Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-23 / 69. szám

1995. március 23., csütörtök CSALÁDI OLDAL/HIRDETÉS 1RÉKÉS MEGYEI HlRLAP Anyahelyettes nagymamák Hírek Vetőmag-újdonságok. Közzétette idei termék- és árlistáját az egyik legismer­tebb hazai vetőmag és zöld­ségvetőmag kft., a S&G. A holland—magyar érdekelt­ségű cég ajánlatában a több mint száz tavaszi földbeva- ló között négy, az ócsai kí­sérleti állomásukon kiváló­an vizsgázott vadonatúj ter­mék található; a Monika és Delfine „fedőnevű” paradi­csom, a Redar, illetve Re­sistor fajtájú vörös és fejes káposzta, valamint az SG7027 megjelölésű kon­zervuborka. Baktériumölő méz. A belgyógyászok manap­ság mind többet foglalkoz­nak a gyomor- és patkóbél- fekély kialakulásában sze­repet játszó baktériummal. A kórokozó átvitele ember­ről emberre történik, és el­sősorban a rossz higiénának tudható be. A baktériumok a gyomor nyálkahártyáján tapadnak meg, és átmeneti puffadást okoznak, amiből később gyomornyálkahár- tya-gyulladás, illetve fe­kély keletkezhet. Tapaszta­lati tény, hogy a méz sok emésztési zavarral küszkö­dő gyomor- és patkóbél- nyálkahártyagyulladásos beteg gyógyulását segítette elő. A méz leküzdi a fertő­zést, így a gyulladás meg­szűnésével meggyógyulhat a nyálkahártya. A családi statisztikák tanúsá­ga szerint hazánkban növek­szik a csonka famíliák, a gyer­meküket egyedül nevelő anyák, apák száma. Az ilyen kis közösségekben gyakran a - nagyszülők vállalják magukra a dolgozó édesanya vagy édesapa helyett is a szülői fel­adatokat; nemcsak a felügye­letet és az ellátást, hanem a nevelést is. Ennek a helyzet diktálta sa­játos szerepvállalásnak nem­csak közvetlen, gyakorlati előnyei, hanem bizonyos pe­dagógiai buktatói is vannak — mondja a pszichológus. Az egyik hátrány abból adódik, hogy az idősebb generáció tagjai — érthető módon — más igények és követelmé­nyek szerint foglalkoznak a kicsikkel, mint a 20-as, 30-as években járó szülők. Ez egy­fajta kettős nevelés veszélyét rejti magában. Természetes, de nem elő­nyös jelenség, hogy a nagy- mamák-nagypapák általában sokkal jobban féltik az unoká­kat a kisebb-nagyobb meg­próbáltatásoktól, sérülések­től, mint a szülők. Ennek az az oka, hogy magasabb korban csökken a mozgás koordináci­ója, az ügyesség — s a nagyszülők a maguk óvatos­ságát, félelmét mintegy kive­títik a kicsikre. A következmény pedig az, hogy a nagyik felügyeletével nevelkedő gyerekek a kelleté­nél több tilalomfával talál­koznak, s nincs módjuk fej­leszteni ügyességüket, találé­konyságukat. A nagymamák védőszárnyai alatt felnövekvő fiúk-lányok többsége bizony bátortalanabb, félénkebb, visszahúzódóbb és ügyetle­nebb kortársainál. Ennek okán nehezebben barátkoz­nak, nem ritkán magányosak és gúnyolódások céltáblájává válnak. Az őszülő szülők rendsze­rint túlzottan elnézőek: akkor sem büntetnek, ha az unoka igencsak rászolgál a fenyítés­re. Pedagógiai szempontból ennél is nagyobb hiba, hogy sokszor—merő jószándékból és szeretetből — cinkosává válnak a gyereknek: leplezik, elhallgatják, ha az rossz fát tett a tűzre. Utóbb már hiába próbálják rövidebbre fogni a gyeplőt — unokájukat nem tudják fegyelmezni és kordá­ban tartani. A tapasztalatok szerint a nagyszülők nevelte gyerekek két szélsőséget képviselnek. Vagy túlságosan gátlásosak és bátortalanok vagy pedig elva­dultak és szilajak. Mindez azonban természetesen el­kerülhető, ha a deres hajú „pótszülők” tudatosan igye­keznek levetkőzni pedagógiai hátrányukat és az unokák irán­ti túláradó szeretetet egy ki­csit több határozottsággal és szigorral párosítják. - ári ­Hétköznapi perpatvaraink A jogász válaszol Az áskálódásnak ára van Az egyik bíróság a közelmúltban érdekes személyiségi jogi pert tárgyalt. A felperes magánvállalkozó, aki ingatla­nán fafeldolgozó telepet működtetett, számos megrende­lést kapott, jól ment az üzlet. A telekszomszéd — nem tudván legyőzni az irigységét — feljelentette az önkor­mányzatnál, az APEH-nél és a rendőrségen is, azt állítva, hogy a szükséges engedélyekkel nem rendelkezik és adót sem fizet. A helyszíni vizsgálat és a megrendelők kikérde­zése után a hatóság mindent rendben talált, ám a vizsgála­toknak híre ment, a vevők bizalmatlanná váltak. A vállal­kozás hirtelen veszteséges lett. A kereskedő jó hírnevének megsértése miatt bírósághoz fordult. A bíróság abból indult ki, hogy a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, ezek a jogok a törvény védelme alatt állnak. Nem lehet kétséges, hogy ha valakinek rossz hírét keltik, kellemetlen következmé­nyekkel járhat, sértheti a becsületet, a tisztességet és az emberi méltóságot, megnehezítheti a társadalmi és gazda­sági életben való részvételt. Mindezzel közvetve vagy közvetlenül anyagi kárt lehet okozni valakinek. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a jó hímév sérelme különösen akkor következik be, amikor valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A perben bizonyí­tást nyert, hogy a szomszéd tudott az engedélyek meglétéről, mégis azok hiányára hivatkozva írta meg a feljelentéseit. Alaptalannak bizonyult az adóhivatalnál tett bejelentése is, miszerint nem tett eleget áfa-fizetési kötelezettségének. A bíróság bizonyítottnak látta azt is, hogy a szomszéd ármány­kodása és a megrendelések lemondása között okozati összefüggés van, így a forgalom visszaesését valóban a felperes üzletemberi jó hírének megrendülése idézte elő. A vállalkozó hiába biztosította ügyfeleit arról, hogy ezután is határidőre és jó minőségű munkát végez majd, azok az esetet követően inkább más vállalkozóhoz fordultak. A bíróság a jogsértés megállapításán túlmenően indo­koltnak látta a felperes kártérítés iránti igényét is. ítéletében a rosszhiszemű szomszédot arra kötelezte, hogy hagyjon fel az alaptalan vádaskodással, nyilvánosság előtt adjon elégtételt ellenfelének, és térítse meg az adott évben az előző évihez képest bizonyítottan elmaradt hasznot is. dr. Lajer Erika A HELIKON ÁRA CSAK 75 FT! A DOHÁNYZÁS KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE! A nagyszülők általában jobban féltik az unokákat a megpróbáltatásoktól, mint a szülők

Next

/
Thumbnails
Contents