Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-11 / 85. szám

V 1995. április 11., kedd KÖRKÉP Si 9-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­tRF.KKS MF.CTFJ HÍKl.AP Mezőgyán nyolcosztályos iskolát akar A napokban megtartott mezőgyá- ni iskolaszék ülésén Nagy Sándor igazgató tájékoztatót tartott a Nemzeti Alaptanterv helyi meg­ítéléséről. Mindenekelőtt el­mondta, hogy ez a mostani terve­zet már az ötödik. Korábban vala­mennyi változatot megvitatta a tantestület, s az igazgató részt vett mind az ötnek az országos vitájá­ban is. Mint Nagy Sándor el­mondta, az iskola egyik legfonto­sabb dokumentuma a Nemzeti Alaptanterv (a NAT), amely első­sorban a „kimeneti" követelmé­nyeket határozza meg, de bizo­nyos mértékű mozgásteret is biz­tosít az oktatási intézményeknek. Három nagy területen irányoz elő lényeges változást. Az iskola- rendszer egészében tartalmi kor­szerűsítést tervez, gyökeres szer­kezeti reformot szeretne megva­lósítani, illetve végre kívánja haj­tani a középfokú oktatás reform­ját. Mint Nagy Sándor elmondta, a tervezetben a 6+4+2-es, a 4+8-as és a 6+6-os évfolyamvariációk szerepelnek. Az igazgató szerint a hat- és nyolcosztályos gimnázi­um létrejöttével felvetődik a korai szelekció. Mint mondta, így nem csak az általános iskolák, hanem a szakmunkásképző intézetek is el­néptelenednek, a kistelepülések iskolái pedig meg is szűnhetnek. Szerinte még egy 14 éves tanuló­nál is korai elvárni, hogy döntsön saját sorsáról, arról, hogy milyen pályán induljon el. Hogyan is dönthetnének akkor felelősen a náluk is fitalabbak? Félő, hogy a kistelepülésekről nagyon hamar diákotthonokba kerülő kicsinyek korán elszakadnak a családtól, és ez károsan hat a személyiségükre, hiszen egy jóval nagyobb közös­ségben kell megállniuk a helyüket. A másik nagy probléma az, hangzott el az iskolaszéki megbe­szélésen, hogy az oktatási intéz­mények finanszírozása továbbra sem megoldott. A kormány „gaz­dasági stabilizációt szolgáló ki­igazító intézkedései” pedig még inkább rontják a magyar közokta­tás helyzetét. Mint mondta, az ország anyagi helyzete nem olyan, hogy a tervezetben megje­lölt változtatásokat sikeresen vé­gig lehetne vinni. Véleménye sze­rint ilyen körülmények között egyelőre nem szabadna hozzá­nyúlni a 844-es szerkezethez. Az alapfokú és az alsó közép­fokú évfolyamok követelményeit a NAT tíz műveltségi területre elosztva határozza meg. Az alap­vizsgákat a törvénytervezet a 6. és a 10. évfolyam végére helyezi. Ezáltal fontos pedagógiai és pszi­chológiai elveket hagytak figyel­men kívül—vallotta az igazgató. Probléma az is, mondta Nagy Sándor, hogy azoknak a gyere­keknek, akik a hat- vagy nyolc- osztályos gimnázium helyett a 10 osztályos iskolát választották, a 10. osztály elvégzése után már nem adatik meg a lehetőség, hogy gimnáziumba, szakközépiskolá­ba menjenek. Számukra már csak egy út marad: a szakképzés vagy a munkába állás. Ha egyáltalán lesz még számukra munkahely...----RIA K elet-Magyarország sokkal betegebb, mégis késik a felzárkóztatás Az ország gerince, meg a mienk Ha lenne nyolcmillió forintjuk, úgy gyógyíthatnának Gyulán, mintáz USA-ban Fotó: LehoczkyPéter Komolyan azt hiszik, hogy az „illetékesek” tudnak számol­ni?! Majd kiderül a beszélgetés­ből, melyet dr. Lapis Istvánnal, a Békés Megyei képviselő- testület Pándy Kálmán Kórháza — a megyei kórház, mely köz­tudottan Gyulán található — idegsebészeti részlegének ve­zetőjével folytattunk. — A megyében a gyulai az egyetlen idegsebészet, speciá­lis jellege miatt nagyon drága, akár a szívsebészet — tudtuk meg dr. Lapis Istvántól. — Gyulán se régóta működik. A központi idegrendszer és a ge­rinc megbetegedéseivel fog­lalkozunk. A civilizált társa­dalmakban a lakosság 15—20 százaléka gerincbeteg. Kelet- Magyarországon ennél lénye­gesen nagyobb az arányuk. Az illetékesek félnek az „ered­ménytől”, ezért pontos felmé­rést nem is készíttetnek a la­kosság egészségügyi állapotá­ról. Kiderülne, hogy csak Bu­dapest és a Dunántúl létezik... Errefelé különösen nagy a mozgásszervi megbetegedé­sek száma. Mégsem hoztak létre idegsebészetet. Pedig Gyulán kiválóak a radiológiai és computer-tomográfos lehe­tőségek, azaz jó a diagnoszti­kai háttér. Szolnokról jöttem ide 1990 októberében, egy ba­ráti beszélgetést követően fél évvel, melyet dr. Kovács Jó­zseffel, a gyulai kórház orvos- igazgató-helyettesével foly­tattam. Másik két lehetőség is kínálkozott, vonzóbb feltéte­lekkel, mint a gyulai, ám a kihívást ez jelentette szá­momra. Az igazgató őszintén megmondta: nem tud mást ígérni, csak lehetőséget-. Az azóta is tizenkét ágyas részleg 1992-ben kezdte működését. — Addig hol feküdtek a ge- rinchántalmakkal vizsgálaton ■lévők? — A részlegünket is magá­ba foglaló baleseti sebészeten. Az indulásig igyekeztünk be­szerezni a koponyasérülések, a gerincmegbetegedések gyó­gyításához szükséges műsze­reket — más kórházakban te­vékenykedő barátaink, cégek segítségével. A megyében is működő két társadalombizto­sítási szervezet nem volt haj­landó finanszírozni a — csak Békésben — új profil kialakí­tását. Az indok a fejlesztési stop volt. Az eszközbeszerzés­hez 8-10 millió forint kellett volna, ugyanakkor a kórház maga vállalta az évi 10-20 mil­lió forintos működési költség biztosítását. A kórházi veze­tés, a kollégák minden segítsé­get megadtak munkánkhoz. A gericsebészetet egyedüli szak­orvosként viszem, dr. Szabó József aki a koponya-, az agy sebészetére specializálódott, jelenleg Budapesten, az Ame­rikai úti idegsebészeten készül szeptemberi szakvizsgájára. Magam Németországban ta­nultam az idegsebészetet. Nő­véreink egy része állandósult, megtanulták tennivalóikat. Ha műszerbeszerzési elképzelé­seink megvalósulnak, ugyan­úgy operálhatnánk betegein­ket, mint bárhol a világon te­szik. — Mint például az USA- ban? —- Igen. Az Egyesült Álla­mokban nyolc-tíz éve új sebé­szeti irányzat nyert teret: nem műteni. A mellkasi, hasi, bal­eseti sebészetben is megoldot­ták, hogy optikai segédlettel mindent kis résen át vesznek ki. Az sem mindegy, hogy az agysebészetben nagy kopo­nyafeltárást alkalmazunk-e óriási kockázatvállalással, vagy kis, négy-öt milliméteres csövön távolítjuk el a kórós részeket. E módszert már mű­tétnek sem tekintjük: inkább kezelésnek, beavatkozásnak mondanám. A gerincműtétnél szokásos hét-nyolc napos bennfekvés helyett elegendő egy-kettő. A napi hotelellátás a kórházakban ma ötezer fo­rint körül van. Előnye az is, hogy a beteg bőrét — s ami a gerinc esetében különösen fontos —, izomzatát nem kell elvágni, nem kell a gerincről lefejteni. Az operált gerinccel fizikai munka soha többé nem végezhető. Ha viszont az új módszert alkalmazzuk: há­rom-négy hét után a beteg újra elláthatja fizikai munkáját. —Akkor miért nem állnak át azonnal erre az áldásos mód­szerre? — A műszerkészlet beszer­zéséhez nyolc-tíz millió fo­rintra lenne szükségünk. A tár­sadalombiztosítás változatla­nul nem hajlandó támogatni bennünket. A készlet modu­lokból épül fel, az első egység 800 ezer forintba kerülne, s véle már elvégezhetők az em­lített műveletek. A többi egy­ség — s ez is rendkívül fontos — biztonságosabbá teszi a be­avatkozást. Az alapkészlet — ha fejlesztjük — alkalmas a koponyaműtétek kiváltására is. Ha sikerül e műszereket be­szerezni, minden olyan ideg- sebészeti beavatkozást elvé­gezhetünk Gyulán —•. tehát a megyében —, mint a kliniká­kon, közülük is csak három­négyen. Terveink megvalósí­tásában volt és jelenlegi bete­geink igyekeznek anyagilag segíteni. Célunk elérése ma az adakozókedvtől függ. Pályá­zatokat nyújtottunk be, példá­ul a Szerencse Alaphoz. Gyu­lán az „Együtt, Egymásért” Alapítvány úgy határozott, se­gít beszerezni a műszereket. Több cégtől is kértünk ajánla­tot a műszerekre, közel azono­sak, mi német gyártmányút szeretnénk venni. Ha mindez sikerülne, még nincs vége a tennivalóknak, betegeink re­habilitációja megoldatlan. Bár úgy hisszük, hogy az e vidéken befizetett egészség- biztosítási díjakból — pláne, mert a társadalombiztosítás igazságtalanul teríti szét azo­kat az országban — illene most e műszerekre visszakap­nunk, magunk is megfontol­hatjuk az intelmet: gerincbe­tegség bármely két lábon járó­nál előfordulhat... Kizárt do­log, hogy nem kötelessége pénzt adnia e célra az egész­ségbiztosításnak, hogy min­den nehézsége ellenére ne tud­na segíteni a megyei önkor­mányzat, hogy Gyula városa, mely egyetlen cukrászda bér­lőkijelölési jogának megszer­zésére 12 milliót áldoz, vagy 15 milliós tornaterem-építési támogatást kidob az ablakon, s le tud mondani a főiskola fej­lesztésére adott 20 millióról, ne érezné kötelességének a tá­mogatást. Gondoljunk bele: ha ezek után sem pironkodik sen­ki, mi, megyebeli polgárok fe­jenként 20-25 forinttal esélyt adhatnánk maguknak. Kiss A. János A támogatás összegyűjté­sére vállalkozó „Együtt, Egymásért” Alapítvány számlaszáma: OTP Bank Rt. Gyulai Fiókja, 621-2691-2. Energia Fórum ’95 — Szeged Rangos szakmai konferenciának ígérkezik az április 24—26. között Szegeden megrendezendő Energia Fórum ’95. A konferenciára eddig már mintegy más­fél száz hazai, az energiaiparban működő vállalat, szérvezet jelezte részvételi szándékát. A fokozott ér­deklődés nem véletlen, hiszen a magyar energetika kulcskérdéseiről — fogyasztóvédelem, energia­együttműködés, Európai Energia Charta, árkérdés, az energetika jogi és közgazdasági környezete stb. — hallhatnak rangos szaktekintélyektől előadást. Az egyes szakterületek, illetve témakörök, így az agrár­energetika, az ipar-, a közlekedés-energetika, a te­lepülés-energetika, a megújuló energiaforrások fel- használása hazai aktualitásait szekciókban vitatják meg a résztvevők. A rendezvény iránt érdeklődők a MET Szegedi Tagozatán (telefon 06 (62) 474-574/83-43-as mellék) NémethjCsabátó! kaphatnak részletes in­formációkat. Jelentkezni lehet: NOVA-INVEST KFT, Békéscsaba, Irányi u. 4—6. sz. Telefon: (66) 323-057, 324-042, 322-191 Rendkívüli árengedménnyel 1995. április 16-áig Békéscsaba, Bartók Béla út 19. sz. alatt 39 000—49 500 Ft/m2 áron (áfával) kulcsrakész állapotban, szoc.-pol. kedvezménnyel lakások vásárolhatók. BANKPAPÍROK AZ AGROBANKTÓL • • • BANKPAPÍROK AZ AGROBANKTÓL • • • BANKPAPÍROK GARAS, a guruló... Annak ajánljuk a GARAS betétszerződést, aki szereti a kényelmet, a biztonságot. Ha 30, 60 vagy 90 napos lekötési idő elteltével Önnek még nincs szüksége a pénzre, semmit sem kell tennie, az mégis tovább kamatozik. A Bank - a kamatokkal növelt betétösszeget - automatikusan újra leköti az eredeti időtartamra. Az AGROBANK mindig újat, mindig jobbat kínál! Annak ajánljuk, aki magas hozam fejében hosszabb időre nélkülözni tudja pénzét: KRAJCZÁR takarékbetét­szerződés. A takarékbetét 120, 180, 270 és 540 napra köthető. Ha a lekötés idejére naptári év vége esik, a Bank a kamatot tőkésíti, így az Ön pénze kamatos kamattal gyarapodik. KRAJCZÁR, a klasszikus... 5600 Békéscsaba, Szent István tér 2 5540 Szarvas, Kossuth Lajos utca 21.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents