Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-25 / 96. szám
Sarkad, Kódex könyvesbolt Az oldalt szerkesztette: Magyar Mária. Az információk összegyűjtésében a szerkesztő segítségére voltak: Szász Andrásné geszti és B. Széli Katalin sarkadi tudósítók. Vendégjegyzet: Szendrei Eszter. Fotó: Kovács Erzsébet és Lehoczky Péter Hírek Részközgyűlés. Ma délután 16 órától részközgyűlést tart a Kétegyházi Takarékszövetkezet sarkadi fiókja a takarékszövetkezet helyiségében. Mint Márta Józsefné fiókvezetőtől megtudtuk, a részközgyűlésen a vezetőség beszámol a szövetkezet 1994-es tevékenységéről és ismerteti a tavalyi esztendő eredményeit. Környezetvédelem. Testületi ülést tartanak ma délután a sarkadi elöljárók. Az ülésen szó lesz többek között a település környezetvédelmi helyzetéről, a civil szervezeteknek nyújtott támogatások fel- használásáról, a városi diák- és szabadidősportról, valamint a helyijárati autóbusz üzemeltetéséről. Egy hónap késés. Az ütemtervhez képest egyhavi késésben van a Méhkerék— Nagyszalonta határátkelő romániai oldalán épülő útszakasz. Mint Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere elmondta, a késés elsősorban a kedvezőtlen téli időjárásnak köszönhető, ám a lemaradást minden erejükkel igyekeznek behozni az építők. A polgármester megjegyezte, a helyzetet bonyolítja, hogy az út háromsávos lesz, de román oldalon úgy érzik, a-jövőnek is építkeznek, nemcsak a mának. Négyen a döntőben A közelmúltban megtartott kecskeméti Öze Lajos Vers- és Prózamondó Verseny Területi Elődöntőjén kiemelkedően szerepeltek a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola diákjai. Mint a zsűri tagjai elmondták, ők távolból is' úgy látják, a sarkadi középiskolában igen magas színvonalú irodalomoktatás folyhat, hogy a négy megyéből (Bács-Kis- kun, Csongrád, Békés és Szolnok) érkezett több mint 120 fiatal közül ilyen sok sarkadi diák bekerült a döntőbe. A sar- kadiak ugyanis hét tanulóval neveztek be a versenybe, és közülük négyen jutottak a döntőbe. Szilágyi Anikót, Szíjjár- tó Károlyt, Belanka Károlyt és a négy döntőbe került versenyzőt: Posza Juditot, Köleséri Anikót, Kiss Mónikát és Kulcsár Anikót Hegedűs Ezsébet tanárnő készítette fel a versenyre. A díjazottak könyv- és pénzjutalomban részesültek. SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1995. április 25., kedd A parlament kezében vagyunk Geszten az iskola igazgatója, Irázi István is viseli a pedagógusok tiltakozását kifejező kék szalagot. — Valamilyen formában ki kell fejeznünk a tiltakozásunkat a kormány megszorító intézkedései ellen, bár tudjuk, hogy erre a kormány nem sokat ad — mondja. — Sajnos, az idén is a tavalyi költségvetéssel kell gazdálkodnunk. Nincs pénz soros előléptetésre, a normatívákat sem emelik. így nem lehet az inflációval lépést tartani. Az óraszám emelése, és mindaz, ami a az iskolák és a pedagógusok ellen irányul, nagyon visszatetsző. Az előző kormány mindenkit megtartott a helyén. Mi, akik itt éltünk és élünk, dolgozunk nap mint nap lelkiismeretesen. ragaszkodunk az iskolánk fennmaradásához. Hasonló gondolatok fogalmazódtak meg a község elöljáróiban is. Kulturális intézmény nélkül elsorvad a falu — vallják. Véleményük szerint a szellemi értéket nem a település nagysága határozza meg, így ezeket Geszten is meg kellene őrizni, ehhez viszont szükség van az iskolára. Szerb József, a község polgármestere a következőképpen látja a helyzetet: — Bizony nagy gondjai vannak most kis településünknek. Sok a munkanélküli, a segélykérelmek egyre csak halmozódnak, s az egyéb okok miatti hátrányos helyzetünk is nyilvánvaló. Ezzel kapcsolatban pályázatot nyújtottunk be, és most a reménykedés korszakát éljük, hogy talán pénz is lesz belőle. Hogy mi lesz a geszti általános iskolai oktatással, arról most Szerencsére a geszti gyerekek még nem érzékelik azokat a problémákat, amelyektől mostanában egyre többet fáj a felnőttek feje... felelőtlenség lenne bármit is nyilatkozni, hiszen mindannyian a parlament kezében vagyunk. A célunk természetesen a talpon maradás, még ha nehéz körülmények között is... Korunk hőse Kóbor kutyákat mentünk Sarkadon. A papucsnál alig nagyobb korcs a szokásosnál is bizalmatlanabb — kénytelenek vagyunk „belőni”. Előbb-utóbb el fog kábulni, de most még nyálként szalad. Rémülten eredünk utána, nehogy kijusson az autók közé. A hamburgeresbódé oldalát Jancsika, a tizenéves ifjú támasztja három haverja társaságában. Jancsika göndörfürtjei felől akár a görög isten is lehetne. Am mert nem felhők takarta hegycsúcson csücsül, hanem bodegák előtt bandázik, kétségtelen: nem az Olympos ormairól ereszkedett közénk. Jancsika és társai kajálnak. Másodmagammal loholok az ifjak koszorúja előtt. Láttunkra Jancsika boldogan felkacag: , Jönnek a sintérek!” Fülbevalós barátjának is felragyog az arca: „Hű, b... meg, ez jó hecc lesz!” Futunk tovább, már csak a nevetést hallom. A kiskutya valahol meglapult, nem találjuk. Visszafelé odaszólok Jancsikáéknak: „Nem sintérek vagyunk, hanem állatvédők.” „Nézd ma , ugrál a csaj” —mondja a fülbevalós. „Ismerem a kicsikét, felénk lakik. Dilis” —mutat be illendőképpen Jancsika. Én is ismerem Jancsikát. Például onnan, hogy ha szembe hajt velem a keskeny utcán a papája legújabb autóján, akkor okosan teszem, ha Trabantommal felmenekülök a járdára. Továbbá, ha látom Jancsikát önfeledten szotyolát köpködni munkahelyem bejárata előtt, akkor is bölcsebb, ha hallgatok. Mert így is, úgy is én húzom a rövidebbet. Mert Jancsika magabiztos. Mert Jancsika jófopa. Jancsikának lenni rang. Elérendő cél. Ma Jancsika a nyerő. És holnap?___________________________^ íme a félig kész templom előtérben a régi haranglábbal Úgy is lehetne mondani, hogy az újszalontai templom kulcsa a harang, azaz a templom tornyát csak akkor helyezhetik fel, ha a haranglábban lévő 12 mázsás harangot beemelik a templom épületébe, hiszen később az ablakokon keresztül már nem tudják azt a belső térbejuttatni. A harangbeemelés és a torony megépítése után elindulhatnak a bevakolási munkák is. Az építkezés folytatásához a közelmúltban 100 mázsa meszet és 200 mázsa cementet adományozott a Lábatlani Cementgyár a templomot építő református egyháznak. Mint Szabó Lajos polgár- mestertől megtudtuk, bár a tervek szerint a templom állni fog az év végére, ám a belső berendezések megvásárlására már csak jövőre gondolhatnak. Kötegyán nem forráshiányos Bujdosó Lajos, Kötegyán polgármestere az elmúlt hétvégén falugyűlésen számolt be az első negyedév pénzügyi mérlegéről. Mint mondta, optimálisan tervezve 76 millió forintra lett volna szüksége a településnek ebben az esztendőben, ám hamar kiderült, a „nadrágszíjat” 59 millióra kell összehúzni. Szerencsére ma már nem okoz gondot a munkabérek kifizetése, de mint említette, március elején még ilyen problémákkal is küszködniük kellett. Pozitív az is, hogy Kötegyán nem lett forráshiányos település, mint sok más szomszédos község. A polgár- mester pillanatnyilag egyetlen dolgot érez veszélyben: a mozi tornateremmé alakítását. Az ehhez szükséges saját erő ugyanis attól függ, milyen pótköltségvetést fogad el a parlament. Földkimérés Sarkadkeresztúron A legutóbbi sarkadkeresztúri testületi ülésen Földesi Géza, a földkiadó bizottság elnöke arról tájékoztatta a testületet, hogy bizottságuk mandátuma ez év december végén lejár. Mint mondta, a földkiadás a részaránytulajdonosok számára olyan 50 százalékos szinten áll, és amennyiben nem sikerül mindezt százszázalékossá tenni az év végéig, jövőre az FM hivatala folytatja majd az ügyek intézését. Rámutatott, hogy az optimális az volna, ha az ügyek helyben intéződnének, mivel a megegyezés mindig könnyebb, ha azt nem egy másik településről irányítják. Véleménye szerint annak, hogy az idén valamennyi kimérés megtörténik, realitása van, ám az már kevésbé valószínű, hogy vázrajzok, illetve a végleges határozatok is kiadásra kerülhetnek a földkiadó bizottság mandátuma idején. Ezt a munkát feltehetően az FM-hivatala végzi majd el a jövő év elején. Vélemények a kormányról Arról kérdeztük a geszti párt- szervezetek vezetőit, hogy miként ítélik meg Magyarország mai helyzetét, a kormány, illetve a pénzügyminiszter csomagtervét. Jantyik Tibor alpolgármester, az SZDSZ helyi szervezetének ügyvivője a következőket mondta: — A megszorító intézkedéseket már az előző kormánynak is be kellett volna vezetnie. Mivel ez nem történt meg, a jelenlegi helyzet sokkolóan hat az emberekre. Önhibáján kívül hátrányos helyzetben van a községünk. Az ezzel összefüggő pénztelenség természetesen nálunk is nap mint nap érezteti hatását. Én bízom a koalíciós kormányban, és abban, hogy a kisközségek megkapják a megfelelő támogatást, s ezáltal a gyerekek saját falujukban zavartalanul tanulhatnak tovább. Bagdi Sándor, az MDF helyi elnöke pedig így vélekedett: — A pénzügyminiszter csomagterve olyasmiket akar megszüntetni, ami a kisembereket érzékenyen érinti. A szellemi tőkét (gondolok itt a pedagógusok létszámleépítésére), a még kifizethető gyógyszerárakat és a munkahelyeket. Összességében létbizonytalanságot idéznek elő. Balogh Vladimír, a független kisgazdák helyi vezetője: — A szocialisták azt ígérték, szociálisan érzékeny kormányt alakítanak, ám minden nap ennek az ellenkezőjéről győződhetünk meg. Gondolom, a szavazók sem erre vártak... A csomagtervből legalábbis azt lehet „kiolvasni”, hogy annak valóra váltásával a kispénzű emberek még nagyobb nyomorba kerülnek, mint valaha voltak. Járdaépítés Újszalontán. Akármennyire jelentéktelennek tűnik is, a 170 lakosú Újszalontán mégiscsak eseményszámba megy az, hogy a falu egyetlen főutcáján, a Béke utca páros oldalán végre igazi járdán gyalogolhatnak majd a falubeliek. A közel 1000 méter hosszúságúra tervezett járda építésével egy helyi vállalkozót, Diószegi Sándor kőművest (képünkön balról) bízta meg az önkormányzat. Mint a vállalkozó elmondta, eddig 400 méterrel készültek el, s minden valószínűség szerint május első felében befejezik a munkálatokat
