Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-24 / 70. szám

' CSABAI NAPLÓ 1995. március 24., péntek ( Békéscsaba város címere Az oldalt szerkesztette: Bede Zsóka. Munkatársak voltak: Antal Gyöngyi, Pál Ildikó, Ta­kács Mariann. Fotó: Lehoczky Péter és Such Tamás. Olvasóink leveleit, vélemé­nyét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66)450-450. A megye többi településén ma ezen az oldalon Sarkadról és környékéről olvashatnak. A megyeszékhelyen békéscsabai olvasóinknak szerkesztettünk különoldalt.' Hétvégi egyházi programok Evangélikus Egyház. A Szent István tér 20. szám alatti gyüleke­zeti házban szombaton este hat órakor ifjúsági bibliaórára várják a fiatalokat. Az evangélikus kistemplom- ban vasárnap délelőtt háromnegyed kilenctől szlovák nyelvű, tíz órától pedig magyar nyelvű istentisztele­tet tartanak. Szintén tíz órától a köz­ponti gyülekezeti házban a gyerme­kek bibliaórán vehetnek részt. A gyülekezeti teremben vasár­nap délután öt órától magyar nyelven hallgathatnak istentisz­teletet a hívek. Az erzsébethelyi evangélikus templomban vasárnap délelőtt háromnegyed kilenctől szlová­kul, tíz órától magyarul szól az istentisztelet. Római Katolikus Egyház. A belvárosi római katolikus temp­lomban vasárnap reggel hét óra­kor kezdődik az első mise. Kilenc órakor a családok miséjére, tizen­egykor újabb szentmisére kerül sor. Délután öt órakor keresztúti ájtatosságra, tizennyolc órakor 4pedig szlovák nyelvű szentmisé­re várják a híveket. Az erzsébethelyi római katoli­kus templomban vasárnap reggel fél nyolckor, délelőtt tízkor és es­te hat órakor miséznek. Református Egyház. Pénteken este hat órakor fiatalok számára ifjúsági bibliaórát tartanak az imaházban. Szombaton délelőtt kilenctől az elsősök, másodiko­sok, ötödikesek és hatodikosok, tíztől a harmadikosok, negyedi­kesek, hetedikesek és nyolcadi­kosok hittanórájára kerül sor. A Deák Ferenc utcai templomban vasárnap délelőtt tíz órától tarta­nak istentiszteletet. Baptista Gyülekezet. (Októ­ber 6. utca 4/1.) Pénteken .este hattól ifjúsági órával, vasárnap dél- előttkilenctől gyermekfoglalkozás­sal, tíz órától és délután fél öttől istentisztelettel várják a hívekef Adventista Egyház. (Jókai ut­ca 21.) Az adventista imaházban pénteken este hat órától imaórát, szombaton délelőtt fél tíztől bibli­ai foglalkozást, tizenegy órától istentiszteletet tartanak. A délutá­ni istentiszteletre — szintén szom­baton— 15 órakor kerül sor. Hit Gyülekezete. A Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium­ban (Haán L. u. 2—4.) pénteken este öt órakor bibliaiskolát, va­sárnap délután három órakor is­tentiszteletet tartanak. Ellátják az időseket Mezőmegyeren Kártyacsata a hűvös napok legizgalmasabb programja A mezőmegyeri idősek nap­közijében mindig vidám az élet. Jókedvűen telnek a na­pok, pedig itt is, mint ma­napság mindenütt, rengeteg a gond. Először a kezdetek­ről érdeklődtünk Bartyik Adámné vezetőnőtől és Vincze Andrásáé gondozó­nőtől. — Napközi otthonunk 1984. június 18-án nyílt meg. Az alapítók közül so­kan nem élnek már. Húsz férőhelyes intézményünket pillanatnyilag tizenöten lá­togatják, ők hetvenöt-nyolc­van évesek, de akadnak nyolcvanon túliak is. —A kevésbé korosak mi­ért nem jönnek? — A „fiatalabbakat” igénybe viszi a család, a ház körüli teendő. A nagyon idő­sek nem bírnak jönni, házi gondozásra szorulnak. Első­sorban a hetvenöt-nyolcvan évesek járnak hozzánk. Az említetteken kívül szívesen biztosítanánk még többek­nek is helyet, de ki tudja miért, sokán nem élnek ez­zel a lehetőséggel. — Milyen ellátásban ré­szesülhetnek a „napközi­sek” ? — A nyugdíj alapján megállapított gondozási dí­jért naponta ebédet adunk, amit a közeli étteremből hordunk. Az idősek szerint „túl erős”, nem az ő gyenge gyomruknak való ez az étel, viszont a városi egyesített szociális intézményből — megfelelő szállítójármű hiá­nya miatt — nem tudják az ebédet Mezőmegyerre hor­dani. Biztosított az orvosi és a körzeti nővéri ellátás is. Emlegetik a múltat, az akko­ri orvos még előadásokat is tartott az öregeknek. — Hogyan telik itt egy nap? — fordulok a „napkö­zisekhez”. — Reggel kilenc óra, félt tíz között bejövünk, beszél­getünk, olvasgatunk — vá­laszolnak kórusban. Amikor jobb az idő, ki­megyünk az udvarra leve­gőzni, kertészkedni. Hajda­nán még varrogattunk, kézi­munkáztunk is. Megebé­delünk, a délután hamar el­telik. Három óra körül megyünk haza. — Hátrányban vannak a városiakkal szemben ? — Nem érezzük — vála­szol Bartyiknél. — Nem di­csekszünk, de nem is pa­naszkodunk. A költségve­tésből mi is részesülünk, akárcsak a többi hasonlójel­legű intézet. Kapcsolatot tartunk a Bartók Béla úti Egyesített Szociális Intéz­ménnyel, valamint más nap­közikkel. Tavaly például a Békési úti ötös számú nap­közi otthonban voltunk szüreten. Igaz, az első évek­ben nagyon sokan patronál­tak bennünket innen, a falu­ból, de sajnos, ez már a múlté. — Házi gondozással is foglalkoznak? — Igen, a rászorulóknak ebédet hordanak a gondozó­nők. Orvosi ellátásban ré­szesülhetnek, a heti egysze­ri-kétszeri bevásárlás is megoldható. A mezőmegyeri magá­nyos, ha egyedül él, vágyik a kedves szóra, a meleg ebéd­re, eljárogat az „otthonba”, ami korábban szombaton és vasárnap is várta hűséges „vendégeit”. A mozgáskorlátozottakra omlik a fal? A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Szervezetének békés­csabai székháza évek óta siral­mas képet mutat. Az épület feléről hiányzik a tető, a falak­ról málik a vakolat. Három év­vel ezelőtt már szó esett a fel­újításról, pénz nem volt, ma­radt az átmeneti állapot. A székházat le kellene bontani, de az irodák elhelyezésére ed­dig még nem találtak megfele­lő. helyet az illetékesek. Gu- lácsy László, a Vagyonkezelő Részvénytársaság értékesítési menedzsere tájékoztatott bennünket. A helyszínen Ma­rik Mihályné megyei titkár és Harmati István irodavezető, az ügy intézője mutatta be az ál­datlan helyzetet. — A megyei mozgáskorlá­tozottak Szervezetének mint­egy hatezer tagja van, helyi csoportunknak pedig több, mint ezer. Az épület jobbára fűtetlen, nincs benne használ­ható vizesblokk, a falak ned­vesek, omlik a vakolat. Az ön- kormányzat pénzt nem tud a felújításra biztosítani. Nemré­giben felajánlottak az Unicon kultúrházának alsó szintjén egy részt, viszont a rendbeho­zatalra már nem volt megfele­lő anyagi fedezet. (Végső megoldásként szóba került még a jam inai rendelőintézet, valamint a volt Tégla- és Cse­répipari Vállalat épülete, a Szigligeti utcán. Ez utóbbi in­formációt Takács Pétertől, az önkormányzat szociális bi­zottságának vezetőjétől kap­tuk.) A Petőfi utca 3. szám alatt uralkodó „hadiállapotot” már sokan megnézték — az alpol­gármester, a városi tisztifőor­vos, a városi társadalmi szer­vezetek egyesületének veze­tője, de minden a régi maradt. — A nemrégiben megala­kult Szent Lázár Alapítványtól lehetne-e pénzbeli segítséget kérni ilyen célra ?■— kérdeztük az egyesület vezetőit. — Együttműködünk ugyan az alapítvánnyal, de ők sajnos csak tárgyi támogatást biztosí­tanak, pénzük nincs. Kabaré az ifiházban. Raymond Queneau Stílusgyakorlatok című kabaréja éveken át nagy sikert aratott Budapesten a Katona József Színházban. Talán ez vezérelte az egri Gárdonyi Géza Színház művészeit, amikor tavaly októberben színre vitték ezt az 53 Ipsebb-nagyobb jelenetből álló vígjátékot. A három művész, Sata Árpád, Venczel Valentin és Baráth Zoltán előadásának hétfőn este az ifiházban, a „Diáxínpad" nézői tapsolhattak A nyelvvizsga nem elérhetetlen álom... Amikor anyukám négyévesen először elvitt egy nyári nyelvtá­borba, nem gondoltam, hogy alig tíz év múlva a belvárosi gimnázium másodikosaként nap mint nap eszembe jut, ha­marosan nyelvvizsgáznom kell. Vajon elég-e a tudásom ehhez? Ezért is fordultam felsőbb osz­tályos társaimhoz, akik már si­keresen túlvannak a megpróbál­tatáson. A jövőre érettségiző osztály angolosai és oroszosai válaszoltak. — Milyen nyelvet tanultok? — kérdeztem Vasas Anikót és Géring Tímeát. — Öt éve angolt ebben az iskolában — válaszoltak. — Mi is négy-öt éve ismer­kedünk az orosszal, de csak há­rom évig tanultuk a nyelvvizsga előtt heti 8 órában — mondták az oroszos lányok, Nyeste Zsu­zsa, Sajben Adél és Lipták Ani­kó. — Most már csak szinten tartó orosz óráink vannak. — Hogy sikerültek a nyelv­vizsgák? — Közülünk szinte minden­kinek elsőre. —Kik voltak a tanáraitok? — Az angolosoknak dr. Má- thé Ilona, az oroszosokat pedig dr. Virág László és Simon Erika készítette fel a vizsgára—vála­szolta Tímea. —Szerintetek minek köszön­hető ez az eredmény ? — A jó felkészültségnek — mondta Anikó. —Mit értesz ezen ? — A magas óraszámot, a nyelvközpontúságot. A szóbeli felkészülésben nagy segítség volt a nyelvi lektor, vagyis az anyanyelvi tanár, akitől az „iga­zi, beszélt nyelvet” tanultuk. —Nem bántátok meg, hogy ebbe a gimnáziumba jöttetek? — Itt nagyon hatásosan fog­lalkoznak nyelvtanítással — ál­lítja meggyőződéssel Tímea. — Az egyik osztálytársunk, Gu- lácsy Eszter az iskola nyelvok­tatásának köszönhetően most az Egyesült Államokban tanul egy középiskolában. Sok diák felső­fokú nyelvvizsgára és felvételi­re készül. Kesiár Eszter, BELVÁROSI GIMNÁZIUM, II. B. A gimnázium cserekapcsolatainak köszönhetően minden évben eliutnaka diákok valamelyik tanult nyelv szülőföldjére. Képünkön a híres ogyesszai lépcsőkön pihennek a belvárosi iskolások

Next

/
Thumbnails
Contents