Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-08-09 / 83. szám

o KÖRKÉP 1995. április 8-9., szombat-vasárnap Hungarien Rock. Tegnap este a békéscsabai ifjúsági házban a Közép-Európa Tánc­színház előadásában Bozsik Ivett koreográfiájára készült Hungarien Rock című táncművet láthatták a modern tánc kedvelői Fotó: Such Tamás Tavaszi pezsgés az Oriens ’95-ön Igazi tavaszi pezsgést hoztak Békéscsaba belvárosába az idei Oriens rendezvényei. A tizenegy helyszínen folyó események közül mindenki találhatott magának megfe­lelőt: a városházán tudomá­nyos tanácskozások, az ifi­házban jazz-koncertek, nép­tánc- és modemtánc találko­zók zajlottak. A Jókai Szín­házban BMZ alternatív estje mellett a kassai színház elő­adása a „szelídebb” műfaj kedvelőinek szólt. Ma még megtekinthetők a fesztivál ideje alatt meg­nyitott kiállítások: a megyei könyvtárban Olescher Ta­más festményei, a Mun­kácsy Múzeumban Boldog Gusztáv és Lehoczky Péter fotói, az ifiházban pedig a három évvel ezelőtti Oriens „emlékei” láthatók. A zárónap eseményei közül kiemelkedik az ifi­házban fellépő szerbiai AI- OWA PROJEKT előadása, mely érdekes színházi él­ményt ígér: „az AIOWA színháza mindenképpen fi­zikai színház. A milliós ál­társalgások, a milliárdos összekuszálódott tettetések, az óriási színlelések világá­ban ők érthetően beszélnek — a testtel” — ígérik előze­tesükben a szervezők. A fesztivál rendezvényei az ifjúsági házban fellépő békéscsabai zenekarok, az Aquarell, a Full House és a Jazz Mine koncertjével ma este befejeződnek... A.Gy. Medgyesegyházi látogatóban Sztambultól Gyuláig Kiállítás a török világ korából Zongoraest. A Magyar Hi­telbank Rt.- és a Triola Koncert­iroda szervezésében Kocsis Zoltán zongoraestje kerül meg­rendezésre 1995. április 9-én, vasárnap 19.30 órakor Békés­csabán, a Vigadóban. Műsoron: Debussy: Prelüdök I. kötet, Rachmaninov: II. (b-moll) szo­náta op.36. Egészségről. Április 9-én 15.30 órakor a Rádió Box adá­sában, az FM 96-on beszélgetés hallható a hátgerinc-betegség­ről, az Egészség uzsonnára cí­mű műsor keretében. A beszél­getés dr. Búzás Erna reumatoló- gus szakfőorvos, dr. Lapis Ist­ván főorvos, sebész, baleseti se­bész, idegsebész és dr. Fodor Zsuzsanna foglalkozási egész­ségügyi szakfőorvos részvéte­lével folyik, akiknek kérdést is lehet feltenni a (66)463-333-as telefonon. * Az asztmáról. A légúti be­tegségben szenvedő asztmá­soknak tartanak betegségükről előadást Szarvason április 8-án 9 órakor a tüdőgondozóban. Ide várják a betegek mellett a hoz­zátartozókat is, hiszen fontos tudnivalót tudhatnak meg az asztmáról, mint gyulladásos be­tegségről. Zászlóavatás. Telekgren- dáson, a műveldési házban 1995. április 8-án, szombaton 10 órai kezdettel zászlóavatás­sal egybekötött nagygyűlés lesz. Ünnepi szónok: dr. Tor- gyán József országos pártelnök, országgyűlési képviselő, frak­cióvezető. Tüzesetek. Tegnap dél­előtt, néhány perccel tíz óra előtt Mezőberényből riasztot­ták a tűzoltókat. A város határá­ban, ismeretlen tettes, vagy tet­tesek meggyújtották a vasút és a település szélső házsora közelé­ben elterülő öthektáros ná­dast. A tűz a nagy szél miatt veszélyeztette a közeli háza­kat. A tűz miatt jelentősebb kár nem keletkezett, s dél táj­ban a tűzoltók elvonultak a területről. ¥ Égő szakáll. Tűzvész tom­bolt tegnap a Citév vállalat kun- ágotai telephelyén. A hajnal fél kettőkor jelzett cirokszakáll- tűzhöz —- a magvaitól már meg­fosztott cirok égett — a mező­kovácsháziakon kívül az oros­házi tűzoltók is kivonultak. Ke­mény munkával eloltották a 10 méter hosszú, 6 méter széles és 4 méter magas kazal tüzét, mely­ről még nem lehet tudni, hogy mitől keletkezett. A becsült kár: 2 millió forint. Az Oriens ’95 keretében pén­teken délután Medgyesegyhá- zára látogatott néhány részt vevő ország képviselője. A kö­zösségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek főként a község kulturális élete, valamint a te­lepülésen működő civil szer­vezetek felől érdeklődtek. Mi­vel Medgyesegyháza az utób­bi időben tartalmas fejlődésen ment keresztül, s igen gazdag kulturális élete, a megyei mű­velődési központok ajánlatára ezt az egy települést választot­ták a megyéből megtekintésre. Puj Tivadar gyulai szob­rászművész kiállításának megtekintése után a helybeli Tavasz néptáncegyüttes szín­vonalas műsora következett. A község polgármestere, Nagy Béla megnyitójában elmond­ta, hogy napjainkban egyre jobban előtérbe kerül az egy­más mellett élő nemzetiségek összetartozása, összetartása, melyre jó példa a község több nemzetiségből álló összetéte­le. A nagyközség részletes be­mutatása után Farkas Gyula, a művelődési ház megbízott igazgatója az intézmény tevé­kenységét ismertette. Néhány helyi civil szervezet, a Zöld Kéz Természetvédelmi Egye­sület, a Polgári és Vagyonvé­delmi Egyesület, valamint a sportegyesület vezetői tájé­koztatót adtak az egyesület működéséről. A megbeszélé­sen Magyarbánhegyes civil szervezeteinek vezetői is be­mutatták működésüket. A kö­tetlen beszélgetés és a kérdé­sek megválaszolása után a vendégek megtekintették egy helyi mezőgazdasági vállal­kozó, Oravecz Tamás gazda­s^t- Szabó Csilla A cigányok jogaiért A megyei munkaügyi központ képviselői tegnap találkoztak a Gyula körzetéhez tartozó nyolc cigány kisebbségi önkormány­zat vezetőivel. Tóth István, az MMK gyulai kirendeltégének vezetője el­mondta: -— Megyénkben no­vember óta a munkanélküliek aránya 12 százalékról 14 száza­lékra emelkedett átlagosan. A legjobb helyzetben ilyen szem­pontból Gyula van, ahol 9,3 szá­zalékos az arány, míg a legma­gasabb Méhkeréken, ahol a szám ijesztően magas: 34 szá­zalék feletti. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a cigányok nagy része tájékozatlan, legtöbbször be sem jelentkezik a munkaügyi hivataloknál, így nyilvántartás­ba sem kerülnek és támogatást sem kapnak. Fontos lenne az esti iskolák indítása, és tervezik egy cigány jogvédő iroda felál­lítását is. A vár visszafoglalásának 300. évfordulója alkalmából a Dürer Teremben nyílt meg csütörtökön a Sztambultól Gyuláig című kiállítás. A meg­jelenteket dr. Havassy Péter múzeumigazgató, majd dr. Al- bel Andor alpolgármester kö­szöntötte. Elmondta, hogy a kiállítás létrehozása megmoz­gatta a civil szervezeteket Gyulán. Dr. Szita László, a Pécsi Le­véltár nyugalmazott igazgató­ja megnyitóbeszédében törté­nelmi párhuzamot vont az 1566-os szigetvári ostrom és a gyulai vár története között. A kiállított tárgyak megjelenítik a török világ korának hangula­tát, hiszen „minden esemény addig él a történelemben, míg az utódok emlékezni tudnak. El kell mélyíteni a fejekben és a szívekben ezt az örökséget” — mondta. Kiemelte a kiállí­tás két rendezőjének, dr. Ha­vassy Péter és Gerelyes Ibolya főmuzeológus színvonalas munkáját. A Dürer Terem valóban nem a megszokott képet mu­Nemzetközi összefogással vámmentes szabadterület létre­hozását tervezik Szegeden. Pénteken erről tárgyaltak Sze­geden a házigazdákkal az orosz, az ukrán, a román és a jugoszláv nagykövetség konzuljai, illetve első titkárai. Az elképzelések szerint Szegeden, a Tisza újsze­gedi partján kapna helyet a tatja, pontfények világítják meg a hazai közgyűjtemé­nyekből válogatott tárgyakat, amelyeket a Nemzeti Múze­umból kölcsönkapott tárlók­ban helyeztek el. A legértéke­sebb az Eszterházy-kincsek közül való arany, a drágakö­vekkel kirakott török díszkard és két tőr, az egyik pengéje rendkívül finom áttört fém­munka. Öt darab mívesen megmunkált áttört ezüsttálat láthatunk még, egy másik tár­lóban pedig ezüst ékszereket, gyönyörű türkizzel kirakott násfát és sisakforgókat. Szerepelnek a gyulai ásatás­ból származó cserépedények is, amelyek a kastélykertben lévő török kori dzsámi feltárá­sakor kerültek elő. Számos különleges, izniki fajansz edényt is kiállítottak, valamint az ugyanilyen technikával készült, Magyarországon igen ritka értéknek számító izniki falcsempéket, amelyek a Zsol- nay-gyűjteményből valók. A kiállítás júliusig tekinthető meg. Kruzslitz Ilona vámszabadterület, létrehozásá­hoz a külkereskedelemben ér­dekelt szegedi cégek adnák a szükséges pénzt, és csatlakoz­nának hozzájuk a jugoszláviai Vajdaság és a romániai Temes megye vállalatai is. A későbbi­ekben Oroszország és Ukrajna cégeit is várnák a nemzetközi társulásba. „AZ EMBEREK MEGVETÉSÉHEZ KÉPEST MIN­DEN MÁS KÜLSŐ BAJT KÖNNYŰ ELVISELNI” (Adam Smith) Vámszabadterület Szegeden Vagyonarányos adózás Kovács Kati a Csaba Páholy vendége BÉKÉSCSABA Húsvéti vásár engedménnyel április 10-étől 22-éig • padlószőnyeg 3,6, 4, 5 m széles • paplan • hosszú ujjú ingek, nyakkendő • zakó, öltöny • hűtőszekrény, fagyasztószekrény • férfi-, női cipők. Csabacentrum Kft., Békéscsaba, Szt. István tér 14. Szöllősi Istvánné és Földesi Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő Gyomaendrődön la­kossági fórum keretében a Bokros-programról tartott fó­rumot. Bevezetőjében arról beszélt, hogy az április 6-án megtartott érdekegyeztető ta­nácskozás nem hozott semmi­lyen eredményt. A szakszer­vezetek és a munkaadók konk­rét javaslatokkal álltak elő, míg a kormány újra megismé­telte a március 12-én napvilá­got látott programcsomag­ját. —Nem vitatja senki, hogy a költségvetésnek több bevétel­re van szüksége, hiszen az or­szág első negyedéves költség- vetése 150 milliárdos hiányt mutat. Ez a pénz több, mint amit egész évre terveztek. Azt azonban vitatjuk, hogy a bér­ből és fizetésből élőknek kell megfizetniük ezt a hiányt. Kö­veteljük, hogy a kormány azonnal, frontális támadást in­dítson a feketegazdaság ellen, a behajthatatlan követelések ellen, és tegyen azért, hogy ne csak a közalkalmazottak fi­zessenek adót. Ha kell, szemé­lyiségi jogok ide vagy oda, nézzék meg a bankbetéteket. Azok fizessenek, akiknek van miből, mert a kilábalás kulcsa az adózás — érvelt Szöllősi Istvánné. Az országgyűlési képvise­lőnő hangsúlyozta, hogy a sze­mélyi jövedelem nyolcvan százalékát a bérből élők fize­tik be. A szakszervezet konk­rétjavaslattal állt elő, ám ezt a kormány tárgyalási alapként nem fogadta el. A javaslat lé­nyege, hogy a kormány azon­nal hozza meg azokat a szigorú törvényeket, amelyek szüksé­gesek ahhoz, hogy mindenki vagyonarányosan fizessen adót. Új adónemet, úgyneve­zett luxusadó bevezetését ja­vasolják. A munkaadók a fe­ketegazdaság visszaszorítása mellett és a társadalombiztosí­tási kintlévőségek ellen emel­tek szót az érdekegyeztető ta­nácskozáson. Szöllősi Istvánné ezt köve­tően kérdésekre válaszolt, s mint mondotta, az itt szerzett választópolgári felhatalmazás­alapján fog szavazni a parla­mentben a Bokros-prog­ramra, a kormány előterjeszté­sére. P.J. Ma este a negyedik alkalom­mal rendezett Jókai színház­beli Csaba Páholy az Oriens ’95 zárórendezvénye lesz. Konter László igazgató véle­ménye szerint ez az est más, mint a többi. Miért is? — Elsőként a nemzetközi kulturális eseménysorozat zá­rása miatt, no és azért, mert most láthatja a Csaba Páholy közönsége színházunk igen kedvelt vendégének, Bajor Imrének első rendezését. Szi­lágyi—Eisemann Én és a kis- öcsém című zenés vígjátéká­ban fellép Molnár László, Réti Andrea, Usztics Mátyás, Hor­váth Margit. Réti Andrea fest­ményeit állítjuk ki a Vigadó­ban, melyek megvásárolható­ak lesznek. —Kölcsönösen többet nyújt egymásnak a Csaba Páholy eló'adásain és partiján művész és közönsége? — Feltétlenül. Visszajelez a néző a színészeknek, szemé­lyes ismeretségek köttetnek. Ha jövőre is meghirdetjük a páholyt, remélhetően többen szponzorálnak bennünket. A város polgárainak színe-java gyűlik össze ilyenkor. Szom­baton este az említett művé­szeket köszönti és konferál Fábry Sándor humorista. Éne­kel Kovács Kati és dalainak szerzője, Koncz Tibor is itt lesz. A pohárköszöntőt a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium helyettes államtit­kára, Török András mondja. Ismét lesz blackjack és rulett, léhetőség nyílik üzleti tárgya­lásokra, bejelentésekre, kap­csolatteremtésre. B.Zs. Művészeti metszetek A közelmúltban megnyílt For­tuna üzletház Corvin könyves­boltjában tartotta április 7-én Cs. Tóth János új könyvének bemutatóját. A kötet — melynek címe Művészeti metszetek — tíz év termését fogja át. Többnyire a békési régió képzőművészei­nek és irodalmárainak műveit elemzi. Kántor Zsolt költő köszöntő­jében Cs. Tóth János és Hegel szellemi rokonságát boncolgat­ta, majd a kötetben szereplő írá­sokról beszélt. Befejezésül Da- nilo Kist idézte: „Ez nem sok. — Ez minden.” A bemutató vendége Csík István festőművész volt (akinek műve a könyv címlapján látha­tó). Cs. Tóth János elmondása szerint a helyi művésztársada­lom méricskélésétől óhajtotta megkímélni magát, amikor bu­dapesti festőt választott e nemes szerepre. Azonban nemcsak művészeti szerző, hanem könyvkiadó-igazgató is, ezért ígérete szerint a Tevan kiadvá­nyait a jövőben is olyan sok helyi művész fogja illusztrálni, mint eddig. A könyvesboltból a vendé­gek a St. Johannes kávéházba vonultak, ahol az ünneplés kö­tetlen formában tovább folyta­tódott. Virág Ági

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents