Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-24 / 70. szám

Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük az azonos neműek pár- kapcsolatáról —kérdeztük többek között a vésztői Török Gábomét. (5. oldal) 1995. MÁRCIUS 24., PÉNTEK ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 70. SZÁM A Száraz-ér medre teljesen eliszaposodott. Belterületi pillanatkép Battonyáról fotó: Such Tamás Megfiatalítják a Száraz-eret Befejezés előtt a mezőhegyesi öntözésfejlesztési beruházás Önmagát gerjesztő vaklárma Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél, vagy csupán önmagát gerjesztő vaklárma? Mi az igazság? Televízióban, rádióban egyebet sem hallunk napok óta, mint hogy az emberek félnek: zárolják a devizabetétszámláikat. Sőt, a Magyar Nemzeti Bank Békés megyei igazgatóját, Menyhért Ist\’ánt tegnap többen megkeresték, s feltették a kérdést: igaz-e, hogy rendelkezik olyan központi leirattal, amely szerint mától a megyében zároltatnia kell a lakossági deviza­betétszámlák forgalmát. Amikor Menyhért Istvánt felke­restük, lapunk egy öt esztendővel ezelőtti számát tartotta a kezében, nyomatékosítva, hogy e témában öt éve zörög a haraszt időnként, teljes mértékben alaptalanul! „Szeretném nagyon határozottan és egyértelműen kijelenteni, hogy ilyen leirattal, utasítással nem rendelkezem, és nem is rendelkez- hetem a 3611989-es országgyűlési határozat értelmében. Sajnálatos, hogy az elmúlt néhány évben többször kellett hivatkozni e határozat érvényességére. Az ilyen alaptalan és mérhetetlen lakossági károkat okozó híresztelések részben bizal­matlanságból, illetve tájékozatlanságbólfakadhatnak.” A Menyhért Istvánnal készült beszélgetésünk a 3. olda­lon olvasható. Három év után az élvonalban A Dél-Békés Megyei Víz­gazdálkodási Társulat al­vállalkozók bevonásával több mint 100 millió forin­tos munkát végez Battonya és Mezóliegyes térségében. A részletekről dr. Czecze Lajost, a vízgazdálkodási társulat igazgatóját kér­deztük. — Lényegében a Száraz-ér medertisztításáról és a Ménes­birtok Rt. öntözésfejlesztési beruházásának a befejezéséről van szó — bocsátotta előre dr. Czecze Lajos. — A Száraz-éri öntözőrendszer az államhatár­tól a mezőhegyesi kendergyá­rig tart. Ezen a rendszeren Ro­mániából másodpercenként 1 köbméter víz fog érkezni, részben ez biztosítja majd a ménesbirtokon mintegy 4 ezer hektár termőföldnek az öntö­zését. — Vajon mindenki örül Bat- tonyán a mederkotrásnak? Eredményesen gazdálkodtak Magyarbánhegyesen a képvise­lő-testület tegnap délután tartot­ta ülését, amelyen Tóth Sándor országgyűlési képviselő is részt vett. Az 1994. évi költségvetés teljesítéséről szóló előterjesz­tést a testület egyhangúlag elfo­gadta, a gazdálkodást eredmé­nyesnek minősítette. A közrend és a közbiztonság elemzése után a pénzmaradvány felosztá­sáról döntöttek. Az általános művelődési • központ részére 310 ezer forintot, a szülői mun­kaközösségnek 20 ezer, a rendőrség üzemanyagköltsé­geire 20 ezer, valamint a me­zőkovácsházi Mentősalapít­ványra 10 ezer forintot adtak. Tartalékalapra egymillió fo­rintot, az utak felületének javí­tására 2,7 millió forintot kí­vánnak fordítani. H. M. Azokra gondolok, akiknek a kertje a Száraz-érre jár vég­gel? — Ismereteim szerint ilyen jelentős mértékű karbantartási munkákkal régen zaklattuk a lakosságot. A karbantartás el­maradásának elsősorban a pénzhiány volt az oka. Tavaly végre hozzákezdhettünk a ro­mán határ és a város közötti szakasz megtisztításához. Az idén értünk a város belterüle­tére. Ezúton is kérném a hely­beliek megértését. A csatorná­ban lévő iszapot ki kell szednünk, ez a feltétele a víz felfrissítésének, egy kedve­zőbb környezet kialakításá­nak. — A jelenlegi állapot kizá­rólag a pénzhiánnyal magya­rázható? — Nem. Kialakulásában közrejátszott a külföldről ka­pott belvíz, és hát minden egyéb, ami már magyar terüle­ten került a vízbe. Kérném a lakosságot, közösen járuljunk hozzá a víz tisztaságának meg­őrzéséhez. Tartsuk tisztán a Száraz-ér partját, és ne dobál­junk a mederbe semmit, ne en­gedjük bele a trágyalevet! E közcélú beruházás értéke kb. 50 millió forint. —- Nagy munkában vannak a mezőhegyesi ménesbirtokon is. — A medertisztítással pár­huzamosan végezzük a Mé­nesbirtok Rt. öntözésfejleszté­si beruházását; az ez évi, befe­jező ütem értéke ugyancsak 50 millió forint. Szűk két hóna­punk van mintegy 10 km bur­kolt medernek, továbbá kö­vesúti és vasúti műtárgyaknak a megépítésére. Mindezeken kívül gondoskodnunk kell a már megépült szakaszokról is. — Hol építenek új nyomvo­nalat? (Folytatás a 3. oldalon) Hírek Szilárd Klára kiállítása. A Munkácsy Mihály Múze­umban ma délután 3 órakor nyitja meg Banner Zoltán mű­vészettörténész Szilárd Klára festő- és szobrászművész kiál­lítását. Az ötven év után Ma­gyarországra hazatérő mű­vésznő képei és szobrai április 23-áig láthatóak Békéscsabán. Alföld-konferencia. A modernizáció és az Alföld cím­mel rendezett tanácskozást teg­nap a szolnoki megyeházán a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Önkormányzat és a Civil szervezetként nyilvántartott Klub Szolnok. Az eszmecserét azért hívták össze, hogy a készülő mo­dernizációs kormányprogram összehangolását elősegítse, a résztvevők információkat kapja­nak a fejlesztés lehetőségeiről, az Alföld-kutatás eredményeiről. A felkért előadók többsége elége­detlenségének adott hangot amiatt, hogy területén lényegi előrelépés nem történt, hiába került sor az elmúlt időszakban több megyében is kormányláto- gatásra, a kevéske pénz minden tervnek megálljt parancsol. Valutavásárlás. Az Or­szágos Takarékpénztár a nem­zetközi piacról, egyebek közt Bécsből és Londonból több tíz­millió márka értékben vásárolt konvertibilis fizetőeszközt, hogy elegendő készpénz álljon minden fiókban rendelkezésre. Az OTP valutatartalékai meg­felelőek, ám a készpénzkész­letüket növelniük kell a megnö­vekedett lakossági igények mi­att. A hirtelen megnövekedett kereslet miatt az országban né­hány helyen átmenetileg maxi­málták a készpénzes valutaki­vételt, erre azonban nem az OTP központja adott utasítást. Utazási csekk valamennyi taka­rékpénztári fiókban korlátlan mennyiségben az ügyfelek ren­delkezésére áll. A Mezőhegyesi Állami Mé­nesbirtok Rt. vendége volt teg­nap dr. Kis Zoltán, a Földmű­velésügyi Minisztérium politi­kai államtitkára. A vendéget dr. Megyeri Zsolt vezérigaz­gató tájékoztatta a ménesbir­tok' gazdasági helyzetéről, majd határszemlére invitálta. Dr. Kis Zoltán — bejárva a birtok területének legalább 50 százalékát — megtekintette a talajelőkészítő és vetési mun­kákat. A határszemléről a nö­vendékmarha-, illetve a 11-es majori szarvasmarhatelepre kalauzolták. Ezt követően a gépparkba ve­zetett az államtitkár útja: itt az újonnan beszerzett kombájno­kat, traktorokat, rakodógépeket tekintette meg, és tájékozódott a folyamatban lévő (de már 70-75 százalékban megvalósult!) 260 millió forintos gépfejlesztésről. A szemleút a vetőmagüzemben ért véget: itt a raktárakat és a kiváló minőségú mezőhegyesi A Mezőhegyesi Cukorgyár Rt. igazgatósága és felügyelő bi­zottsága Bihari László vezér- igazgató kezdeményezésére tegnap együttes ülést tartott a cukorgyár klubkönyvtárá­ban. Az 1995. évre megkötőt^ termeltetési szerződésekről Mélykúti Tibor vezérigazgató­helyettes tájékoztatta a megje­lenteket. Elmondta, hogy az idén a tervezett 7 ezer hektár helyett 7 ezer 746 hektárra kö­töttek szerződést. A mezőhe­gyesi, az orosházi és a makói répatermelő körzetben főleg a nagyüzemek foglalkoznak/ré- patermesztéssel. Ők összesen 6 ezer 376 hektárra szerződ­tek, esetükben az átlagos területnagyság (amely 50 és 750 hektár között szóródik) vetőmagkukorica „kiszerelé­sét” láthatta a vendég. „A birto­kon magas színvonalú, szerve­zett munka folyik, a termőtalaj állapota kiváló” — összegezte a délelőtt látottakat. Ebéd után először a Békés és Csongrád megyei írott és elekt­ronikus sajtó képviselőivel ta­lálkozott dr. Kis Zoltán. Bevezető szavaiban cáfolta azt a tévhitet, hogy Mezőhegyes elsősorban az államtól kapott pénzeszközök miatt maradt volna talpon. Utalva az elmúlt három év erőfeszítéseire és eredményeire, példaértékűnek nevezte azokat. A korábbi, több mint 500 milliós veszteséggel szemben 1994-et 124,5 millió forintos nyereséggel zárta az rt., a pénzügyi viszonyai rendezet­tek. Mindez azt jelenti, hogy a ménesbirtok be tudja tölteni azt a szerepet, amelyet a kormány szánt neki” — summázható az államtitkár véleménye. Ménesi György 168 hektár. A 158 kistermelő átlagosan 6,8 hektáron gazdál­kodik. Érdekes és reményekre jogosító adat, hogy idén az ön­tözött területek aránya eléri a 32 százalékot, ami 2375 hek­tárnak felel meg. Ezt követően a kereskedel­mi osztály vezetője, űr. Klein Zoltán ismertette a gyár cukor­értékesítési irányelveit, ár- és piaci stratégiáját. Juhász Géza műszaki vezérigazgató-he­lyettes a karbantartási és a fel­újítási tapasztalatokról szó­lott. Mint mondotta, az idén a saját és az idegen kivitelezésű munkákra 38 millió forintot fordítanak, így — hasonlóan az előző évekhez — nem lesz műszaki akadálya a biztonsá­gos kampánykezdésnek. M.Gy. Ahír és a cáfolat ereje Tetszenek emlékezni a koreai repülőgépre? Arra, amelyik nem is volt, aztán volt, de nem látták, majd látták, csak nem lőttek, végül lőttek, de nem tudták, hogy utasszállító... így szólt a tájékoztatás, s ez a furcsa lépcsőzetesség a cáfo­lattól a beismerő vallomásig nem tett jót a hírközlés hite­lességének, S most itt vannak a lakossá­gi devizaszámlák biztonságát bizonygató nyilatkozatok. Ezekre mondta valaki a mi­nap: nem is volt nyugtalan, amíg nem kezdték el nyugtat­gatni. Azóta ideges, amióta hivatalos helyről folyton cá­folják a felröppent híreszte­lést, miszerint vészhelyzet­ben az állam hozzányúlhat a polgárok devizájához. Nem könnyű persze megérteni, ho­gyan lehet az állami költség- vetés fizetésképtelen, ha az országnak jelentős devizatar­taléka van. S ha reális veszély az államcsőd, tényleg nem nyúlnak-e a lakosság arany- tartalékához? A következte­tés éppen nem logikátlan, és ezért az érvek sorolása innen magyarázkodásnak tűnik: korlátozó intézkedésre a kor­mánynak nincs törvényes le­hetősége, az Országgyűlés jó­váhagyása nélkül semmilyen változtatás nem hajtható vég­re, továbbá a jegybanki tör­vény tiltja, hogy a devizatar­talékot a belső finanszírozási hiány csökkentésére lehessen fordítani. Everybody happy? Nem egészen. A hétköznapi ta­pasztalatok arról szólnak, hogy amit egyre jobban ta­gadnak, az előbb-utóbb be­következik. Ezt a mai Ma­gyarországon már nemcsak az örök kételkedők, hanem a realisták is vallják. És sorol­ják: válság, csőd, szegény­ség, öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, feketemun­ka, áremelések, forintleérté­kelések... Csupa olyan foga­lom, amiről régebben nem beszéltünk, tehát nem is volt. Pedig a tények nem at­tól tények, hogy kimondjuk őket, azzal legfeljebb köze­lebb kerülhetünk a megol­dáshoz... Niedzielsky Katalin Együttműködés a répatermelőkkel Bankárok: Mihucza József Az OTP gyulai fiókjának vezetője szerint a kormány érdeke, hogy a lakosság valutáját ne szalmazsákban őrizze. (9. oldal) A tanár úr ügynök lett Sokáig azt hittük, a tanítónak az a dolga, hogy tanítson, az edzőnek, hogy eddze a tehetséges gyerekeket... (15. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents