Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-24 / 70. szám
Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük az azonos neműek pár- kapcsolatáról —kérdeztük többek között a vésztői Török Gábomét. (5. oldal) 1995. MÁRCIUS 24., PÉNTEK ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 70. SZÁM A Száraz-ér medre teljesen eliszaposodott. Belterületi pillanatkép Battonyáról fotó: Such Tamás Megfiatalítják a Száraz-eret Befejezés előtt a mezőhegyesi öntözésfejlesztési beruházás Önmagát gerjesztő vaklárma Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél, vagy csupán önmagát gerjesztő vaklárma? Mi az igazság? Televízióban, rádióban egyebet sem hallunk napok óta, mint hogy az emberek félnek: zárolják a devizabetétszámláikat. Sőt, a Magyar Nemzeti Bank Békés megyei igazgatóját, Menyhért Ist\’ánt tegnap többen megkeresték, s feltették a kérdést: igaz-e, hogy rendelkezik olyan központi leirattal, amely szerint mától a megyében zároltatnia kell a lakossági devizabetétszámlák forgalmát. Amikor Menyhért Istvánt felkerestük, lapunk egy öt esztendővel ezelőtti számát tartotta a kezében, nyomatékosítva, hogy e témában öt éve zörög a haraszt időnként, teljes mértékben alaptalanul! „Szeretném nagyon határozottan és egyértelműen kijelenteni, hogy ilyen leirattal, utasítással nem rendelkezem, és nem is rendelkez- hetem a 3611989-es országgyűlési határozat értelmében. Sajnálatos, hogy az elmúlt néhány évben többször kellett hivatkozni e határozat érvényességére. Az ilyen alaptalan és mérhetetlen lakossági károkat okozó híresztelések részben bizalmatlanságból, illetve tájékozatlanságbólfakadhatnak.” A Menyhért Istvánnal készült beszélgetésünk a 3. oldalon olvasható. Három év után az élvonalban A Dél-Békés Megyei Vízgazdálkodási Társulat alvállalkozók bevonásával több mint 100 millió forintos munkát végez Battonya és Mezóliegyes térségében. A részletekről dr. Czecze Lajost, a vízgazdálkodási társulat igazgatóját kérdeztük. — Lényegében a Száraz-ér medertisztításáról és a Ménesbirtok Rt. öntözésfejlesztési beruházásának a befejezéséről van szó — bocsátotta előre dr. Czecze Lajos. — A Száraz-éri öntözőrendszer az államhatártól a mezőhegyesi kendergyárig tart. Ezen a rendszeren Romániából másodpercenként 1 köbméter víz fog érkezni, részben ez biztosítja majd a ménesbirtokon mintegy 4 ezer hektár termőföldnek az öntözését. — Vajon mindenki örül Bat- tonyán a mederkotrásnak? Eredményesen gazdálkodtak Magyarbánhegyesen a képviselő-testület tegnap délután tartotta ülését, amelyen Tóth Sándor országgyűlési képviselő is részt vett. Az 1994. évi költségvetés teljesítéséről szóló előterjesztést a testület egyhangúlag elfogadta, a gazdálkodást eredményesnek minősítette. A közrend és a közbiztonság elemzése után a pénzmaradvány felosztásáról döntöttek. Az általános művelődési • központ részére 310 ezer forintot, a szülői munkaközösségnek 20 ezer, a rendőrség üzemanyagköltségeire 20 ezer, valamint a mezőkovácsházi Mentősalapítványra 10 ezer forintot adtak. Tartalékalapra egymillió forintot, az utak felületének javítására 2,7 millió forintot kívánnak fordítani. H. M. Azokra gondolok, akiknek a kertje a Száraz-érre jár véggel? — Ismereteim szerint ilyen jelentős mértékű karbantartási munkákkal régen zaklattuk a lakosságot. A karbantartás elmaradásának elsősorban a pénzhiány volt az oka. Tavaly végre hozzákezdhettünk a román határ és a város közötti szakasz megtisztításához. Az idén értünk a város belterületére. Ezúton is kérném a helybeliek megértését. A csatornában lévő iszapot ki kell szednünk, ez a feltétele a víz felfrissítésének, egy kedvezőbb környezet kialakításának. — A jelenlegi állapot kizárólag a pénzhiánnyal magyarázható? — Nem. Kialakulásában közrejátszott a külföldről kapott belvíz, és hát minden egyéb, ami már magyar területen került a vízbe. Kérném a lakosságot, közösen járuljunk hozzá a víz tisztaságának megőrzéséhez. Tartsuk tisztán a Száraz-ér partját, és ne dobáljunk a mederbe semmit, ne engedjük bele a trágyalevet! E közcélú beruházás értéke kb. 50 millió forint. —- Nagy munkában vannak a mezőhegyesi ménesbirtokon is. — A medertisztítással párhuzamosan végezzük a Ménesbirtok Rt. öntözésfejlesztési beruházását; az ez évi, befejező ütem értéke ugyancsak 50 millió forint. Szűk két hónapunk van mintegy 10 km burkolt medernek, továbbá kövesúti és vasúti műtárgyaknak a megépítésére. Mindezeken kívül gondoskodnunk kell a már megépült szakaszokról is. — Hol építenek új nyomvonalat? (Folytatás a 3. oldalon) Hírek Szilárd Klára kiállítása. A Munkácsy Mihály Múzeumban ma délután 3 órakor nyitja meg Banner Zoltán művészettörténész Szilárd Klára festő- és szobrászművész kiállítását. Az ötven év után Magyarországra hazatérő művésznő képei és szobrai április 23-áig láthatóak Békéscsabán. Alföld-konferencia. A modernizáció és az Alföld címmel rendezett tanácskozást tegnap a szolnoki megyeházán a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat és a Civil szervezetként nyilvántartott Klub Szolnok. Az eszmecserét azért hívták össze, hogy a készülő modernizációs kormányprogram összehangolását elősegítse, a résztvevők információkat kapjanak a fejlesztés lehetőségeiről, az Alföld-kutatás eredményeiről. A felkért előadók többsége elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy területén lényegi előrelépés nem történt, hiába került sor az elmúlt időszakban több megyében is kormányláto- gatásra, a kevéske pénz minden tervnek megálljt parancsol. Valutavásárlás. Az Országos Takarékpénztár a nemzetközi piacról, egyebek közt Bécsből és Londonból több tízmillió márka értékben vásárolt konvertibilis fizetőeszközt, hogy elegendő készpénz álljon minden fiókban rendelkezésre. Az OTP valutatartalékai megfelelőek, ám a készpénzkészletüket növelniük kell a megnövekedett lakossági igények miatt. A hirtelen megnövekedett kereslet miatt az országban néhány helyen átmenetileg maximálták a készpénzes valutakivételt, erre azonban nem az OTP központja adott utasítást. Utazási csekk valamennyi takarékpénztári fiókban korlátlan mennyiségben az ügyfelek rendelkezésére áll. A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. vendége volt tegnap dr. Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára. A vendéget dr. Megyeri Zsolt vezérigazgató tájékoztatta a ménesbirtok' gazdasági helyzetéről, majd határszemlére invitálta. Dr. Kis Zoltán — bejárva a birtok területének legalább 50 százalékát — megtekintette a talajelőkészítő és vetési munkákat. A határszemléről a növendékmarha-, illetve a 11-es majori szarvasmarhatelepre kalauzolták. Ezt követően a gépparkba vezetett az államtitkár útja: itt az újonnan beszerzett kombájnokat, traktorokat, rakodógépeket tekintette meg, és tájékozódott a folyamatban lévő (de már 70-75 százalékban megvalósult!) 260 millió forintos gépfejlesztésről. A szemleút a vetőmagüzemben ért véget: itt a raktárakat és a kiváló minőségú mezőhegyesi A Mezőhegyesi Cukorgyár Rt. igazgatósága és felügyelő bizottsága Bihari László vezér- igazgató kezdeményezésére tegnap együttes ülést tartott a cukorgyár klubkönyvtárában. Az 1995. évre megkötőt^ termeltetési szerződésekről Mélykúti Tibor vezérigazgatóhelyettes tájékoztatta a megjelenteket. Elmondta, hogy az idén a tervezett 7 ezer hektár helyett 7 ezer 746 hektárra kötöttek szerződést. A mezőhegyesi, az orosházi és a makói répatermelő körzetben főleg a nagyüzemek foglalkoznak/ré- patermesztéssel. Ők összesen 6 ezer 376 hektárra szerződtek, esetükben az átlagos területnagyság (amely 50 és 750 hektár között szóródik) vetőmagkukorica „kiszerelését” láthatta a vendég. „A birtokon magas színvonalú, szervezett munka folyik, a termőtalaj állapota kiváló” — összegezte a délelőtt látottakat. Ebéd után először a Békés és Csongrád megyei írott és elektronikus sajtó képviselőivel találkozott dr. Kis Zoltán. Bevezető szavaiban cáfolta azt a tévhitet, hogy Mezőhegyes elsősorban az államtól kapott pénzeszközök miatt maradt volna talpon. Utalva az elmúlt három év erőfeszítéseire és eredményeire, példaértékűnek nevezte azokat. A korábbi, több mint 500 milliós veszteséggel szemben 1994-et 124,5 millió forintos nyereséggel zárta az rt., a pénzügyi viszonyai rendezettek. Mindez azt jelenti, hogy a ménesbirtok be tudja tölteni azt a szerepet, amelyet a kormány szánt neki” — summázható az államtitkár véleménye. Ménesi György 168 hektár. A 158 kistermelő átlagosan 6,8 hektáron gazdálkodik. Érdekes és reményekre jogosító adat, hogy idén az öntözött területek aránya eléri a 32 százalékot, ami 2375 hektárnak felel meg. Ezt követően a kereskedelmi osztály vezetője, űr. Klein Zoltán ismertette a gyár cukorértékesítési irányelveit, ár- és piaci stratégiáját. Juhász Géza műszaki vezérigazgató-helyettes a karbantartási és a felújítási tapasztalatokról szólott. Mint mondotta, az idén a saját és az idegen kivitelezésű munkákra 38 millió forintot fordítanak, így — hasonlóan az előző évekhez — nem lesz műszaki akadálya a biztonságos kampánykezdésnek. M.Gy. Ahír és a cáfolat ereje Tetszenek emlékezni a koreai repülőgépre? Arra, amelyik nem is volt, aztán volt, de nem látták, majd látták, csak nem lőttek, végül lőttek, de nem tudták, hogy utasszállító... így szólt a tájékoztatás, s ez a furcsa lépcsőzetesség a cáfolattól a beismerő vallomásig nem tett jót a hírközlés hitelességének, S most itt vannak a lakossági devizaszámlák biztonságát bizonygató nyilatkozatok. Ezekre mondta valaki a minap: nem is volt nyugtalan, amíg nem kezdték el nyugtatgatni. Azóta ideges, amióta hivatalos helyről folyton cáfolják a felröppent híresztelést, miszerint vészhelyzetben az állam hozzányúlhat a polgárok devizájához. Nem könnyű persze megérteni, hogyan lehet az állami költség- vetés fizetésképtelen, ha az országnak jelentős devizatartaléka van. S ha reális veszély az államcsőd, tényleg nem nyúlnak-e a lakosság arany- tartalékához? A következtetés éppen nem logikátlan, és ezért az érvek sorolása innen magyarázkodásnak tűnik: korlátozó intézkedésre a kormánynak nincs törvényes lehetősége, az Országgyűlés jóváhagyása nélkül semmilyen változtatás nem hajtható végre, továbbá a jegybanki törvény tiltja, hogy a devizatartalékot a belső finanszírozási hiány csökkentésére lehessen fordítani. Everybody happy? Nem egészen. A hétköznapi tapasztalatok arról szólnak, hogy amit egyre jobban tagadnak, az előbb-utóbb bekövetkezik. Ezt a mai Magyarországon már nemcsak az örök kételkedők, hanem a realisták is vallják. És sorolják: válság, csőd, szegénység, öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, feketemunka, áremelések, forintleértékelések... Csupa olyan fogalom, amiről régebben nem beszéltünk, tehát nem is volt. Pedig a tények nem attól tények, hogy kimondjuk őket, azzal legfeljebb közelebb kerülhetünk a megoldáshoz... Niedzielsky Katalin Együttműködés a répatermelőkkel Bankárok: Mihucza József Az OTP gyulai fiókjának vezetője szerint a kormány érdeke, hogy a lakosság valutáját ne szalmazsákban őrizze. (9. oldal) A tanár úr ügynök lett Sokáig azt hittük, a tanítónak az a dolga, hogy tanítson, az edzőnek, hogy eddze a tehetséges gyerekeket... (15. oldal)