Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-06 / 55. szám

GAZDASÁG 1995. március 6., hétfő Hírek Nőttek az árak. A fo­gyasztói árak januárban 1994. decemberhez képest 4 száza­lékkal emelkedtek, az utolsó 12 hónap alatt pedig — tehát 1994. januárhoz viszonyítva — 22,1 százalékkal nőtt az ár­színvonal. Építési mérleg. Az épí­tőipari vállalkozások tavaly 326,4 milliárd forint értékű építési-szerelési tevékenysé­get végeztek, amely volume­nében 19,5 százalékkal meg­haladta az előző évit. Az al- ágazatok közül a mélyépítői­par teljesítményének növeke­dése a legmagasabb. Külkerhiány. A KSH adatai szerint tavaly 408 milli­árd forintos hiány keletkezett a külkereskedelemben. Ez mintegy 3,9 milliárd dollárnak felel meg. A behozatal folyó áron mérve 1537 milliárd fo­rintot tett ki, míg a kivitel 1128,7 milliárd forintot ért el. Alumíniumipar. Hama­rosan a kormány elé kerül a hazai alumíniumipar helyze­tének értékelése és a feladatok megjelölése. Almásfüzitőn várhatóan 350 millió forintos fejlesztés lesz. Államkötvény aukció. Nem volt jelentős kereslet a hétvégén az államkötvény aukción. A Pénzügyminiszté­rium Állami Értékpapír Kibo­csátást Szervező Irodájának tájékoztatása szerint az 1997/ L sorozatú államkötvényből 50 milliárd forint értékű papírt ajánlottak fel eladásra. A köt­vény kétéves lejáratú, változó kamatozású. Az aukción összesen egy ajánlat volt. így csupán 510 millió forintért si­került eladni államkötvényt. Az eladási ár elérte a 102,05 százalékot. Készül a munka törvénykönyve Amiről az asztal körül vitatkoznak A Munka Törvénykönyve mó­dosításának előkészületei már egy éve folynak. A módosítá­sok a jelenleg hatályos törvény lényegét nem változtatnák meg, csak bizonyos pontokat korrigálnának, pontosítaná- nak. Mi a módosítások célja? Elsősorban az üzemi- és közalkalmazotti tanácsok vá­lasztásával és működésével kapcsolatos szabályokat kí­vánják módosítani, tekintettel arra, hogy ez év májusában újjáválasztják e testületeket. A módosítások másik célja, hogy a Munka Törvény könyve hibás, ellentmondásos fejeze­teit korrigálják. Első menetben „vegyes-sa­láta” került az érdekegyeztetés asztalára, amelyről kiderült: egyik fél számára sem fo­gyasztható, Dr. Herczog Lász­ló helyettes államtitkár szerint ennek az az oka, hogy ami fontos volt a munkáltatók szá­mára, azt élesen bírálják a munkavállalók és fordítva. Ebben a helyzetben igyekezett a Munkaügyi Minisztérium a két szélsőséges álláspont kö­zött kompromisszumos meg­oldást találni—eddig nem sok sikerrel. Ütközőpont: a változtat­ható munkaidő. Az egyenlőtlen munkabe­osztás szabályozása körül éles vita alakult ki. Sem a törvényes munkaidő, sem a kollektív szerződés, illetve a munkáltató döntése alapján elrendelhető egyenlőtlen munkaidőbeosz­tás szabályai nem változná­nak. Jelenleg 8 hét átlagát ve­szik figyelembe a ledolgozott munkaórák kiszámításakor. A munkaadók véleménye szerint ez túl kevés, azt javasolják, hogy a törvény ezt az időt 3 hónapra emelje fel, és adjon lehetőséget a munkaadóknak A még hatályos Mun­kaügyi kézikönyv további 3 hónappal megtol­dani az átlagszámítási idő­szakot. A szakszervezetek ezzel szemben ragaszkodnak a jelenlegi 2 hónapos „sza­bályhoz”, azzal a kitétellel, hogy csak az ágazati kollek­tív szerződések adhassanak módot az átlagolási időszak további 3 hónapos meg­hosszabbítására. Ä MŰM e kérdésben a szakszervezeti álláspontot támogatja. A munkaadók szeretnék, ha az éves 144 órás túlórakeret 300 órára emelkedne, de a szak- szervezetek tiltakoznak ez el­len. A tárca kompromisszu­mos megoldást javasol: a 200 óra feletti túlmunkáért két­szeres túlórapénzt kelljen fizetni. Kinek, mennyi végkielé­gítésjárjon? Éles vita folyik a határo­zott idejű munkaviszony új­raszabályozásáról is. A tör­vény a határozatlan idejű jogviszonyt tekinti általá­nosnak, de bizonyos mun­kakörökben akár 5 éves, ha­tározott időre szóló szerző­dést is kötnek a munkaválla­lóval. Ezekben az esetek­ben, ha a munkáltató a szerző­dés lejárta előtt felmond dol­gozójának, a hátralevő időre járó teljes átlagkeresetet ki kell fizetnie. Rendes felmon­dáskor, határozatlan idejű munkaszerződések esetén, a törvény az 1 évi jövedelem mértékén korlátozza a végki­elégítés összegét, az új tör­vény ezt a szabályt általános­sá tenné. A szakszervezetek az általánosítást vitatják, ezt az intézkedést csak a határo­zott időre kötött vezetői mun­kaszerződésekre terjesztenék ki. Miben értenek egyet a fe­lek? Mára egyetértés alakult ki az üzemi- és közalkalmazotti tanácsok választásával kap­csolatos módosításokban. A tárgyalófelek elfogadták, hogy minden betegségben el­töltött napot orvosilag kelljen igazolnia a munkavállalónak. Szabad bejárást kapnak a jö­vőben a szakszervezeti veze­tők, az ágazati szakszervezeti tisztségviselők azokra a mun­kahelyekre, ahol ágazati szakszervezeti irányítás alá tartozó vállalati érdekképvi­selet működik. Egyetértenek abban is, hogy bizonyos vita­tott munkaügyi kérdésekben a bíróság 15 napon belül úgy­nevezett nem peres eljárás ke­retében hozhasson döntést, ezzel bizonyos konfliktusok hamarabb lezárulhatnak. Hogyan tovább? A végleges tervezet 95 szá­zalékban már elkészült, a to­vábbi módosításokhoz sem a szakszervezetek, sem a mun­káltatók véleményét már nem kérik ki. A módosítások elfo­gadása májusra várható, szep­tember 1-jén akár hatályba is léphetne az új Munka Törvény- könyve. Szalóky Eszter Határidők cégvezetőknek Március 8. — Bankbiztonsági szabály­zat elkészítése. — Társadalom-, egészség- biztosítási és nyugdíjjárulék fizetése. — Összesítő elszámolás a járulékokról. — Információ az MNB-nek a valutákról. Március 14. — Hitelállományi és hitel­forgalmi adatokról informá­ciószolgáltatás. Jogszabályváltozások Pénzügyi szakképesítések A 2/1995. (II. 22.) PM ren­delet 1. számú mellékletében a banki tanácsadói, míg a 2. számú mellékletében a banki ügyintézői szakképesítés szakmai és vizsgáztatási kö­vetelményei szerepelnek. A mellékletek második része az adott szakképesítésekkel be­tölthető munkaköröket, fog­lalkozásokat, illetve rokon munkaköröket sorolja fel. Hajózási képesítések A 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelet és mellékletei a vízi járművek és az úszó munka­gépek vezetéséhez, valamint a hajón fedélzeti, gépszolgá­lati és segédszolgálati felada­tok ellátásához szükséges ké­pesítések megszerzésének feltételeit tartalmazzák. Az alapfokú végzettséggel ren­delkező, 18. életévüket betöl­tött jelentkezőknek 1995. március 1-jét követően köte­les komp, révcsónak, vala­mint belvízi sport- és kedvte­lési célú kishajó esetében az 5/ 1974. (V. 21.) KPM rendelet mellékletében a meghatáro­zott megyei közlekedési felü­gyeletek, más hajók esetében pedig a Közlekedési Főfelü­gyelet által megbízott vizsga- bizottság előtt kell vizsgát tenniük. A sikeres vizsgázók a hajózási hatóságtól a magyar és angol/német nyelvű képesí­tő okmányt kapnak, amit min­den esetben kötelesek a hajó fedélzetére magukkal vinni. A rendelet részletesen felsorolja a vizsgárabocsátási, illetve a külföldön szerzett képesítő okmány elismeréséhez szük­séges honosítási kérelemhez csatolandó iratokat, míg a vizsgadíjak összegei az 5. szá­mú mellékletben szerepelnek. Agrárszakmai követelmé­nyek ' A 4/1995. (II. 24.) FM ren­delet a szakmai követelmé­nyek kiadásáról szóló 64/ 1994. (XII. 15.) FM rendeletet módosította. Az érintettek az új rendelet — az alaprendelet mellékletének kiegészítését jelentő—mellékletét a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő egy későbbi számá­ban találják meg. Építésügyi ellenőrzés Az 1/1995. (II. 24.) KTM rendelet az építésügyi hatósá­gi ellenőrzés részletes szabá­lyairól rendelkezett. Eszerint az építkezők (építtetők) 1995. március 4-étől általában a ki­vitelezés során az építmény helyének kijelölését (kitűzé­sét) követően, továbbá az építkezés közben két alka­lommal, és a használatbavéte­li engedélyezés előtt számít­hatnak az építésügyi hatóság ellenőrzésére. Elvek és valóság — apróban Egy vállalkozó viszontagságai A Nagykamaráson élő Kalocsai András négy éve minden héten beül fehér Audijába és irány az ukrán határ. Onnan Nagydobrony, Huszt, Kijev. Tárgyal, találkozik, kapcsolatokat épít. Abban bí­zik, amit a Magyar Gazdaszövetség elnökeként annak idején nem tudott elérni, talán most valóra válhat: közvetítésével magyar és ukrán üzleti part­nerek egymásra találnak. Kalocsai András 1989-ben került az akkor Budapest— Kijevi központtal frissen meg­alakult Magyar Gazdaszövet­ség élére. Ár ellen evezni nehéz A tanárból lett vállalkozó így emlékszik az akkori évekre: — A rendszerváltás idősza­kától a hazai üzletemberek többsége nyugati partnerekre vadászott. Akkoriban a keleti kapcsolatépítés jelentőségéről beszélni, azt szorgalmazni, nem számított népszerű dolognak. Képzelheti, mekkora feltűnést keltett, amikor 1989-ben a Me­zőgazdasági Érdekszövetség országházbeli tanácskozásán kifejtettem, mekkora hibának tartom a szovjet piacok vissza­fejlesztését. Azt is hozzáfűz­tem, a magyar gazdaságot egyedül a keleti piacok újbóli megszerzése húzhatja ki a ká­tyúból. — Ar ellen evezni nem irigy- letes dolog. Kikre számíthattak, mint szövetségesekre? — Mindenekelőtt az ukrán fél volt az, aki fenntartás nélkül kiállt mellettünk. Számunkra azonban legalább olyan fontos volt, hogy hazai támogatókat is magunk mellett tudjunk, jgy ta­lán érthető, milyen sokat vár­tunk attól a gazdasági együtt­működésről szóló szándéknyi­latkozattól, amely éppen a mi közvetítésünkkel köttetett a Független Kisgazda, Földmun­kás és Polgári Párt (FKGP) és az Ukrán Parasztszövetség között. Sok mindent kilátásba helyezett ebben a magyar fél, sajnos ké­sőbb világossá vált: a szándék- nyilatkozatban foglaltak az FKGP részéről örökre beváltat­lanok maradnak. Reményeink ugyan meghiú­sultak, két, időközben létreho­zott vegyes vállalatunk azon­ban, sikerrel kecsegtetett. Az egyik charter légi személy- és utasszállításra szakosodott, a másik az akkori Kijevi Útügyi Minisztériummal közösen lét­rehozott Interautodor szerviz volt, amely Ukrajna területén egy motel- és szervizhálózat ki­építésére létesült. Egyedül az ezek beindításához szükséges húszmillió forintos indulótőke hiányzott. Reméltük, a magyar kormánytól megkapjuk ezt az összeget, hiszen annak idején több — megkockáztatom, ke­vésbé ígéretesen induló — vál­lalkozást szerencséltettek efféle támogatásban. Ismét csalódniuk kellett. Ké­résüket elutasították. Támoga­tás híján meghiúsultak a terveik és 1994 elején megszűnt a Ma­gyar Gazdaszövetség is. Ma­kacsság? Megszállottság? Bár­hogy is nevezzük, a folytatás magáért beszél. Csalódások után újrakezdés — A fővárosból egykori szülő­falumba, Nagykamarásra köl­töztünk. Feleségemmel, aki kárpátaljai és kilenc évig igaz­gatta a konzervgyárakat, akkor már —- Kalocsai—Petenko né­ven — volt egy kis betéti társa­ságunk, arra az elhatározásra ju­tottunk, a négy év alatt kiépített ukrán kapcsolatainkat — egye­lőre csak Békés megyére vonat­koztatva — újra elindítjuk. — Az utóbbi egy évet szinte teljesen ennek a célnak szen­teltük és a kezdeti jelek alapján végre azt is elmondhatom. Bé­kés megyében szövetségesekre találtunk. Az elején már emlí­tettem, az Antall-kormány ide­jén ukrán miniszteri kapcsolata­im ellenére sem tudtam bejutni a megfelelő magyar szakmi­niszterhez. 1994. decemberé­ben ismét levelet írtam az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium­ba. A válasz sem soká váratott magára: a mezőgazdasági együttműködéssel kapcsolatos terveket különösen figyelemre méltónak tartják, és kíváncsiak a konkrét elképzeléseinkre. A minisztériumi levél kézhezvé­tele után felgyorsultak az ese­mények. Elérkezettnek láttam az időt, hogy a térség települése­it is beavassam elképzeléseim­be. Januárban három városban — Gyulán, Medgyesegyházán és Mezőkovácsházán — jár­tam. A polgármesterekkel való tárgyalás eredményeként, a kí­nálkozó gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok közös feltér­képezésére hamarosan a három várost képviselő megyei dele­gációval Husztra látogattunk. A megyei szakemberek maguk is meggyőződhettek róla, keleti szomszédunk mennyire éhezik a magyar technológiára, szak­emberekre, mezőgazdasági árukra és gépi berendezésekre. A háromnapos út során számos termelőüzemben is megfordul­tunk és több konkrét javaslattal a tarsolyunkban tértünk vissza. A huszti erdőgazdaság kárpito­zott bútorainak, illetve késelé- ses eljárással készülő furnér ter­mékeinek keres vevőt, ám fa­exportja is jelentős. A fenyő­rönk köbmétere 50 dollár, de bartell üzlet is szóba jöhet (dol­lár helyett Stihl-fűrész, egyéb fakitermelő gépek). Ukrajná­ban komoly piacra találna vető­magunk, cserébe fát, félig kész bútort és egyéb faterméket ad­nának. Köztudott, a fafaragás valóságos művészei élnek a Kárpátokban. Faragott bútoraik a világ bármely részén megáll­nák a versenyt, ha a készen összeállított termékeik — meg­felelő technológia híján — nem lennének egytől egyig selejte­sek. Ott-jártunkkor adódott az öt­let, alakítsunk vegyes vállalatot, amelyben a félkész termékeket a magyar partner befejezné, sőt a piacszerzésről is gondoskodna.-—Az említetteken kívül a tér­ség többi települése hogyan kerülhetne közel ehhez a kezde­ményezéshez? — Hamarosan létrehozzuk a Békés Megyei Gazdasági Taná­csot, amelyben a térség vala­mennyi települése képviseltet­né magát. E szervezetnek egyet­len feladata lesz: felkutatni és beindítani a nyereséges keleti piacokat. A szervezési, koordi­nátori feladatokhoz a gyulai polgármesteri hivatal már fela­jánlotta a segítségét. Mellénk állt a Békés Megyei Kereske­delmi és. Ipar Kamara is, akik­nek meghívására nemrég itt járt az ukrán kereskedelmi és gaz­dasági szakemberek küldöttsé­ge. A jelek szerint a közeljövő­ben ismét sor kerül ilyen látoga­tásra. A tapasztalatszerzés és a kölcsönös információcsere mellett nem titkolt szándékunk egy, a megyeihez hasonló ukrán ipari kamara megalapozása. Csendestársak a koalícióban —Az elmúlt négy év küzdelme, szélmalomharca ellenére tele van energiával... — Úgy érzem, az utóbbi két hónap alatt többet értünk el, mint a négy esztendő alatt összesen. A sok gyötrelem nem volt hiába — ez a tudat adja az erőt a továbbiakhoz. Úgy tűnik ezúttal a kormány sem hagy ma­gunkra minket. Talán megérez­ték: már régen több ez egyszerű térségi kezdeményezésnél, hi­szen ha beválik, az ország vala-' mennyi megyéjének példaként szolgálhat. Egy budapesti iro­dából azonban nem lehet meg­váltani a világot. A sikerre csak akkor számíthatunk, ha a ma­gyar kormány a történelem fo­lyamán először az aktívan ter­melő, kereskedő népet is beve­szi csendestársnak a koalícióba, és olyan gazdasági törvény dik­tál, amely nem a gazdag kevese­ket, hanem a kevésbé tehetős sokakat hagyja érvényesülni. Cs.R.

Next

/
Thumbnails
Contents