Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-03 / 53. szám
0 k 1995. március 3., pentek SPORT jl f Szenti Zoltán csapatkapitány: „Erényünk az egység!” „Nem szabad kétszer egymás után kikapni” A mostani helyezést szeretné megőrizni a Békéscsaba Szenti Zoltán csapatkapitány Szenti Zoltán csapatkapitány az NB I egyik legtapasztaltabb játékosa. Betöltötte a harminchármat, s immár kilenc éve bérelte ki a védekező középpályásposztját a Kórház utcában. Egyelőre még nem gondol a visszavonulásra, legalábbis az idén. Ez a vezetés és a szurkolók számára is megnyugtató, hiszen megbízható és csupaszív játéka, példás sportszerűsége bárki előtt mérce lehet. — Jó erőben érzem magam és a csapat is. A tavalyinál jóval többet edzettünk télen, remélem kamatozik majd. — A holtszezon legfőbb beszédtémáját Váczi szolgáltatta„ nem titkolva, hogy nagy hátrányt jelent távozása. — Játéktudását nagyon sajnálom én is, de Pásztor József edző helyében én is alighanem hasonlóan Cselekedtem volna. Az biztos, hogy a Fáy utcai nyitányon egy védőnknek kizárólag őrá kell ügyelnie. Igazi presztízscsata lesz a Vasasnak is, de nem szabad kikapnunk és akkor nem lesz gond tavasszal. —- Már-már a másik kulcsjátékosról, Kulcsárról is majdnem le kellett mondaniuk... — Ezt csak Lukács úr és az újságok tupírozták fel. A csapatnál senki sem hitte egy pillanatig sem, hogy Sanyi nem nálunk rúgja a gólokat tavasszal. » —Az ötödik helyezésnél nem is léphetnek előrébb? — Reálisan nézve nem nagyon, bár állíthatom, mi tavasszal is foggal-körömmel küzdünk a meccsenkénti bruttó 28—30 ezer forintos győzelmi prémiumért. Úgy tűnik, a vezetőség megteremti a feltételeit, a mi dolgunk tehát adott: hajtani. A kapitány azt mondja: csapatuk legnagyobb erénye továbbra is az egység, hogy mindeki tud küzdeni a másikért. S bár két ponttal kevesebbet „jósol” az őszinél (26 volt), azért stabil lesz a viharsarki gárda és ottmarad az élmezőnyben. Ez alighanem általánosítható, reális óhaj, minden szurkoló bólintana rá. Jávor Péter Fábián István Több, mint három hónapos szünet után újra megkezdődik a pontvadászat a labdarúgó felsőházban. Nem is akármilyen rangadóval, hiszen a Fáy utcában méri össze tudását a Békéscsabai Előre FC a Vasas legénységével. Mire pályára lépnek a csabai labdarúgók, kemény téli alapozás van mögöttük, s elöljáróban leírhatjuk, a télen nem erősödött a csapat, sőt... Váczi Zoltán eligazolásával éppenhogy gyengült az állomány. A téli készülődésről, a tavaszi elvárásokról beszélgettünk Pásztor Józseffel, a lila-fehérek vezető edzőjével. — Hogyan sikerült a téli felkészülés? — Egyszóval fogalmazva: jól. Mégha voltak némi kisebb buktatók is. —Ez mit jelent? — Nem erősödtünk egy jottányit sem a télen, noha számtalan külföldi játékos járt nálunk próbajátékon. Mi több, annyian megfordultak az edzéseken a Kórház utcában, hogy az helyenként zavaró is volt. —Mi volt benne a zavaró? — Sok energiát lekötött a megfigyelésük, ami viszont a többiektől vonta el a figyelmet. Nem beszélve arról, hogy télen nehezebb is kiválasztani a megfelelő játékost, hiszen nem olyan ideálisak a viszonyok, az edzőmérkőzések is hóban, sárban zajlanak, amikor a teljesítmények sem teljesen reálisak. Ahhoz már nagyon profinak kell lennie egy futballistának, hogy egyből észrevegyük, milyen kitűnő adottságai vannak. Márpedig ilyenek nem érkeztek a télen hozzánk. — Ezek szerint egy játékos sem ragadt meg a csapatnál. — Nem. A „fél kivétel” Vajda, aki kölcsönképpen Gyulán az NB Ill-ban játszik a tavasszal. —Szóba került Argyelán hazatérése. Min hiúsult meg? — Az első alapgondolat az volt, hogy ha a Győr nem tudja kifizetni az érte járó vételárhátralékot, a még hiányzó hárommillió forintot, akkor annak elengedése fejében visszatér. Csakhogy kiderült, hogy a Rá- ba-parti együttes nem csak a fentmaradó tartozás elengedését kéri érte, hanem további hárommillió forintot, ami már ugye összesen hatmillió. Nos, így már nem jött létre az üzlet. — Miben fejlődött a télen a csapat? — Inkább onnan közelíteném meg. hogy igyekeztem az eddigi játékunkat átmenteni, erősíteni. A mi csapatunk arra képes, hogy biztonságosan védekezzen, s abból gyors kontrákat vezessen. Mindez abból fakad, hogy egyre több az idősebb játékos, a fiatalabbak pedig csupán annyira képesek, amit már eddig is tudtak. — Ott van Kiss és Varga a tűzközelben. Nem lehet őket intenzívebben beépíteni a csapatba annak reményében, hogy megújuljon a gárda, s növekedjék a repertoár? — Ezt szerettem volna én is, ám Kiss a télen szinte végig sérült volt, így nemhogy fejlődött volna, de még vesztett is azzal, hogy nem edzett. Varga is jócskán kihagyott sérülés miatt. — Mások? Esetleg az ifisták közül? — Egyelőre nem látok olyan fiatalt, aki robbanásszerűen bekerülhetne a csapatba. Vannak tehetségek, de nekik még érniük kell. —A régebbiek közül az ősszel egyesek, akik korábban húzóemberek voltak, megtorpantak. A télen sikerült felrázni őket? — Remélem. S itt gondolok elsősorban Szarvasra, aki talán a három hónap folyamán felmérte, mit kell tennie azért, hogy újra az egyik legjobb gólvágónk legyen. Majdnem ugyanez érvényes Kulcsárra is, akit — Szarvassal együtt — talán a Stadler-ügy körüli hercehurca „fogott meg”. Szükség lesz az ő tudásuk maximumára tavasszal, amiben bízom is. — Visszatérve a téli felkészüléshez: ha szakmailag nem sok újat hozott, akkor miben reménykedhet a szurkoló? — Tény, hogy mindent megcsináltunk, amit elterveztünk. Jól is kezdődött a munka, mert senki sem hozott súlyfölösleget a pihenőről. Szerencsénk volt, mert nem volt igazi tél, így edzések nem maradtak el. Sikerült megfelelő számú edzőmeccset, köztük néhány igazán rangosat is, lekötni. A többi majd a további tizenöt forduló során dől el. — Akkor térjünk is át a tavaszra! Marad az eredeti célkitűzés? — Természetesen. Amely úgy szól: az első nyolcban kell végeznünk. Sietve hozzáteszem, akkor lennék maradéktalanul elégedett, ha a mostani ötödik helyünket meg tudnánk őrizni. — Ezek szerint nincsenek nemzetközi kupaszereplési vágyai a csapatnak. — Maradjunk a realitás talaján! Bajnokok aligha leszünk. Az idén már csak a második helyezett indulhat az UEFA Kupában, amire nekünk alig van reményünk. A KEK-hez vezető út is rögös, gondoljunk bele: egy Vácon át vezet az út a folytatás- hoz-r.. Összegezve, a tavalyi lehetőséghez képest még fele annyi esélyünk sincs kupaszereplővé válnunk. —A bajnokságnál maradva, mennyi pontra számítasz a folytatásban? —A mostani 26 mellé szeretnénk további huszonkettőt begyűjteni. Ez már az öt-hatodik helyhez elég lenne. —A sorsolás ehhez kedvezőnek mondható? — Nem szoktam a sorsolással foglalkozni, úgyis minden mérkőzést le kell játszani. Fontosabbnak tartom, hogy egymás után ne kapjunk ki kétszer, mert az a mostani hárompontos rendszerben komoly nehézségeket hozhat. Kuttor és Kulcsár Sándor (jobbra) harca a labdáért, a háttérben Csató Sándor. Az őszi szezonban 3—1 -re nyert a Békéscsaba a győriek ellen a Kórház utcában Fotó: Kovács Erzsébet Tizenegy mondat Helyzetkép. A hangulat nagyjából így jellemezhető: idehaza minden meccsen van huszonkét ragyogóan fejkészített labdarúgó, két szenzációs edző és három hülye. (Puhl Sándor egri bíró, a világbajnoki döntő' játékvezetője) Betűcsere. Magyarországon nem futball van, hanem luftball. (Fenyő Miklós rockzenész) Iram. Mintha ólommacik játszanának. (Gyurkovics Tibor költő, a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa) Megfigyelés. Ha a magyar labdarúgók jóval több mérkőzést játszanának, akkor nem erősek és technikásak, hanem fáradtak lennének. (Bíró József vezérőrnagy, a Budapesti Honvéd volt elnöke) Mitől fáradtak a focisták? Ezek a mai fiatalok már Túró Rudin nőttek fel, mi meg azért ettünk szalonnát is. (Garam völgyi Lajos, a DVSC edzője) Hol tart a csapat? A berezelés stádiumában. (Mészöly Kálmán szövetségi kapitány) Új módi.'A nyakkendős labdarúgásnak befellegzett. (Sándor István az akasztói Stadler FC edzője) O csak tudja. A labdarúgásban sok a duma és kevés a pénz. (Puskás Ferenc, az Aranycsapat balösszekötője, volt szövetségi kapitány) Ki adjon pénzt? A futballnak koalícióra nem a kormánnyal, hanem a közönséggel kell lépnie. (Kuncze Gábor belügyminiszter, a sport felelőse a kormányban) Meccs a képernyőn. Egyeseknek hallgatni kellemetlen, nekem meg közvetíteni. (Knézy Jenő tévériporter) Kilátás. A játékosok egy részénél már most pánik uralkodik, érzik, hogy előbb-utóbb dolgozniuk kell. (Nyilasy Tibor, a Ferencváros volt edzője) A kaputól a pályaedzósködésig Silviu véleményére adni kell! Idestova négy éve tevékenykedik Békéscsabán az egykori román válogatott kapuvédő, ma labdarúgóedző, Silviu Ior- gulescu. Csendben, szerényen dolgozik Pásztor József „árnyékában”, hangját csak akkor lehet hallani, ha kérésre — kimondottan felkérésre — véleményt formál. Ám arra — mindenki tudja — adni kell. — Mikor is kerültél Békéscsabára? — Amikor NB Il-es volt a csapat, akkor hívtak kapusedzőnek a Viharsarokba. Emellett főállásban a gyulai N BI II-as csapat munkáját is irányítottam, ám amikor Domide, a lila-fehérek pályedzője elköszönt, akkor végleg a csabai csapathoz kerültem másodedzőnek. Egyébként ugyanaz a feladatom, mint bárhol másutt egy pályaedzőnek, de ez az esetemben kiegészül azzal, hogy továbbra is minden korosztály portásainak hetente egy kimondottan kapusedzést vezényelek, amelyek 75 percesek. Összesen, a serdülőktől a felnőttekig, tíz hálóőrrel foglalkozom. A legkisebbekkel hétfőnként, az ifistákkal csütörtökönként gyakorolok, míg a tartalék és felnőtt csapat portásaival szerdán. —Milyen végzettséged van? — Galaciban öt évet töltöttem a helyi futballklubban, a vegyipari egyetemre jártam a sportolás mellett. De mindig is labdarúgóedző szerettem volna lenni, ezért Bukarestben, a magyar Testnevelési Egyetemnek megfelelő iskolában két évet jártam a labdarúgóedzőire, ami a másodosztályig jogosított tréneri tevékenységre. Majd újabb két év múlva vizsgáztam azon a szinten, amely már NB I-es csapat edzéseinek irányítására is feljogosít. Mint vegyészmérnök egyébként sohasem dolgoztam. —Honnan hová vezetett labdarúgó-pályafutásod? — A Dinamo Bukarestben ismerkedtem meg a labdarúgás alapjaival kissrácként, s nyolc évig a Dinamóban fociztam, de itt csak a tartalékcsapat kapujáig jutottam. Innen kerültem a már említett Galaciba, ahol öt évig védtem az NB I-ben, illetve az NB II-ben, attól függ, kiestünk vagy éppen feljutottunk. Két év következett a Metalu Búcarestiben, majd nyolc esztendő az UT Aradban. Végül fél évet védtem a Bacauban, ahol 35 évesen megsérültem, s abba kellett hagynom az aktív játékot. Az A és olimpiai válogatottban tizenhétszer, a B válogatottban háromszor szerepeltem. — Milyen a kapcsolatod a vezető edzővel és a játékosokkal? — Kitűnő a kapcsolatom Pásztor József vezető edzővel. Tudom mi az én feladatom, Silviu lorgulescu, a csabaiak pályaedzője nem is kívánok ennél többet. Én elmondom a véleményem, Pásztor dönt. Ha valami rosszul sikerül, akkor én is ugyanúgy hibás vagyok, mint a vezető edző, de a jóban is részes vagyok Pásztor mellett. Tudom, hol a határ, nem is kívánok annál többet. Azt hiszem, ezért lehet ilyen jó a mi kapcsolatunk. A játékosokkal is kitűnő a viszonyom. A labdarúgók tudják, mikor van munkáról szó, s akkor azt oda- adóan végzik, s mikor jön a szórakozás. Nem vagyok diktatórikus típus, szavakkal is elérem azt, ami az előrelépéshez szükséges. Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Nicdzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: Andreas Günther és dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgatók. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszániok: központ (66) 450-450; főszerkesztő: (66) 446-242; sportrovat: 451-114; telefax: (66)441-020. Kiadói telefonszámok: (66)441-545; hirdetés: 441-311; telefax: 450-198; terjesztés: telefon/fax(66)453-710. Az előfizetők részére terjeszti a Népújság Kft. az ügynökségein keresztül. Árusításban terjeszti a „DELHÍR” Rt. Békés megyei üzeme, Békéscsaba Szabadság tér 1—3. Telefon (66) 443-106 és egyéb terjesztő szervek. Előfizethetőa kiadónál (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással. Előfizetési díj egy hónapra 375 forint, egy évre 4140 forint. Készül: a Kner Nyomdában, Békéscsaba, Baross út 9—21. Vezérigazgató: Balog Miklós. HU ISSN 12151068