Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-27 / 72. szám

A nyertesek a királynővel... ...fogtak kezet. A népszerű Füles rejt­vényújság békéscsabai versenyén Laj­tai Lajos lett a győztes. (3. oldal) SPORT melléklet 14-16. oldal Megkérdeztük olvasóinkat JiiL Varga Magdolna, csanádapácai gyesen lévő anyuka nyilatkozott többek között a csecsemőgyilkosságokról. (5. oldal) 1995. MÁRCIUS 27., HÉTFŐ ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 72. SZÁM Hírek Óvodai nyílt napok. •Nemcsak az iskolákban divat nyílt napokat rendezni. Sza­badkígyóson azt tartják, nem lehet elég korán kezdeni, így aztán az óvoda nagyobb cso­portjaiban nyílt napokat szer­veznek a csoportvezető óvó­nők. Ezekre a gyerekek szüle­in kívül szívesen látják az alsó tagozatos nevelőket is. A ven­dégek megfigyelhetik a gye­rekek közösségi megnyilvá­nulásait, feladatmegoldó készségét, ismerkedhetnek az egyes óvodai tevékenységek mozzanataival, nevelői fela­datokkal, módszerekkel, eljá­rásokkal. Ezek a nyílt napok nem bemutató, sokkal inkább tájékoztatási jelleggel szerve­ződnek. Robbanásveszély! Már­cius 24-én este 21 óra és márci­us 25-én 13 óra között veszé­lyes mérgező anyagokat lop­tak el Szolnokon, a Patyolat Kft. Mártírok útja 25. szám alatti telepéről. Lendvai László rendőr százados, Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Rendőr­főkapitányságának központi ügyeletvezetője elmondta: a tettesek a lakatot lefeszítve ju­tottak a zárt területre, majd magukkal vittek 140 liter ecetsavat és 115 liter butilace- tátot. A méregnek minősülő vegyszereket alumínium hor­dókban tárolták engedély alapján. Az anyagok azért is veszélyesek, mert levegővel, vízzel vegyítve robbanást idézhetnek elő. A tolvajoknak feltehetően az alumínium tá­rolóeszközökre volt szük­ségük. A rendőrség felhívja az ismeretlen elkövetők figyel­mét a robbanásveszélyre, és kéri mindazokat, akik tud­nak valamit a cselekményről, jelentkezzenek a 07-es vagy az 56/372-2^2-es telefo­non. Három hektáron lángolt a nád. Békéscsabán, a Szarvasi úti vasúti felüljáró jobb oldalán tegnap délelőtt tizenegy óra tájban kigyulladta nádas. A kivonult tűzoltók délután egy órára fékezték meg a lángokat. Deák János, a megyei tűzoltóság munkatársa lapunk érdeklődésére elmondta: a félelem alaptalan volt. A környéken lakókat nem fenyegette veszély. A nádas nehezen megközelíthető, mocsaras részen van, így a tűz tovaterjedése eleve kizárt. A nád leégése — mivel begyűjteni úgysem lehetett volna — anyagi kárt nem eredményezett. Fotó: Lehoczky Péter Önkormányzatok a kollektív jogokért Gyulán a városháza díszter­mében szombaton tartotta ala­kuló ülését az Országos Ro­mán Kisebbségi Önkormány­zat. A közgyűlés létszámának megállapítására két javaslat született. A többség nem tá­mogatta annak a budapesti küldöttnek a véleményét, aki gazdasági indokokra más ki­sebbségek elektori számára hi­vatkozva elegendőnek tartotta volna 34 képviselő megvá­lasztását. így a jelenlévő 62 elektorból titkos szavazással 53-an — a lehetséges legtöb­ben — jutottak be az országos önkormányzatba. A megvá­lasztott képviselők — mint dr. Kara Pál —, az Országos Vá­lasztási Bizottság titkára el­mondta — április 2-án délben a parlament kupolacsarnoká­ban ünnepélyes keretek között vehetik át megbízóleveleiket. Gellért Kis Gábor, az Or­szággyűlés Emberjogi, Ki­sebbségi és Vallásügyi Bizott­ságának elnöke támogatásáról biztosította a román kisebbség küldötteit, majd hozzátette: A román—magyar alapszerző­dés meghiúsulása nem jelent­heti a magyarországi románok helyzetének rosszabbodását. A hazánkban élő románok sor­sa nem függhet attól, hogyan alakulnak a határon túl élő ma­gyarok életkörülményei. Az ön­kormányzatiság alkalmas arra, hogy szavatolja a kollektív jo­gokat, ezek adják meg azt az autonóm keretet, amelyek a ma­gyarországi románok életét könnyebbé tehetik. B.M. Méreg végzett a darvakkal Magyar áldozatok Münchenben A Merkur nyomdájában három halott és egy súlyos sérült Három magyar dolgozó halt meg szombaton Münchenben, egy nyomdagép szétszerelésekor történt szerencsétlenség kö­vetkeztében. Az MTI érdeklődésére a müncheni rendőrségen elmondták, hogy a Münchner Merkur nevű lapkiadó hóna­pok óta leállított nyomdájában egy hatfős csoport egy rotáci­ós nyomdagépet szerelt szét, amikor egy csaknem tonnás súlyú nagy acéllap három munkásra zuhant. Egy negyedik dolgozó súlyos sérüléseket szenvedett. A másik két itt dolgozó munkás épen maradt, de sokkos állapotba került. A csoport öt tagja magyar, és egyedül a súlyos sérülésekkel kórházba szállított férfi német állampolgár — mondta a müncheni rendőrség szóvivő­je, de hozzátette, hogy még tart a vizsgálat, és egyértelmű tájékoztatást egyelőre nem tud adni. Egyelőre nem si­került tisztázni, hogy a tragi­kus szerencsétlenség hogyan következhetett be, hiszen a vizsgálat első megállapításai szerint a két négyzetméteres és tíz centiméter vastag acél­lap egy drótkötéllel ki volt biztosítva. A nyomdagépek szétszerelése két héttel ezelőtt kezdődött. Lapzártáig nem sikerült tisztázni, hogy miként követ­kezett be a szerencsétlenség. Mint Udvardy Jenő müncheni főkonzul vasárnap este az MTI-nek elmondta, az Ar- chinvest magyar vállalat öt magyar dolgozója és az Alvert nevű német cég művezetője egy ofszet-nyomdagép oldal­falát bontotta szét. A hírrel kapcsolatban Péter Istvánt, a Kner Nyomda Rt. főmérnökét kérdeztük a nyomdai balesetek gyakorisá­gáról. — A nyomda nagyon össze­tett, bonyolult üzem, több szakma részleteit foglalja ma­gába. A nyomdagép szétszere­lése és átköltöztetése egyálta­lán nem veszélytelen, és csak erre felkészült szakemberek végezhetik, előzőleg tisztázott bontási és telepítési tervek alapján. Az információ alap­ján nyilván nem lehet találga­tásokba bocsátkozni, de az fontos, hogy a baleset nem nyomtatás, hanem leállított üzemben, gépszerelés közben történt. (Folytatás a 3. oldalon) — Nagy valószínűséggel vegy­szermérgezés okozta azt a tö­meges darupusztulást, amely a Körös—Maros-vidéki Termé­szetvédelmi Igazgatósághoz tar­tozó Nagybánhegyes külterületén történt március' 8-án — tájékoz­tatta az MTI-t a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium. Ismeretes, március 1'0-ei lapunkban beszámoltunk a szomorú eseményről: 27 ma­dártetemet találtak a búzatáblát kettészelő út mélyebb részein. A szakemberek véleménye sze­rint 20 éve nem volt ilyen töme­ges madárelhullás. A vizsgála­tok konkrét eredményéről a kör­nyezetvédelmi tárca által kilá­tásba helyezett sajtótájékoztató elmaradt. Kalotás Zsolt, a madárvé­delmi osztály vezetője el­mondta, hogy bár tudomásuk van a — valószínűleg házilag készített és gondatlanul alkal­mazott — mezőgazdasági célú vegyszer használatáról, ennek tényét bizonyítani nem áll módjukban. Értesüléseik szerint mos­tanság sok növényvédő szer úgy kerül a hazai piacon forga­lomba, hogy nem rendelkezik a Fölművelésügyi Minisztéri­um által kiállított tanúsító ok­irattal. Ezt a tanúsítványt csak olyan vegyszer esetében állít­ják ki, amelynek összetétele és hatásmechanizmusa az előírá­soknak megfelel. A házilag előállított nö­vényvédő szerek és a feketén forgalmazott mezőgazdasági vegyszerek súlyos környezeti károkat okoznak, erre utal a darvak pusztulása is. A fele­lősségre vonás elmaradásának oka — többek között — a nem megfelelő hazai analitikai hát­tér, valamint a jelenlegi jogi szabályozás, amely csak a vé­dettnek nyilvánított területe­ken jogosítja fel az illetékes tárcát bizonyos intézkedések meghozatalára. A vámpótlék ellen A Magyar Lapkiadók Egyesületének megyei szekci­ója felkérte elnökségét, hogy tiltakozzon a pénzügyminisz­ternél a papír és a nyomtatott termékek importját sújtó 8 százalékos vámpótlék ellen. Ezzel az állásfoglalással feje­ződött be szombaton Bala- tonfüreden a Magyar Lapki­adók II. országos szakmai kon­ferenciája. A kiadók szerint az állam ezzel az intézkedéssel nemcsak a vállalkozásokat hozza nehéz helyzetbe, hanem akadályozza a szabad infor­mációáramlást, amelynek egyik eszköze az újság. A pa­pír áremelése is foglalkoztatta a konferencia résztvevőit, hi­szen júniusban újabb drágulás várható. Elképzelhető, hogy néhány kiadó csökkenti lapja terjedelmét, vagy gyengébb minőségű papírt használ fel. Mennyi diktatúrát bír el a demokrácia? Se meg, se ki nem állhatom ezt. Tényleg ideje lenne elis­mernie a kormánykoalíció­nak, hogy választási ígéreteit nem tudja tartani. S ha hozzá­tennék, hogy ennek ellenére vállalják a célok elérését, igaz több vér és verejték árán, ta­lán még meg is bocsátanánk. De eddig ez nem esett meg, hát protestálunk. Észrevették például, hogy a gyerekenként kétezer forin­tos havi tandíjat jelentéktelen összegnek nevezte a ki tudja, hol élő miniszter? Ott, Pesten a diákok máris javasolták Bokros Lajosnak a bajuszadó bevezetését... Lehet, hogy nem minden bokorban terem ilyen miniszter, de olyat még nem hallottam, hogy egy is ki merte volna jelenteni: „Nem j áru lók hozzá, hogy a kor­mány...” Ki a fene ez a nagy- mellényű, aki ráadásul állan­dóan lemondással fenyegető­zik? Azután a tévében az ará­nyos közteherviselésről papolt. Amikor emlékeztették, hogy a családoktól megvont százmilli- árd helyett inkább arról kellene beszélni: nem volt-e országve- szejtő a bankkonszolidációra adott háromszázmilliárd, elintézte azzal, hogy ő elle­nezte és tényleg nem kellett volna. A sok százmilliárdos feketegazdaság sem mozgat­ta meg a fantáziáját. Nem hatódott meg a nagy­érdemű attól sem, hogy nem tart igényt a családi pótlékra, segíti a maga és felesége kis­nyugdíjas szüleit. Egy va­gány diák állítását nem cáfol­ta, tudniillik, hogy előző munkahelyén havi hét-nyolc­százezret keresett. Mártírom- sága arra ment ki: vegyenek példát róla... Meg sem hallot­ta, hogy hazugság az az állí­tás, mely szerint a kétmillió nagyon szegény mellett hat­hét millió a lecsúszás veszé­lye nélkül még képes az áldo­zatvállalásra. Ami pedig a Szabadszáj cí­mű tévéműsor lezárása után történt, valaminek előrevetíti az árnyékát. (Hála a szerkesz­tőnek, nem keverték le a mű­sort.) Bokros Lajos fenyegető éllel követelte, hogy bírálói mondják meg, mi bajuk a stí­lusával.. S alig hagyta szóhoz jutni, aki rászánta magát... Na ja, a stílus maga az ember! Kiss A. János Új lehetőségek a békési városvédők előtt A több mint hetven tagot tö­mörítő Békési Városvédő és Szépítő Egyesület szombaton délelőtt a polgármesteri hiva­tal kis tanácstermében tartotta éves rendes közgyűlését. Első­ként Vámos László, az egyesület elnöke adott számot tavalyi munkájukról, elért eredményeikről. Az elnök kifejtette: az el­múlt esztendőben az egyesület kapcsolata erősödött az önkor­mányzattal, a különböző bi­zottságokban több egyesületi tag is dolgozik, s ez új lehető­ségeket teremt a városvédők­nek. Az értékek megóvására, azok feltárására több sikeres pályázatot írtak ki. Egyebek között elhangzott még, hogy az egyesület kezdeményezé­sére tavaly Németh László egykori békési lakásának fa­lán, a helyi városvédők kezde­ményezésére emléktáblát he­lyeztek el. A hosszabb időn át városukért sokat tevők közül Ferenczy Sándornak, Molnár Imrének és dr. Varga Imrének oklevéllel ismerték el munká­ját. A második napirendi pont­ban Pataki István, a város pol­gármestere az idei fejlesztési elképzeléseket vázolta, majd végezetül Makoviczki János az ellenőrző bizottság munká­járól adott számot. —sz—

Next

/
Thumbnails
Contents