Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-19 / 91. szám

<ts \BÉKÉS MEGYEI HÍRLAp­' GAZDASÁG 1995. április 19., szerda Cégfotó Új Alkotmány MGSZ Mezokovácsháza A jogelődöket is figyelembe vé­ve 1949 óta működik a mezőko­vácsházi Új Alkotmány Mező- gazdasági Szövetkezet. Az át­alakulás előtti közös művelésű területe 5200 hektár volt, amelyből jelenleg 2600 hektár maradt bérleményként a szö­vetkezetnél. A bérleményből 1995-ben a tulajdonosok föld- használatában van 1468 hektár. E forma előnye a teljes körű (műszaki, szakmai, pénzügyi) szolgáltatás biztosítása. A dol­gozó tagok száma 445-ről 185- re csökkent. A nyugdíjasok szá­ma 370. Az elmúlt évek gazda­sági nehézségei ellenére a tsz vagyona folyamatosan gyara­podott, amely jelenleg 474 mil­lió forint. A cégnek több társa­ságban van tulajdonhányada, melyek közül kiemelkedik a Zalka Tej Rt. 47 százalékos részaránnyal. SAJÁT VAGYON ALAKULÁSA A szövetkezeten belül nö­vénytermesztéssel és állatte­nyésztéssel foglalkoznak. Ezek műszaki, pénzügyi és számvite­li kiszolgálása is hozzátartozik a mindennapi munkához. A nö­vénytermesztés elsősorban — főként a lecsökkent területek miatt — az állattenyésztés ta­karmányigényét elégíti ki. Ki­sebb területen vetőmag és áru­növény termesztésére van lehe­tőség. Az állattenyésztés — ezen belül a sertés- és szarvasmarha-ágazat — hosszú idő után ismét nyereséges. A termelésirányítás teljes egészé­ben számítógépen történik. Az 1468 hektár mezőgazdasági ter­melői területen túl a szövetke­zeten kívüli megrendelőknek is teljes körű szolgáltatást biztosí­tanak a vetéstől az értékesítésig. Ezen belül a szántás-vetésen túl kiemelendő a kistermelőknek nyújtott szaktanácsadás, a nö­vényvédelem, a betakarítás, tá­rolás, sőt az értékesítés is. Az 1994 év gazdálkodása nyere­séggel zárult. A cég pénzügyi­leg stabil. 1995-re 30 millió fo­rintos gépfejlesztést terveznek. A fejlesztés célja a szolgáltatá­sok teljes körűvé tétele és a megkezdett termeltetési és fel- vásárlási integrációs tevékeny­ség folytatása. H.M. Üzleti ajánlatok 113 — Marosvásárhelyi cég a húsipar­ban használatos segédanyagok és fű­szerek, továbbá egyéb élelmiszer-ipa­ri, kozmetikai és háztartási cikkek for­galmazásával foglalkozik, ajánlja a következő termékeket: só (emberi vagy állati fogyasztásra, valamint ipari felhasználásra), tisztított és osztályo­zotttermészetes juhbél (virsli és cérna­kolbász készítéséhez), továbbá műtrá­gyák, szódafélék. 6 — MT típusú ablaküveget vásárolna orosz cég. 8 — Napraforgóolajat vásárolna orosz cég. • 113 — Angliai cég vásárolna lámpaer­nyőket, asztali lámpákat. 5 — 1—6 mm vastag üveglapot maxi­mum 2 tonnás mennyiségben vásárol­na ukrán cég. 21 — Nagyobb mennyiségű erdei fa­csemetét vásárolna magyar faiskolák­tól. Kapcsolatot keres továbbá na­gyobb fenyőfa- (karácsonyfa-) ter­mesztő vállalatokkal. 4 — Gabonamagvak hibridjeit, kézi szövésű szőnyegeket, gránitot, ver­senylovakat és tenyészlovakat, már­ványt, tufát, különböző kábeleket, ás­ványvizet, diót, kukoricakeményítőt, malátát kínálnak eladásra a Kabardi- no-Balkarszkaja Köztársaság (Orosz­ország) vállalatai. BMKIK Euromenedzser ® Open Management Centre Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szügyi György: Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Telefon: (66) 324-976, 442-311 Menedzser illemtan (10. Fesz) „Konfliktuskezelés mélyebb félreértés esetén” Svéd érdeklődés magyar élelmiszerek iránt Kamarai újságunkban már hírt adtunk kapcsolatunk