Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-06 / 55. szám
GAZDASÁG 1995. március 6., hétfő Hírek Nőttek az árak. A fogyasztói árak januárban 1994. decemberhez képest 4 százalékkal emelkedtek, az utolsó 12 hónap alatt pedig — tehát 1994. januárhoz viszonyítva — 22,1 százalékkal nőtt az árszínvonal. Építési mérleg. Az építőipari vállalkozások tavaly 326,4 milliárd forint értékű építési-szerelési tevékenységet végeztek, amely volumenében 19,5 százalékkal meghaladta az előző évit. Az al- ágazatok közül a mélyépítőipar teljesítményének növekedése a legmagasabb. Külkerhiány. A KSH adatai szerint tavaly 408 milliárd forintos hiány keletkezett a külkereskedelemben. Ez mintegy 3,9 milliárd dollárnak felel meg. A behozatal folyó áron mérve 1537 milliárd forintot tett ki, míg a kivitel 1128,7 milliárd forintot ért el. Alumíniumipar. Hamarosan a kormány elé kerül a hazai alumíniumipar helyzetének értékelése és a feladatok megjelölése. Almásfüzitőn várhatóan 350 millió forintos fejlesztés lesz. Államkötvény aukció. Nem volt jelentős kereslet a hétvégén az államkötvény aukción. A Pénzügyminisztérium Állami Értékpapír Kibocsátást Szervező Irodájának tájékoztatása szerint az 1997/ L sorozatú államkötvényből 50 milliárd forint értékű papírt ajánlottak fel eladásra. A kötvény kétéves lejáratú, változó kamatozású. Az aukción összesen egy ajánlat volt. így csupán 510 millió forintért sikerült eladni államkötvényt. Az eladási ár elérte a 102,05 százalékot. Készül a munka törvénykönyve Amiről az asztal körül vitatkoznak A Munka Törvénykönyve módosításának előkészületei már egy éve folynak. A módosítások a jelenleg hatályos törvény lényegét nem változtatnák meg, csak bizonyos pontokat korrigálnának, pontosítaná- nak. Mi a módosítások célja? Elsősorban az üzemi- és közalkalmazotti tanácsok választásával és működésével kapcsolatos szabályokat kívánják módosítani, tekintettel arra, hogy ez év májusában újjáválasztják e testületeket. A módosítások másik célja, hogy a Munka Törvény könyve hibás, ellentmondásos fejezeteit korrigálják. Első menetben „vegyes-saláta” került az érdekegyeztetés asztalára, amelyről kiderült: egyik fél számára sem fogyasztható, Dr. Herczog László helyettes államtitkár szerint ennek az az oka, hogy ami fontos volt a munkáltatók számára, azt élesen bírálják a munkavállalók és fordítva. Ebben a helyzetben igyekezett a Munkaügyi Minisztérium a két szélsőséges álláspont között kompromisszumos megoldást találni—eddig nem sok sikerrel. Ütközőpont: a változtatható munkaidő. Az egyenlőtlen munkabeosztás szabályozása körül éles vita alakult ki. Sem a törvényes munkaidő, sem a kollektív szerződés, illetve a munkáltató döntése alapján elrendelhető egyenlőtlen munkaidőbeosztás szabályai nem változnának. Jelenleg 8 hét átlagát veszik figyelembe a ledolgozott munkaórák kiszámításakor. A munkaadók véleménye szerint ez túl kevés, azt javasolják, hogy a törvény ezt az időt 3 hónapra emelje fel, és adjon lehetőséget a munkaadóknak A még hatályos Munkaügyi kézikönyv további 3 hónappal megtoldani az átlagszámítási időszakot. A szakszervezetek ezzel szemben ragaszkodnak a jelenlegi 2 hónapos „szabályhoz”, azzal a kitétellel, hogy csak az ágazati kollektív szerződések adhassanak módot az átlagolási időszak további 3 hónapos meghosszabbítására. Ä MŰM e kérdésben a szakszervezeti álláspontot támogatja. A munkaadók szeretnék, ha az éves 144 órás túlórakeret 300 órára emelkedne, de a szak- szervezetek tiltakoznak ez ellen. A tárca kompromisszumos megoldást javasol: a 200 óra feletti túlmunkáért kétszeres túlórapénzt kelljen fizetni. Kinek, mennyi végkielégítésjárjon? Éles vita folyik a határozott idejű munkaviszony újraszabályozásáról is. A törvény a határozatlan idejű jogviszonyt tekinti általánosnak, de bizonyos munkakörökben akár 5 éves, határozott időre szóló szerződést is kötnek a munkavállalóval. Ezekben az esetekben, ha a munkáltató a szerződés lejárta előtt felmond dolgozójának, a hátralevő időre járó teljes átlagkeresetet ki kell fizetnie. Rendes felmondáskor, határozatlan idejű munkaszerződések esetén, a törvény az 1 évi jövedelem mértékén korlátozza a végkielégítés összegét, az új törvény ezt a szabályt általánossá tenné. A szakszervezetek az általánosítást vitatják, ezt az intézkedést csak a határozott időre kötött vezetői munkaszerződésekre terjesztenék ki. Miben értenek egyet a felek? Mára egyetértés alakult ki az üzemi- és közalkalmazotti tanácsok választásával kapcsolatos módosításokban. A tárgyalófelek elfogadták, hogy minden betegségben eltöltött napot orvosilag kelljen igazolnia a munkavállalónak. Szabad bejárást kapnak a jövőben a szakszervezeti vezetők, az ágazati szakszervezeti tisztségviselők azokra a munkahelyekre, ahol ágazati szakszervezeti irányítás alá tartozó vállalati érdekképviselet működik. Egyetértenek abban is, hogy bizonyos vitatott munkaügyi kérdésekben a bíróság 15 napon belül úgynevezett nem peres eljárás keretében hozhasson döntést, ezzel bizonyos konfliktusok hamarabb lezárulhatnak. Hogyan tovább? A végleges tervezet 95 százalékban már elkészült, a további módosításokhoz sem a szakszervezetek, sem a munkáltatók véleményét már nem kérik ki. A módosítások elfogadása májusra várható, szeptember 1-jén akár hatályba is léphetne az új Munka Törvény- könyve. Szalóky Eszter Határidők cégvezetőknek Március 8. — Bankbiztonsági szabályzat elkészítése. — Társadalom-, egészség- biztosítási és nyugdíjjárulék fizetése. — Összesítő elszámolás a járulékokról. — Információ az MNB-nek a valutákról. Március 14. — Hitelállományi és hitelforgalmi adatokról információszolgáltatás. Jogszabályváltozások Pénzügyi szakképesítések A 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 1. számú mellékletében a banki tanácsadói, míg a 2. számú mellékletében a banki ügyintézői szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei szerepelnek. A mellékletek második része az adott szakképesítésekkel betölthető munkaköröket, foglalkozásokat, illetve rokon munkaköröket sorolja fel. Hajózási képesítések A 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelet és mellékletei a vízi járművek és az úszó munkagépek vezetéséhez, valamint a hajón fedélzeti, gépszolgálati és segédszolgálati feladatok ellátásához szükséges képesítések megszerzésének feltételeit tartalmazzák. Az alapfokú végzettséggel rendelkező, 18. életévüket betöltött jelentkezőknek 1995. március 1-jét követően köteles komp, révcsónak, valamint belvízi sport- és kedvtelési célú kishajó esetében az 5/ 1974. (V. 21.) KPM rendelet mellékletében a meghatározott megyei közlekedési felügyeletek, más hajók esetében pedig a Közlekedési Főfelügyelet által megbízott vizsga- bizottság előtt kell vizsgát tenniük. A sikeres vizsgázók a hajózási hatóságtól a magyar és angol/német nyelvű képesítő okmányt kapnak, amit minden esetben kötelesek a hajó fedélzetére magukkal vinni. A rendelet részletesen felsorolja a vizsgárabocsátási, illetve a külföldön szerzett képesítő okmány elismeréséhez szükséges honosítási kérelemhez csatolandó iratokat, míg a vizsgadíjak összegei az 5. számú mellékletben szerepelnek. Agrárszakmai követelmények ' A 4/1995. (II. 24.) FM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/ 1994. (XII. 15.) FM rendeletet módosította. Az érintettek az új rendelet — az alaprendelet mellékletének kiegészítését jelentő—mellékletét a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő egy későbbi számában találják meg. Építésügyi ellenőrzés Az 1/1995. (II. 24.) KTM rendelet az építésügyi hatósági ellenőrzés részletes szabályairól rendelkezett. Eszerint az építkezők (építtetők) 1995. március 4-étől általában a kivitelezés során az építmény helyének kijelölését (kitűzését) követően, továbbá az építkezés közben két alkalommal, és a használatbavételi engedélyezés előtt számíthatnak az építésügyi hatóság ellenőrzésére. Elvek és valóság — apróban Egy vállalkozó viszontagságai A Nagykamaráson élő Kalocsai András négy éve minden héten beül fehér Audijába és irány az ukrán határ. Onnan Nagydobrony, Huszt, Kijev. Tárgyal, találkozik, kapcsolatokat épít. Abban bízik, amit a Magyar Gazdaszövetség elnökeként annak idején nem tudott elérni, talán most valóra válhat: közvetítésével magyar és ukrán üzleti partnerek egymásra találnak. Kalocsai András 1989-ben került az akkor Budapest— Kijevi központtal frissen megalakult Magyar Gazdaszövetség élére. Ár ellen evezni nehéz A tanárból lett vállalkozó így emlékszik az akkori évekre: — A rendszerváltás időszakától a hazai üzletemberek többsége nyugati partnerekre vadászott. Akkoriban a keleti kapcsolatépítés jelentőségéről beszélni, azt szorgalmazni, nem számított népszerű dolognak. Képzelheti, mekkora feltűnést keltett, amikor 1989-ben a Mezőgazdasági Érdekszövetség országházbeli tanácskozásán kifejtettem, mekkora hibának tartom a szovjet piacok visszafejlesztését. Azt is hozzáfűztem, a magyar gazdaságot egyedül a keleti piacok újbóli megszerzése húzhatja ki a kátyúból. — Ar ellen evezni nem irigy- letes dolog. Kikre számíthattak, mint szövetségesekre? — Mindenekelőtt az ukrán fél volt az, aki fenntartás nélkül kiállt mellettünk. Számunkra azonban legalább olyan fontos volt, hogy hazai támogatókat is magunk mellett tudjunk, jgy talán érthető, milyen sokat vártunk attól a gazdasági együttműködésről szóló szándéknyilatkozattól, amely éppen a mi közvetítésünkkel köttetett a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP) és az Ukrán Parasztszövetség között. Sok mindent kilátásba helyezett ebben a magyar fél, sajnos később világossá vált: a szándék- nyilatkozatban foglaltak az FKGP részéről örökre beváltatlanok maradnak. Reményeink ugyan meghiúsultak, két, időközben létrehozott vegyes vállalatunk azonban, sikerrel kecsegtetett. Az egyik charter légi személy- és utasszállításra szakosodott, a másik az akkori Kijevi Útügyi Minisztériummal közösen létrehozott Interautodor szerviz volt, amely Ukrajna területén egy motel- és szervizhálózat kiépítésére létesült. Egyedül az ezek beindításához szükséges húszmillió forintos indulótőke hiányzott. Reméltük, a magyar kormánytól megkapjuk ezt az összeget, hiszen annak idején több — megkockáztatom, kevésbé ígéretesen induló — vállalkozást szerencséltettek efféle támogatásban. Ismét csalódniuk kellett. Kérésüket elutasították. Támogatás híján meghiúsultak a terveik és 1994 elején megszűnt a Magyar Gazdaszövetség is. Makacsság? Megszállottság? Bárhogy is nevezzük, a folytatás magáért beszél. Csalódások után újrakezdés — A fővárosból egykori szülőfalumba, Nagykamarásra költöztünk. Feleségemmel, aki kárpátaljai és kilenc évig igazgatta a konzervgyárakat, akkor már —- Kalocsai—Petenko néven — volt egy kis betéti társaságunk, arra az elhatározásra jutottunk, a négy év alatt kiépített ukrán kapcsolatainkat — egyelőre csak Békés megyére vonatkoztatva — újra elindítjuk. — Az utóbbi egy évet szinte teljesen ennek a célnak szenteltük és a kezdeti jelek alapján végre azt is elmondhatom. Békés megyében szövetségesekre találtunk. Az elején már említettem, az Antall-kormány idején ukrán miniszteri kapcsolataim ellenére sem tudtam bejutni a megfelelő magyar szakminiszterhez. 1994. decemberében ismét levelet írtam az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba. A válasz sem soká váratott magára: a mezőgazdasági együttműködéssel kapcsolatos terveket különösen figyelemre méltónak tartják, és kíváncsiak a konkrét elképzeléseinkre. A minisztériumi levél kézhezvétele után felgyorsultak az események. Elérkezettnek láttam az időt, hogy a térség településeit is beavassam elképzeléseimbe. Januárban három városban — Gyulán, Medgyesegyházán és Mezőkovácsházán — jártam. A polgármesterekkel való tárgyalás eredményeként, a kínálkozó gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok közös feltérképezésére hamarosan a három várost képviselő megyei delegációval Husztra látogattunk. A megyei szakemberek maguk is meggyőződhettek róla, keleti szomszédunk mennyire éhezik a magyar technológiára, szakemberekre, mezőgazdasági árukra és gépi berendezésekre. A háromnapos út során számos termelőüzemben is megfordultunk és több konkrét javaslattal a tarsolyunkban tértünk vissza. A huszti erdőgazdaság kárpitozott bútorainak, illetve késelé- ses eljárással készülő furnér termékeinek keres vevőt, ám faexportja is jelentős. A fenyőrönk köbmétere 50 dollár, de bartell üzlet is szóba jöhet (dollár helyett Stihl-fűrész, egyéb fakitermelő gépek). Ukrajnában komoly piacra találna vetőmagunk, cserébe fát, félig kész bútort és egyéb faterméket adnának. Köztudott, a fafaragás valóságos művészei élnek a Kárpátokban. Faragott bútoraik a világ bármely részén megállnák a versenyt, ha a készen összeállított termékeik — megfelelő technológia híján — nem lennének egytől egyig selejtesek. Ott-jártunkkor adódott az ötlet, alakítsunk vegyes vállalatot, amelyben a félkész termékeket a magyar partner befejezné, sőt a piacszerzésről is gondoskodna.-—Az említetteken kívül a térség többi települése hogyan kerülhetne közel ehhez a kezdeményezéshez? — Hamarosan létrehozzuk a Békés Megyei Gazdasági Tanácsot, amelyben a térség valamennyi települése képviseltetné magát. E szervezetnek egyetlen feladata lesz: felkutatni és beindítani a nyereséges keleti piacokat. A szervezési, koordinátori feladatokhoz a gyulai polgármesteri hivatal már felajánlotta a segítségét. Mellénk állt a Békés Megyei Kereskedelmi és. Ipar Kamara is, akiknek meghívására nemrég itt járt az ukrán kereskedelmi és gazdasági szakemberek küldöttsége. A jelek szerint a közeljövőben ismét sor kerül ilyen látogatásra. A tapasztalatszerzés és a kölcsönös információcsere mellett nem titkolt szándékunk egy, a megyeihez hasonló ukrán ipari kamara megalapozása. Csendestársak a koalícióban —Az elmúlt négy év küzdelme, szélmalomharca ellenére tele van energiával... — Úgy érzem, az utóbbi két hónap alatt többet értünk el, mint a négy esztendő alatt összesen. A sok gyötrelem nem volt hiába — ez a tudat adja az erőt a továbbiakhoz. Úgy tűnik ezúttal a kormány sem hagy magunkra minket. Talán megérezték: már régen több ez egyszerű térségi kezdeményezésnél, hiszen ha beválik, az ország vala-' mennyi megyéjének példaként szolgálhat. Egy budapesti irodából azonban nem lehet megváltani a világot. A sikerre csak akkor számíthatunk, ha a magyar kormány a történelem folyamán először az aktívan termelő, kereskedő népet is beveszi csendestársnak a koalícióba, és olyan gazdasági törvény diktál, amely nem a gazdag keveseket, hanem a kevésbé tehetős sokakat hagyja érvényesülni. Cs.R.
