Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-27 / 98. szám

GAZDASÁG A külső üzletrész-tulajdon nem megfelelő forma Kedden este már fél tíz is elmúlt, amikor Sümeghy Csa­ba (Fidesz) Békés megyei képviselő hozzákezdhetett a parlamentben a Tokár István MSZP-s képviselővel közö­sen benyújtott törvényjavas­latuk ismertetéséhez. A szö­vetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény és az elmúlt évek­ben hozott másik nyolc jog­szabály két, alapvetően ellen­érdekeit rétegre tagolta a ma­gyar szövetkezeti mozgalom valamennyi ágazatában a résztvevőket: a ténylegesen munkát végző szövetkezeti tagokra és a kívülálló üzlet­rész-tulajdonosokra. A benn dolgozó tagoknak az az érde­ke, magyarázta Sümeghy Csaba, hogy a szövetkezét jól működjék és a jövedelmet a munka arányában a tagok te­gyék el. A kívülálló üzletrész­tulajdonosok pedig azt vár­ták, hogy a szövetkezetből valamilyen részesedést kap­janak. Különösen az ipari szövetkezetek területén olyan konfliktushelyzetek adódnak, amelyek a kívülál­lókat arra ösztönzik, hogy a működő szövetkezetekben olyan gazdasági helyzet ala­kuljon ki, amely azoknak a mielőbbi megszüntetését ered­ményezze. így tudnak ugyanis készpénzes vagyonhoz jutni. A Sümeghy-Tokár-féle ja­vaslat a szövetkezeti törvény módosításával azt kívánja elérni, hogy jelentősen meg­könnyítsék a szövetkezetek gazdasági társasággá történő átalakulását (például az üzlet­rész-tulajdonosokkal szem­beni elszámolási kötelezett­ség maximum öt évre való meghosszabbításával a jelen­legi egy évvel szemben), s ezzel oldják az említett két tábor gazdasági jellegű ellen­tétét. Képviselőnk felhívta a figyelmet arra, hogy javasla­tuk nem terjed ki a mezőgaz­dasági szövetkezetekre az ag­rárágazat sajátosságai miatt. Vastagh Pál igazságügy­miniszter a kormány nevében nem támogatta a javaslatot, mert, mint mondta, nem sze­rencsések a törvény egészé­nek átgondolása nélküli rész­módosítások, elmaradtak a hatásvizsgálatok, s a szövet­kezeti érdekképviseleti szer­vek véleménye sem ismert. Az SZDSZ képviselője nem értette, miért pont a me­zőgazdasági szövetkezeteket hagynák ki, de a miniszter érveivel is egyetértett. Azt ja­vasolta, hogy térjenek vissza az átalakulási törvény eredeti formájára. A mezőgazdasági bizottság MSZP-s elnöke elismerte, hogy valós problé­máról van szó, de a szövetke­zeti törvény egészének felül­vizsgálatát sürgette. Lénye­gében ezt az álláspontot fej­tette ki az FKGP és az MDF képviselője is. Sümeghy Csaba ismét szót kért, s rámutatott, hogy a nemzeti jövedelem egyhar- madát előállító rétegről van szó, s nem mindegy, hogy most rögtön megállítható-e romlási folyamatuk, vagy csak valamikor, egy év eltel­tével, mire összejön egy új szövetkezeti törvény. Ami pedig az érdekképviseleteket illeti, ő maga az Iparszövet­ség elnöke, Tokár úr pedig ugyanitt a felügyelő bizottság elnöke. S ha a kormány soro­zatban terjeszt be hatásvizs­gálat nélkül javaslatokat, akkor ezt miért pont két szál képvise­lőn kérik számon? Ráadásul az hónapokkal elhúzná az azonna­li beavatkozást igénylő folya­mat megállítását. Az általános vitát elnapolták. S.Á. „Apróság” a Sárréti Tejtói Az Új gépsoron mára 25 g-os túrókrémet csomagolják Fotó: Balogh László Cégfotó MezótrastverKft. EXPORT ALAKULÁSA 100% 80% 60% 40% 20% 1994 1995 (terv) ■ Külföldi piacra B Hazai piacra Az alkatrészeket gyártó kamuti kisüzem a helyi termelőszövet­kezet egykori varrodája helyén jött létre, két évvel ezelőtt. A kft. ügyvezetője Horváth Ist­ván. A cég által foglalkoztatott húsz dolgozó többsége a fiatal korosztályhoz tartozik: aszta­los, lakatos szakmunkások, va­lamint betanított munkások, akik a forgácsoló és hidraulikus présgépek mellett kemény fizi­kai munkát végeznek. A kisüzem egykor varrógépek csi­pogásától hangos hangáraiban most megrendelésre készülnek az alkatrészek. A kisüzem első évi termelési árbevétele 80 százalékban bel­földi, 20 százalékban külföldi megrendelésből származott. 1994-ben az alkatrészek 80 szá­zaléka exportra készült, az idén teljes egészében külföldre dol­goznak. A rendelések folyama­tosan növekednek, ezzel párhu­zamosan a létszám is stabilizá­lódott. Többnyire mezőgazda- sági gépalkatrészeket, berende­zéseket gyártanak, ezeket cím­kével ellátva és becsomagolva exportálják Németországba. Ter­mékeiket a hazai farmergazdasá­gok anyagi okok miatt egyelőre nem tudják megvásárolni. Horváth István ügyvezető szerint a kft.-nek bőven van munkája és megrendelése az idei esztendőre, s alapanyag-el­látottságuk is biztosított. BródaIbolya A Providencia a harmadik A Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. tavalyi esztendeje sikeres volt: ötödik üzleti évét 216 millió forint adózott ered­ménnyel zárta 10,8 milliárd fo­rint díjbevétel mellett — mond­tad Harald Mayer-Rönne, acég vezérigazgatója a tegnap tartott sajtótájékoztatón. A Providen­cia a múlt év végén 730 ezer biztosítást kezelt, s 13 százalé­kos részesedésével harmadik a magyar piacon. A sajtótájékoz­tatón elhangzott az is: a társaság 10 százaléknál nagyobb kötele­ző gépjárműbiztosítási díjemel­kedést szeretne a második fé­lévben. Ha a piacon más termék iránt van kereslet, akkor azt kell ter­melni — ez lehet a mottója a szeghalmi központú Sárréti Tej Rt.-nek. Kiderült, hogy a ha­gyományos termékeik — tej, túró tejföl — fogyasztása visszaesett, hiszen például a te­jet sokan háztól veszik, a mara­dékból, tejfölt, túrót készítenek. A piacon való maradás érdeké­ben két irányban próbálkoztak. Egyfelől megjelentek az érde­kes ízesítésű újdonságokkal, mint például Yoma-család, amely jog­hurtmargarin vagy a háromféle— sonkás, kapros és csípős — ízesí­téssel készülő túrókrém. Felmér­ték azt is, hogy sokan, például kórházakban, gyermekintézmé­nyekben könnyebb lenne a fel- használás, ha lenne kisebb csoma­golású vaj, sajtkrém stb. A „min­ta” adott volt, hiszen a konzer­vgyárak már használják a 25 grammos kiszerelést lekvárok esetében. Nos, a most befejeződött kísérletek eredményeként piacra került a 25 g-os natúr sajtkrém és a hasonló súlyú Yoma-30-as margarinkrém is. Tervezik ugyanekkora túrókrém és ken­hető vaj előállítását is. A prakti­kus, higiénikus új termékek bol­ti ára 10—13 forint között van. Gila Károly Piaci zöldség- és gyümölcsárak Békéscsaba Szarvas Mezőkovácsháza Mezőberény Budapest Miskolc Szeged Tojás Ft/db 9 — 7,— 6,50 7,— 8,20 8,50 9,— Burgonya Ft/kg 90,— 100,— 100,— 90,— 90 — 90 — gO­Sárgarépa Ft/kg 100,— 90,— 100,— 100,— 85,— 120,— lOO,— Gyökér Ft/kg 130,— 90,— 110,— 100,— 110,— 120,— 100,— Vöröshagyma Ft/kg 70,— 70,— 65,— 60,— 90,— 70,— 60,— Fokhagyma Ft/kg 100,— 120,— 100,— 100,— 140,— 180,— 150,— Fejes káposzta Ft/kg 80,— 100,— 120,— 100,— 130,— 140,— 90,— Kelkáposzta Ft/kg 130,— 130,— 150,— 150,— 150,— 220,— 180,— Karfiol Ft/kg 200,— 200,— 185,— 220,— 230,— 260,— 220,— Uborka Ft/kg 120,— 110,— 90,— 120,— 105,— 120,— 150,— Gomba Ft/kg 240,— 220,— 260,— 260,— 220,— 220,— 220,— Citrom Ft/kg 120,— 140,— MO­120,— 150,— — Narancs Ft/kg 120,— 125,— BO— 130,— 112,— Mo­160,— Banán Ft/kg 140,— 150,— 150,— 160,— 147,— no,— 160,— Alma Ft/kg/db 150,— 130,— 45,— 160,— 135,— 140,— 180,— Saláta Ft/fej , 30,— 20,— 25,— 25,— 28,— 40,— — Spenót Ft/kg/cs 40,— 80,— — 60,— 40,— — 70,— Retek Ft/cs 20,— 35,— 20,— 25,— 30,— 30,— — Zöldhagyma Ft/cs 20,— 17 — 18 — 20,— 22,— 25,— — Zöldpaprika Ft/db 30 — 35,— 30,— 30,— 40,— 38,— 45,— Paradicsom Ft/kg 300,— 220 — 280,— 300,— 250,— 280,— 260,— 1995. április 27., csütörtök Jogszabályváltozások Alapok Az 1995. évi XXI. törvény az egyes állami alapokról szóló törvények rendelkezéseit mó­dosította. 1995. április 15-étől a kereskedelemfejlesztési, befekte­tésösztönzési és szerkezetátalakí­tási célú pályázatokkal a Kereske­delemfejlesztési és a Befektetés­ösztönzési Alap összevonásából született Gazdaságfejleszéti Alap­hoz lehet fordulni. A korábban is létező földművelésügyi alapok mellé az Országgyűlés a Mező- gazdasági Fejlesztési Alap és az Országos Erdészeti Alap össze­vonásával létrehozta a Mező- gazdasági és Erdészeti Alapot. Fontos még, hogy a jogszabá­lyok mellékletei meghatároz­zák. az erdőgazdálkodók által fizetendő erdőfenntartási járu­lék, .továbbá a tenyésztési hoz­zájárulás és erdőfelújítás és — nevelési támogatás mértékét. Sertés- és marhaminősítés A vágósertések és a vágó­marhák vágás utáni minősítésé­ről szóló 9/1994. (III. 10.) FM rendeletet módosító 5/1995. (IV. 13.) FM rendelet lényege, hogy a vágóhidat vagy vágóhe­lyet üzemeltető gazdálkodók a minősítés alaprendeletben A Gyulai Húskombinát felvásárlási árai A Gyulai Húskombinát Rt. az alábbi árakon vásárolja a vágóser­téseket: Alapár Áfás ár Kompenzációs Ft/kg 1.95—140 kg közötti súlyban Ft/kg felárral Ft/kg nagyüzemi vágósertés 158,00 176,96 — nagytermelői vágósertés 150,00 168,— 159,90 kistermelői vágósertés II. 140 kg feletti 146,00 — 155,64 szalámisertés 146,00 163,52 155,64 III. 150 kg feletti TF koca 146,00 163,52 155,64 A Gyulai Húskombinát felvásárlói valamennyi helységben meg­találhatók. Értékesítési szándékukat jelezzék feléjük. meghatározott személyi és tár­gyi feltételeit — akár valamely alkalmazottjuk beállításával — a független minősítő tevékeny­ség megkezdéséig, de legké­sőbb 1995. december 31-ig sa­ját maguk kötelesek biztosítani. Mezőgazdasági exporttá­mogatás A 7/1995. (IV: 13.) PM— IKM együttes rendelet 1. és 2. számú melléklete a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ex­porttámogatásról szóló 38/ 1994. (XII. 30.) PM—IKM együttes rendelet 1. és 3. számú mellékletét módosította, illetve egészítette ki. Fontos változás, hogy a darabolt, illetve kicson­tozott sertéshúst exportáló gaz­dálkodók 1995. április 21-től már az említett húsfajták osztá­lyozásától (pl. csontoshúsok, karaj) függő, eltérő mértékű ki­logrammonkénti támogatásra számíthatnak. Az említett idő­ponttól 1200 Ft/kg támogatás jár a kukoricadarát, -lisztet, il­letve kukoricát ipari célra az országból kiszállított agrárvál­lalkozóknak, míg a zsíros gyap­jú exporttámogatásának mérté­ke a kilogrammonkénti 10-ről 15 forintra emelkedett. > ... W . jé ..........................tt A I I A/W !( i ■) íá'-J .rJ.J_J.ri._V J Segít Önnek a fjyRÉKÉSMEGYEIÜIRLáP Csütörtökönként továbbra iá ingyen jelentetjük meg munkanélküli és pályakezdő olvasóink álláshirdetéseit. Anyagkönyvelésben jártas, kereskedelemben profi, 29 éves, 1 gyermekes hölgy munkát keres. Telefon: 443-472, 8—15 óráig. 35 éves, építőipari főiskolát végzett nő alapfokú munkavédelmi képesítéssel és számítógépes ismeretekkel, (WINDOWS, WIN­WORD, EXCEL, ARCHITECH, PC) állást keres. Telefon: (66) 443-736. Varrónői vagy bármilyen otthon végezhető munkát vállalok. Cím: Kiss Erika, Békéscsaba, Egressy u. 49. B, C, E jogosítvánnyal állást keresek. Telefon: 455-171. Főiskolai végzettségű, középkorú hölgy gyermek, illetve gyer­mekek felügyeletét vállalja. Egész napra is, vagy időszakosan. Telefon: (66) 453-187. B kategóriás jogosítvánnyal, személy- és kisteherautóval, tar­goncavezetői jogosítvánnyal munkát keresek. Telefon: 449-207, Békéscsaba, Trefort u. 49. Gimnáziumban érettségizett, gépírni tudó, fiatal lány munkát keres. Minden megoldás érdekel. Békéscsaba, Október 6. u. 9. szám. Középkorú férfi munkát keres felsőfokú áruforgalmi képesítés­sel, többéves raktárvezetői gyakorlattal, üzletkötői ismeretekkel, ,,B” kategóriás jogosítvánnyal. Telefon: 388-041. Fiatalember ügyintézést, vásárlást vállal, napi 4 órában is, csak Gyulán. Ajánlatokat: „Pontos” jeligére Gyula, Városház u. 18. Általános ápoló és asszisztensi végzettséggel munkát vállal­nék. Telefon: (60) 388-625.

Next

/
Thumbnails
Contents