Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-24 / 95. szám
iRÉKÉS megyei hírlap KÖRKÉP 1995. április 24., hétfő Harris Methodist: egészségügyi szolgáltató szervezet Otthon kevésbé fáj... A Harris Methodist Texas állam (USA) legnagyobb egészségügyi ellátó és szolgáltató szervezete. Intézményrendszeréhez két kórház és egy igen szélesen kiterjesztett otthoni ápolási rendszer tartozik. 1930- ban alapították, azóta is megszakítások nélkül működik ez a jól kidolgozott és kiforrott metodika segítségével karitatív módon is tevékenykedő szervezet, melynek módszereiről, hazai alkalmazási lehetőségéről kérdeztük Halmos Miklósáét, a gyulai Pándy Kálmán Kórház ápolási igazgatóját. — Hogyan kerülhet ez a szervezet Magyarországra ? — A világ számos országában próbálnak segíteni, bekapcsolódni egy jóval olcsóbban működő egészségügyi ellátás megteremtésébe. Ha a betegek aktív gyógykezelést már nem igényelnek, de még ápolásra szorulnak, akkor a lábadozási időszakot az otthoni ápolás teremtette feltételek között, saját megszokott környezetükben tölthetik. — Ennek számottevő elő- nyei vannak! — Igen. Elsősorban a beteg szempontjából, hisz ahogyan mondják is: otthon kevésbé fáj... Előnyös ez a megoldás az egészségügy számára is, hisz közelebb kerülhetünk a normatív ápolás megvalósulásához, megszüntethetők lennének az úgynevezett „zsúfolt” osztályok. Az ápoló személyzet nem kényszerül abba a helyzetbe, hogy ha a beteget otthon nem tudják ellátni, akkor a „drága” kórházi ágyon kell tölteni vele a lábadozási időt. — Betegközpontú -szemléletén túl milyen előnyei vannak még ennek az ápolási formának? — Az egészségügyi szakdolgozók számára biztosítana egy plusz kereseti lehetőséget oly módon, hogy ráadásul nem szakmaidegen dolgot kellene végezniük. A keresetkiegészítés lehetősége talán csökkentené a pályaelhagyók arányát is. —Kiből lehet majdan otthoni ápoló? — A munkavállalást szakirányú végzettséghez (a beteg ellátásának igénye szerint) és legalább 8 éves munkaviszonyhoz kötnénk, további feltétel lenne — természetesen csak, ha az elképzelt keretek között valósul meg az otthoni ápolás —, hogy kórházunk dolgozója legyen. A vállalható időt a napi egy—két órától kezdve a műszakig már a nővéreink döntenék el. A tevékenység koordinálója kórházunkban Kiss Ferencné volt ápolási igazgató, akinek kimagasló szakmai rálátása további garancia a sikeres működéshez. — Milyen esélye van ennek az ápolási formának Magyar- országon és a megyében? — Az otthoni ápolás finanszírozását még nem fogadta el az OEP (Országos Egészség- ügyi Pénztár), várhatóan április elején ír ki újabb pályázatot, ahová azonban a kórházak alanyi jogon most sem adhatnak be pályázatot. Ezért ajánlotta fel a Harris Methodist egy kft. alapításának lehetőségét, ahol az egymillió forintos alaptőke 80 százalékát bocsá- taná rendelkezésre, 10 százalékkal a Pándy Kálmán Kórház képviseltetné magát, a fennmaradó 10 százalékot pedig, az előzetes megbeszélések alapján esetleg Gyula Város Önkormányzata biztosítaná. Az elmúlt évben Magyar- országon ilyen segítséggel három kórház nyert pályázatot. Sikeres pályázat esetén a szervezet nem hagyna bennünket magunkra, további segítséget nyújtana a szolgálat működéséhez (ápolási eszközök biztosítása, a nővérek szakmai továbbképzése). A megvalósításhoz egyébként írásos támogató nyilatkozatát adta a Békés megyei képviselő-testületének önkormányzata is. —Mi tette aktuálissá az otthoni ápolás bevezetésének szorgalmazását? — A legsürgetőbb indokok csak felsorolásszerűen: megyénk a legöregedőbb megyék egyike, a vezető halálokok (keringési és daganatos megbetegedések) tekintetében előkelő helyet foglalunk el. Ráadásul évtizedek óta a legalacsonyabban finanszírozott régióban a szociális problémák is halmozottabban jelentkeznek. Szociális érzékenységünk bizonyítékaként is nyitottuk meg elsőként az országban 1994. augusztus 15-én a Hospice-házat. Az otthoni ápolás első hajtása azonban a stomaterápiás nővéreink segítségével a stomás betegek ellátása területén végzett munka. Fontosnak tartjuk a hozzátartozók bevonását az ápolásba, az otthoni ápolás erre is alkalmat teremtene. H. É. Az akarat kevés Egyre több fiatal pályakezdő nem tud tanulmányai befejezése után elhelyezkedni. Hiába van meg bennük a tenni- akarás, sokan a munkanélküliek számát gyarapítják. Ez a sorsa Biharugrán a 21 éves Dán Mónikának is, aki így meséli el két munkahelye történetét: — 1992-ben végeztem Sarkadon, a Postaforgalmi Szak- középiskolában. Az érettségi után három nappal már telefonkezelőként dolgozhattam a biharugrai postán. 1994. december 31-én lejárt a szerződésem, ugyanis egy kismama helyén dolgoztam. Mindössze 5 napig voltam munkanélküli, a PROCOOP Diszkont ugyanis alkalmazott az egyik táppénzen lévő dolgozójuk helyettesítésére, A postán havi nettó 16 ezret kerestem, a segély sem lett volna kevés, ám én dolgozni akartam. Két hónap elteltével azonban a beteg dolgozó visszajött, így ismét munkanélküli lettem. Munkanélküli-segély csak nyolc hónapig kapok, hiszen nincs meg a négyéves munkaviszonyom. Nagyon el vagyok keseredve. Imádtam a telefonközpontot, de szerettem eladóként is dolgozni. Jelenleg nem marad más a számomra, mint itthon többet segíteni a szüleimnek. Bertalan Erika A kis József Attila Békés megyében Immáron 58 éve nincs az élők sorában a „város peremén” született gyermek: József Attila. Az a hányatott sorsú, árván hagyott, megértésre, szeretet- re, dédelgetésre vágyó, rendkívül gyenge idegzetű kisgyerek, akiből a legújabbkori irodalom szerint: „a magyar és a világirodalom egyik legnagyobb modem lírikusa” lett. A kisgyerek József Attila gyulai és Békés megyei tartózkodásának néhány mozzanatát idézzük most fel: az előzményeket, a Gyulán töltött 3 sorsdöntő napot, az Öcsödre indulást és az ottani nevelkedésének máig vitatott néhány (feltételezett) jellemzőjét. Az 5 éves gyermek 1910. március 18—21-ig volt Gyulán. Az utóbbi napon indult el Öcsödre, ahol két év és három hónapig, 1912. június 19-éig nevelkedett. Gyulán azért fordult meg, mert itt került a Gyulai Állami Gyermekmenhely állományába és innen vitték az említett menhelyhez és az akkor Békés megyéhez tartozó Öcsödre nevelőszülőkhöz. Apja, József Áron még a kisgyerek 3 éves korában elhagyja családját: kivándorol. A családfenntarás nehéz feladata az édesanyára: Pőcze Borbálára hárul, aki ahhoz, hogy eltarthassa 3 gyermekét, kora reggeltől késő estig távol van családjától. József Attila, mint kisgyerek, hasonlóan a többi városperemihez, élte szegény, ám szabad életét. Övé volt az utca, a grand, ahogyan azt Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című ifjúsági regényében bemutatja. Van édesanyja, vannak testvérei, van otthona, övé a város nyomorával és szabadságával. Szegénység és szabadság együtt! Ámde elérkezik 1910. március 18-a. A kis Attila, két évvel idősebb nővérével, Etelkával útra kel. A budapesti menhelyközpontba (a mai Heim Pál Gyermekkórház régi épületébe) mennek. Itt döntenek arról, hogy a két gyermek elhagyva otthonát, utcáját, városát, a gyulai intézet állományába kerüljön. Besorolják őket egy „transzportba”, élelmet, okmányt, vasúti jegyet kapnak, s kísérővel elindulnak a messze ismeretlenbe. A gyulai vasútállomáson kisvonatra szállnak, azzal az akkori gyulai menhelyköz- pontig (a mai Szt. István utca 36. sz. alatti Gyógypedagógiai Intézetig) utazva érkeznek meg. Az intézményben nagy a zsúfoltság, sok a gyerek: idegfeszítő a légkör. Fürdés, orvosi vizsgálat, nyilvántartásba vétel. Magukra maradnak. Vajon hova kerülnek? Vagy maradnak? Ki tudja ezt még! Pedig jó lenne innen mielőbb megszabadulni! A három napon ez meg is történik végre. A késedelem oka nem azért adódott, mert valamelyikük beteg, hanem azért, mert mindenképpen a két testvért egy nevelőszülőhöz kell kiadni. Keresni kellett olyan családot, amelyik hajlandó mindkettőjüket fogadni. Megjelenik kísérőjük. Megtudják, hogy Öcsödre kerülnek a Gombai családhoz. Megkapják egyenruhájukat, kísérőjük vonatjegyét, elemózsiájukat és azt az intelmet, hogy „jók legyenek az úton és Öcsödön fogadjanak szót”. Újra kisvonatra szállnak. A gyulai vasútállomáson nagyvonatra szállva, majd Mezőtúron átszállva Szarvasra érkeznek. Innen lovaskocsival folytatják útjukat az ismeretlen Öcsödre. Furcsa a két gyerek számára a falusi környezet. Eddig az ismeretlen jövő, az otthontalanság érzése uralkodott a két gyereken, és most Gombai bácsi kijelentése és „újrakeresztelése” jelentett Attilának szomorúságot. Merthogy „Attila név nincs és ő Pista”. Ezzel létét kérdőjelezte meg a kisgyereknek. Legalábbis ő úgy érzi. Pedig lehetséges, hogy az öreg a kisgyereket a későbbi csúfolódástól akarta megkímélni, hisz a kis Attila ezzel a névvel „fehér veréb” lett volna az osztályban: a fehér verebet pedig megtépik a többiek. Az állatot tartó falusi családoknál, a család minden tagjának egész évben megvolt a mindennapi tennivalója. Amennyiben állami gondozott tartozott a családhoz, a gondozott gyerek is éppen úgy kivette a részét a munkából, mint az édesgyerek. A jószág mindig enni kért; ellátásában nem lehetett mulasztani. A kis Attila két okból kapott ki: ha elhanyagolta kötelességét; nem fogadva szót, és ha hazudott. Gombai bácsi a maga módján szerethette a kisgyereket. A fenyítés alkalmazott módja a kor szokása szerinti. A bácsi az öreg parasztok ridegségével próbálta nevelni a kisgyereket, a számára szokatlan, csavargást nem tűrő környezetben. Attila makaccsá vált, és álomvilágba menekült, hiszen az iskolában is csúfolták társai egyenruhája és sora miatt „lelencnek” mondták, jóllehet őt nem lelte meg senki. A csúfolódásra adott válasza a két gyereknek: „Szép mamám volt”. A város szélén, Ferencvárosban született kisgyerek Öcsödöt nem tudta megszokni és megszeretni. B.G. Élénk (még) a kereslet az új autók iránt Tizenhét személygépkocsi márka, mintegy száz típusa mutatkozott be szombaton azon az autó kiállításon, melyet a megye'dílerei Békéscsabán, a főiskola sportcsarnokában szerveztek. A nyárias időben, az egésznapos rendezvényre szép számú érdeklődő látogatott ki, mi több, nem csak a nézgelődés, hanem a vásárlás szándékával is. A zárásra kiderült: több kiállított darab gazdára talált, a helyszínen sok autó elkelt, vagy megkötötték rá az értékesítési szerződést. Néhány márkereskedőtől megtudtuk: a forint drasztikus leértékelése, a megemelt behozatali vámok nyilvánosságra kerülése után azonnal, már hetekkel ezelőtt megindult egy fokozottabb kereslet az új kocsik iránt. S május elsejétől, a küszübön álló újabb tíz szá- zakékos fogyasztói adó bevezetése az autóvásárlókat arra ösztönzi, hogy a készleten lévőjárműveket még a régi áron vásárolják meg. Nos, úgy tűnik, hogy a célegyenesbe érve, a magyarok számára még megfizethető és elérhető, az alsó és a középkategóriájú kocsikból kimerülőben vannak a készletek, egyes márkákból a bemutató kocsik is elkeltek. —sz— A Westel most olyan mobiltelefont kínál Önnek, amely egyetlen feltöltéssel akár négy napig is készenlétben áll. Ez az új Nokia 720-as - a legkitartóbb mobiltelefon. Azoknak ajánljuk, akik hosszabb ideig nem kerülnek konnektorközeibe, vagy egyszerűen nincs kedvük úton-útfélen feltölteni a készüléküket. A legközelebbi Westel irodában Ön is kipróbálhatja a Nokia 720-ast, és személyesen is meggyőződhet arról, hogy ez a telefon egyedülállóan hosszú ideig állja a sarat. KUPON Hiszen 96 órás műszakban dolgozik. Mozgásban az üzlet Ha ezzel a kuponnal a Westel bármelyik irodájában Nokia 720-as készüléket vásárol, egy pólót és 3 hónapos Információ: Westel Telemarketing 265-8023, (06 60) 327-087 WESTEL IRODA: BÉKÉSCSABA. 5600 GYÓNI G. U. 21.. TEL: (06 66) 447-111, kap ajándékba! RÁDIÓTELEFON: (06 60) 384-000 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: ALMÁSSY ATTILA TEL: (06 60) 384-009. MÁTÉ LÁSZLÓ TEL: (06 60) 384-010 ÄÖL.. ............ W ESTEL FORGALMAZÓK: • OROSHÁZA, PHARMADENT KFT., 5900 VÖRÖSMARTY U. 2„ TEL.: (06 68) 312-935 • SZEGHALOM, INTERTECHNIKA KFT., 5520 TILDY ü. 20-24., Hím TEL: (06 66) 371-580 QQOO Érvényes: 1995 május 31 -ig BMh «(«)}! WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT NOKIA 720: 00 ÓRÁS MŰSZAKBAN DOLGOZIK J József Attila Etus testvérével gyerekkorában
