Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-19 / 91. szám
Battonya város címere Az oldalt írta és szerkesztette: Ménesi György. Telefon: Battonya, 310. Rádiótelefon: 06 (60) 302-933. Hírek Klubfoglalkozás. Batto- nyán a munkát keresők klubja ma, április 19-én 18 órai kezdettel tartja soron következő foglalkozását a József Attila Művelődési Központban. Érdektelenség. Dombiratoson az 1995. évi költség- vetésről és a helyi adókról tartottak (volna) falugyűlést április 6-án. A fórumon mintegy 20 helyi lakos jelent meg. A megjelentek többsége a polgármesteri hivatalban dolgozik vagy tagja a képviselő- testületnek. Szép versek. A költészet napja tiszteletére szavalóversenyt rendeznek a battonyai városi könyvtárban április 21- én 15 órai kezdettel. A versenyzők és a szervezők szeretettel várják a versszerető közönséget. Ropja: a Rozmaring. Évadzáró műsort rendez a battonyai Rozmaring nemzetiségi néptáncegyüttes április 29- én 19 órai kezdettel a József Attila Művelődési Központban. Fellépnek az együttes kezdő, haladó és legidősebb csoportjai. A zenét egy kikin- dai zenekar szolgáltatja. Tanévkezdésre. A dombiratosi önkormányzat is pályázatot nyújtott be a nevelési segély kiegészítésére. A pályázat eredményes elbírálása esetén a rászoruló családok ősszel iskolakezdési támogatásban részesülnek. Könyvtári nap. A battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár gazdag programmal várja a gyermekeket április 2J-én. A könyvtári nap keretében sakk- és aszfalt-rajzversenyt, műveltségi vetélkedőt tartanak. A tervek szerint sor kerül egy zenés irodalmi műsor bemutatására is. Illetményalap A battonyai képviselő-testület 16 ezer 200 forintban határozta meg a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselők 1995. évi illetmény- alapját. Az idézett önkormányzati rendeletnek a pótlékokra vonatkozó része 1995. április 1- jétől lépett hatályba. A kérdést tárgyaló ülésen elhangzott, hogy az önkormányzat jelenleg képtelen finanszírozni a 18 ezer forintos állami illetményalapot. Azt viszont határozatban mondta ki a testület, hogy ismételten megtárgyalja a kérdést, amint azt a pénzügyi lehetőségek indokolttá teszik. BATTONYA ÉS KÖRNYÉKE 1995. április 19., szerda Jogosult-e jövedelempótló támogatásra az, aki földet művel? Kilőtték alóla a lovat? Jánosok. Miközben forgatom B. F. levelét, a novellabeli Földhözragadt Jánosra gondolok. Ha nem csal az emlékezetem, a történet 1932-ben játszódik, és Móra Ferenc vetette papírra. A mi Jánosunk világéletében ácsingózott a földre. Az első háborút követő „kárpótlás” során kapott is egy vagy két kisholdat. Megélni persze nem tudott belőle, hát beállt a napszámra várók közé. A gazda azonban rápirított: birtokos ember ne akarja elenni a kenyeret a szükséget szenvedők elől! Szegény akkori s mai Jánosok! Talán ha más mondaná, ti sem hinnétek el, hogy ezen a zsíros, dél-békési földön az ember csakugyan rászorul a támogatásra. Függetlenül attól, hogy kilincsel-e érte a hivatalokban, vagy sem. Eredményesen gazdálkodtak B. Ferenc nevű kedves olvasónk azt írja Battonyáról, hogy elborította szemét a könny, amikor elolvasta a polgármesteri hivatal határozatát. „Jövedelempótló támogatását megvonom, tekintettel arra, hogy használatában 15,4 hektár föld van, és erre az állami vetési támogatást felvette.” B. Ferenc szerkesztőségünkhöz írott levelében elismeri, hogy valóban felvette a támogatást, ámbár a saját tulajdonában csak egy hektár föld van, a többit bérli. Azért szánta el magát a gazdálkodásra, hogy minél előbb talpra álljon, és megszabaduljon a jövedelem- pótló támogatástól. „Feleségem meghalt, két kiskorú gyermekem van, két súlyos műtéten estem át, fizikai munkát nem végezhetek. Az állami támogatást és minden kis pénzemet befektettem a földbe... A polgármesteri hivatalhoz benyújtott fellebbezésemben önként felajánlottam, hogy a betakarítás után, október 1 -jé- vel önként lemondok a jöved- lempótló támogatásról. Ha azonban előbb vonják meg tőlem, akkor igen kétséges helyzetbe kerülök (gyógyszer, gyermektartás, kamattörlesztés). De akkor még nem is ettem” — olvasható B. Ferenc levelében. A levéllel felkerestük Takács Dezsőt, Battonya város polgármesterét. — Battonyán a jövedelem- pótló támogatásban részesülők száma megközelíti az 500-at — kezdte válaszát a polgármester. — Az érintettek többsége valóban rászorul erre a támogatásra. A jogosultságot hivatalunknak folyamatosan vizsgálnia kell. A támogatásban részesülőkkel minden év elején kitöltetünk egy-egy adatlapot. Ezekből kiderül, hogy változtak-e vagy sem a család jövedelemviszonyai. Az természetesen mindenkinek a saját lelkiismeretére van bízva, hogy mit ír az adatlapra. — Panaszosunk nem titkolja, hogy jelentős földterületet bérel. — Kárpótlásként, illetve részaránytulajdonként a 13 ezer 500 hektár battonyai földből 9 ezer hektár került magántulajdonba. Azonban a csaknem 500 jövedelempótló támogatásban részesülő helyi lakos közül ez- idáig még senki sem jelezte, hogy földje lenne, illetve hogy földet művelne. Ez nyilvánvalóan képtelenség. Sajnos egyelőre még kibogozhatatlanok a földtulajdonviszonyok, ezek segítségével nem is szűrhetők ki azok, akik már nem jogosultak a jövedelempótló támogatásra. Mi abból indultunk ki, hogy aki földet művel, az igénybe veszi a mezőgazdasági termelést segítő különböző állami támogatásokat, és így az FM-hivatal nyil- vántarásából megtudható, hogy ki mekkora területen gazdálkodik. Mi azoknak a földtulajdonosoknak, illetve földhasználóknak szüntettük meg a támogatását, akik 10 hektárnál több földet művelnek. — Hány ilyen embert találtak? — Hetet vagy nyolcat. Az általuk birtokolt, illetve művelt földterület nagysága pe' dig 14 és 50 hektár között változik. B. Ferenc 14,5 hektárt művel, tehát első fokon meg kellett vonnom tőle a támogatást. Természetesen fellebbezhet a döntés ellen, másodfokon a képviselő-testülethez fordulhat jogorvoslatért— mondotta Takács Dezső polgármester. B. Ferenc megpróbálta. „A jövedelempótló támogatásomat megszüntető határozattal Önök a cél előtt kilőtték a lovat alólam” — összegezte beadványában a történteket B. Ferenc. A nehéz gazdasági helyzet ellenére mintegy 1 millió forint nyereséggel zárta az elmúlt évet a Battonya— Dombegyház és Vidéke Afész. A szövetkezet mindvégig megőrizte likviditását, az összesen 7 millió forintba kerülő beruházásokat és felújításokat hitelfelvétel nélkül oldotta meg. A felújítások közül a Fő utcai húsbolté volt a legjelentősebb, 2,8 millió forintba került. A kisvendéglő csatornázására, külső tatarozására 200 ezret, a dombegyházi 16- os számú italboltra 500 ezret, a központi épület vízhálózatára és csatornázására 300 ezret, a játékterem tetőzetének átfedésére 100 ezret, a cukrászda kialakítására 200 ezret költöttek. Gázbekötésre 300 ezer jutott, és az áthúzódó beruházások befejezése is ennyibe került. Eszközbeszerzésre és vagyonvédelemre 1-1 millió forintot költött tavaly a Battonya— Dombegyház és Vidéke Áfész. Gyermekorvos nélkül Elárvult gyermekorvosi rendelő Battonyán Fotó: tehoczky Péter Ki tartsa fenn a kisebbségi iskolákat? Egy évvel ezelőtt örömmel adtunk hírt arról, hogy a battonyai önkormányzatnak több* éves szünet után 1994. május 1-jével sikerül betöltenie a gyermekorvosi állást. Alig telt el azonban néhány hónap, újabb „szenzációval” szolgálhattunk: 1994. október 1-jén eltávozott Battonyáról a gyermekorvos. Hogy miért? A magyarázat rém egyszerű: a szülők a gyermekek tb-kártyá- it már korábban átadták a felnőtt háziorvosoknak, így dr. Acsay László (ő volt az újdonsült gyermekorvos) lényegében „kártyapénz” nélkül maradt. Elkerülendő az eset megismétlődését, a gyermekorvosi állás mostani megpályáztatása előtt Battonya önkormányzata állásfoglalást kért az Egészségügyi Minisztériumtól. A minisztérium véleménye megegyezik az Országos Égészség- biztosítási Pénztár véleményével: a már leadott gyermekkártyákat csak a szülő kérheti vissza a felnőtt háziorvostól. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Battonyának belátható időn belül nem lesz gyermekorvosa! Mikes-napok A battonyai középiskola ismét megrendezi a Mikes-napokat április 26-án és 27-én. A tervek szerint az első nap délelőttjén akadályversenyen vesznek részt az osztályok a város határában, ebéd utánra sportvetélkedőket szerveznek. Este a diákok rövid műsorokat adnak elő, majd következik az elmaradhatatlan diszkó. A második napon délelőtt sportvetélkedőket, ismeret- terjesztő előadásokat, fegyverbemutatót tartanak. Délután kerül sor az osztályok szellemi, ügyességi vetélkedőjére, amit este nosztalgiabál és tábortűz követ. Legyen a városé! Battonya város képviselőtestülete is úgy döntött, hogy kéri a Békés Megyei Vagyonátadó Bizottságtól a település belterületén lévő valamennyi energ ia-közműv agy orfnak (tehát a gáz- és elektromoshálózatnak, a közvilágítási infrastruktúrának) az önkormányzat tulajdonába való átadását. A battonyai szerb kisebbségi önkormányzat elnöke, Szutor Lászlóné, valamint Roczkó Krisztina iskolaigazgató és Roczkov Frigyes települési képviselő a közelmúltban a Művelődési Minisztérimban folytattak megbeszélést a nemzetiségi iskolák fenntartásáról. A küldöttség azzal az ígérettel tért haza, hogy a minisztérium támogatni fogja Battonya „önhikis” pályázatát. Ezentúl elhangzott, hogy a nehéz helyzetben lévő nemzeAz idén nyáron ismét megrendezik Battonyán a dél-alföldi nemzetiségi tábort. Július 10. és 15. között a város immár hatodik alkalommal látja vendégül az ország minden tájáról összesereglett román, szlovák és szerb gyermekeket. — Mindhárom nemzetiség számára három-három szekciót szervezünk — tudtuk meg Takács Dezsőné igazgatótól. — A gyermekek választhatnak a néptánc, a népzene, illetőleg az anyanyelv között. —Meghatározták már a létszámot? — Igen. Összesen 210 felső tagozatos korú gyermeket vátiségi iskolák az idén is támogatást kaphatnak az úgynevezett intervenciós alapból. E téma kapcsán a battonyai képviselő-testület március 22- ei ülésen azt is megtudhatták a jelenlévők, hogy a nemzetiségi iskolák finanszírozására két koncepció létezik: az egyik az állami normatíva felemelését, a másik pedig ezen oktatási intézményeknek a kisebbségi önkormányzatok részére történő átadását szorgalmazza. runk. A szerbek 90-en lesznek, a románok és a szlovákok egyaránt 60 fővel képviseltetik magukat. A kötött programok mellett valamennyiük számára lehetőséget biztosítunk a kikapcsolódásra, a szabadidő hasznos, kellemes eltöltésére. A jelentkezéseket május 20- áig várjuk.-—Meg tudják már mondani a részvételi díj összegét? — Ez attól függ, hogy hogyan bírálják el a „táboros” pályázatainkat. Mi nagyon szeretnénk, ha a tanulóknak kétezer forintnál nem kellene többet fizetniük. Már szervezik a nemzetiségi tábort Fogyatkozó iparosok Ke vermesen Merre terelik a határforgalmat? A kevermesi polgármesteri hivatal igazgatási főelőadójával, Kiss Istvánnal a helyi iparosok helyzetéről beszélgettünk a minap. — A falusi iparosság már a múlté — bocsátotta előre. — Vegyük példának a női szabóságot! Az ember kimegy a piacra, és a románoktól, ukránoktól kevesebbért megkapja a kész ruhát, mint amennyibe a szabónál a varratás kerülne. Igaz, az esetek többségében a minőség silány. Ugyanez a helyzet a férfiruhák és a lábbelik esetében is. És folytathatnám a sort. Nincs például asztalosunk, pontosabban engedéllyel egyetlen helybeli sem űzi ezt az ipart. Ennek persze nem csak a nehéz gazdasági helyzet az oka. Adó, tb-járu- lék, adminisztráció... De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy régen a koporsót is, a bútort is a helybeli asztalossal csináltattuk. Amíg be nem fejeződött a villamosítás, amíg épültek új házak, addig a villanyszerelő is megélt faluhelyen. Most ellenben senki nem váltja ki azért a vállalkozói engedélyét, hogy hébe-hóba beüvegezzen egy kitört ablakot, hogy beszereljen egy konnektort vagy egy villanykapcsolót. — Úgy tudom, hajdanában a százat is meghaladta a kevermesi iparosok száma! — Jól tudja, mert a ’60-as években, amikor édesapám volt itt a Kiosz-titkár, 105 kisiparost tartottak nyilván. Persze akkor a lakosság száma csaknem duplája volt a jelenleginek. De még 1983-ban is hetvenötén szerepeltek az iparlajstromban. A régiek közül már csak Szász Károly kőművest, Bakos László bádogost és Kisházi Józsefné női szabót tudom említeni. Rajtuk kívül jelenleg van egy cipészünk, egy női és egy férfi- fodrászunk, egy pék vállalkozónk, egy villanymotor-tekercselőnk, egy szekér- és egy teherfuvarozónk továbbá egy szobafestőnk. Ha jól számolom, ez 11 fő. Alig egytizede a korábbi létszámnak... A battonyai határátkelő megnyitása kapcsán egyeztetésre került sor a közelmúltban a polgármesteri hivatal és a közúti igazgatóság között. Erről az alábbiakat tudtuk meg a március 22-ei képviselő-testületi ülésen: A közúti igazgatóság az Aradi út teljes burkolási költségét szerepelteti az idei tervében. Nem támogatja ellenben az Aradi—Köztársaság—Somogyi—Dózsa—Géja út kiépítését, mivel az így kialakítandó útvonalban túl sok lenne a törés. Az igazgatóság szerint a határátkelő forgalmát a Somogyi úton kell levezetni. Ehhez indokolt a Somogyi és a Hunyadi utca kereszteződésében egy közlekedési lámpa felszerelése. Természetesen baleset vagy felújítás esetére szükség lesz egy elterelő útra is: ez lehetne a Géja András utca. Kiépítésére az önkormányzatnak pályázatot és kiviteli tervet kell készítenie. A közúti igazgatóság támogatásával a bekerülési költség 70-80 százaléka megszerezhető támogatásként. Az önkormányzati saját erő mintegy 2-3 millió forint lenne. Az összeg 1996. évi biztosításáról, illetve a pályázat benyújtásáról a képviselő-testület elvi döntést hozott a március 22-ei ülésén.
