szexuális nehézségei? Értékelés. Aki legalább három kérdésre igennel válaszolt, keressen- fel szakorvost, akitől tanácsot kérhet. Aki öt igen választ adott, valószínűleg pszichiátriai kezelésre szorul. Ne vegye félvállról a dolgot! Mese, vers, játék gyerekeknek Színezd ki a rajzot saját elképzelésed szerint! Sztyepan Scsipacsov: A katona (Részlet - ford.: Vas István) Ott áll az Elbán, messze otthonától, a háborúnak legvégére ment, Nem süketült meg a csaták zajától, de megsüketítette most a csend. Az elcsitult cstamezőn megállva felmagasodik, széjjelnézeget és verítékét törölgetve látja a fekete erdőt, a kék hegyet. S mert nem félt a halállal szembenézni, útjából még a halál is kitért. Szíve fölött kemény medáliái viszontszikráztatták a napsütést. Horpadt csajkáját az Elba vizébe merítette - csörögve megtelik, Most bajtársai jutnak eszébe, • kik nem jutottak el az ünnepig... Sok-sok száz évvel ezelőtt az indiánok földjének valamelyik távoli sarkában élt egy ember egymagában. Senki társa nem volt, csak egy hatalmas kutya. Történt egyszer, hogy a kutyájára bízta a kunyhóját, ő maga vadászatra indult. Amint ment, men- degélt az erdőben, egy pompás ma- nioka-ültetvényt pillantott meg. „Hát ezt ugyan kinek köszönhetem” —kérdezte magától, s nem is oktalanul, hiszen messze földön ő volt az egyetlen emberi lény. így hát a gyönyörű ültetvény is csak őt illethette. De azért óvatosan elrejtőzött a bozótosban. ,,Bárcsak idetoppanna az ismeretlen, aki itt a földet műveli—gondolta. Legalább megismerhetném a jótevőmet." És alighogy elbújt — hű társát, a kutyát látta közeledni! De nem őt kereste a bozótosban — ahogy a vadász várta volna—, hanem az ültetvény mellé futott, levetette a bundáját — és asszonnyá változott! Aztán nekilátott a munkának, estig szorgalmasan gyomlált, gazolt, utána meg visszabújt a bundájába. Visszaváltozott kutyává, és elindult hazafelé. A vadász pedig a nyomában. De nagy ravaszul úgy tett, mintha semmit sem vett volna észre. Legközelebb azonban ismét meglátogatta az ültetvényt, s egy barlangot keresett magának, ahol az éjszakát is eltölt- hette. Ott aztán tüzet rakott, és megsütötte magának a finom ma- niokagyökeret. S mint mindig, most is megparan- csQlta otthon a kutyának: vigyázzon ám a kunyhóra! A kutya azonban titokban mégis utánaszökött. Amikor a vadász közeledni látta, lefeküdt a barlang bejárata előtt, s úgy tett, mintha aludna. Hanem amikor a kutya levette a bundáját, és munkához látott — nagy óvatosan odalopakodott a bundához, fölkapta a földről, visszaszaladt vPle a barlangjához, és bevetette a tűzbe. így aztán a kutya asszony maradt most már végképp. És soha többé nem tudott átváltozni. Azt beszélik, hogy az asszony hozzáment a vadászhoz, s ahogy teltek-múltak az évek, annyi sok gyerekük, unokájuk született, mint a manio- kagyökér ága. (Indián népmese) A vadász és a kutyája