Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-30 / 75. szám

1995. március 30., csütörtök REND-ES OLDAL Hírek Szájas bomba. A közel­múltban bombariadó volt a gyu­lai kórház szájsebészeti osztá­lyán. Egy ismeretlen telefonáló közölte, hogy bomba van az épületben, amely tíz perc múlva robban. Szerencsére a fenyege­tés alaptalannak bizonyult, hi­szen a helyszínt átkutató rend­őrök semmit sem találtak. Ellopott Trabant. J. L. gyulai lakos Trabantját március 17-én éjszaka lakása elől ellop­ták. A gépjárművet március 18- án este a Pósteleki út 35. szám alatt találták meg. Betört ajtóüveg. Ismeret­len tettes ellen indított eljárást a Gyulai Rendőrkapitányság, aki március 15-én, 13 óra 30-kor betörte Gyulán, a Kossuth téren lévő Univerzál bolt bejárati aj­tajának üvegét. Elsült a fegyver. Rendőri feljelentés alapján eljárás indult G. I. eleki lakos ellen, aki márci­us 12-én lakásában tisztította sörétes lőfegyverét. De egy pat­ron a csőben maradt, a puska elsült és a lövedék megsebesí­tette G. I. feleségét. Az asszony — akit férje azonnal beszállított a kórházba, majd értesítette a rendőrséget is — nyolc napon túl gyógyuló, de nem életveszé­lyes sérülést szenvedett. Keresik. A Békéscsabai Rendőrkapitányság keresi a képen látható, 82 éves Berbe- kucz János újkígyósi lakost, aki tavaly október elején tűnt el otthonából. Személy leírása: 180-190 cm magas, sovány, haja egyenes szálú, fekete és rövidre nyírt, szemöldöke vas­tag, bal arcán nagy szemölcs látható. Amikor eltűnt sötét szövetnadrágot, fekete lakkci­pőt, sötétbarna hatszálkás, hosszú téli kabátot, világos- barna sapkát viselt, kézzel fa­ragott sétabot volt nála. Aki hollétéről tud. jelentkezzen a (66) 444-833-as telefon 21-35- ös mellékén, illetve bármely rendőri szervnél, akár a 07-es telefonon is. Riasztó eset tanulsággal Riasztó esetről kapott hírt szerkesztőségünk. A beje­lentés szerint Gyulán, a He- nyei úton betörtek a Seres- Ker Kft. riasztóberendezés­sel védett raktárába és elvit­tek több százezer forint érté­kű dohányárut. Hiába szólt a riasztó, a rendőrség nem ment ki a helyszínre. A hír után eredtünk, először Seres Józsefet kerestük meg. — Tényleg betrötrek a kft. raktárába? — kérdeztük az üzletembert. — Sajnos igen. Március 25-én, szombaton éjszaka el­vittek tőlünk 6-700 000 forint értékű dohányárut. —Nem működött a riasztó- berendezésük? — A részleteket nem is­merem. A riasztót működtető Vagyonvill Kft.-vel és a rendőrséggel is jó a viszo­nyunk, tényleg nem szeret­nénk senkit sem igaztalanul bántani. * * * Fekete Zoltán, a Vagyonvill Kft. vezetője az ügyeleti nap­lót hívja segítségül, amikor a szombat éjszakán történteket feleleveníti: — Március 25-én húsz óra ötvennyolc perckor a diszpé­cserközpontunkba jött az első jelzés a dohányraktár­ból, az érzékelő ablaktörést észlelt. Ezt követően per­cenként kaptuk a riasztást a bejárati ajtónál elhelyezett mozgásérzékelőtől. — Értesítette-e az ügye­letes a rendőröket? — Természetesen. A rendőrség kimént a hely­színre, majd később vissza­jelezték, hogy nem tudtak bemenni a raktárba, mert az udvaron szabadon eresztett őrző-védő kutyák voltak. — Mennyire biztosak ezek a riasztások? — A városban hetven egységre vagyunk rákötve. A rendszer jól működik, amire számos eset szolgál bizonyságul. Ebben a rak­tárban az elmúlt hónapok­ban volt néhány riasztás, ami nem betörésből eredt, hanem, mert az ablaknál lé­vő érzékelő rágcsáló moz­gására jelzett be. Ezt vi­szont két hete kiküszö­böltük, a mozgásérzékelőt törésérzékelőre cseréltük ki. ¥ * * Szabados Zoltán rendőr őr­nagy, a Gyulai Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályának vezetője a következőkkel kezdi: — Az utóbbi hónapokban valóban többször volt vakri­asztás ebben a dohányraktár­ban, amikor feleslegesen kel­lett a helyszínre kimennünk. Természetesen szombaton este ettől függetlenül kiment egy rendőr a Henye i úti ob­jektumhoz, amikor megkap­tuk az értesítést. A kerítésen belül szabadon voltak az őr­ző kutyák, ezért beljebb nem tudott menni, de egy órán ke­resztül figyelte a raktárát, be­világított, de semmilyen mozgást nem észlelt. —Ilyen esetben nem lenne célszerűbb több rendőrt kiküldeni? — Abban a percben csak egyetlen rendőrt tudott kive­zényelni az ügyeletes, mert a többieket egy rendkívül sú­lyos, különös kegyetlen­séggel elkövetett testi sértés­hez riasztották Kétegyházá- ra. A riasztó történet első fe­jezete itt véget ér. A betö­rőik) még ismeretlen(ek). A tanulságok már fülöncsíphe- tőek. Lovász Sándor Muzikális órsparancsnok Zsadányban Takács Zoltánt az utóbbi öt évben úgy ismerték a gesztiek, mint ének tanár bácsit, mint az általános iskola hagyomá­nyőrző csapatának vezetőjét, mint az iskolai tömegsport irá­nyítóját, mint a Tisza-emlék- szoba szorgalmazóját, mint bélyegzőkészítőt, és még so­rolhatnánk... Azt, hogy koráb­ban kilenc évig szolgált uni­formisban, már kevesebben tudták róla. Határőr tisztté 1982-ben avatták, a rendőrség kötelékébe pedig 1985-ben lé­pett. Később a házassága Geszthez kötötte, ahol ezidáig pedagógusként dolgozott. Ezidáig, mert hogy holnap, pénteken megy be utoljára ének és tesi tanár bácsiként a geszti általános iskolába. A rendőrség felkérésére ugyanis április 1 -jétől elvállalta a zsa- dányi őrs parancsnoki állását. Arra, hogy mit érez most, a következőket mondta: — Már gyerekkorom óta vonzódtam a hivatásos életfor­Az új őrsparancsnok mindenekelőtt a hozzátartozó települések közrend és közbiz­tonsági helyzetét szeretné fel­mérni, maid a munkába a pol­gárőröket bevonni Archívfotó mához, így lettem határőrtiszt, majd rendőrtiszt. Szeretem az iskolát is, a gyerekeket, de mindig tudtam, számomra az uniformis az igazi. Azt hi­szem, ezt nevezik úgy, hogy hivatásszeretet. így most örö­met és megelégedettséget ér­zek. — Sokmindennel foglalko­zott Geszten. Mi lesz most ezekkel?—kérdeztem. ' —Az óráimat az iskola bel­ső helyettesítéssel fogja meg­oldani. A hagyományőrző csapat vezetése még nyitott kérdés tudomásom szerint. A fotószakkört havonta egy al­kalommal továbbra is szeret­ném megtartani. Az idejáró gyerekeknek megígértem, év végén csinálunk egy kiállítást a fotóikból. Jó lenne, ha ezen nem kellene változtatni. Ha­sonlóan gondolkodom a Ti- sza-emlékszoba ügyében is, azaz ezt a dolgot sem akarom feladni. A szívem csücske mindenképpen geszti marad, akkor is, ha elmegyek. Az első dolog lesz, amit szorgalmazni fogok, mint őrsparancsnok, hogy ennek a településnek ismét legyen körzeti megbí­zottja. M.M. Gyulán, az ifjúságvédelmi intézetben a szülőket is igyekeznek pótolni Gyerekek szeretetre éhesen Motorán Tiborné, a Gyulai If­júságvédelmi Intézet igazga­tója 1969 óta foglalkozik álla­mi gondozott gyerekekkel. 1991-től az intézet igazgatója. — Milyen korosztály nevel­kedik az intézetben? — Jelenleg 330 gyereket gondozunk. A gyerekek élet­kora 2—24 év, egyre több a 14—18 évesünk. Békés me­gyében az intézeti és az állami nevelt gyerekek gyámja va­gyok, így a szülők jogait is gyakorlom. Az intézetbe vétel nem csak az otthoni anyagi körülményekre vezethető vissza. Többnyire a szülők ál­tal veszélyeztetett gyerekek kerülnek ide. Egyre több fia­talkorú maga kéri, hogy itt él­hessen. Az intézet szakmai ap­parátusa kapcsolatban áll a gyerekek vér szerinti családjá­val. Továbbá látogatjuk és se­gítjük a szülőket, hogy alkal­massá váljanak gyermekesik visszafogadására. — Milyen korú gyre kekkel van a legtöbb gondjuk? — Azokkal, akik 14—15 évesen kerültek az intézetbe. Szökések állnak mögöttük, to­vábbá olyan baráti társaságba keveredtek, ahol az erkölcsi normákat sem veszik figye­lembe. A kötetlen, korlátok nélküli élethez szoktak. E ré­tegből igen sok bűncselek­ményt elkövető fiatal került hozzánk. Az intézeten belül és kívül továbbra is üzérkedés­sel, lopással próbálkoznak. A szipózás, kábítószerélvezet is­mét divat, ezért hígítót és ra­gasztót is lopnak. — Az intézeten belül mivel foglalkoznak a fiatalok? — Mindent megmozga­tunk, hogy foglalkoztathassuk őket. A zártkertünk mezőgaz­dasági munkáit ők végzik, va­lamint önkiszolgáló tevékeny­ségre is neveljük a fiatalokat. Ezen túlmenően továbbtanu­lási lehetőséget és intézeten kívüli munkát keresünk szá­mukra. Az utóbbi megvalósí­tása gondot okoz, mert a több­ségnek nincs szakmai végzett­sége. — Az intézetben élő gyere­keket látogatják-e a szülők? — Sajnos kevesen érdek­lődnek irántuk. Pedig ezek a fiatalok szeretetre, megértésre és törődésre vágynak. A serdülőkor összes problémáját magukban hordozzák, de nincs akinek elmondják és megértésre találjanak az ott­honi környezetükben. Azért vagyunk mi nevelők, hogy be­szélgessünk velük és megta­láljuk a módját érzelmeik gaz­dagodásának. Ezek a nehezen kezelhető gyerekek kérik és igényelik a szeretetet. — Miből tartják fenn az in­tézetet? — Az anyagi lehetőségeink egyre szűkösebbek. A megyei önkormányzat költségvetésé­ből élünk. A gyerekek itt-tar- tózkodásáért és ellátásáért a szülőktől kevés anyagi támo­gatást kapunk. A gyerekek önálló életéhez lakást ke­resünk és az induló tőkét is mi biztosítjuk számukra. Ez nem kimagasló összeg, kereteink igen behatároltak. Váratlan ki­adások is előfordulnak. A kö­zelmúltban mintegy 100 ezer forintot kell fizetnünk a károk helyreállítására, amelyeket a gyerekek okoztak. Külföldi szervezetektől is kapunk némi segítséget — használt ruhane­műt —, pályázatokon szintén nyertünk már pénzt. Minden segítségnek örülünk. Bróda Ibolya Tűzhalál Kunágotán Az élet néha furcsa véletlene­ket produkál. Erre példa az a kunágotai eset is, ahol egy ko­rábbi riportalanyunk lett az ál­dozata a hirtelen keletkezett lakástűznek. A múlt évben ad­tunk hírt annak a három nővér­nek az esetéről, akik jogos tu­lajdonukra hivatkozva, nem engedték az utca lakóit a há­zuk előtti járdán közlekedni. Az akkori ügy végül megoldó­dott és a két eset közötti kap­csolat csupán a véletlen tragi­kus műve. Március 17-én, a tűz kelet­kezésekor az idős nővérek közül Me de Mária és Me de Viktória tartózkodott az Ál­mos utca 130-as számú ottho­nukban. A jegyzőkönyv sze­rint — nagy valószínűséggel ’ — a mindennapos használat­ban levő petróleumlámpa okozta a balesetet. Valamitől feldőlt, majd a láng meggyúj­totta a környezetében levő új­ságot és papírzacskót.A lán­gok feltehetően belekaptak a 82 éves Mede Viktória ruhájá­ba. Kiszaladt az udvarra, de a tűz olyannyira gyorsan bebo­rította ruháját, hogy követ­kezményeként rendkívül sú­lyos, negyedfokú égési sérülé­seket szenvedett. Testvére a szomszédokhoz szaladt segít­ségért, ám Mede Viktóriát már holtan találták az udva­ron. Mede Máriát az átéltek hatására kialakult sokkos álla­pota miatt kórházba szállítot­ták. Az eddigi vizsgálat adatai szerint bűncselekményre vagy öngyilkosságra utaló nyom nincs, így a történtek balesetnek minősülnek. H.M. Jó fát tettek a tűzre Egy országos tűzvédelmi vetél­kedő megyei döntőjét tartották nemrégen a Békés Megyei Tűz­oltóparancsnokságon. Négy kö­zépiskolai és hét általános isko­lai csapat mérte össze tudását a továbbjutásért. Az általános is­kolák közül a kaszaperiek kerültek az áprilisi országos döntőbe, mögöttük az orosházi 6-os számú, illetve a füzesgyar­mati Kossuth Lajos Általános Iskola csapata végzett. A megye középiskoláit egy békési, a me­zőgazdasági szakközépiskola és szakmunkásképző képviseli. E kategóriában második helyen a mezőkovácsházi Hunyadi gimnázium, a harmadikon a gyulai 613-as Munkácsy szak­munkásképző és szakközépis­kola tanulói végeztek. Rezes banda Sarkadon Lassan-lassan megszűnik az a szocialista „csökevény”, hogy a határban kinnhagyott gépek, kábelek, épületrészek épség­ben megmaradnak a helyükön. Helyette az „elvész”, illetve „átalakul” szindróma érvé­nyesül. A Sarkadi Rendőrka­pitányság munkatársainak már hetek óta feladatott a „lec­ke”: vajon kik lopják a réz- és alumíniumtárgyakat Sarkad határában? A „miért lopják?” már nem is kérdés, hiszen a napnál is világosabb, mióta felemelkedett a színes fémek felvásárlási ára, azóta csodála­tos üzletnek számít ezek el­adása. Pláne, ha a „rézhuzal a földön hever”, és ahhoz akár ingyen is hozzájuthatunk. Lás­suk mi kell a dologhoz! Egy fűrész vagy egy kis láng, ami­vel szabaddá tehetjük a határ­ban található rézkábeleket, egy közlekedési eszköz, ami­vel elszállíthatjuk azokat, és egy „megbízható” felvásárló, aki a hatóságok előtt ártatlan szemekkel tud pislogni, és minden körülmények között hősiesen képes tartani a száját. Úgy tűnik, mindegyik lánc­szeme kialakult a „rézüzlet­nek”, mert Sarkad környékén — mióta járható a határ — egyre-másra tűnnek el az alu­míniumból és rézből készült tárgyak. A hét elején a cukor­gyár területéről tűnt el egy 600-700 méter hosszú, 4-5 centiméter átmérőjű kábel, amit nagy teljesítményű gépek üzemeltetéséhez használnak. A kábel értéke félmillió forint. Keddre virradóra a méhkeréki határban lévő félig kész ben­zinkút tetőzetének rézlemeze­it lovasította meg valaki. De sorra kerülnek a kinn hagyott gépek, az elhagyott tanyák is. A réztolvajok szemét semmi pénzzé tehető nem kerüli el. A rutinosabbak persze akkor sem keserednek el, ha nem ta­lálnak színes fémet. Ilyenkor „átmennek orvvadászba”, hisz ny ulakat és egyéb vadakat is kínál még a határ... A rendőrségen megtudtuk, hogy a színesfém-tolvajok nem csak Sarkad térségében, de az egész megyében elsza­porodtak, és több kapitányság is küzd velük. A nyomok me­gyén kívülre mutatnak, de hogy mikor lesz pont az ügy végén, senki sem tudja. Talán majd ha elfogynak a réztár­gyak a falvak, városok határai­ban?----RIA H a hó hull a zebrára... A kijelölt gyalogos átkelőhelyet jelző tábla értéke a téli vezetés során felértékelődik. Ha hó fedi az utat, ez egyetlen jelzés, mely gyalogosok átkelésére utal. Más körülményekből is kikövetkeztethető, hol várható gyalogosok átkelé­se. Például: fűútvonalak kereszteződéseiben, tömegközlekedési jár­művek megállóiban, széles járdák meghosszabbított vonalában. A gyalogosok persze többnyire nem vesznek tudomást arról, hogy a zebrát hó takarja. A megszokott helyeken és módon kelnek át az úton ilyenkor is, noha elvileg nincs elsőbbségük! — figyelmeztet a Békés Megyei Balesetmegelőzési Bizottság Rajz: Jelinek Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents