Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-28 / 73. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1995. március 28., kedd Földink volt. Ezen a napon született Békéscsabán 1909- ben Jakuba János Munkácsy- díjas festő. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Réti István tanítványaként végzett. 1935-től állított ki Pesten. Előbb az egri tanárképző főiskola tanára, majd igazgatóhelyettese. Élete utolsó éveiben a szentendrei míívésztelepen dolgozott. Képein a falusi táj, a munkás- és parasztfiguráik finom színekben és szigorúan szerkesztett kompozíciókban jelentek meg. Budapesten a Csók István Galériában rendeztek gyűjteményes kiállítást műveiből 1967-ben. Húsvéti játszóház. Szarvason március 31-én 15 órakor a napközi otthon ebédlőjében és a Tessedik táncegyüttes próbatermében látványos programra hívják a gyerekeket Lesz mézeskalács-készítés, tojásfestés, locsolóversek tanulása, papír- nyuszi-hajtogatás és táncház. Vendégszereplés. A mezőberényi művelődési központ negyvenöt tagú népzenei együttese — pávakör, citeraegyüttes és népi zenekar — a hét végén nagy sikerrel szerepelt Budapesten a Mezőgazdasági Múzeumban. A herényi népzenei együttes a Kóta szervezésében már másodszor lépett közönség elé a rangos intézményben. Gyula 1 722-ben. Rosenfeld mester 233 évvel ezelőtti metszete alapján Kiss László szobrászművész bronzból örökíti meg a város akkori látképét Fotó: Lehoczky Péter Bronz dombormű a vár falára Ha minden igaz, akkor április 7-én gyönyörű bronz domborművet avatnak fel a gyulai vár falán. Ha minden igaz... A munkával Kiss László szobrászművészt bízta meg az önkormányzat. Amikor a Gyulán élő művész másfél hónappal ezelőtt elvállalta a megbízást, akkor a hozzáértők közül többen a fejüket csóválták, egyesek felelőtlenségről beszéltek, mondván: ilyen rövid idő alatt művészi igényességgel kivésni és bronzba önteni a 75x45ös domborművet, ez szinte emberfeletti feladatot jelent. Kiss Lászlót otthonában kerestük meg, hogy a készülő domborműről, emléktábláról kérdezzük. — Hogy áll a munkával, hiszen maholnap április ha- todika lesz? — Elvállaltam, tehát minden erőmmel azon vagyok, hogy időben elkészüljek vele. Hajnal 3-kor kelek és este 10-ig — gyakorlatilag egyfolytában — vésem a gipszet, formázom az épületeket, alakokat. Látják, most itt tartok. Azt szeretném, ha évszázadok múlva is elismeréssel szólnának a tábláról. — Úgy tudom, tegnap reggel vitték el az öntödébe a teljesen kész gipszmintát? Az öntő nem berzenkedett a szokatlanul rövid határidő miatt? — Dehogynem! De aztán sikerült meggyőznöm arról, hogy meg tudja csinálni! — A többit majd meglátjuk április 7-én. — A dombormű ott lesz... Lovász Sándor Válságmenedzser közalapítvány Gyulán Február végén „Lobbiznak” a befürdés ellen címmel hírt adtunk arról, hogy a Gyulán működő Thermal Toursys Ide- - genforgalmi Közalapítványt (amelyet a város előző képvi- selő-testülete azzal a céllal hozott létre, hogy elősegítse az idegenforgalom átfogó és összehangolt fejlesztését a fürdővárosban, valamint, hogy az alapítvány révén az idegenforgalomból befolyt adó egy része visszakerüljön az ágazatba) „elfelejtették” nevesíteni a város tervezett költségvetésében. A gyulai városatyák nemrégiben fogadták el a város költségvetését, melyben az időközben nevesített közalapítványnak egymillió forintot szavaztak meg — a tavalyi 6,4 millióval szemben —, míg az alapítvány által működtetett Békés Megyei Tourinform Turista Információs Irodának 2,4 millió forintot. De mivel megyei feladatokat lát el az iroda, így ehhez még hozzászámolandó 1 millió forintos megyei támogatás is. Az elmúlt időszakban a közalapítvány részt vett számos nemzetközi és hazai idegenforgalmi szakkiállításon és tanulmányutat szervezett a városban tevékenykedő szakembereknek, vagyis tette a dolgát: propagálta a fürdőváros turisztikai érdekeit. — A pénzügyi döntés ismeretében tudja-e tovább folytatni munkáját a közalapítvány? — kérdeztük az idegenforgalmi rendszer ügyvezető igazgatóját, Jasik Mártát. — Talán ismeretes, hogy felmerült a lehetősége a köz- alapítvány és a tourinform iroda szétválasztásának. Ezért csak feltételes módban tudok a kérdésre válaszolni. Ha a két szervezet együtt maradna, akkor az alapítvány és az iroda— a kuratórium jóváhagyásával —- összevont büdzséjéből megpróbálunk takarékosan és hatékonyan dolgozni. Bár ez az összeg a szinten tartáshoz is kevés lesz. Jogos az idegenforgalmi szakemberek felháborodása, miszerint az ágazatból befolyt adó nem kerül vissza az idegenforgalomba. Úgy tűnik, hogy ez az év a válságmenedzselés jegyében telik majd. —Milyen érdekek állhatnak — ha állnak — a döntés mögött? — A közalapítvány létjogosultságát sokan megkérdőjelezték. Azonban az elmúlt év munkája igazolta életképességünket. De természetesen minden döntés mögött van valamilyen csoportérdek. — Említette, hogy felvetődött a közalapítvány és az iroda szétválásának' lehetősége. Mint az önkormányzat idegen- forgalommal és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának is a tagja, milyen döntés várható? — A bizottság a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület kezdeményezésére — hogy áttekinthetőbb legyen az alapítvány és az iroda pénzügye — a következő ülésén tárgyalja majd a szétválás gazdasági és jogi koncepcióját. De hogy használ-e egy esetleges szétválás, azt a jövő dönti el. (Mocsár) > Egyházi iskolai találkozó Kiállítás. B. Jász Jolán gyulai festő első önálló kiállítása nyílik március 30-án 16 órakor a gyulai Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Házban. Dr. Havassy Péter megnyitóbeszéde után Gyalog Mária és Szabadi Netta olasz népdalokat adnak elő. A tárlaton zömmel olaszországi élmények ihlette tájképek kerülnek bemutatásra. A rendszerváltás óta az országban egyre több azoknak az iskoláknak a száma, amelyek különböző egyházak kezelésébe kerültek. Orosházán a n. számú általános iskola is ezen az úton halad. 3 éve ugyanis egyházi osztályokat indítanak, és a tervek szerint 1996-tól az evangélikus egyház tulajdonába kerül az intézmény. * Az iskola egyházi tagozata kapcsolatban áll az ország más hasonló iskoláival, amiket fel is kerestek már. Viszontláto- gatásra március 24-én és 25-én került sor, amikor a Győri Evangélikus Ökumenikus „Reménység” Iskola nevelői látogattak Orosházára. A program keretében bemutatkozott az egyházi tagozat, majd szakmai tapasztalatcserére került sor. Az evangélikus lelkészek részvételével teológiai témájú előadások, lelkibeszélgetések, áhítatok tették teljessé a találkozót. Sz.S. Megkérdeztük olvasóinkat Melyik korban élnének, ha választhatnának? Balogh Erzsébet, 70 éves, tót- komlósi boltvezető: E század harmincas-negyvenes éveiben, úgy a háború előtt. Akkor nem volt ennyi feszültség az emberekben. A közbiztonság is sokkal jobb volt. Esténként szórakozni jártunk, ám éjfélkor akár a temető mellett is nyugodtan hazamehettünk. Most pedig sötétedés után már az utcára sem lehet kimenni. Abban az időben az ifjúság hangulata is jobb volt, s mindenki tisztelte a másikat. Fenyvesi Istvánná, 64 éves, medgyesegyházi nyugdíjas: Én az 1957—89 közötti időszakot választanám. Akkor jelen volt a lelki biztonság, és a létbiztonság is. Nem kellett félni a gazdasági gondoktól, mindenünk megvolt. A szólásszabadság pedig szerintem annyira relatív dolog. Mondhatunk ma nagy kutyafüléket, attól nem lesz több munkahely, nem kapnak élelmet a szegények. Manapság mindenki csak sértegetni, vagy megsértődni tud. Locskai Rózsa, 33 éves, békéscsabai bolti eladó: Ismét a nyolcvanas években szeretnék élni. Akkor mindent jóval olcsóbban vásároltunk, a pénz értéke sokkal nagyobb volt. Még spórolni is tudtunk. Mindenki munkahelyhez jutott, a tanítás minden szinten ingyenes volt. Ma csupán egy szakkör ezerötszáz forintba kerül. Úgy vélem, szegények és a gazdagok között ilyen nagy különbség még sohasem volt, mint napjainkban. Tóth László, 35 éves, pusztaföldvári takarmánykeverő: Én a hetvenes éveket szeretném viszontlátni. Akkor minden olcsóbb volt, s mindenkinek lehetősége a pénzkeresésre. A munkanélkülieket megvetették, mert lett volna hol dolgozniuk. Ha valaki munkahelyén megmondta a véleményét, nem bocsátották el azonnal, hisz szükség volt rá. A közbiztonság is sokkal jobb volt, húsz forintért senkit sem öltek meg. (Magyari) Magángyűjtők kiállítása Tótkomlóson a helyi művelődési központ a városavatási ünnepség alkalmából áprilisban kiállítást rendez a Komló- son fellelhető érdekes magán- gyűjteményekből. A szervezők várják mindazok jelentkezését, akiknek több éves gyűjtés eredményeként, vagy különleges hobbijuk révén kiállításra érdemes anyaguk van (könyvritkaságok, bélyeg, képeslap, kőzetek stb.). A jelentkezők szándékukat március végéig jelezzék a művelődési központban. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Gyula Város Önkormányzata pályázatot hirdet az alábbi intézményvezetői állás betöltésére: ERKEL FERENC ZENEISKOLA, 5700 Gyula, Bartók Béla u. 3. A MEGBÍZÁS FELTÉTELEI: — felsőfokú iskolai pedagógus szakképesítés — öt év szakmai gyakorlat — büntetlen előélet. A PÁLYÁZATHOZ CSATOLNI KELL: ■— a pályázó szakmai életrajzát — az intézmény vezetésére vonatkozó programot —1 az islffilai végzettséget igazoló bizonyítvány másolatát — erkölcsi bizonyítványt. A PÁLYÁZAT ELBÍRÁLÁSÁNAK VÁRHATÓ IDŐPOKTIA: — az 1995. július havi képviselő-testületi ülésen. Az állás betölthető: 1995. augusztus 1-jétől. Az intézményvezetői megbízás öt évre szól. Bér, juttatás a közalkalmazotti törvény szerint. Esetleges előnyt élvezhetnek: házaspárok, karvezető. Szükség esetén ideiglenes elhelyezést biztosítunk. A pályázat benyújtásának határideje: a Művelődési Közlönyben történő megjelenéstől számított 30 nap (1995. április 12.). A pályázatokat Lebenszky Attila polgármester címére kétjük benyújtani (5700 Gyula, Petőfi tér 3.). A pályázat iránt érdeklődők számára felvilágosítást nyújt: Gyula Város Polgármesteri Hivatal Kulturális Osztálya. 1 (Telefon: [66] 362-155.)