kezdeté­ről, a Svéd—Magyar Kereske­delmi Házról. Képviselőjük kamaránknál járt a napokban. A személyes találkozón a kö­vetkezőkben sikerült megálla­podni: A svédországi kereskedel­mi házukban felajánlottak ki­állítási területet, ahol magyar- országi cégek több hónapig, ingyenesen bemutathatják ter­mékeiket. A ház vállalja a ter­mék képviseletét, majd az esetleges forgalmazás után ju­A csehországi Brnóban ez év április 9—13. közötti időszak­ban tartották a fogyasztói ja­vak nemzetközi kiállítását, amelyen a CEFTA (Közép-eu­rópai Szabad Kereskedelmi Egyezmény) tagországok (Csehország, Szlovénia, Len­gyelország, Magyarország) üzletembereit látták vendégül. A rendezvény fénypontját a CEFTA DAYS ’95 Brno üzlet­ember-találkozó jelentette. A megnyitó beszédeket a „Vi­segrádi négyek” ipari és keres­kedelmi miniszterei tartották, értékelve a találkozó, vala­mint az előrelépés jelentősé­gét,.szükségességét. A rendez­vényre meghívást kapott Szlo­vénia is, mert 1996. január 1- jétől csatlakozni szeretne a CEFTA-hoz. talékot számítanak fel. Terve­ink szerint 1995 ősze folya­mán ügynökökkel és viszont­eladó-hálózattal a kereskedel­mi Ráz Svédország több ré­szén, valamint Dániában, Nor­végiában és Finnországban már teljes egészében üzemelni fog. A viszonteladási lehető­séget felajánlják azoknak a vállalatoknak, amelyek képvi­seltetik magukat a kereskedel­mi házban. Ezúton is keressük azon Békés megyei vállalko­zókat, cégeket, akik a felkínált lehetőséggel élni szeretnének. Pál László ipari és kereske­delmi miniszterünk sajnálatát fejezte ki, hogy a résztvevő országok rendszerváltás utáni kereskedelmi forgalma visszaesett. E rendezvény ki­váló lehetőséget adhat a volt szocialista országok üzletem­bereinek az elszakadt gazda­sági szálak összekötésére. Nem tartható az, hogy hazánk csak 1,9 százalékos szeletet je­lentsen Csehország külkeres­kedelmi forgalmának. A kiállítás másnapján zaj­lott le a kiválóan szervezett üzletember-találkozó. Békés megyét kamaránk képviselte négy fővel, köztük Surányi András, a Kazép Rt. elnöke, valamint Vozár Márton, a Garzon Kft. ügyvezető igaz­gatója. Molnár úr kifejtette, hogy svéd cégek szívesen vásárolná­nak magyarországi élelmisze­reket, hiszen hazájuk komoly importőr e téren. A svéd termé­kek magas minőségi színvonala közismert, így erre külön nem tért ki, de megemlítette a hasz­nált mezőgazdasági kisgép ex­portjukat, melyre térségünkben komoly igény merülhet fel. A megkezdett kapcsolat folytatásának reményével vár­juk mindazon érdeklődőket, akik Svédországban szeretné­nek üzletet kötni. A cseh és szlovák üzletfelek elsősorban eladni szándékoz­nak, például ágyban használ­ható matracot, bútorszövetet kárpitosoknak, lámpákat, or­vosi műszereket, gyermekjá­tékokat, bútorokat hajlított fá­ból, sör készítéséhez gépeket, mezőgazdaságban használa­tos szellőztetőgépeket, aszaló­gépeket, valamint egyéb me­zőgazdasági kisgépeket. Vásárolni szeretnének ta­karmányozás céljára búzát, ár­pát, kukoricát, valamint édes­ipari termékeket, hús- és hús- készítményeket. A fent említett áruk pros­pektusaival, címeivel rendel­kezünk, illetve egyéb informá­cióval kapcsolatban kama­ránkhoz fordulhatnak az ér­deklődők. ZahoránJózsef Felgyorsult tempójú világunk­ban és a gyors változások köze­pette hétköznapi eseménnyé váltak konfliktusaink. Talán nagy újdonságot nem mondok vele, de mégis fontos, hogy megfogalmazzam: vélemé­nyem szerint nem a konfliktu­sok felbukkanása a probléma, hanem az, hogy gyakran nem tudunk mit kezdeni velük. Ek­kor őrlődünk, szorongunk, ag­gódunk, azaz nem tudjuk kezel­ni őket. Úgy pontosíthatnék: az, hogy különbözőek vagyunk (mint emberi lények) még nem gond, míg az viszont probléma, hogy' ezt a különbözőséget gyakran nem tudjuk elfogadni, kezelni. Pedig a különbözőség, a sokszí­nűség épp tucatnyi előnyös dol­got is jelent(hetne). Bár a szakirodalom a konf­liktusok kezelését minimális hatékonyságú módszereket (úgymint halogatás, kényszer alkalmazása stb.), közepes ha­tékonyságú eszközöket (pl. fő­nök felé továbbadás, közvetítő alkalmazása stb.) és maximális hatékonyságú módszereket (közös cél megfogalmazása, il­letve újrafogalmazása, integra­Egyelőre nincs szó arról, hogy a Magyar Energia Hivatal (MÉH) újabb villanyáramár­emelést készítene elő a Ma­gyar Villamos Művek Rt. (M VM) javaslatára. A hivatal árosztálya folya­matosan vizsgálja az energia­tív alku stb.) különböztetnek meg, én legfontosabb sajátos­ságnak a konfliktusokból levon­ható következtetéseket, a tanu­lás lehetőségét és szükségessé­gét emelném ki. A legújabb irányzatok a konfliktusok keze­lését a belőlük történő tanulás fogalmával kötik szorosan össze. Néhány jó tanács a konflik­tusok megoldására: 1. Pontosan fogalmazzuk meg azt a magatartást, eseményt, ami számunkra a konfliktust okozza. (Ez azért fontos, mert a legtöbb félreértés már a tisztázás hiánya miatt elkezdődik.) 2. Figyeljünk a válaszra. Ma­gától értetődőnek hangzik, de mégis gyakran elhibázzuk az­zal, hogy hamar, korán reagá­lunk, ami megakadályoz bennünket a figyelem összpon­tosításában. 3. Legyünk nyitottak a köl­csönösen elfogadható megoldá­sok megfogalmazásában, azaz igényeinkre koncentráljunk, ne egy általunk elhamarkodott, ki­talált megoldásra, mert igénye­ink sok módon kielégíthetők. (Következik: Egy állandó van, a változás.) ipart érő gazdasági hatásokat, tényezőket, és ennek alapján kezdeményez intézkedést az IKM-nél, illetve a kormány­nál — függetlenül attól, hogy az energetikai cégek be­nyújtják-e igényüket vagy nem. Kamaránk Brnóban járt Nincs szó áramáremelésről Hároméves az OTP és az Agrimill közös termeltetési konstrukciója * Bérbeadás helyett érdemesebb művelni! A közelmúltban a battonyai gazdakör vendége volt Siági László, a békéscsabai Agrimill Rt. kereskedel­mi és termeltetési osztályvezetője. Az 50-60 érdek­lődő előtt elhangzott előadásból többen azt vélték kihallani, hogy az 5-10 vagy akár 20 hektáros birtokok bérbeadása helyett sokkal jobban járnak az újdonsült földtulajdonosok, ha igénybe veszik az Agrimill Rt.-nek az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt.-vel közösen kialakított ter­meltetési konstrukcióját. A sokakat érdeklő témá­ról Békéscsabán az Agrimill-székházban érdek­lődtünk Siági Lászlótól. — Immár harmadik éve műkö­dik az Agrimill Rt. és az OTP Rt. között ez a konstrukció — kezdte tájékoztatóját a keres­kedelmi és termeltetési osz­tály vezetője. — A konstruk­ció lényege, hogy részvénytár­saságunk aktív közreműködé­sével gesztorként összefogjuk Békés, Csongrád, Szolnok és esetenként Bács-Kiskun me­gye mezőgazdasági termelőit. Minden partnerünk saját me­gyéjében juthat hozzá az OTP- hitelhez. Fontos tudni, hogy az OTP csak akkor hitelez a ter­melőnek, ha az előzetesen Szerződést kötött az Agrimill- lel. így a termelő a szokásos hektáronkénti 14-15 ezer fo­rintnál jóval több hitelhez is hozzájuthat. Különösen elő­nyös ez annak a termelőnek, aki nem tud, vagy nem akar sok munkaidőt fordítani a gaz­dálkodásra. Mi olyan növé­nyeket ajánlunk, melyek ter­mesztése során minden műve­let gépesíthető. A kihelyezett összegek csaknem a teljes költséget fedezik. így ha a gaz­dálkodó elvégezteti a munká­kat a helyi vállalkozókkal, sokkal magasabb haszonra te­het szert, mintha bérbe adná aranykoronánként 18-20 kg búzáért a földjét. — Példaként maradjunk a tavaszi vetésű növényeknél! — Öntözött kukoricára 40, öntözetlenre 35, az olajos és az iregi csíkos napraforgóra 30, étkezési borsóra 30, rizsre 30, fénymagra pedig 20 ezer forin­tot tudunk folyósítani hektá­ronként. Természetesen ezek az összegek nem jelentenek teljes finanszírozást, de — át­Siógi László: „Az Agrimill Rl. felvásárolja a terményt, és nyolc banki napon belül fizet" Fotó: Ménesi György lagos költség esetében — fe­dezik a ráfordítás 80-90 száza­lékát. Nagy kérdés persze a kamat mértéke. Örömmel mondhatom, hogy a termelő által viselt nettó kamat nem több 20-23 százaléknál. Úgy vélem, ekkora segítséggel a kevésbé tőkeerős termelők is eljuthatnak a betakarításig. — Hogyan ütemezik a fenti hitelek folyósítását? — A finanszírozás 70-80 százalékát talajmunkákra, ve­tésre, növényvédő szerekre, műtrágyákra folyósítjuk, a fennmaradó 20-30 százalékot tartjuk vissza a betakarításra. — Milyen garanciákra tart igényt az OTP? — Az általunk odairányított 100 termelőből csaknem 100- at fogad el az OTP. Ez egyér­telműen az Agrimill Rt. iránt megnyilvánuló bizalom jele. Összefügg ez azzal is, hogy részvénytársaságunk fix áron megvásárolja a terményeket, és hogy nyolc banki napon belül ki is fizeti a termelőket. Jelenleg 1000-nél is több a szerződéses partnereink szá­ma. Azt szoktam mondani, ha bárki közülük egy olyat talál, akit nem fizettünk ki határidő­re, akkor annak mázsánként 100 forinttal többért vásárol­juk fel a terményét. Látható, hogy nagyon komolyan vesszük a pénzügyi fegyelmet. Ez persze azt is jelenti, hogy csak addig szerződünk, amíg a teljesítés feltételeit is biztosít­va látjuk. — Említette, hogy már ta­valy és tavalyelőtt is létezett ez a konstrukció. Az idei tavaszon mekkora vetésterületre számí­tanak? — A kukoricatermesztésre vonatkozó szándéknyilatko­zatok meghaladják az 1000 hektárt. Nagy olajhozamú napraforgót 1200, iregi csíkos napraforgót 500, rizst pedig 550 hektáron kívánnak partne­reink termeszteni. Ezek induló mennyiségek, az OTP folya­matosan végzi a beadott hitel- kérelmek elbírálását. Mindeh­hez vegyünk hozzá mintegy 10 ezer hektár búzát és 500 hektár árpát. Ezeknek a gabonafélék­nek a vetése természetesen még tavaly ősszel megtörtént. Mi abban bízunk, hogy ebben a termeltetési konstrukcióban az őszi és a tavaszi vetésű nö­vények termőterülete — ha­sonlóan a tavalyi évhez — el­éri a 25 ezer hektárt. — A battonyai előadásán említette, hogy Gyomaendrő- dön üzletet is nyitottak. — Pontosabban egy növény- védőszer-, műtrágya- és vető­magraktárt. Ezzel kapcsoló­dunk a fenn részletezett termel­tetési konstrukcióhoz. A dolog lényege az, hogy a hektáron­kénti 30 ezer forintos költségen belül a fenti termékeket pénz nélkül elviheti a termelő. —Azt hiszem, a sláger még­iscsak a vetőmag. — Valóban egyre nagyobb mennyiséget forgalmazunk. Csak garantáltan fémzárolt vetőmagokat helyezünk ki, olyanokat, amelyeknek az elő­állítását szemmel tartottuk, és amelyek megfelelnek a mi profilunknak. Az idén ta­vasszal már rizsvetőmaggal is a partnereink rendelkezésére állunk — mondotta befeje­zésül Siági László. Ménesi György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents