Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-03 / 53. szám
Erdélyi tájak. Március 4- én, 11 órakor nyílik meg Szeghalmon, a városi művelődési központban Péliné Emődi Etelka festőművész erdélyi tájakat ábrázoló akvarelljeiből és Kovácsné Szőke Zita képeiből és plasztikáiból álló kiállítás. Fogadóóra. Koltay Zsolt- né országgyűlési képviselő fogadóórát tart március 3-án, ma 14 órakor Békésen, a polgár- mesteri hivatalban. Tisztújítás. Az MDE 7. számú választókerületi tagjai a napokban Mezőkovácshá- zán tartott VEF-ülésen a tisztújítás mellett döntöttek. Új elnöknek, s egyben megyei választmányi tagnak a mezőkovácsházi Lezsák Károlyt választották. A választmány tagja lett még Egri József Kun- ágotáról. Népszavazás. A mezőkovácsházi képviselő-testület döntött a reformátuskovácsházi településrészen kiírandó népszavazás ügyében. A városrészek válási szándékának dokumentálására 361 érvényes aláírással ellátott kérvényt juttattak el a polgármesteri hivatalhoz.- Az önkormányzat ennek megfelelően megkezdte az előkészítő munkát és a törvényes keretek között április 23-ban határozta meg a népszavazás időpontját. Székelyhídi-tár lat. Székelyhídi Attila, a Gyulán élő festőművész tárlatát nyitják meg március 3-án, pénteken 16 órakor Gyulán, a Tou- rinform Kisgalériájában. A szervezők minden művészet- barátot szeretettel várnak. Kerékpáros balesete. Tegnap délután Békéscsabán, a Trefort utcában egy személygépkocsi a parkolóból körültekintés nélkül tolatott ki, miközben elütött egy kerékpárost, aki súlyos sérüléseket szenvedett. Berényi sikerek Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda számítógép segítségével rangsorolta — az egyetemi, főiskola felvételi eredmények alapján — a gimnáziumokat. A számok azt mutatják, hogy az utóbbi időszakban évről évre több diák nyert felvételt felsőfokú intézménybe. Kiemelkedően jó eredménnyel dicsekedhet, az első helyen szerepel a budapesti Karinthy gimnázium, ahol az utóbbi öt év alatt 60 százalékkal több tanuló nyert felvételt. A rangos listán az élvonalban szerepel, pontosan negyedik a Mezőberényi Petőfi Gimnázium: egyetemre, főiskolára felvételt nyert tanulóinak aránya negyven százalékkal nőtt a végzettekhez képest az elmúlt öt esztendőben. „RAJTUNK SENKI NEM FOG SEGÍTENI,. DE NEM IS SEGÍTHET, MINT MI MAGUNK.” (Széchenyi István) KÖRKÉP 1995. március 3., péntek Önkormányzatok a cigányság foglalkoztatásáról A Békés Megyei Munkaügyi Központ a cigány etnikum munkaerő-piaci helyzeténekjavítása és elhelyezkedésének elősegítése érdekében tegnap regionális értekezletet tartott. A napirendi pontok között szerepelt a Békés Megyei Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségéhez tartozó települések munkaerő-piaci helyzete, különös tekintettel a cigányok foglalkoztatására. A megbeszélésen részt vettek a különböző cigány érdek- védelmi szervezetek mellett Békéscsaba, Újkígyós, Doboz és Mezőberény önkormányzatának képviselői is. Ok a cigány etnikum foglalkoztatásának helyi lehetőségeiről. tapasztalatairól számoltak be. Zsigmond Károly, a Békés Megyei Cigánylakosok Egyesületének képviselője elmondta: — A megyénkben élő mintegy 11 ezer főnyi cigány lakosság munkaképes részének 90 százaléka ma munka- nélküli. Az ő gondjaikon az önkormányzatok csak akkor tudnak segíteni, ha valamilyen támogatást kapnak ehhez. Pillanatnyilag legjobb megoldásnak a közhasznú munkavégzés látszik. Alkalmi munkákra is lehetne több embert foglalkoztatni, ám ettől sokan félnek — hisz ez a jelenlegi jogszabályok szerint az állandó járadékok megszüntetését jelentheti. Laczó György, a munkaügyi központ munkatársa elmondta, hogy ez a gond hamarosan megoldódhat, várhatóan április elsejétől olyan rendelkezés lép hatályba, ami lehetővé teszi, hogy a járadékfizetést akár 90 napra is szüneteltetni lehessen. Egy másik lehetőség a különböző cigány szervezetek részére egy pályázat, melyet az Országgyűlés Etnikai és Kisebbségi Bizottsága hirdetett meg a február 22-én megjelent Magyar Közlönyben. Eszerint 75 millió forintnyi támogatás áll a pályázók rendelkezésére. A.Gy. Elismerés a sarkadi rendőröknek Az elmúlt évet értékelő munkaértekezletet tartottak tegnap délután a Sarkadi Rendőrkapitányságon. Az értekezleten részt vett dr. Szabó László, a város alpolgármestere, a gyulai és a szeghalmi ügyészség képviselete, valamint dr. Ábrahám Béla, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság köz- biztonsági helyettese. Az esemény után a főkapitány-helyettessel a két éve működő sarkadi kapitányságról beszélgettünk. Mint mondta, e térség nagysága és földrajzi elhelyezkedése azt követelte, hogy az itt élő emberek életében fokozottabb legyen a rendőri jelenlét, és ez a kapitányság felállításával megvalósult. A tavalyi év ráadásul igencsak esemény- dúsán zajlott. Életbe lépett a rendőrségi és idegenrendészeti törvény, parlamenti és önkormányzati választások voltak. A sarkadi kapitányság megfelelt a kihívásoknak. A területen végzett nyomozási és felderítettsé- gi eredmény is kiválóra értékelhető. Balesetmegelőzési bizottságuk példaértékűen működik. Tavaly ők rendezték meg a megyei kerékpáros iskolai kupát, s' nem véletlen, hogy az idei országos döntő is Sarkadon zajlik majd. Természetesen a munka- értekezleten a sarkadiak részéről felmerültek olyan igények, mint létszámfejlesztés, gépjárművek és egyéb technikai eszközök számának gyarapítása, de mint Ábrahám Béla elmondta, felelőtlenség lett volna ígérgetni, hiszen a rendőrségnél is az anyagiak hiánya a legnagyobb gond. M.M. Agrárkamarai ülés Szarvason A város és környéke mezőgazdaságának életében történelmi eseménynek nevezte dr. Demeter László polgármester a Békés Megyei Agrárkamara Szarvason rendezett regionális ülését. Csukás Gyula, a Békés Megyei Agrárkamara ügyvezető alelnöke tájékoztatójában elmondta, hogy ezekben a hetekben a megyében kilenc helyen tartanak kihelyezett üléseket. Az agrárkamara soron lévő feladatai között szólt egy modern, az Európai Unió szabványainak megfelelő információs rendszer megszervezéséről. Mint a jelenlévők hallhatták, ezt a műholdas rendszert Békés megyében az elsők között vezetik be, várhatóan még az idén. A továbbiakban Németh Tibor, az FM Békés Megyei Hivatalának munkatársa a várható központi támogatásokról szólt, ám semmiféle konkrét, a Magyar Közlönyben már megjelent támogatási rendszert és pályázatokat nem tudott ígérni. Azt azonban az érdeklődő gazdálkodók megtudhatták, hogy a korábbi, úgynevezett Mezőgazdasági Alapot várhatóan összevonják az Erdészeti Alappal, így majd abból pályázhatnak. A továbbiakban szó esett még időszerű adózási kérdésekről, majd a kihelyezett ülés kérdezz-felelek formájában fórummá alakult át. Szenes A közlekedésbiztonsági verseny résztvevői nemcsak elméleti kérdésekreadtakválaszt, hanem ügyességüket is bemutatták Fotó: Lehoczky Péter Gyerekek a közlekedés biztonságáért Több mint kétezer gyermek közül került ki az a húsz versenyző, aki tegnap rajthoz állhatott a Békés Megyei Balesetmegelőzési Bizottság által szervezett közlekedésbiztonsági vetélkedő döntőjén. Békéscsabán, a Szent László Utcai Általános Iskola adott otthont a kétfordulós játéknak, melynek első felében elméleti kérdésekre adtak választ, majd kerékpáros ügyességi pályán álltak helyt a diákok. Ennek a vetélkedőnek megyénkben nincsenek hagyományai, mégis, országos szinten is kiemelkedőnek nevezhető az induló versenyzők magas száma. Ez annak is tulajdonítható, hogy immár három éve folyik minden általános iskolában egy közlekedésnevelési kísérlet, melynek során könyveket, videoszalagokat, teszteket osztanak szét a különböző intézményekben, így megyénk kisdiákjainak életében nap mint nap jelen vannak a közlekedéssel kapcsolatos tudnivalók. A verseny két győztese, Kiss Tibor, a Sarkadi 1. Számú Általános Iskola 4. osztályos tanulója, és Sramkó Zsolt, a Gádorosi Általános Iskola 8. osztályos hallgatója a hónap végén utazhat majd Salgótarjánba, az országos döntőre. Antal Gyöngyi Feszített költségvetés Békésen Határozat van, elégtétel nincs (Folytatás az l. oldalról) —S ezt lehet büntetlenül? — Nem probléma neki kifizetni a pénzbírságokat, amelyeket kiszabnak azért, mert nem teljesíti a határozatot... * Dr. Elesóné Juhász Aranka teljesen vétlennek érzi magát. — Én teljesítettem a bíróság végzését. — Ön közlésre elküldte a szöveget, amelyre kötelezték? — Pontosan így van... —Le is közölte a „168 óra” című lap és bemondta a rádió? — Nem, de ezt talán már nem az én számlámra kellene írni! — Ön milyen tanulságokat vont le ebből az ügyből? — Magánemberként az a véleményem, hogy egy munkahelyi vezető nem térhet el a választási etikai kódextől, nem élhet vissza a vezetői beosztásával. Úgy látom, Ko- vácsnét hidegen hagyja az a tény, amelyet Schmidt Péter alkotmányjogász nyilatkozott ebben az ügyben, nevezetesen az, hogy két esetben is választási vétséget követett el, amely miatt büntetőjogilag is felelősségre lehet vonni. Egyébként pedig véleményem szerint a közvélemény ítéli meg mindennapjainkat. — Térjünk vissza a konkrétumra. Ön kifizette a pénzbírságokat, amelyeket a bíróság szabott ki a határozat be nem tartásáért? — Nem vagyok hajlandó kifizetni a bírságot, mert teljesítettem a végzést. * A 168 óra hetilap jogásza, dr. Nehéz-Posony István az ügyben a következő szakvéleményt adta: „...A perben sem a Magyar Rádió, sem a 168 óra hetilap peres félként nem szerepelt... Ha pedig alperesként a Magyar Rádió, illetve a 168 óra nem állt perben, akkor rájuk nézve a bíróság sem hozhatott marasztaló (helyreigazítást elrendelő) határozatot. Ebből következőleg a Magyar Rádiónak, illetve a 168 óra hetilapnak helyreigazítási kötelezettsége nincs. Ezt támasztja alá, hogy a bíróság az alperest is csak arra kötelezte, hogy ilyen tartalmú helyreigazítás közzétételét írásban kérje. Emiatt Elesóné a riport megjelenésétől számított, de legkésőbb az őt marasztaló jogerős ítélet keltétől számított 30 napon belül kérhetett volna helyreigazítást, majd ennek elmaradása esetén további 15 napon belül indíthatott volna keresetet a Magyar Rádió, illetve a 168 óra szerkesztősége ellen. E határidőket azonban mind Kovács Józsefné, mind Elesóné Juhász Aranka elmulasztották, s ezek közül a 30 napos határidő jogvesztő, a perindítási határidő elmulasztását igazolni kell további 15 napon belül. Az ismertetett rendelkezésből (Polgári Per- rendtartás 342—346 §.) következik, hogy az 1990-ben közölt riport tekintetében ma már sem a rádiót, sem a hetilapot semmiféle helyreigazítási kötelezettség nem terheli.” A kör bezárult? Béla Vali Békés képviselő-testülete tegnap teljes létszámban fajsúlyos témákat tűzött napirendjére, aminek a gerincét a város költségvetése adta. Az első napirendet a helyi iparűzési adóról szóló rendelet megalkotása jelentette. Szalai László, a költségvetési bizottság elnöke előterjesztésében kiemelte: átfogóan, az érdekképviseletekkel megvitatva, a javasolt módosításokat beépítve korrigálták az anyagot, hogy az adó szektorsemlegesen működjön. A vita után a testület úgy döntött, hogy a városban az iparűzési adó alapja a nettó 500 ezer forint, mértéke 3,5,8 ezrelék, s május elsejétől lép életbe. A szociális igazgatásról és ellátásról, az egyes támogatásról szóló anyagot a testület dr. Rácz László előterjesztésében ismerhette meg. Nyomasztja a 22 ezer 614 lélekszámú várost a csaknem 1900 munkanélküli, a jelentős számú, hátrányos helyzetű cigányság, az intézmények normatív támogatásának csökkenése. A vitában megfogalmazódott: a rendelet — melyet a képviselők elfogadtak — a szociális rászorultságot célozza meg, s ne adjon kivételezési lehetőséget. A költségvetés-tervezetet Szalai László terjesztette be. A számokból kiderült: nagyon feszített a terv, az 1 milliárd 166 milliós költségvetés bevételi és kiadási oldala megegyezik, melyből a legnagyobb tételt — 924 millió forintot — a város intézményeinek működtetése adja. Fejlesztésre, beruházásra alig jut — a beruházásra tervezett keret 64,6 százalékát leköti a kollégium építése. Pedig nagyon kellene pénz a piac befejezéséhez, a közvilágítás korszerűsítésére, a művelődési központ hiányainak pótlására, játszótérre, a szennyvízhálózat tervezésére, sürgető az óvodák felújítása... A költség- vetéssel kapcsolatban különösebb vita nem volt, ugyanis a bizottságok több mint egy héten át minden este „gyűrték” egymást, mígnem egyezségre jutottak, s 18 igen és egy tartózkodással elfogadták Békés város idei költségvetését. —sz—
