Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-24 / 95. szám

iRÉKÉS megyei hírlap KÖRKÉP 1995. április 24., hétfő Harris Methodist: egészségügyi szolgáltató szervezet Otthon kevésbé fáj... A Harris Methodist Texas állam (USA) legnagyobb egészségügyi ellátó és szolgáltató szervezete. Intéz­ményrendszeréhez két kórház és egy igen szélesen kiterjesztett otthoni ápolási rendszer tartozik. 1930- ban alapították, azóta is megszakítások nélkül műkö­dik ez a jól kidolgozott és kiforrott metodika segítségé­vel karitatív módon is tevékenykedő szervezet, mely­nek módszereiről, hazai alkalmazási lehetőségéről kérdeztük Halmos Miklósáét, a gyulai Pándy Kálmán Kórház ápolási igazgatóját. — Hogyan kerülhet ez a szer­vezet Magyarországra ? — A világ számos országá­ban próbálnak segíteni, bekap­csolódni egy jóval olcsóbban működő egészségügyi ellátás megteremtésébe. Ha a betegek aktív gyógykezelést már nem igényelnek, de még ápolásra szorulnak, akkor a lábadozási időszakot az otthoni ápolás te­remtette feltételek között, sa­ját megszokott környezetük­ben tölthetik. — Ennek számottevő elő- nyei vannak! — Igen. Elsősorban a beteg szempontjából, hisz ahogyan mondják is: otthon kevésbé fáj... Előnyös ez a megoldás az egészségügy számára is, hisz közelebb kerülhetünk a nor­matív ápolás megvalósulásá­hoz, megszüntethetők lenné­nek az úgynevezett „zsúfolt” osztályok. Az ápoló személy­zet nem kényszerül abba a helyzetbe, hogy ha a beteget otthon nem tudják ellátni, ak­kor a „drága” kórházi ágyon kell tölteni vele a lábadozási időt. — Betegközpontú -szemléle­tén túl milyen előnyei vannak még ennek az ápolási formá­nak? — Az egészségügyi szakdol­gozók számára biztosítana egy plusz kereseti lehetőséget oly módon, hogy ráadásul nem szakmaidegen dolgot kellene végezniük. A keresetkiegészí­tés lehetősége talán csökkente­né a pályaelhagyók arányát is. —Kiből lehet majdan ottho­ni ápoló? — A munkavállalást szakirá­nyú végzettséghez (a beteg ellá­tásának igénye szerint) és leg­alább 8 éves munkaviszonyhoz kötnénk, további feltétel lenne — természetesen csak, ha az elképzelt keretek között valósul meg az otthoni ápolás —, hogy kórházunk dolgozója legyen. A vállalható időt a napi egy—két órától kezdve a műszakig már a nővéreink döntenék el. A tevé­kenység koordinálója kórhá­zunkban Kiss Ferencné volt ápolási igazgató, akinek kima­gasló szakmai rálátása további garancia a sikeres működéshez. — Milyen esélye van ennek az ápolási formának Magyar- országon és a megyében? — Az otthoni ápolás finan­szírozását még nem fogadta el az OEP (Országos Egészség- ügyi Pénztár), várhatóan ápri­lis elején ír ki újabb pályáza­tot, ahová azonban a kórházak alanyi jogon most sem adhat­nak be pályázatot. Ezért aján­lotta fel a Harris Methodist egy kft. alapításának lehetőségét, ahol az egymillió forintos alaptőke 80 százalékát bocsá- taná rendelkezésre, 10 száza­lékkal a Pándy Kálmán Kór­ház képviseltetné magát, a fennmaradó 10 százalékot pe­dig, az előzetes megbeszélé­sek alapján esetleg Gyula Vá­ros Önkormányzata biztosíta­ná. Az elmúlt évben Magyar- országon ilyen