Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-30 / 75. szám

MEGYEIKÖRKÉP

1995. március 30., csütörtök (

o

Évforduló. Ezen a napon hunyt el 1945-ben Budapesten Balogh Béla filmrendező, színész■ Több jelentős filmvállalat rendezője, főrendezője volt, majd 1941-ben saját filmgyártó céget alapított, és egyidőben filmiskolát tartott fenn. Emlékezetes alkotása volt az 1923- ban született realista szándékú Fehér galambok fekete városban, valamint a Rózsafabot.

é

Csuta-kiállitás. Az El Kalászi Galéria és a Xénia Svájcimagyar Könyvkiadó rendezésében Budapesten (III. Dereglye u. 1.) nyílik Csuta György festőművész kiállítása. A március 31 -én délután 5 órakor nyíló tárlatot Kesztyűs Ferenc háromszoros nemzetközi ezüstérmes grafikus és festőművész nyitja meg.

Tárlat hazai földön.

Március 27-én Kaszai János vésztői polgármester beszédével, szépszámú közönség előtt nyílt meg a Sinka István Művelődési Központban Irázi Ökrös Gábor vésztői születésű festőművész tárlata, amely április kilencedikéig tekinthető meg.

IH az Okányi Újság!

Megjelent az okányiak lapjának márciusi száma, amelyben egyebek mellett hírt adnak á Polgárőr Egyesület megalakulásáról, ismertetik az önkormányzat szociális rendeletét.

Apró versmondók. A

Szeghalmi 1-es Számú Általános Iskolában március 27-én rendezték az alsó tagozatosok vers- és prózamondó versenyét, amelynek nyertesei részt vesznek a vésztői területi-versenyen.

Elmarad a kiállítás! Korábban a mezőberényi Orlai Petries Soma Múzeum és a Petőfi Művelődési Központ által közösen rendezett, s április elsejére meghirdetett ,Mezőberényi szlovákok művelődési körei 1883- tól napjainkig” című kiállítás technikai okok miatt elmarad. A tárlat egy későbbi időpontba kerül majd a nagyközönség elé.

A Kölyök és a művésznő

Réti Andrea második hazatéréséről, otthonáról és világáról

Holnap ismét premier lesz a Jókai Színházban — az év eleje óta immár az ötödik! Szilágyi—Eisemann Én és a kisöcsém című zenés vígjátékát Bajor Imre rendezte. Kelemen Félixet Dariday Róbert játssza-, Kati, a leánya Réti Andrea, Andersen Vilmos Molnár László, Vadász Frici Horváth Margit, dr. Sas Dégi János, dr. Vas Zalai Tamás, Zolestyák Usztics Mátyás.

Réti Andreának ez a második „hazatérése” a csabai deszkákra, bár pesti lány, ott végezte a főiskolát. Kaposvárra szerződött 1986-ban, majd ’88-ban a Jókai Színházhoz. Kölyökként szerettük meg: a La Mancha lovagjában kis szereppel (az unokahúg) mutatkozott be, a Mágnás Miska Marcsája már testre szabott szerep volt, Andrea lubickolt. Aztán jött A padlásban a Kölyök, a Doktor Herzben Beril, A revizorban a polgármester lánya és a Régi nyár. A Hamlet nem tartozott kedvenceihez, a drámai szerep távolabb állt tőle, de sokaknak tetszett, mert ,ő volt az első Ophelia, akinek nevetni is lehetett. S két sikeres évad után hirtelen faképnél hagyott bennünket, akkor azt hittük, hogy a színházat is. Úgy döntött: férjhez megy Németországba.

A közönségnek nem maradt más hátra, minthogy leszokjon Andreáról. De milyen az élet?! Egyszer csak hívták, hogy mentse meg a premier becsületét. Nem kellett kétszer mondani, hogy szükség van rá. Jött, beugrott és sikert aratott, pedig nem kisebb szerepről volt szó, mint a Kabaré Sallyjéről. Őrült kihívás: öt nap alatt csinálja meg! Kemény 14 órás munkanapok következtek. A feladat nem volt ismeretlen, és tehetsége nem hagyta cserben. Kölyökként ment el, Mi: nelliként jött vissza. (Lehet, hogy ezzel „lefokozom”, és megérdemli, ha önmagáért dicsérem.)

Az Én és a kisöcsém főpróbája előtti hajrában találkoztunk. A Kölyökből komoly felnőtt lett, német színpadon is elismertművész. Költőnek,

Kati és Frici (Réti Andrea jobbról és Horváth Margit) az Én és a kisöcsém című zenés vígjáték próbáján Fotó: Kovács Erzsébet

színésznek pedig nem egyszerű más nemzet kultúrájában helyet kapni, önmagát megvalósítani, elismerést kivívni. Táncosnak, festőnek, fotósnak, énekesnek valamivel könnyebb. Elsősorban az idegen nyelv tökéletes elsajátítására van szükség, de meg kell birkózni egy másik világ hagyományaival, szokásaival, mentalitásával, éghajlatával is.

— A nagy szerelem egy német fiúval már évek óta kialakult, sokáig vámunk kellett egymásra, míg a házasság realizálódhatott. Karlsruhé- ban gyorsan utána kellett néznem, hogy miként kerülhetek színházba. Beiratkoztam egy nyelviskolába, nagy akarással vetettem magam ezekbe a dolgokba, mert úgy éreztem, semmi szín alatt nem létezhetek alacsonyabb szinten, mint itt. Idegen nyelven még egy kis szerep is nagy feladat. Ma már flottul csinálom, meg is szerettek, és már nagyobb szerepeket is kapok. A karls- ruhei színház egy óriási színházgyár három (drámai, balett és opera) szekcióval. Nem várhattam el, hogy engem mint hatalmas sztárt fogadjanak, hiszen azt se tudják, hol van Békéscsaba, a Mágnás és a Régi nyár ott nem mond semmit. De boldog voltam, hogy egy teljesen semleges közegben bizonyíthattam, hogy valaki vagyok...

A Kabaré sikere után Andrea visszament német színésznőnek, játszott, ám valami mégis hiányzott az életéből. A német színházban más a légkör, nem elég közvetlen, baráti a hangulat. Ott a perfekt működés, itt a szív. Valami a lelkének hiányzott, akkor nyúlt az ecset után. A színésznő képeiből a premier estéjén, az előadás szünetében nyílik kiállítás a színházban.

— Temperával festek, de aránylag vastagon dolgozom az anyaggal, ezért kicsit olaj- hatásúak a képeim. A német színészek általában nyári munkát vállalnak, elmennek taxizni, kiszolgálni, nem szégyellik. Én se szégyelltem volna, de úgy éreztem, én nem akarok mást csinálni, ott akarok maradni a színházban. Amíg mások elmentek dolgozni vagy a folyópartra napozni, én csak ültem a szobámban és festettem. Hihetetlenül feltöltődtem. Amikor festek, akkor is színpadi helyzetet képzelek el — akkor is én vagyok. Egy éve festeget, rajzol, a képekre rögtön akadt vevő, elkelt a sorozat, egy karikatúra bekerült állandó kiállításába, jöttek a megrendelések, a meghívók. Portrék, arcok, testrészek, szemek, tekintetek — ez Réti Andrea színművésznő festői világa.

Niedzielsky Katalin

Megkérdeztük olvasóinkat

Az elkövetkező negyedszázadban lesz-e világháború?

Györgyi István, 23 éves, batto- nyai segédmunkás:

Én nagyon bízom abban, hogy soha többé nem lesz világháború. Ám sajnos ezt teljes biztonsággal nem lehet előre tudni. Az ember csupán egyet tehet, reménykedik, hogy a befolyásos politikusok nem vesztik el annyira fejüket, hogy nézetkülönbségeik világháborúhoz vezessenek. A háborúnak senki sem örülne, hisz az csak félelmet, halált és pusztulást eredményezhet.

Nagy Imre, 60 éves, nagyka- marási nyugdíjas:

Tíz-tizenöt éven belül biztos kitör a harmadik világháború. Sokfelé nagy szegénységben élnek az emberek, ezért egyre többen vándorolnak oda, ahol jobbak az élet- körülmények. Ez sok feszültséget szül. Ám az igazi gond akkor kezdődik majd, amikor elindul a „sárgaláz”, azaz a több mint egymilliárd lakossal rendelkező Kína polgárai próbálnak máshol letelepedni.

Sturm Mihályné, 40 éves, al- máskamarási tanárnő:

Véleményem szerint már nem tör ki újabb világháború. Mint keresztény értékeket valló ember úgy gondolom, hogy az emberiségben mindig lesz annyi jóindulat, hogy elkerüljük a fegyveres konfliktusokat. A vezető politikusok csakis békés úton rendezhetik a problémákat, hisz ma, a modern fegyverek korában, egy világháború könnyen a világvégét jelenthetné.

Vaudra Szilvia, 16 éves, békéscsabai tanuló:

Szerintem senkinek sem lenne jó, ha elkezdődne még egy világháború. Sajnálatos módon most is többfelé léteznek fegyveres összetűzések, amelyeket mielőbb meg kellene szüntetni. Én nem szeretem az erőszakot, a háború pedig erre épül. A harcok közelében veszélybe kerülne életünk, s egész környezetünket a pusztulás fenyegetné.

(Magyart)

Közös bánat Gyulán

A gyulai Német Kisebbségi Önkormányzat januári megalakulása óta első ülését tartotta tegnap a gyulai városházán. Már az alakuló ülés napirendi pontjai között is szerepelt a szervezeti és működési szabályzat megalkotása, melynek elkészült tervezetét a tegnapi megbeszélésen egyeztették a tagok. Ám — mint elhangzott — még nem tisztázódtak azok a feladatkörök, amelyeket majd helyi szinten kell ellátniuk a kisebbségi ön- kormányzatoknak. A szervezet elnöke, Pfeff Ferenc elmondta, hogy leginkább kul- túrális területen szeretnének munkálkodni. A megbeszélésen az önkormányzat anyagi lehetőségeiről esett a legtöbb szó. Úgy vélik, a szervezet

működésére szánt állami támogatásból, azaz í 14 285 forintból nem lesz könnyű gazdálkodni. Reményeik szerint azonban a város költségvetéséből — ha abban nem is nevesítették a kisebbségi önkormányzatokat — kapnak még valamennyi támogatást. Á szervezet alelnöke Bagyinsz- ki Zoltán szerint minimum félmillió forintra lenne még szükség ahhoz, hogy a terveiknek legalább egy részét megvalósíthassák. Ugyanis a fent említett'összeg csak a vegetáláshoz elég. Valaki úgy fogalmazott az ülésen, hogy a pénznélküliség most közös bánata mind a román és mind a német kisebbségi önkormányzatnak Gyulán.

M.J.

Kulturális követek Budapesten

A március 10—április 20. között zajló Budapesti Tavaszi Fesztiválon Békés megye több együttessel is képviseltette magát. A Mellékbolygók Budapesten című művészeti programok a művelődési központokban és a múzeumokban zajló hangversenyeket definiálják. Hírt adtunk már a mezőberényi népzenei együttes hétvégi mezőgazdasági múzeumi szerepléséről, velük egy időben lépett fel a Néprajzi Múzeumban, a World Press Photo ’94 kiállítás színesítőjeként a békési művelődési központ Tilinkó együttese. A Jeunesses Szervezet meghívására harmadízben utaztak vendégszereplésre a fővárosba a zenekar tagjai, akiknek műsorában a

zeneiskola énekesei és a bélmegyeri általános iskola furu- lyásai is felléptek, Fejes Antal irányításával. Bartók muzsikája és a magyar tájegységek dalai a kiállítás közönsége, sőt még a Halászbástya turistavendégei előtt is nagy sikert arattak.

Március 23—26. között rendezték meg az Óbudai Társaskörben a Liszt Ferenc Kamarazenekar kurzusát, melyre az ország másik két zenekarának társaságában a Tóth István hangversenymester vezette Békéscsabai Vonós Kamara- zenekar kapott meghívást. Részvételük a kurzuson szakmai rangot és elismerést jelent a zeneiskolai tanárokból álló együttes számára.

Több száz partnerrel rendelkező országos cég keres együttműködés kialakítására könyvelő és adótanácsadó vállalkozókat.

Olyan, környezetükben ismert egyéni vagy társas irodák jelentkezését várjuk, akik szolgáltatási és partnerkörük bővítését várják egy hosszú távú, előnyös együttműködéstől.

Vállalkozásukat röviden ismertető levelüket 1995. április 15- éig várjuk „Perspektíva 950415" jeligére a szerkesztőségbe.

Csütörtökönként továbbra is ingyen jelentetjük meg munkanélküli és pályakezdő olvasóink álláshirdetéseit.

Vállalkozóknak könyvelést vállalok. „KÖNYVELŐ” jeligére a kiadóba.

Műszaki ismeretekkel, jó tárgyaló- és szervezőkészséggel, ,,B” kategóriás jogosítvánnyal rendelkező hölgy állást keres. Telefon: (66) 321-239.

Univerzális varrónő bedolgozást vállalna 5 szálas Textima és simagéppel. „UNIVERZÁLIS” jeligére a kiadóba.

Diplomával és középfokú angol nyelvvizsgával rendelkező hölgy munkát keres. Telefon: 443-772.

A, B kategóriás jogosítvánnyal fiatalember bevásárlást, ügyintézést vállal. Napi 4 órában is. „Pontos” jeligére, Gyula, Városház u. 18.

Felsőfokú német nyelvvizsgával, pedagógiai végzettséggel, 26 éves, komoly, megbízható fiatalember korrepetálást vállal német nyelvből, illetve munkát keres. Telefon: .452-629.