Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-30 / 75. szám
*1 GAZDASÁG 1995. március 30., csütörtök • / Az Érdekegyeztető Tanács megkapta a stabilizációs intézkedéscsomagot Szigorítások, elvonások, kedvezmények csökkentése A kormány a folyó fizetési mérleg hiányát 2,5 milliárd dollárra, az államháztartás deficitjét pedig a GDP 4 százalékára szeretné mérsékelni a stabilizációs intézkedésekkel. Az Érdeke- gyeztető Tanácshoz (ÉT) eljuttatott javaslataiban számos törvénymódosítást kezdeményez, amelyek döntő többsége a jelenlegi szabályok szigorítását, a ma még meglévő kedvezmények elvonását tartalmazza. Az ÉT-hez eljuttatott csaknem 200 oldalas dokumentum a korábban napvilágra került javaslatokhoz képest számos meglepetést is tartalmaz. A kormány által az Érdekegyeztető Tanács tagjaihoz eljuttatott törvénycsomag tartalmazza a gazdasági folyamatokra ható intézkedésekkel kapcsolatos, a szociális ellátó és lakástámogató rendszerek átalakítását szolgáló törvény- módosításokat és a társadalombiztosításhoz kapcsolódó jogszabály-változtatásokat. Ezévjúlius 1-jétől megszűnik az alanyi jogú családi pótlék rendszere. A támogatás a továbbiakban az egy főre jutó bruttó havi jövedelem és a család vagyoni helyzete alapján fog járni. Ebben az évben azok a családok kapnak családi pótlékot, ahol az egy főre jutó bruttó havi jövedelem 25 ezer forint. Kizáró okot jelent a család tulajdonában álló, 10 millió forint érték feletti ingatlan, illetve a 2 millió forint feletti értékű személygépkocsi. A családi pótlékot jövedelemnyilatkozat alapján minden évben igényelni kell. Megszűnik az egygyermekes családok családi pótlékra jogosultsága a gyermek 6 éves kora után. Az új szabályozás alapján a terhességi-gyermekágyi segély a szülő nőt a gyermek születésétől 1 éves koráig illeti meg. Ennek mértéke az első 6 hónapban az előző évi átlag- kereset 70 százaléka, a második 6 hónapban pedig az előző évi átlagkereset 50 százaléka, de minimum az új gyermek- gondozási juttatás összege, azaz legalább 8400 forint. Ez év július 1 -jétől az eddigi gyed, illetve gyes helyett egységes, új típusú ellátást vezetnek be. A gyermekgondozási juttatásnál feltétel az előzetes, biztosítási jogviszony fennállása és ugyanazok a vagyoni viszonyok, mint a családi pótlékra jogosultság esetén. Az ellátás a gyermek 3 éves koráig jár, de tartósan beteg gyermek esetén 10 éves korig. A gyermekgondozási juttatásra jogosító időre a munkáltató a munkavállalót — kérésére — fizetés nélküli szabadságban részesíti. A gyermek másfél éves kora után a gyermekgondozási juttatásban részesülő személy — meghatározott feltételek mellett — kereső tevékenységet is folytathat. Megszűnik a várandóssági pótlék, helyébe fix, 10 ezer forint összegű anyasági támogatás lép, amely a szülő nőt a gyermek születését követően illeti meg. Azok, akik jelenleg gyesben, illetve gyedben részesülnek, azt legkésőbb 1995. december 30-ig még igénybe vehetik. A pótlékjuttatás is vagyoni helyzethez kötött. Társadalombiztosítás: szigorodnak a járulékfizetés feltételei Módosul a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény. A javaslat szerint táppénzre a beteg legkorábban az egy naptári évben igazolt keresőképtelensége 25. napján jogosult. A táppénz összege az átlagkéreset 70 százaléka, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása esetén 60 százaléka. Gyermekápolás esetén a juttatás összege a gyermek 6 hónapos koráig az átlagkereset 70, egyéves korig 50 százaléka. Kibővül a járulékalap: a társadalombiztosítás a szerzői jogdíjak, azelőadóművészek díja, a munkáltató által nyújtott étkezési támogatás és ruházati költségtérítés adóköteles összege és a végkielégítés után is járulékfizetést ír elő. A törvénymódosítás szerint a baleseti táppénz és a táppénz folyósításának időtartama a jövőben meg fog egyezni. A tb szigorítani fogja az egyéni és társas vállalkozások kiegészítő tevékenységet folytató tagjánál a járulékfizetést. A javaslat szerint a biztosító az eddigiekkel ellentétben csak a kormány rendeletében meghatározott kapacitása működtetésére köteles finanszírozási szerződést kötni, amihez a Népjóléti Minisztérium jóváhagyása is szükséges. Emelkedik a cégautók adója A régi, 1991 előtt felvett lakáshitelek kamatát a kdfmány 25 százalékra kívánja emelni. Jelentős módosításokat kíván végrehajtani a személyi jövedelemadóról szóló törvényben. A javaslat szerint szűkítenék az átalányadózás választhatóságának lehetőségét, s megszüntetnék a szövetkezeti átalakulást követően keletkezett szövetkezeti üzletrészekre a befektetési kedvezmény igénybevételi lehetőségét. így a jövőben az átalányadózást csak azok a magánszemélyek választhatnák, akiknek kizárólagosan termékelőállításból, feldolgozó- ipari szolgáltatásból, javításból, karbantartásból származik a jövedelme, illetve kereskedelmi tevékenységet folytatnak olyan vállalkozói igazolvány birtokában, amely mellett munkaviszonyban nem állnak. A cégautók után havonta fizetendő adó mértéke Ha a személygépkocsi hengerűrtartalma Ft legfeljebb 1000 cm3 4000 1001-1400 cm3 5000 1401-1600 cm3 8000 1601-2000 cm3 15 000 2011 cm3-3000cm3 25 000 3001 cm3 fölött 45 000 Szigorítják az árfolyam- nyereség számítására vonatkozó szabályokat is. A javaslat szerint az értékpapír szerzési értékét dokumentummal igazolni kellene, ha ugyanis ez nincs meg, akkor a beszerzési értéket nulla forintnak kellene tekinteni. A jelenlegi szabályok szerint, amennyiben nincs dokumentum a beszerzési árról, az értékpapír névértékét kell a szerzési árnak tekinteni. A kormány azt is indítványozza, hogy növeljék a személygépkocsik vélelmezett magáncélú használata után fizetendő átalányadó-tételt. A módosítás révén a jelenlegi szabályoktól eltérően nem a cégautó korától és beszerzési értékétől függően, hanem a hengerűrtartalma alapján kellene a jövőben ezt az adót megfizetni. Ugyancsak a személygépkocsikkal kapcsolatos az a rendelkezés, amely szerint megszűnik az üzemanyag- költség korlátok nélküli elszámolási lehetősége, s a kormányrendeletben meghatározott normaköltségeken felül elszámolt rész természetbeni juttatásnak minősül, vagyis 44 százalékos adó terheli. A kormány módosítani kívánja a társasági adóról szóló törvényt is. A javaslat lényege, hogy szigorítanák a korábban munka nélküli magánszemély alkalmazottként! foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény feltételrendszerét. Így a kedvezmény csak akkor lesz majd igénybe vehető, ha a volt munkanélküli legalább hat hónapig a munkaügyi központ által nyilvántartott állástalan volt, illetve a munkanélküli-ellátásra való jogosultsága már megszűnt, de a munkaügyi központtal továbbra is együttműködik. A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény is módosításra kerül. Ezzel a cél az adóbevételek növelése, valamint az illegális tevékenység visszaszorítását szolgáló előírások módosítása, pontosítása. Emelik a törvény megsértése miatt kiszabható bírság felső határát is. A stabilizációs intézkedés- csomag részét képezi az illetéktörvény módosítása is. Az államigazgatási illetékek köre új illetéknemmel bővül, ez a felügyeleti intézkedés iránti kérelemhez kapcsolódna, összege 5 ezer forint. Az államigazgatási illeték 500-ról 700 forintra, az útlevélé a mostani ezer forintról 3 ezerre emelkedne, de öt évnél hosszabb érvényesség esetén ennek duplája, vagyis 6 ezer forint. A 18 éven aluliak és a hetven év felettiek útlevélilletéke viszont maradna ezer forint. A személygépkocsik tulajdon-, illetve haszonélvezeti jogának megszerzéséhez a jelenlegi hat forint helyett nyolcat kell majd fizetnünk illetékként. Nem változik viszont a lakásszerzés illetéke, más ingatlanok vagyonátruházása esetén ellenben az illeték egy százalékkal nő, tehát megdőlt az a korábbi elképzelés, miszerint az illeték összege progresszíven emelkedne. A csődeljárásról, valamint a felszámolási eljárásról szóló törvény módosításának célja az, hogy a csőd, illetve a felszámolás alatt álló gazdálkodószervezeteknél a bérnövelés lehetőségét szigorítsák, így a tervek szerint a felszámolás kezdő időpontját követően a munkabérek emelésére csak akkor lenne lehetőség, ha ahhoz a hitelezők minősített többsége hozzájárul. A pénzintézeti törvény módosítása keretében tiltott pénzintézeti tevékenységnek minősítik a piramisjáték, a pilótajáték szervezését. Határozatlan időre szól a kinevezés Törvénymódosítást igényel az exportösztönző intézmények, az Eximbank és a Mehib tevékenységével kapcsolatos tervezett változás is. Amennyiben elfogadják, a jövőben csak az Eximbank által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határát állapítja meg az éves költségvetési törvény, a Mehibet kihagyták. Módosulást jelent az is, hogy a bank és a biztosító igazgatóságának és felügyelőbizottságának elnökét, továbbá a részvénytársaságok vezérigazgatóját nem öt évre, hanem határozatlan időre nevezi majd ki a miniszterelnök. A törvénymódosítás elfogadása esetén a két intézménynek személyében azonos igazgatósága, igazgatósági elnöke, felügyelőbizottsága és vezérigazgatója lesz. Az indoklás azt is kimondja, hogy a pénzintézeti, illetve biztosítási tevékenységet továbbra is egy helyen kell végezni, így biztosítható, hogy a gyakorlatilag egy szervezetben működő tevékenységek jogilag elváljanak. Erre azért van szükség, hogy a hatályos pénzintézeti és biztosítási szabályozásnak a két tevékenységre vonatkozó követelményei érvényesülhessenek. Tandíj kedvezményekkel A felsőfokú oktatásban bevezetendő tandíj kapcsán megállapítják, hogy annak alacsony összege és a hitelrendszer bevezetésének akadályai miatt az 1993. évi LXXX. törvényben előírtakkal ellentétben a kompenzációs elemek közül a hallgatói hitelt törölni kell. A tandíj funkciójára, valamint a tandíj és a hallgatói juttatások viszonyára különböző modellek képzelhetők el — a kormány a szociális helyzetre érzékeny tandíjrendszer mellett foglal állást. Előrevetíti, hogy a mentességben nem részesíthetők számára a juttatási rendszerben biztosítanak többletforrást. A tandíj induló összege 2000 forint lenne, a hallgatók 20 százaléka kapna mentességet, elsődlegesen a szociális helyzet függvényében. A kedvezményezettség másik eleme az adókedvezmény. Felmentést kapnának a köztársasági ösztöndíjasok, a 4,5 vagy e feletti tanulmányi erdményt felmutatók is. A szakirányú képzés tandíja egyharmaddal lenne magasabb az átlagosnál, a félévismétlők másfélszerest fizetnének. A kormány emellett szükségesnek tartja a kollégiumi térítési díjak emelését a jelenlegi 600 forintról. Kormányozzák az önkormányzatok hitelfelvételét A hallgatói juttatások a jövőben nem alanyi jogon járnának, s azt meghatározó részben tanulmányi eredmény alapján ösztöndíjakra használnák fel. A jelenleg természetbeni juttatásként biztosított kollégiumi ellátás költségvetési támogatását pénz- beni lakhatási juttatássá alakítanák át. A kormány kinyilvánítja: a tandíjból származó bevételnek megfelelő összegű forrásnak a felsőoktatás fejlesztési célját kell szolgálnia, mégpedig központi célrendszerben, az alaptandíj esetében kormányzati program keretében, kiegészítő tandíjnál nagyobb intézményi hatáskörrel. A részletes, stabilizációs csomag a helyi önkormányzatokról szóló törvényt is több ponton módosítaná. A változtatások elsődlegesen az ön- kormányzatok túlköltekezését, pénzügyi helyzetük összeomlását próbálják elkerülni. A tervezett módosítás szerint a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvétel, garancia, kezesség, lízing stb.) felső határát a korrigált saját bevételben maximálnák. Ez a saját folyó bevétel éves előirányzatának az intézményi tevékenységek bevételével, valamint a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek adott évre eső részével csökkentett összegének 70 százaléka. További, a pénzügyi biztonságot szolgáló szigorítás, hogy a megyei, megyei jogú városi, fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzat köteles lesz a képviselő-testület által választott könyvvizsgálót foglalkoztatni. Ezen felül éves pénzforgalmi jelentését, könyvvizsgálói mérlegét, továbbá pénzmaradvány- és eredménykimutatását közzé kell tennie a Belügyi és a Cégközlönyben. Amennyiben a helyi önkormányzatok mérlegfőösszege az előző évben meghaladta a 100 millió forintot, és az adott évben hitelt vesznek fel, kötelesek lesznek a pénzforgalmi jelentésüket könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni a hiteltörlesztés évéig bezárólag. A törvénymódosítás szerint könyvvizsgálattal a Pénzügyminisztérium nyilvántartásában szereplő, legalább ötéves költségvetési gyakorlattal rendelkező szakember bízható meg. A tervezet részletesen szabályozza az összeférhetetlenségi kérdéseket, a könyv- vizsgáló jogait, amelyek akár a képviselő-testület vagy a közgyűlés összehívására is kiterjedhetnek. Csökkenő végkielégítés, szigorodó szabályok Komoly szigorításokat tervez a kormányzat a közalkalmazotti és köztisztviselői szférában is. A törvénymódosítások többek között érintik a végkielégítésnek és a jogviszony megszűnésének szabályait. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény tervezett módosítása szerint a közigazgatási szervek közötti végleges áthelyezés esetén a továbbiakban a közszolgálati igazolás, az illetmény és egyéb járándóság tekintetében úgy kell majd eljárni, mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna. A tervek szerint a közszolgálati jogviszony akkor is megszűnik majd, ha a dolgozót közalkalmazotti, bírósági, ügyészségi vagy hivatásos szolgálati jogviszony alá tartozó szervekhez helyezik át. A módosítás szigorúbb változata szerint a végkielégítés összegét meghatározó időhatárok növekednének,és csak a közigazgatási szervnél eltöltött időt számítanák be. A határozott időre létesített jogviszony felmentéssel történő megszűnése esetén a végkielégítés összegének meghatározásakor csak a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni. A felmentési időre járó illetményt és a végkielégítést a módosítás alapján havi egyenlő részletben fizetné ki a munkáltató, és a végkielégítésnek csak a fele járna, ha a dolgozó a felkínált áthelyezéshez — a törvény által szabályozott kivételekkel — nem járul hozzá. A közalkalmazottaknál a felmentési idő az eddigi egy év helyett maximum nyolc hónap lenne, és a többhavi végkielégítést ezentúl nem egy összegben fizetnék majd ki, hanem havi bontásban. A végkielégítés fele illeti meg a dolgozót, ha a törvényi keretek között felajánlott munkakört nem fogadja el. A javaslat elfogadása esetén a közalkalmazotti jogviszony akkor is megszűnik majd, ha a munkáltató fenntartója nem állami szervnek vagy nem állami önkormányzatnak adja át ezt a jogát. N. V.Zs.—T.J.—T.L.— V.I. (Az összeállítást a Világ- gazdaság nyomán közöljük.)