segítséggel há­rom kórház nyert pályázatot. Sikeres pályázat esetén a szer­vezet nem hagyna bennünket magunkra, további segítséget nyújtana a szolgálat működé­séhez (ápolási eszközök bizto­sítása, a nővérek szakmai to­vábbképzése). A megvalósí­táshoz egyébként írásos támo­gató nyilatkozatát adta a Bé­kés megyei képviselő-testüle­tének önkormányzata is. —Mi tette aktuálissá az ott­honi ápolás bevezetésének szorgalmazását? — A legsürgetőbb indokok csak felsorolásszerűen: me­gyénk a legöregedőbb megyék egyike, a vezető halálokok (keringési és daganatos meg­betegedések) tekintetében előkelő helyet foglalunk el. Ráadásul évtizedek óta a leg­alacsonyabban finanszírozott régióban a szociális problé­mák is halmozottabban jelent­keznek. Szociális érzékeny­ségünk bizonyítékaként is nyi­tottuk meg elsőként az ország­ban 1994. augusztus 15-én a Hospice-házat. Az otthoni ápolás első hajtása azonban a stomaterápiás nővéreink se­gítségével a stomás betegek ellátása területén végzett mun­ka. Fontosnak tartjuk a hozzá­tartozók bevonását az ápolás­ba, az otthoni ápolás erre is alkalmat teremtene. H. É. Az akarat kevés Egyre több fiatal pályakezdő nem tud tanulmányai befeje­zése után elhelyezkedni. Hiá­ba van meg bennük a tenni- akarás, sokan a munkanélküli­ek számát gyarapítják. Ez a sorsa Biharugrán a 21 éves Dán Mónikának is, aki így me­séli el két munkahelye történe­tét: — 1992-ben végeztem Sar­kadon, a Postaforgalmi Szak- középiskolában. Az érettségi után három nappal már tele­fonkezelőként dolgozhattam a biharugrai postán. 1994. de­cember 31-én lejárt a szerző­désem, ugyanis egy kismama helyén dolgoztam. Mindössze 5 napig voltam munkanélküli, a PROCOOP Diszkont ugyan­is alkalmazott az egyik táp­pénzen lévő dolgozójuk he­lyettesítésére, A postán havi nettó 16 ezret kerestem, a se­gély sem lett volna kevés, ám én dolgozni akartam. Két hó­nap elteltével azonban a beteg dolgozó visszajött, így ismét munkanélküli lettem. Munka­nélküli-segély csak nyolc hó­napig kapok, hiszen nincs meg a négyéves munkaviszonyom. Nagyon el vagyok keseredve. Imádtam a telefonközpontot, de szerettem eladóként is dol­gozni. Jelenleg nem marad más a számomra, mint itthon többet segíteni a szüleimnek. Bertalan Erika A kis József Attila Békés megyében Immáron 58 éve nincs az élők sorában a „város peremén” született gyermek: József Atti­la. Az a hányatott sorsú, árván hagyott, megértésre, szeretet- re, dédelgetésre vágyó, rend­kívül gyenge idegzetű kisgye­rek, akiből a legújabbkori iro­dalom szerint: „a magyar és a világirodalom egyik legna­gyobb modem lírikusa” lett. A kisgyerek József Attila gyulai és Békés megyei tartóz­kodásának néhány mozzanatát idézzük most fel: az előzmé­nyeket, a Gyulán töltött 3 sors­döntő napot, az Öcsödre indu­lást és az ottani nevelkedésé­nek máig vitatott néhány (fel­tételezett) jellemzőjét. Az 5 éves gyermek 1910. március 18—21-ig volt Gyu­lán. Az utóbbi napon indult el Öcsödre, ahol két év és három hónapig, 1912. június 19-éig nevelkedett. Gyulán azért for­dult meg, mert itt került a Gyu­lai Állami Gyermekmenhely állományába és innen vitték az említett menhelyhez és az ak­kor Békés megyéhez tartozó Öcsödre nevelőszülőkhöz. Apja, József Áron még a kisgyerek 3 éves korában el­hagyja családját: kivándorol. A családfenntarás nehéz fel­adata az édesanyára: Pőcze Borbálára hárul, aki ahhoz, hogy eltarthassa 3 gyermekét, kora reggeltől késő estig távol van családjától. József Attila, mint kisgyerek, hasonlóan a többi városperemihez, élte szegény, ám szabad életét. Övé volt az utca, a grand, aho­gyan azt Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című ifjúsági regé­nyében bemutatja. Van édes­anyja, vannak testvérei, van otthona, övé a város nyomorá­val és szabadságával. Sze­génység és szabadság együtt! Ámde elérkezik 1910. már­cius 18-a. A kis Attila, két évvel idősebb nővérével, Etelkával útra kel. A budapes­ti menhelyközpontba (a mai Heim Pál Gyermekkórház ré­gi épületébe) mennek. Itt dön­tenek arról, hogy a két gyer­mek elhagyva otthonát, utcá­ját, városát, a gyulai intézet állományába kerüljön. Beso­rolják őket egy „transzport­ba”, élelmet, okmányt, vasúti jegyet kapnak, s kísérővel elindulnak a messze ismeret­lenbe. A gyulai vasútállomá­son kisvonatra szállnak, azzal az akkori gyulai menhelyköz- pontig (a mai Szt. István utca 36. sz. alatti Gyógypedagógi­ai Intézetig) utazva érkeznek meg. Az intézményben nagy a zsúfoltság, sok a gyerek: ideg­feszítő a légkör. Fürdés, orvo­si vizsgálat, nyilvántartásba vétel. Magukra maradnak. Vajon hova kerülnek? Vagy maradnak? Ki tudja ezt még! Pedig jó lenne innen mielőbb megszabadulni! A három na­pon ez meg is történik végre. A késedelem oka nem azért adódott, mert valamelyikük beteg, hanem azért, mert min­denképpen a két testvért egy nevelőszülőhöz kell kiadni. Keresni kellett olyan csalá­dot, amelyik hajlandó mind­kettőjüket fogadni. Megjele­nik kísérőjük. Megtudják, hogy Öcsödre kerülnek a Gombai családhoz. Megkap­ják egyenruhájukat, kísérőjük vonatjegyét, elemózsiájukat és azt az intelmet, hogy „jók legyenek az úton és Öcsödön fogadjanak szót”. Újra kisvo­natra szállnak. A gyulai vasútál­lomáson nagyvonatra szállva, majd Mezőtúron átszállva Szarvasra érkeznek. Innen lo­vaskocsival folytatják útjukat az ismeretlen Öcsödre. Furcsa a két gyerek számára a falusi környezet. Eddig az isme­retlen jövő, az otthontalanság érzése uralkodott a két gyere­ken, és most Gombai bácsi kije­lentése és „újrakeresztelése” je­lentett Attilának szomorúságot. Merthogy „Attila név nincs és ő Pista”. Ezzel létét kérdőjelezte meg a kisgyereknek. Legalább­is ő úgy érzi. Pedig lehetséges, hogy az öreg a kisgyereket a későbbi csúfolódástól akarta megkímélni, hisz a kis Attila ezzel a névvel „fehér veréb” lett volna az osztályban: a fehér ve­rebet pedig megtépik a többiek. Az állatot tartó falusi csalá­doknál, a család minden tagjá­nak egész évben megvolt a min­dennapi tennivalója. Amennyi­ben állami gondozott tartozott a családhoz, a gondozott gyerek is éppen úgy kivette a részét a munkából, mint az édesgye­rek. A jószág mindig enni kért; ellátásában nem lehetett mu­lasztani. A kis Attila két okból kapott ki: ha elhanyagolta kö­telességét; nem fogadva szót, és ha hazudott. Gombai bácsi a maga mód­ján szerethette a kisgyereket. A fenyítés alkalmazott módja a kor szokása szerinti. A bácsi az öreg parasztok ridegségével próbálta nevelni a kisgyereket, a számára szokatlan, csavar­gást nem tűrő környezetben. Attila makaccsá vált, és álom­világba menekült, hiszen az is­kolában is csúfolták társai egyenruhája és sora miatt „le­lencnek” mondták, jóllehet őt nem lelte meg senki. A csúfo­lódásra adott válasza a két gye­reknek: „Szép mamám volt”. A város szélén, Ferencvá­rosban született kisgyerek Öcsödöt nem tudta megszokni és megszeretni. B.G. Élénk (még) a kereslet az új autók iránt Tizenhét személygépkocsi márka, mintegy száz típusa mutatkozott be szombaton azon az autó kiállításon, me­lyet a megye'dílerei Békéscsa­bán, a főiskola sportcsarnoká­ban szerveztek. A nyárias időben, az egész­napos rendezvényre szép szá­mú érdeklődő látogatott ki, mi több, nem csak a nézgelődés, hanem a vásárlás szándékával is. A zárásra kiderült: több ki­állított darab gazdára talált, a helyszínen sok autó elkelt, vagy megkötötték rá az értéke­sítési szerződést. Néhány márkereskedőtől megtudtuk: a forint drasztikus leértékelése, a megemelt be­hozatali vámok nyilvánosság­ra kerülése után azonnal, már hetekkel ezelőtt megindult egy fokozottabb kereslet az új kocsik iránt. S május elsejétől, a küszübön álló újabb tíz szá- zakékos fogyasztói adó beve­zetése az autóvásárlókat arra ösztönzi, hogy a készleten lé­vőjárműveket még a régi áron vásárolják meg. Nos, úgy tű­nik, hogy a célegyenesbe ér­ve, a magyarok számára még megfizethető és elérhető, az alsó és a középkategóriájú ko­csikból kimerülőben vannak a készletek, egyes márkák­ból a bemutató kocsik is elkel­tek. —sz— A Westel most olyan mobiltelefont kínál Önnek, amely egyetlen feltöltéssel akár négy napig is készenlétben áll. Ez az új Nokia 720-as - a legkitartóbb mobiltelefon. Azoknak ajánljuk, akik hosszabb ideig nem kerülnek konnek­torközeibe, vagy egyszerűen nincs ked­vük úton-útfélen feltölteni a készüléküket. A legközelebbi Westel irodában Ön is kipróbálhatja a Nokia 720-ast, és személyesen is meggyőződhet arról, hogy ez a telefon egyedülállóan hosszú ideig állja a sarat. KUPON Hiszen 96 órás műszakban dolgozik. Mozgásban az üzlet Ha ezzel a kuponnal a Westel bármelyik irodájában Nokia 720-as készüléket vásárol, egy pólót és 3 hónapos Információ: Westel Telemarketing 265-8023, (06 60) 327-087 WESTEL IRODA: BÉKÉSCSABA. 5600 GYÓNI G. U. 21.. TEL: (06 66) 447-111, kap ajándékba! RÁDIÓTELEFON: (06 60) 384-000 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: ALMÁSSY ATTILA TEL: (06 60) 384-009. MÁTÉ LÁSZLÓ TEL: (06 60) 384-010 ÄÖL.. ............ W ESTEL FORGALMAZÓK: • OROSHÁZA, PHARMADENT KFT., 5900 VÖRÖSMARTY U. 2„ TEL.: (06 68) 312-935 • SZEGHALOM, INTERTECHNIKA KFT., 5520 TILDY ü. 20-24., Hím TEL: (06 66) 371-580 QQOO Érvényes: 1995 május 31 -ig BMh «(«)}! WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT NOKIA 720: 00 ÓRÁS MŰSZAKBAN DOLGOZIK J József Attila Etus testvérével gyerekkorában

Next

/
Thumbnails
Contents