Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-12 / 86. szám

GYULA ÉS KÖRNYÉKE 1995. április 12., szerda Gyula város címere Hírek Kiválóak Eleken. Az ál­talános állattenyésztő szakma kiváló tanulója országos ver­senyét idén Eleken rendezik meg április 18—21. között. A verseny ünnepélyes megnyi­tóját április 18-án, kedden 17 órai kezdettel tartják a helyi sportcsarnokban. Önkormányzati. Gyulán 92 darab, nem lakás célú helyi­ség és 54 garázs van az önkor­mányzat tuljadonában. A he­lyiségek többsége a belváros­ban található, a grázsok pedig a Budapest Körúton és a Külső Törökzugban. A város 513 földbérletet adott ki az állam­polgároknak a Kisökörjárás- ban, Aranyágon, Csíkoséren és a Szanazugban, ezekért évente, négyzetméterenként 1 forint 40 fillért kell fizetni. Hadigondozottak. A Ha­dirokkantak és Hadiözvegyek Egyesületének gyulai szerveze­te a közelmúltban tartotta meg éves közgyűlését, amelyen mintegy félszázan vettek részt. Füredi Ferenc, a szervezet elnö­ke értékelte az elmúlt négy év munkáját, majd kitért a hadi- gondozásról szóló törvény gya­korlati megvalósulására. A je­lenlévők több ponton módosí­tották szervezeti alapszabályukat és megváltoztatták a szervezet ne­vét is. Ezentúl Hadigondozottak Érdekvédelmi Egyesülete néven fejtik ki tevékenységüket. A közgyűlésen ismét felvetődött, hogy a városban emlékművet kel­lene állítani a II. világháborúban elesettek emlékére. Az oldalt írta: Kruzslitz Ilona, Lovász Sándor, Mocsár József, Baracsi Magdolna Fotó: Lehoczky Péter Gyulai iroda: 463-970 06-30-451-987 Gorenje márkaképviselet Gyulán Kiss János — képünkön jobbról — vevőknek mutat be egy porszívót Gyulán évtizedekig a Béke su­gárúton székelt a Gelka. Ha a városban elromlottak a háztar­tási gépek, akkor mindenki szinte automatikusan tudta, hogy hol javítják meg. A Gelka már nem létezik, de az üzlet- helyiségben ugyanazt a szolgál­tató, kereskedelmi tevékenysé­get folytatja a Kiss Háztartási- gép-Szerviz és Üzlet. Kiss János cégtulajdonos — aki korábban évtizedekig maszekként dolgo­zott a szakmában — a tavaly december 5-én nyitott üzlet in­dulásáról mondja: — A helyiséget az AVÜ pri­vatizálta, licitálással vásárol­tam meg. Örültem a sikernek, hiszen a helybéliek tudják, hogy az ilyen jellegű szolgáltatáso­kért változatlanul ide kell jönni. Alapítvány a szakmunkásképzőért A Munkácsy Mihály Ipari Szakmunkásképző Szakközép- iskola létrehozta a Gyulai Szakmunkásképzésért Alapít­ványt, Gyula, Szent I. u. 38. sz. alatti székhellyel. Az alapít­vány többek között a képzés technikai, műszaki színvona­lának javítását, a nyelvtanulás elősegítését, a külföldi csere- kapcsolatok támogatását és a tapasztalatcserék ösztönzését tűzte ki céljául. Elnöknek Me- gyébíró Istvánt választották meg. A tartós közérdekű céllal megszületett alapítványt a pénzen kívül tárgyi eszközök­kel is támogatni lehet, a befi­zetések leírhatóak az adomá­nyozók éves adóalapjából. Az alapítvány számlaszáma: OTP Gyula 621-003421-0. A gyulai Bay Zoltán Általános Iskola „Az Álföld és Körösök Vidéke” címmel rajzpályázatot hirdetett a város 6—12 éves di­ákjainak. A beérkezett alkotá­sokat Székelyhídi Attila és Oro- ján István festőművészek zsűrizték. Balogh Imréné rajz­tanár a pályaműveket értékelve kiemelte: A beérkezett több, mint 100 kép is bizonyítja, hogy a gyerekek örömmel fedezik fel a körülöttük lévő világot. Külö­Angol diákok Gyulán. A bradfordi tanítóképző főis­kola három végzős diákja két hetet töltött megyénkben, ellá­togattak a térség több oktatási intézményébe, így a gyulai Bay Zoltán Általános Iskolába is. nősen szembetűnő a természeti „ jelenségek pontos megfigyelé­se és ábrázolása. A díjazott al­kotások többségében a Kará­csony János, az 1-es számú és a 3-as számú általános iskola di­ákjainak munkái. Az első helyet az 5-ös számú általános iskola nyerte el, máso­dikként a Bay Zoltán Általános Iskola, harmadikként a román tannyelvű általános iskola vég­zett. Országos első. Varga Bí­borka a 3-as számú általános iskola 6. osztályos tanulója a budapesti Széchenyi könyvtár­ban rendezett Bőd Péter könyv­tárhasználati versenyen orszá­gos első helyezést ért el. Felké­szítő tanára: Bődi Gergelyné. 57 iskola, 900 jelentkező A legutóbbi Gyulai Hírlapban olvasom, hogy a XVII. Erkel Diákünnepeket — amelyet az EDÜ Alapítvány és az Erkel Gimnázium közösen szervez — április 28—30. között tartják meg Gyulán. Az érdeklődés óriási a rendezvény iránt, de az 1500 forintos részvételi díj előteremtése sok tanulónak megoldha­tatlan feladatot jelent. Ennek ellenére napjainkig 57 iskolá­ból 900 nevezés érkezett. Ezen túlmenően számítanak határa­inkon túli fiatalok részvételére is, elsősorban Gyula testvér- városaiból és más, külföldi a partneriskolákból. A rendez­vény legnagyobb támogatója a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, illene a városi önkormányzat, a szervezők további szponzorokat keresnek. A pénz(telenseg) nagy úr lett mostanság. Itt van egy tradicionálisfesztivál, egy diákünnep, amely az alkotó ember legnemesebb arcait hivatott bemutat­ni, de erre a forintok nehezen csorognak... Én na gyom remélem, hogy a felnőtt és diák szervezők nem adják fel a küzdelmet és megtalálják az adakozni képes szponzorokat, előteremtik a hiányzó százezreket. Kár lenne verszni hagyni az EDÜ-t, város és benne polgárainak, fiatalságának pótol­hatatlan értékét! . „ Versmondók versenye A Gyulai 3-as Számú Általános Iskola 3. éve rendezi meg a város és vonzáskörzetébe tartozó alsó tagozatosainak vers- és próza­mondó versenyét. Bordás Antalné az intézmény igazgatója a legutóbbi versenyen mondta: — Első ízben sikerült — rangjához méltó helyen — a Mogyoróssy Könyvtárban lebonyolítani a tér­ség legjobbjainak megméretteté­sét. Évente nő azoknak a kisiskolá­soknak a száma, akik túl az olvasás szeretetén, az irodalmi mondani­való tolmácsolására is vállalkoz­nak. A versenyzők értékelése két kategóriába, korosztályonként történt. Versmondás: 1. osztály: 1. Szabó Me­linda, 2. Tóth Gábor, 3. Vacsora Dávid (Magvető, 5-ös Számú, Bay Zoltán Általános Iskola). 2. osztály: 1. Korbucz Sonya, 2. Szabó Renáta, 3. Varga Do­rottya (1 -es Számú, 5-ös Számú, 3-as Szá­mú Általános Iskola). 3. osztály: 1. Gaál Andrea, 2. Ferenczi Márta, 3. Bartha Ba­lázs (Magvető, 3-as Számú, 5-ös Számú Általános Iskola). 4. osztály: 1. Haász Csa­ba és Farkas Gábor, 2. Bokor Julianna, 3. Kugyela Tamás (Bay Zoltán, 3-as Számú, 5-ös Számú, Dürer Albert Általános Isko­la). Prózamondás: 1. osztály: 1. Lesi Csa­ba, 2. Nagy Rita, 3. Kubinszkí Petra (Bay Zoltán, 5-ös Számú, Magvető Általános Iskola). 2. osztály: 1. Zolnai Richárd, 2. Pomucz Edina és Varga Krisztina (Mag­vető, Dürer, 3-as Számú Általános Iskola). 3. osztály: 1. Szász Gábor, 2. Danes Ba­lázs, 3. Ottlakán Anna (Karácsony J., 3-as Számú, Magvető Általános Iskola). 4. osz­tály: 1. Dóczi Ákos és Boldog Barbara, 2. Szabó Erzsébet, 3. Szabó Dávid (Bay Zol­tán, Dürer, Magvető, 3-as Számú Általános Iskola). A rendező iskola köszönetét mond tá­mogatóinak: az Implom József Alapít­ványnak, a Budapest Bank Rt.-nek, a Kö­rös Kábel Kft.-nek, az Agrosztár Kft.-nek és a Kubicza játékkereskedésnek. Népdalosok köszöneté A közelmúltban Gyulán, a Mo­gyoróssy Könyvtárban megren­dezett országos általános isko­lás népdaléneklési versenyen az ország tizenhárom megyébjé- ből 39 tanuló magas színvonalú találkozón nyújtott emlékeze­tes élményt az érdeklődőknek. A rendező, a Gyulai 1 -es Szá­mú Általános Iskola ezúton kí­ván köszönetét mondani az alábbi személyeknek, intézmé­nyeknek, vállalkozóknak, akik támogatólag hozzájárultak, és munkával vagy anyagiakkal se­gítették a versenyt: APC Stúdió Bt., Aranykereszt Hotel, Démász Rt., dr. Balássy László, Gyula, Botond Kft. Tűzoltóautó-forgalmazó Amerikai—Magyar Kft., Kiskunhalas, Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium, Erkel Hotel Gyógyüdülő Kft., Erkel Ferenc Társaság, Elésker Kft., Fábián Fotó, Gombos György haszonvas-kereskedés. Gyulai Bútorgyártó és Értékesítő Kft., Gyulakenyér Sütő és Kereskedelmi Kft., Gyula Város Polgármesteri Hivatala, Gyula és Vidéke ÁFÉSZ, Hotel CÍVIS Park, Implom József Alapítvány, Indonéz Étterem, Jován Zoltán magánvállalkozó, IFA alkatrészkereskedés, Kereskedelmi Bank Rt., Kertészeti Kft., Koala gyermekruha- kereskedés, Szilágyi Imre, Komjáti Ferenc kereskedelmi vállalkozó, Orosháza, Körös Kábel, Kábel Tv Kft., Gyula napköziotthonos konyha. Gyula, Országos Takarékpénztár, Gyula Pauló—Veres K. K. T., Gyula Széli János fafaragó népi iparművész, Gyula, szülői munaközösség, 1-es sz. általános iskola, Gyula Városi Sportlétesítmények Igazgatósága, Zwack Kereskedelmi Kft., Zsamóczay és Fivére Kft., Gyula. Szövetség(ek) Gyula városáért A tavalyi önkormányzati vá­lasztások kampányidőszaká­ban hirdettek szövetséget Gyula városáért a helyi Magyar De­mokrata Fórum és a Keresztény Demokrata Néppárt közös je­löltjei abból a megfontolásból, hogy a jövendő képviselő- testület munkája pártpolitikai lobbyk helyett, a város és a la­kosság érdekeit szolgálja. Mint fogalmaztak annak idején ma­guk a kitalálók, a szövetség egy kinyújtott kéz az MDF és a KDNP részéről. —A decemberben megválasz­tott képviselő-testület lassan négy hónapja végzi a munkáját, kik, melyik politikai csoportok ráztak ez idő alatt kezeit a kinyújtott kézzel” ?—kérdeztükaMDF gyu­lai szervezetének elnökét, dr. Po- csay Gábort — Gyula lehetett az egyik első város, ahol egy ilyen szö­vetségnek a gondolata meg­született. Állásfoglalásunk töb­bek között az volt, amit a helyi politika lényegének tartok. így, hogy a városért kell politizálni, szövetségeket kell kötni és a hagyományos pártszerű felál­lást fel kell lazítani. A kinyújtott kéz, az együttmunkálkodás fel­ajánlása nem olyan könnyen történt, mint az előre gondolni lehetett. Ugyanis a választások után a képviselő-testületben há­rom nagyobb politikai pólus alakult ki. A szövetségen ke­resztül legszorosabb az együttműködésünk a KDNP, a FIDESZ és az IPOSZ képvise­lőivel. A szabad demokraták még a választás éjszakáján megkerestek bennünket az együttműködés lehetőségét felajálnva, ami azóta létre is jött. De, hogy az egyes pártok, képviselő csoportok közötti szövetségek ne irányúljanak a szocialista frakció ellen — mert akkor egy áldatlan harc lesz négy évig a képviselő-testület­ben —, az MSZP-nek is kezet nyújtottunk. — A szövetség hatpontos ál­lásfoglalásából az egyik azt mondja: „Egyes külön csopor­tok, személyek, pártok, lobbyk nyomásának vagy vonzásának nem engedünk, csak a közérdek, a gyulaiak érdeke határozza meg jövendő munkánkat." Mint képviselő, hogyan látja ezt? — A kérdés nagyon kényes. Bizonyos mértékig lehet és tud­ják is érvényesíteni a képviselők ezt. De mindig lesznek olyan ügyek, döntéshelyzetek, ame­lyekben a csoportérdekek túlsá­gosan érvényesülhetnek, vagy legalábbis erőssen befolyásol­hatják majd a határozatot. Saj­nálatos módon az elmúlt négy évben is számos negatív példát lehetett látni, amikor a városi érdeknek felébe kerekedett egy részérdek, amely még legtöbb­ször érthető is volt, azonban ez nem kívánatos jelenség. Ugyan­is a közérdek képviselete váro­sunkban arról szól, hogy hu­szonöt képviselőnek harminc­négyezer emberért kell dolgoz­nia. Bármennyire is nép­szerűtlen néha egy-egy erős lobbyval szembe szállni. Erre ad egy lehetőséget a szövetség, mint politikai program. — Ezek után mondhatjuk-e azt, hogy ma Gyulán a képvise­lő-testületben nem pártpolitikai érdekek alapján születnek meg a döntések? — Sajnos ezt nem mondhat­juk el minden esetben. Ám biza­kodó vagyok, ha összehasonlí­tom a mostani három hónapos kezdetet a kilencvenegyes év­kezdettel. Természetesen még lehet javítani a testület munká­ján, hiszen konfliktus néha még adódik a képviselő-csoportok között, de ezért kell éltetni a szövetséget. —Miben, merre fejlődhet to­vább ez a fajta együttműködés? — Nem hiszem, hogy egye­lőre tovább lehet fejleszteni ezt a programot. De ettől teljesen függetlenül szeretnénk létre­hozni Gyulán a Polgári Szövet­séget. A KDNP és FIDESZ he­lyi elnökségével a konzultáció­kat már megkezdtük, és bizo­nyos programok kapcsán már tervezzük a szorosabb együtt­működést. A szövetségről megkér­deztük a szocialista dr. Albel Andor alpolgármestert is: — Úgy látom, hogy a szö­vetség hangzatos dolgai mö­gött van egyfajta jószándékú naivitás. Az elmúlt időszak­ban kialakult többpártrend­szerű politikai struktúra felé fölösleges bármilyen szövet­séget rendelni. Inkább haszno­sabb lenne, ha a helyi pártok egyztetnék végre a programja­ikat. Lebenszky Attila polgár- mester is tett egy hasonló kije­lentést nemrégiben, mégpedig azt, hogy szerinte a város ön- kormányzatának a gyulaiak pártjaként kell működnie. Te­hát ezt is ugyanolyan propa­gandaízűnek érzem, mint az MDF—KDNP hirdette szö­vetség. Szerintem hasonló­képpen a gyulaiak pártjának érzi magát mind a helyi MSZP, SZDSZ és az MDF is. A szövetségről Lebenszky Attila polgármester elmondta: — Részletesen még nem is­merem a szövetség elképzelé­seit, de akár szövetségben vagy anélkül a képviselőknek politi­kamentesen kell Gyuláért dol­gozniuk. Egyébként úgy em­lékszem, hogy az önkormány­zati választás éjszakáján dr. Po- csay Gábor (MDF—KDNP) és Erdmann Gyula (MDF— KDNP) keresett meg minket az SZDSZ Petőfi téri székházá­ban, szövetséget ajánlva. Az el­múlt hónapok képviselői mun­kája megmutatta, hogy az idő­közben létrejött együttmű­ködési megállapodás is laza kö­telék a pártok között. Ezért sem látom szükségességét egy min­den pártot tömörítő szövetség­nek, hiszen már a két párt között (SZDSZ—MDF) sem megfe­lelő az együttműködés. Gyermekek a művészetekért — Az üzletben körbenézve csupa új holmit lát a betérő, mintha csak értékesítéssel fog­lalkoznának. —A javításra átvett holmikat a hátsó műhelyben tároljuk, ott dolgozunk rajtuk. A látszat elle­nére a forgalmunk nagy része a szolgáltatásokból tevődik össze, kevesen tudják, hogy helyszíni javításokat is válla­lunk. —Amikor a beszélgetés ide­jét egyeztettük, akkor éppen a Gorenje cég képviselőjével tár­gyalt valamilyen együtt­működésről. Lesz belőle vala­mi? — Megállapodtuk Mirkó Leskosekkel, a Gorenje Buda­pest Kft. ügyvezető igazgatójá­val, hogy az üzlet Gorenje már­kaképviselet lesz, a világhíres cég teljes árukínálatával. Nem kis dolog ez, hiszen ilyenből csak néhány van az országban. Természetesen a megszokott márkák — az ETA, Rowenta, Hoover stb.—sem szorulnak ki üzletünkből, különösen azok nem, amelyeknek vállaljuk a garanciális ellátását, teljes körű javítását. — A fizetőképes kereslet csökkenését Önök hogyan érzé­kelik? — Új berendezések, háztar­tási gépek vásárlását mind ke- vebben engedhetik meg ma­guknak. S egyre többen vannak olyanok, akik a régi, megjaví­tott készüléküket sem tudják el­vinni, mert ez is megoldhatatlan gondot jelent számukra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents