Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-08-09 / 83. szám
8 1995. április 8-9., szombat-vasárnap Húsvéti előkészületek Díszek az ünnepi asztalra Mutatós és olcsó díszekkel szebbé, vonzóbbá varázsolhatjuk a húsvéti családi ebédhez az ünnepi asztalt. A dekorációhoz kitűnő „adalékanyag” a sütés-főzéshez nyersen felhasznált tojások héja. Lehetőleg egyforma tojásokat válogassunk ki; mossuk meg hideg vízben, majd végüket óvatosan megfúrva szívószállal távolítsuk el béltartalmukat. Az üres héjakat szárítsuk ki, fessük meg tojásfestékkel, majd vékony dróttal fűzzük koszorúba. Tegyünk közéjük örökzöld ágat — mahóniát, fagyait , esetleg színes masnit és néhány szál szalmavirágot; a tojáskoszorú szép dísze lesz a vendégváró asztalnak. Készíthetünk húsvétfát is — szintén színes tojáshéjak felhasználásával. Az ünnep előtt néhány nappal kell levágni rügyező ágakat dísz- és gyümölcsfákról. A langyos vízben, szobahőmérsékleten tartott gallyak hamar virágba borulnak. A barka-, aranyeső-, vadgesztenye-gallyak közé fűzzük föl a színes tojáshéjakat. A felfüggesztéshez 2-2 kis darab filc vagy keményebb papír kell, hogy a kifúrt lyukat eltakarják. Körülbelül 60 centi hosszú, keskeny, színes szalagot hajtsunk duplán össze és vékony hurok segítségével húzzunk át a héjon, valamint az alul-felül elhelyezett filckorongon. Fölül a vékony drót lesz az akasztó, alul a kilógó szalagot kössük masnira. A „preparált” tojásokat a szaloncukorhoz hasonlóan akasszuk a virágzó ágakra. Ha a vázában naponta cseréljük a vizet és csipetnyi sót teszünk bele, a húsvétfa sokáig friss marad. k — A Tárkonyos bárány pecsenye Ezt a különlegességet a bárány kicsontozott combjából készíthetjük el. A tepsibe rakott húst zöldségdarabokkal — sárgarépával, fehérrépával, zellerrel, karalábéval, Vörös- és fokhagymával—rakjuk körül és néhány szelet paradicsommal, zöldpaprikávalkoronázzuk” a tetejét. A tepsi tartalmát ízlés szerint sózzuk. Kevés zsiradékot és vizet öntünk rá, majd fóliával fedve körülbelül másfél órára a sütőbe tesszük. Ha a hús már majdnem puha, vegyük le a fóliát, s ekkor süssük tovább, pirosra a pecsenyét. A bárányhúst külön tálon szeleteljük föl. A zöldségektől megszűrt léből készítsük el a pecsenye pikáns, tárkonyos öntetét. A szűrt lét először jól fel kell forralni, majd kevés liszttel megszórva, hideg vízzel felöntve tejszín sűrűségűre főzni. Ha kész, akkor ízlés szerint tárkonyle- ^ véltél, tárkony ecettel, sóval és tört fokhagymával ízesíthető. f ' \ Főtt sonka és a hozzávalók A húsboltok kínálatából ízlés szerint válogathatunk, de talán a jók között is a legjobb a kötözött sonka. Ezt a főzést megelőző éjszakára hideg vízbe áztassuk be. A vízből kivett, lecsöpögtetett sonkát kuktában mintegy másfél-két óra alatt puhára főzhetjük. A hálót ezután fejtsük le a húsról, hagyjuk egy kicsit meghűlni, s élesre fent késsel vékonyan szeleteljük föl. Köret gyanánt nagyon finom a burgonyapüré. Természetesen nem maradhat el a ,,kísérő” keménytojás és kis tálakban elkészín’e a mustár, továbbá a friss, reszelt torma. Tortakoszorú A húsvéti tortakoszorú nemcsak tetszetős, hanem ízletes dísze az ünnepi asztalnak. A tészta kellékei: 15 dkg liszt, 5 dkg étkezési keményítő, 10 dkg vaj vagy margarin, 12 dkg cukor, csipetnyi só, 2 teáskanál sütőpor, 2 evőkanál tej, zsír és panírozó liszt a formához. A töltelékhez: 0,5 liter tej, 6 dkg cukor, 20 dkg vaj vagy margarin, 5 dkg porcukor, 1 citrom lereszelt héja és leve kell. A díszítés hozzávalói: 5 dkg pörkölt mogyoró, 2 evőkanál citronát, 10 dkg marcipánmassza, 1 evőkanál kakaópor, 1 evőkanál porcukor. A tészta kellékeit jól keverjük össze és tegyük egy kizsírozott, panírozó liszttel megszórt koszorú-formába. Sütőben (200 fokon) 40-45 percig süssük, a masszát megfordítva hagyjuk kihűlni, majd óvatosan vágjuk 3 szeletre. A töltelékhez a pudingport 3 evőkanál tejjel keverjük ki. A maradék tejet a cukorral felforraljuk. A pudingport belehabarjuk és még egyszer felforraljuk. Keverjünk ki megolvasztott zsiradékot porcukorral krémmé, a pudingot evőkanalanként adagoljuk hozzá, majd keverjük össze a citromhéjjal és tevével, azután a masszát osszuk 3 részre. Egyik részét tegyük a legalsó tésztagyűrűre. Tegyük rá a második tésztaréteget és kenjük meg pudinggal. Újabb tésztagyűrű következik: a maradék masszát a kész koszorún osszuk el majd szórjuk megpörkölt mogyoróval. A cukorban eltett citromhéj-szeletekből, a citronátból kis fészkeket" alakíthatunk ki a koszorú formájú tortán. A marcipánt gyúrjuk össze kakaóval, porcukorral, formázzunk belőle húsvéti nyuszikat és ültessük be őket a fészkekbe. A húsvéti menü elengedhetetlen tartozéka a kalács. Ezúttal a hagyományoktól kicsit eltérő formában Lapok a tojásfestés históriájáról Elmaradhatatlan jelképe a feltámadásnak, tartozéka a húsvéti ünnepeknek a tojás. Az okot régóta ismerik a kutatók: az élet megújulásának, a születésnek ugyanis legősibb szimbólumai közé tartoznak a madártojások. Arra nincs hiteles válasz, hogy kik lehettek az első „tojás-piktorok”, mert a sajátos népi művészeti ágat a régi följegyzések is már élő tradícióként emlegetik. Az viszont egyértelmű, hogy „feltalálását” követően roppant gyorsan elterjedt s olyan népszerűvé vált, hogy például kontinensünk északi országaiban — ahol a hideg éghajlat nem teszi lehetővé a baromfitartást — húsvétra vadon élő madarak tojásait festik meg. A tojásdekorációnak egyébként a piros az uralkodó színe, ami a keresztény jelképrendszerhez kötődik, a Megváltó értünk kiontott vérére utal. A festéshez általában egyszerű, házilag elkészíthető színezőanyagot használnak, amelyeket az ügyes kezű pingálók hagymaléből, teából, vadalma héjának főzetéből stb. nyertek.- Piros A húsvéti locsolkodás alapanyagának kiválasztása előtt nem árt kicsit közelebbről megismerkedni a parfümök, kölnik és egyéb sZagosító szerek múltjának és jelenének érdekesebb mozzanataival. Az óegyiptomi papirusztekercsekből és a Gilgames eposzból tudjuk, hogy őseink körében használatosak voltak növényekből préselt, illetve állati eredetű anyagokkal készült szagos vizek. Közülük a legismertebb a rózsaszirmokból préselt olaj és az olibánumfából származó tömjén. Ez utóbbi egyben a parfüm keresztapja: az olibánum fáját, gyantáját tűzre vetve, azaz füstön át nyerték a tömjént. Ősi illatszer az állatok szexuális vágyát jelző-fokozó mirigyek kivonata is; köztük a mosuszé, amely máig is a szenvedélyes szerelem illatbéli megtestesítője. Ezekhez képest a nevével ellentétben nem német, hanem olasz földön született kölnivíz kisgyerek az illatfamíliában; a XVIII. században bizonyos Paul Feminis nevű olasz férfiú keverte ki először déli gyümölcsök héjából és levéből. A derék parfümör később Kölnbe költözve folytatta a szagos víz készítését — innen az elnevezés. Sőt, innen az „otkolon” is, mert az Eau de Cologne franciául annyit tesz, hogy kölni víz. Ennek mindmáig legnépszerűbb változata a 4711. A „számnév” úgy született, hogy a napóleoni háborúk idején összeírták Köln ingatlanait, s a gyár telke a 4711 -es sorszámot kapta a listán. Napjaink kölnije és parfümje között a töménységben van elsősorban különbség. A kölniben az illatanyag 3—5 százalék, a parfümben az arány akár 25 százalék is lehet. Ha adhatok a locsolóknak „szagtanácsot”: dezodorspray-vel, parfümmel ne szereljék föl magukat. Jobb és a hölgyek számára kellemesebb ha sima, tisztaillatú kölnivizeket, például Operát, Levendulát, 4711 -et vagy Anais-Anaist használnak. A kölni, ■ narfiim |i#CXI I Ul III titkai
