Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-10 / 84. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1995. április 10., hétfő ^-------------------------------------------------------------------------------^ Kocsis műfaja a kisplasztika Kocsis Rudolf a keleti határ túlsó oldaláról érkezett az Oriens ’95-re az aradi mű­vészcsoport tagja, fiatal kora ellenére figyelemre méltó szobrászati letét birtokosa. A Békéstáji Művészeti Társa­ság vendégeként vett részt Békéscsabán, a Jókai Színház előterében rendezett Otthon­talanok galériája című kiállí­táson. Igazi műfaja a kisp­lasztika. Anyagát tekintve fa­lamellákból, -szeletekből építkező, emberléptékű tér­ben gondolkodó művész, aki a közvetlenebb hatás érdeké­ben színezi, tónusokkal gaz­dagítja szobrait. Az elrejtő, magához ölelő mozdulatok, befogadóívek túlsúlya azt su­gallja, hogy ezek a szobrok titkot őriznek, vágynak vala­mire, a létük értelmét jelentő, a hiányokat betöltő kie­gészülésre. A kisebbségi lét sorsporblémája? Vajon az ember meg tudja-e találni az elveszett, csonkoltságában is élő közösségét, az egyben lé­vő egész teljességet? (Szilágyi) Fa-lamellákból épített alkotás Legtöbb a kerékpáros sérülés, „divat” az állkapocstörés Az ország baleseti sebészeinek legnagyobb hazai rendezvé­nye lesz május 25—26—27-én a Magyar Traumatológus Társaság vándorgyűlése Békéscsabán. A legfőbb szervező a Réthy Pál Kórház megyei traumatológiai osztálya. Az osz­tályvezető főorvos, Nemes György professzor, a szervező bizottság elnöke tájékoztat a részletekről. Mezőgyán hűséges Szentlőrinchez Földink volt. Jászay Hor­váth Elemér költő, aki 1888- ban Orosházán született, 1933- ban ezen a napon halt meg Budapesten. Jogot a budapesti egyetemen végzett, majd újság- • írói pályára lépett, egy ideig a Borsszem Jankó segédszer­kesztője. 1914—23 között Orosházán élt. Később a Ma­gyarság munkatársa. Tavaszi szünet. Békésen az idén, élve a lehetőséggel, s mivel Sok a kollégista, eltérő időpontban, a húsvéti ünnepek­kel egy időben tartják a tavaszi szünetet. A város tanintézetei­ben egységesen április 10— 18-a között vakációzhatnak a diákok. Képeslapok. Amezőberé- nyi gyermekkönyvtárban ápri­lis 10-én, ma kiállítás nyílik régi és újabb húsvéti képeslapokból. Diáksiker. A Szakma Ki­váló Tanulója országos verse­nyen a szarvasi Székely Mihály Szakmunkásképző Szakközép- iskola és Diákotthon nőiruha- készítő tanulója, Forgács Móni­ka negyedik helyezést ért el. O már ezért megkaphatta a szak­munkásbizonyítványát. Fel­készítő tanárai voltak: Kohut Andrásné, Kiss Sándomé. i;i.\i»ő! Szolnok, Besenyszögi úti, volt szovjet laktanya területén 800 m2-es ingatlan 300 m -es föld­területtel. Az ingatlan tartalmaz: 1 db 400 m2-es. 4 m belmagasságú, targoncázható csarnokot, plusz irodá­kat és egyéb, 50—100 m2 alapterületű helyiségeket. Közművesítés megoldható. Az ingatlan vételára: 4,8 M Ft + áfa + 500 000 Ft a földterület. Érdeklődni a helyszínen vagy az (56) 376-355, (52) 200-113-as telefo­non. '75915'SH' — Békéscsabán a vándorgyű­lés előtt két nappal konferen­ciára is várjuk a kollégákat az arc- és nyaksérülések ellátása témakörben. A résztvevők részben ugyanazok. — Miért éppen Békéscsa­bán találkoznak a baleseti se­bészek? — Az ország egyik legmo­dernebb egészségügyi beruhá­zását adják át itt ezévben. Az osztály ágy száma í20-ra nő, az eddigi 72 helyett. Lesz egy ké­zsebészeti részleg is az új szárnyban, ekkor adjuk át. Az osztályon dolgozók elméleti felkészítése folyamatos, hár­man kézsebészeti szakképesí­tést szerezenek (tavaly óta külön szakma). Az operációs mikroszkóp is rendelkezésünk­re áll. Másrészt Békéscsabán nem volt országos baleseti sebé­szeti rendezvény a szakma majd ’ 40 éves önál lósodása óta. — Mit tud vagy mire lesz képes a traumatológiai osz­tály? — Jelen pillanatban végtag- replantációt (visszaültetést) például nem tudnánk végezni. Nem a szakmai tudás hiány­zik, hanem a megfelelő számú személyzet. Nyolc orvos kel­lene ilyenkor egy műtőbe. Az alacsony orvoslétszám a to­vábbképzések nagy akadálya, státusunk is van üresen. — Milyen témákról tanács­koznak a vándorgyűlésen? — Az elsődlegesen lénye­ges, szakma-technikai jellegű. Egy csontegyesítő műtét leg­modernebb változata Magyar- országon két éve végzik, köztük mi is. A korai tapaszta­latokról kerekasztal-konfe- rencián számolnak be az elő­adók. A hosszú, csöves cson­tok (lábszárcsont, combcsont, felkarcsont) belsejében he­lyezünk el egy hosszú szeget, ami összetartja a törött test­részt. Nem kell begipszelni, a környező ízületeket rögtön tudja használni a beteg és nincs akkora műtéti metszés. Drága a műszerkészlet és a szeg, Békéscsabán már van. — Ön két és fél éve vezetője ennek az osztálynak, milyen tapasztalatokat szerzett? — A munkám során legna­gyobbrészt az Országos Trau­matológiai Intézetben dolgoz­tam. Békés megyei sajátosság­ként találkoztam itt a kerékpá­ros balesetek hatalmas számá­val. Az izolált állkapocstöré­sek sokasága fogadott, ezek az alkoholos verekedések „ered­ményei”. A kerékpáros bal­esetek felmérésével külön fog­lalkozunk, számtalan előadást tartottunk a tanulságokról. A kerékpárutak változtattak a sérültszámon, a súlyosan, élet- veszélyesen, halálosan sérül­tek száma csökkent. A gyer­mekbaleseteké kevésbé, azok többsége nem is a kerékpár­úton történik. —A mezőgazdasági sérülé­sek is témaként szerepelnek... — Ezt mi ajánlottuk, a me­gye sajátosságával indokol­tan. Sok témát felölel, a kutya- harapástól a felborult trakto­rig, az egyéb mezőgazdasági gépek okozta sérülésektől a növényi vegyszerek mérgezé­séig. Mintegy négyszáz ven­déget várunk, szakmai kiállí­tás, poszterbemutató szerepel a programban. A kórház segít­ségével, a szponzorok támo­gatásával az ijúsági házat, a megyei könyvtár hallját egya­ránt igénybe vesszük. A meg­nyitó a színházban lesz, a sza­badprogramban pedig kirándu­lások, orgonahangverseny, sé­tarepülés szerepel. A városlakó­kat arra kérnénk, hogy a rájuk jellemző vendégszeretettel se­gítsenek a vendégeknek eliga­zodni a megyeszékhelyen. Bede Zsóka A dr. Gáspár László egyetemi tanár nevéhez fűződő szentlő­rinci oktatási programmal an­nak idején több Sarkad térségi általános iskolában megpróbál­koztak, bár később a legtöbb helyen visszatértek a normál tantervű tanításhoz. Ezzel pár­huzamosan a programot beve­zették a sarkadi középiskolában is, amelynek ettől kezdve Ady Endre Kísérleti Középiskola lett a neve. A középiskolai kí­sérletet a szerződések szerint a város, a megye és a művelődési minisztérium támogatta. Ké­sőbb ezekért a pénzekért ke­mény küzdelmet kellett folytat­ni az iskola vezetésének, ami — ahogy Gáspár László, az iskola volt igazgatója elmondta — egyre inkább gyengítette a tar­talmi munkát. Ismert a követ­kezmény: Gáspár László le­mondott. Két éve megbízott igazgatók irányítják az iskolát. Az alternatív oktatási program megmaradása pedig sokáig nyi­tott kérdés volt a városban. A legutóbbi minisztériumi tár­gyalások a normál tantervű ok­tatás irányába mutatnak. Úgy tűnik, a szentlőrinci kísérlethez mindmáig hűséges Mezőgyáni Általános Iskola ezáltal árván marad a térségben. De hallgas­suk meg, hogyan vélekedik minderről a mezőgyáni iskola igazgatója, Nagy Sándor: — Nem ért váratlanul a hír. Az altemetív érettségi már ak­kor is feszültséget okozott az iskolavezetés és a minisztérium között, mikor még Gáspár Lász­ló irányította az iskolát. Az ön- kormányzat tagjai között sem volt egységes az iskolai kísérlet megítélése. Valahogy úgy ér­zem, Sarkad sohasem tudta el­fogadni ezt a típusú iskolát. So­kan azzal érveltek, a Sarkadon A gyulai Erkel Ferenc Gimná­zium és a Karácsony János Gimnázium közötti kosárpá­lyán április 6-án rendeztek se­gélykoncertet a gyulai Szent István utcai iskola javára. Előtte az „Erkel Gödörben” a csíkszeredaiak mutatták be végzett diákok közül nagyon keveset vesznek fel a felsőokta­tási intézményekbe. Ez így nem igaz. Olyan arányban kerültek be főiskolákra, egyetemekre in­nen is, mint máshonnan az ugyanilyen képességű tanulók. Más kérdés, hogy a kiváló ké­pességű gyerekek többsége Bé­késcsabára, Gyulára vagy Oros­házára megy továbbtanulni, Sarkadot inkább a közepes ké­pességűek választják. A gyen­gébbek pedig más középisko­lákból is csak kevesebben jut­nak el a felsőfokú intézmények­be. Egyébként az a vélemé­nyem, hogy ezen az úton halad­va a sarkadi Ady nagy tapaszta­latot fog nélkülözni. A mezőgyáni iskoláról szól­va elmondta, hogy náluk ettől függetlenül folytatódik az al­ternatív program szerinti okta­tás: Annál is inkább, mert a készülő nemzeti alaptanterv is megengedi a helyi tanterv sze­rinti tanítást, és a szentlőrinci program akár ebbe is belefér. Magyarul a valamikor szentlő­rinci kísérlet néven ismert ta­nítási programot ezután úgy hívják majd: helyi tanterv. Igaz, Mezőgyánban sem volt egyforma e programnak a meg­ítélése. Sok szülő féltette a te­hetséges gyermekét. Az idő tel­tével aztán látták az eredménye­ket, rájöttek, a tehetséges gyer­meknek ez az iskola még több fejlődési lehetőséget nyújt, mint egy normál iskola, így egy­re kevesebb az aggályoskodó szülő. Mezőgyán tehát hűséges a szentlőrinci elképzelésekhez, hisz annak sikerében. Mindezt a továbbtanulók eredményei, helytállásai támasztják alá a leginkább — érvelt befejezésül Nagy Sándor. Magyar Mária műsorukat, majd Hevesi Imre koncertje kezdődött. Ezt köve­tően Tokai István lemezlovas „dobta” fel a hangulatot. Az est végén ünnepélyesen átad­ták az iskola igazgatójának a 350 darab jegyből befolyó pénzt. Segélykoncert Gyulán Megkérdeztük olvasóinkat Van-e ma cenzúra Magyarországon? Dr. Futó István, 76 éves, bé­késcsabai nyugdíjas: Ahol hatalom van — már­pedig Magyarországon is van —, ott mindig volt, van és lesz cenzúra. Ám, mint sokat meg­élt ember mondhatom, a cen­zúrák megnyilvánulási formái között jelentős különbségek vannak. Diktatúrák esetében a cenzúra mindig éberebben és hatékonyabban működik. Ahol demokrácia van, ott je­lenléte alig vagy csak csekély mértékben vehető észre. Lipták Lászlóné, 33 éves, me- zőhegyesi szakácsnő: Szerintem van. Régebben mindennapjainkban jobban érzékeltük, ám azért jelenleg is létezik. Úgy vélem, a fonto­sabb emberek, valamint a gya­nús személyek telefonbeszél­getéseit ma is gyakran lehall­gatják. Ám egy tény, a lapok már szabadon írhatnak min­denről. Ez aztán gyakran oda vezet, hogy olyan dolgokat is megírnak, ami soha nem is lé­tezett, vagy nem úgy történt. Nagy Mihály, 64 éves, mező­kovácsházi nyugdíjas: Kis mértékben a mai társa­dalomban is jelen van. Már nem olyan erős mint a régebbi rendszerekben volt, de azért működik a cenzúra. Az újság már évek óta mindent megír­hat, a rádió, a tévé bármit be­mondhat, ám éppen ezért gyakran megjelennek a való­ságtól eltérő információk is. Mindezek ellenére, azért ma is előfordulnak telefonlehallga­tások és figyeltetések. Stefanik Pál, 62 éves, csaba- szabadi nyugdíjas: Magyarországon már nincs cenzúra. Volt itt elég ideig, ezért tudom, az a helyes, ha nincs. Aki ma a cenzúrát meg­próbálja visszaállítani, azt munkahelyéről eltanácsolják. Régen nem lehetett szabadon nyilatkozni. Most viszont a különböző médiákban, bárki korlátlanul szidhatja a mási­kat, ám a sok szidás nem biz­tos, hogy mindig jó; (Magyari) gardénia Még nem késő! Szerezzen örömet családjának! Az új függöny nem csak Önnek — a családnak is öröm! Húsvétig még elkészül! Az Uni verzál Áruház és a GARDÉNIA Csip­kefüggönygyár különleges szépségű függö­nyöket kínál, hihetetlen választékban! Függönyök: 150—180—260—300 cm méretben 490—620—870—1150 Ft-ért. Drapériák: 30—40—60—90 cm méretben 150— 290—399—599 Ft-ért. A függönyök — egyforma mintával ablakra és er­kélyajtóra — kaphatók! Kész konyhai, szobai függönyök: 250—970— 3450 Ft-ig. Csipketerítők. alátétek: 150—1250 Ft-ig. Sötétítőfüggönyök: minta utáni értékesítése, különleges szín- és mintakollekcióból! Tartozékok: csipeszek, ráncolok, vitrázsrudak stb. Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk minden kedves vásárlónknak! DJ flRUhf^lZ Békéscsaba

Next

/
Thumbnails
Contents