Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-20 / 92. szám

KÖRKÉP 1995. április 20., csütörtök Reformkori költők. A gyulai Arany János Művelődé­si Egyesület és a Mogyoróssy Könyvtár szervezésében ma 16 órakor Elek László iroda­lomtörténész tart előadást a könyvtár előadótermében a Reformkori költők — Petőfi Sándor, Szakái Lajos, Sárosi Gyula — Békés megyében címmel. Az előadásra minden irodalombarátot várnak a szervezők. Játékok Gyuláról. Egy­millió forint értékű játékot ajándékozott tegnap Miskolc város óvodáinak és bölcsődéi­nek Fási Ádám, a Miss Uni­verse magyar nemzeti igazgató­ja. A gyulai Királynő fogadó vezetője a szépségverseny jóté­konysági akcióinak keretében nyújtotta át az ajándékot az északi iparváros polgármeste­rének, Kobold Tamásnak. MDF-est Kovácsházán. A kormány megszorító intéz­kedései lesz a témája annak az MDF-es fórumnak, amelyet pénteken délután ötkor tarta­nak a mezőkovácsházi Farmer csárdában. Két órával később ugyanott, a Reformátusko- vácsházáért Baráti Kör tart nyilvános, kampányzáró falu­gyűlést a népszavazás előtt. A rendezvényekre meghívták dr. Kónya Imre és dr. Varga István országgyűlési képvise­lőket, valamint Szokolay Zol­tán írót. Falugyűlés. Pallag László országgyűlési képviselő foga­dóórát tart Kondoroson, a FKGP helyiségében ápril is 21 - én 15 órai kezdettel. 18 órától ugyanitt falugyűlés lesz. Tűz Almáskamaráson. Tegnap reggel az Almáskama­rás, Árpád utca 23. szám alatti ház portáján több mellék- épület — garázs, szín, műhely — lett a<tűz martalékává. Ä tüzet az a kályha okozta, amellyel a háziak hetven na­poscsibére fűtöttek a baromfi­ólban. Az anyagi kár négy- százezer forint. „CSAPÁS ELŐTT MIN­DIG VIDÁM AZ EM­BER, DE A SZEREN­CSÉT GOND ELŐZI íviilvt. (Shakespeare) Amikor a helyi állami tűzoltó­ságok önkormányzativá alakí­tásáról beszélnek, 1991-ig szokás visszatekinteni. Pedig a folyamat 1971 óta tart — rengeteg megtorpanással. Az 1991. évi XX. törvény viszont határozottan elrendelte: ön- kormányzati intézménnyé kell alakítani a parancsnokságo­kat. Két országos tűzoltópa­rancsnok — s persze két belügyminiszter is — akadt, aki fittyet hányt törvényi köte­lezettségére. Á másodikat ta­lán éppen ezért csapták el né­hány hete. A végrehajtásra most a rendszerváltás előtti or­szágos vezetés egyes promi­nensei kaptak megbízást. Az önkormányzatoknak semmi bajuk a tűzoltókkal, sőt, ám úgy tűnik, hogy az állam — alkotmányos kötel­mei ellenére — úgy akarja átadni számukra a tűzoltósá­gokat, hogy fenntartásuk, mű­ködtetésük költségét nem biz­A nagy magyar pesszimizmus ellenszere: A munkaerőképzés és a jó vállalati stratégia A Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ rendezésében, a me­gyei agrárkamara, a kereske­delmi és iparkamara, valamint a kézműves kamara támogatá­sával tegnap volt az első me­gyei humánpolitikai tanácsko­zás Békéscsabán, a BRMKK székházában. Molnár György igazgató megnyitóját követően Stabili­záció, modernizáció, munka- kultúra címmel fogalmazta meg az általános irányvonala­kat dr. Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára. „A nagy magyar pesszimizmus” köze­pette tény, hogy a képzett ma­gyar munkaerő (szakmunká­sok, mérnökök, értelmiségiek, informatikai szakemberek) európai színvonalú tudással kerül a munkaerőpiacra. A ké­sőbbi képzés, utóképzés hiá­nya, a magyar gazdaság tech­nikai színvonala visszahúzó erő, nem tudja követni a fejlett országokét. Hatalmas hátrá­nyunk a képzetlen munkaerő tömeges jelenléte. Amint az államtitkár-he­lyettes lapunk számára el­mondta, a munkaügyi kor­mányzat távlati és középtávú terveinek elkészítésekor az ál­talánosan érvényesülő, a Nyu­gaton már beigazolódott ten­denciák mellett sajátos ma­gyar törvényszerűségeket is fi­gyelembe kell venniük. így például az aktív korúak, az el­tartók és az eltartottak arányá­nak előnytelen alakulását, a népesség rossz egészségi álla­potát, A középtávú tervek köz­pontjában Békésben is a tartó­san munkanélküliek, a pálya­kezdők munkába állítása és képzése a legégetőbb feladat. Ehhez feltétlenül szükséges a megyei munkaügyi központ szakmai tudása és az átképző központ magas színvonalú technikai képzési lehetőségei­nek összefogása. A vállalati versenyképes­ségről, az emberi erőforrás fel­értékelődéséről szólt dr. Kul­csár Sándor kandidátus, a vál­lalati és humán stratégia összehangolásáról pedig dr. Soós Béla oktatási és tanács­adási igazgató, az Invesztment és Menedzsmént Befektető és Vezetésfejlesztő Kft. képvise­letében. A délutáni zárótalálkozás­kor felhívták a jelenlévő gaz­dasági szakemberek figyelmét a hallottak saját cégük profil­jához alakított alkalmazására és az átképző központ szolgál­tatásaira. Bede—Dóczi A biztonságért. Teg­nap Békéscsabán, a 2. számú általános iskola udvarán ver­sengtek azok a kis kerékpá­rosok, akik beneveztek a Békéscsabai Baleset-megelő­zési Bizottság által szervezett Kerékpáros Iskola Kupába.A versenyen 15 iskola közel száz versenyzője küzdött a megyei döntőbe kerülésért, melyet április 22-én Szarvason rendez a Békés Megyei Baleset-megelőzési Bizottság Kárpótlás lesz, föld nincs? (Folytatás az 1. oldalról) esetében meg kell határozni, hogy mely területek maradnak állami tulajdonban, a többit privatizálni kell, kizárólago­san a második kárpótlási föld­alapba helyezésükkel. A te­lepülési önkormányzatok jo­gos földigényének kielégíté­sére a kormánynak rendelet­ben kell megállapítania azo­kat a célokat, amelyek érdeké­ben a szövetkezetek használa­tában álló állami földterüle­tek az önkormányzatok tulaj­donába átengedhetó'k. A bi­zottság az érintett törvény mó­dosítását is javasolja, mely szerint a licitálás során azokat kell előnyben részesíteni, akik az adott településen laknak, vagy akik földtulajdonát azon a településen vették el. Ha egy településen nem jelölhettek ki földalapot, mert nincs, akkor lehetővé kell tenni a licitálást valamelyik szomszédos, vagy közeli helységben. A bizottság szerint jogszabályban kell rögzíteni a kárpótlási és rész­arány-tulajdonú földek útjai­nak kialakítását és tulajdonjo­gát. Ésszerű ezeket önkor­mányzati tulajdonba adni, ki- ,véve a magántulajdonú uta­kat. A termelőszövetkezetek felszámolási eljárása esetére olyan rendeletmódosítást ja­vasolnak, .amely megtiltja, hogy e földterületeket a felszámoló biztos értékesít­hesse. Mindenki számára előnyös lenne — fogalmazott Kepe- nyes János —, ha a kárpótlási folyamat mielőbb befejeződ­ne. Az is tény, hogy minél töb­ben juthatnának földtulajdon­hoz, annál nagyobb lehetőség nyílna intenzív mezőgazda­sággal foglalkozni. Akik pe­dig a gazdaságosabb szövetke­zést választják, tehessék sza­bad akaratuk szerint. Úgy tű­nik, mindezekhez már csak egy dolog hiányzik. A föld. László Erzsébet Úttörő vállalkozás a tűzbiztonságért tosítja kielégítő mértékben, mi több, a fejlesztési pénzekkel meg sem „kínálja” őket. Talán országosan is elsőként Békés­csaba polgármestere és jegy­zője jutott konstruktív elhatá­rozásra: az e helyzetben teen­dők megbeszélésére tárgyalni hívta a Békéscsabai Városi Tűzoltóparancsnokság illeté­kességi területén fekvő 17 más település polgármestereit, jegyzőit. A tegnap délelőtt, a parancsnokságra összehívott megbeszélésre a mezőberé- nyiek, a kondorosiak és a do­boziak kivételével minden­honnan elmentek. Pap János, a megyeszékhely polgármestere bevezetőjében elmondta, hogy a városi pa­rancsnokság második félévi működtetésére 24 millió forin­tot ad az állami költségvetés, s ez csupán a bérre, annak vonza- taira, a fűtésre, a világításra, s talán üzemanyagra elég. Már­pedig hiányos és elavult a tech­nika döntő része, felújításra szo­rulna az épület, oltóanyagokra, védőfelszerelésekre, s ezer másra is kellene pénz. Nehezen elképzelhető, hogy — az ará­nyos tehervállaláson túl — e problémák megoldása a szol­gáltatást igénybe vevők közül kizárólag a fenntartó önkor­mányzatra szakadjon. Hangsú­lyozta: tisztes együttműködésre tesznek javaslatot a közös gond megoldása érdekében. Szendi Géza tűzoltó őrnagy, városi pa­rancsnok utalt arra, hogy a feb­ruárban — az önkormányzati vezetőkkel közös — országos értekezleten felvázolt üteme­zéshez képest az átállás napi, gyakorlati kérdései tisztázatla­nok, elmaradás tapasztalható, márpedig július elseje az átállás időpontja. Kovács János tűzoltó ezre­des, megyei parancsnok a kö­vetkezőkkel indította hozzászó­lását: „Egy biztos: szakmai in­doka nem volt az átállásnak, a rendszerváltás következtében került rá sor”. Friss informáci­ókkal szolgált: az átállást ve­zénylő kormányrendelet vagy határozat tervezetet várhatóan április 27-én kerül a Hom-kabi- net elé. Elmondta, hogy az átál­lás azzal is jár, hogy a Békéscsa­bai Tűzoltóparancsnokság dol­gozóinak létszámát 14-gyel csökkenteni rendelik el. (A je­lenlegi 92 dolgozóból 86-an foglalkoznak tűzoltással, a me­gye legleterheltebb és speciális járművekkel is legellátottabb tűzoltóságán a napi készenlétet jobb esetben 17-18-an látják el. Ebből kellene lefaragni...) A hozzászólók szükségét látták a rendezett együttműködésnek, s érzékelhetően támogatták a csabaszabadiak javaslatát: hoz­zanak létre a települések intéz­ményműködtetési társulást. En­nél többet az első találkozás nem is vállalhatott magára, ám a dolognak folytatása követke­zik. A szlovák nagykövet asszony látogatása megyénkben — Színes, érdekes, a kultúrát, az oktatást, az önkormányza­tokat és a vállalkozókat egy­aránt érintő programban volt részem Békéscsabán — dr. Éva Mitrová, a Szlovák Köz­társaság nagykövet asszonya ekképpen jellemezte tegnapi megyeszékhelyünkön tett lá­togatását a délutáni sajtótájé­koztatón. A nagykövet asszony már nem először szembesült a szlo­vák tanítási nyelvű iskolák problémáival. Mint mondta, a jövőben megpróbálnak segít­séget nyújtani ahhoz, hogy mi­nél több szlovákiai vendégta­nár dolgozhasson ezen intéz­ményeknél. Azx iskoláknak együttműködést ajánlott, amely azt segítené, hogy a diá- kolAiinél több színházi és iro­dalmi élményt szerezzenek anyanyelvükön. Éva Mitrová a kisebbségi önkormányzatok megalakulá­sa óta először járt Békésben, így különösen nagy jelentősé­get tulajdonított annak az esz­mecserének, amelyet a Békés megyei szlovák önkormány­zatok elnökeivel, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Tegnap délután tartotta a Bé­kés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara II. küldöttgyűlését a megyei önkormányzat nagy­termében. A vállalkozások jövőjéről, a kamarai közfeladatok kialakí­tásának helyzetéről dr. Tamás István, a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara alelnöke és Dunai Péter, a kamara főtitká­ra tartott előadást. Dr. Tamás István bírálta a kormány gaz­dasági stabilizációs program­ját, majd a vállalkozóknak adott néhány rövid jó tanácsot. Bizottság tagjaival folytatott. Éva Mitrová beszélt arról az információs centrumról is, amelynek ötlete a vállalko­zókkal való találkozáskor született. Megvalósulása min­den bizonnyal élénkebbé teszi Szlovákia és térségünk keres­kedelmi kapcsolatát. Fiatal városaink között tart­hatjuk nyilván Tótkomlóst, amely egy éve nyerte el e cí­met. Ebből az alkalomból ün­nepségsorozatot szerveztek, s elsőként Éva Mitrová szlovák nagykövet asszony magángyűj­teményéből szlovák népviselet­be öltöztetett babákat mutattak be a nagyközönségnek a helyi művelődési házban. Éva Mitrová megnyitóbe­szédében elmondta, hogy a tótkomlósi kiállításon bemu­tatott babák a Szlovák Nők De­mokratikus Uniójának, illetve tagjainak munkái. A kiállítást ebben a formájában először a montreáli világkiállításon mu­tatták be, majd Franciaország­ban és Svájcban is megtekint­hették. Magyarországon eddig két településen és most Tót­komlóson is láthatják. Cs.R. —P.J. A Békés megyei szervezet te­vékenységéről Hódsági Ta­más, a BMKIK elnöke számolt be. A küldöttgyűlés elfogadta az ez évi költségvetés irány­számait, majd megegyeztek a fizetendő tagdíjak mértékéről. Az Országos Kereskedelmi és Iparkamara közreműködé­sével lehetőség nyílik arra, hogy a jövőben a megyei ka­mara mellett is állandó válasz­tott bíróság működjön. Az er­ről szóló előterjesztést rövid vita után a közgyűlés elfogad­ta. A. Gy. Hiteltartozás nélkül A szarvasi képviselő-testület tegnapi ülésén először a böl­csődei ellátást érintő rendele­tét módosította. Mint az elő­terjesztésből kitűnt, a város két bölcsődéje jelenleg 130 gyer­meket lát el. Ebből augusztus 31-éig várhatóan 71 kisgyer­mek kerül az óvodába. Döntöttek arról is, hogy Szarvas is védetté nyilvánítot­ta a város környéki — még az időszámítás előtti évezredek­ből származó — kunhalmai je­lentős részét. Szünet után a városi bíróság mellé választottak 40 népi ül­nököt. Ezután került terítékre több órás vitában az új helyi adónemek kérdése. — Ez a terület nem Rózsa Sándoré és csapatáé, amely a gazdagokat kirabolja, a szegényeket pá- tyolgatja — fogalmazott dr. Demeter László polgármester, mivel véleménye szerint az igazságos közteherviselés sza­bályai a város miuden polgárá­tól áldozatokat kívánnak. Töb­ben az építményadó mellett kardoskodtak. Végül is Szarvas képviselő-testülete úgy határozott, hogy 1995. jú­lius 1-jétől— 12 igen és 4 nem szavazattal — bevezeti a ma­gánszemélyek kommunális adóját. Ugyanakkor az üdülőkre az építményadó sza­bályait alkalmazzák. Szenes János Választott bíróság a kamara mellett / Uj adónem Szarvason Pusztaottlaka képviselő-tes­tülete tegnap este tartotta soros ülését, ahol fő napirendként az .1994. évi költségvetés végre­hajtása szerepelt. Mint el­mondták, az elmúlt év bevéte­le 27,5 millió forint volt, amely az előzetes tervezet sze­rint alakult. A kiadások 83 szá­zalékban valósultak meg, a korrekciós tételek utáni pénz- maradvány 4,8 millió forint. A szociális és egyéb juttatások köre nőtt, melyből kiemelke­dően magas a munkanélküliek jövedelempótló támogatása. Az önkormányzat a hiteltarto­zásának tervezett Összegeit ki­egyenlítette. Kedvező volt számukra, hogy a megyei ön- kormányzat a hitel kamatait elengedte. A múlt évi pénzma­radvány az 1995. évi költség- vetés forráshiányát csökkenti, így az beépül az idei előirány­zatba. Az értékelés után a szer­vezeti éaanűködési szabályza­tot dolgozta át a testület, hogy a központi jogszabályok válto­zásait beépítse a helyi rende­letbe. Végül a társadalmi szer­vezetek támogatása, az ener­gia- és gyógyszertári vagyon kérdése, egy új vegyes haszná­latú gépkocsi vásárlásának el­döntése, valamint a Bagó-fa­lusi park játszótérré alakítása szerepelt. H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents