Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-22 / 68. szám

jflfiKfe MEGYEI HlRUp­Békéscsaba város címere Az oldalt szerkesztette: Be­de Zsóka. Munkatársak voltak: Béla Vali, Pál Ildi­kó, Takács Mariann. Fotó: Lehoczky Péter és Such Tamás. Olvasóink leveleit, véle­ményét várjuk: Békés Me­gyei Hírlap szerkesztősé­ge, 5600 Békéscsaba, Mun­kácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi települé­sén ma ezen az oldalon Orosházáról és környéké­ről olvashatnak. A megye- székhelyen békéscsabai ol­vasóinknak szerkesz­tettünk különoldalt. Hírek Bizottsági ülés. Ma dél­után Vízhányó László elnökle­tével ülésezik a városgazdál­kodási és fejlesztési bizottság. Tájékoztatót hallgatnak a kül­területi építési szabályozásról és a veszélyes-hulladék égető­mű helykijelöléséről. Békés­csaba és térségeinek környe­zeti állapotát értékelik, majd az igények figyelembevételé­vel felosztják a lakossági köz­műépítő társulások rendelke­zésére álló támogatást. Szó lesz a Munkácsy utcai ingat­lancserékről és a Kerámia­gyártó Kft. üzletrészének érté­kesítéséről. Újra Expo. Az idén har­madszor rendezi meg a városi sportcsarnokot üzemeltető Ex­po-Team Kft. és a Csaba Expo Nemzetközi Kiállítást és Vá­sárt június 13. és 18. között. CSABAI NAPLÓ Iskolás lesz a gyermekem Olvasástanításhoz Lovász-módszer Olvasási óra. Osztály a Szent László utcai iskolából, a pedagógus Albertiné Surin Éva Hamarosan iskolát kell választaniuk az óvodából kinóvó, tes- ti-lelki-értelmi fejlő­désükben érett kisgye­rekeknek. Szeretnénk segítséget nyújtani a szülőknek és bemutat­ni néhány újszerű módszert, amellyel vá­rosunk iskoláiban ta­lálkozhatnak. A Lovász-módszer intenzív- kombinált olvasástanítási módszer, amely nyelvünk hangíró sajátosságaihoz jól igazodik. Az olvasási kész­ség kialakításában a jelrend­szer gyors birtokbavételét, vagyis a betűcsoportonkénti gyorsított ütemű betűtanu­lást teszi lehetővé. Ezért is nevezik intenzívnek. A be­tűismertetést és betűszinté­zist semmiféle előprogram nem előzi meg, a valós olva­sási tevékenységet biztosít­ja. A betűket nem egyen­ként, hanem betűcsoportok­ba sűrítve tanítja. Az olvasás-írás tanulás szinte teljesen párhuzamo­san halad. Kezdetben a kép­pel társított betűk gyors fel­ismerését szorgalmazza. Ezzel egy időben vonalele­mek írását tanítja meg. A rákövetkező szakaszban a betűcsoportos írást és az adott nyomtatott betűk olva­sás gyakorlását együtt vé­gezteti. A betűírás megtanu­lását négyzetháló beiktatá­sával segíti. Az első év során két köny­vet használnak a gyerekek. Az első kötet, a Betűvásár; a „tájékozódási” és a „jár­tassági”, szintet foglalja ma­gába. A tájékozódási szakasz­ban kerül sor a tanuló megis­merésére és a képes betűta­nításra. Nagyjából egy hét áll a pedagógus rendelkezé­sére, hogy a gyermek képes­ségeiről, nyelvhasználatá­ról, téri tájékozódásáról is­mereteket szerezzen. A képes betűtanítás idő­tartama két hét. Ezalatt a ki­induló szavakat kezdőbetűi­nek leválasztásával, kétna­ponként, 6-6 betűt mutat be egyszerre. Egy-egy betűcso­port tagjainak rögzítését a kétnaponkénti beiktatott gyakorló foglalkozásokkal és a napi ismétlésekkel biz­tosítja. A korábban megis­mert betűket addig ismétli, amíg az olvasás műveleté­hez szükséges gyorsaságú betűfelismerést a tanulók zöme el nem éri. A jártassági szakaszban a tájékozottsági szinten törté­nő betűfelismerés újabb, magasabb szintű művele­tekkel bővül. így sor kerül a szöveg „ráismerő” szöveg- alkotásra, amelynek a célja a szövegszerű, tudatos olva­sás előkészítése. A második kötet a Gyer­mekvilág című könyv a készségszintű szakaszt összesíti. Ennek a résznek a célja az olvasás és írás kész­ségszintű begyakorlása. (A Lovász-módszerről szóló anyag összeállításá­ban Albertiné Surin Éva, a Szent László Utcai Általá­nos Iskola tanítónője segí­tett.) 1995. március 22., szerda Etlapozó helyett — Kár, hogy megszüntettétek az Étlapozótokat — sajnálko­zik régi jó ismerősöm, arra utalva: pár évvel ezelőtt a Hír­lap végigjárta a megye jelentő­sebb éttermeit és annak kiszol­gálásáról, választékáról, tisz­taságáról írt. — Pedig most kellene igazán ízlelgetni a különböző éttermekben hol, mit és hogyan adnak! — foly­tatta. — Bár gomba mód nyit­nak új és új étkezdéket, még­sem található egy igazán jó a megyeszékhelyen.-— Mi a problémád? — kér­deztem. — Barátnőmmel minap be­mentünk Békéscsabán, a Ki­nizsi—Luther utca sarkán ta­lálható „Sarok Étterembe”. Új hely, gondoltuk jó hely! Hozzánk lépett egy barna hajú fiatalember, akivel közöltük negyedóránk van mindössze, ki tud-e szolgálni? Azt mond­ta, semmi akadálya. Segí­tettük abban, hogy készételt választottunk. Két csontle­vest, egy túrós csuszát és egy zúzapörköltet. Eltelt húsz perc is, mire a levest kihozta, pedig összesen három asztal­nál ültek, s erre három kiszol­gáló jutott. Megettük a levest, az idő telt, mire megkaptuk a másik fogást. Szóval elmúlt negyven perc. Kértük a szám­lát, két felszolgáló osztott- szorzott, mennyit is kérjenek. Sikerült egybe számolniuk kettőnk fogyasztását. Mond­tuk, külön szeretnénk fizetni. — Mondhatták volna hama­rabb is — így a fiatalember nagy durcásan. Ismét osztás, szorzás. Megkaptuk a szám­lát. Láttunk rajta egy tételt, amiről nem tudtuk, mi lehet. — Hát a kenyér— így a nyeg­le válasz. — Nem ettünk ke­nyeret — mondom. Mert az rendben, hogy a zúzapörkölt­höz kenyeret számol, de hogy a túrós csuszához is? A barát­nőm hamarabb elment. Én fel­kászálódtam és elköszöntem tisztességgel, ahogy illik. A fiatalember nem fogadta a kö­szönést. Igaz, nem kapott bor­ravalót. Mi meg udvariassá­got! Kvittek vagyunk? Országos papírgyűjtési akció nyereménylehetóséggel Nemrégiben olvashatták a ko­máromi székhelyű Thunderbird GMBH felhívását egy országos papírgyűjtési akcióra. Telefo­non kérdeztük meg Tóth Sándor másodügyvezetőt. —Egyedi dolognak tűnik ez a kezdeményezés, hiszen eddig még nem találkozhattunk ha­sonlóval. Miért született meg az ötlet? — Napjainkban sok min­dent nehéz értékesíteni, for­galmazni, így van ez többek között a hulladékpapírral is. Ezért gondoltunk arra, hogy megszervezzük ezt a papír­gyűjtési akciót. — A majdnem minder; ház­tartásban megtalálható papír­hulladékot mindenki úgy hasz­nosítja, ahogy tudja. Néhá­nyon elviszik a MÉH-be. El­képzelhetőnek tartják önök, hogy valaki innen, Békés me­gyéből drága postaköltség mellett elküld tíz-húsz-har- minc kilogramm papírt a jel­zett komáromi címre? Megéri a végül is bizonytalan nyerési esély? — Igen, elképzelhető a do­log, hiszen a posta csomagfel­adási díj — véleményünk sze­rint — nem olyan túl drága, egy nagyobb család számára is bizonyára megfizethető. El­képzelhető olyan variáció is, hogy ha összegyűjtenek — is­kolások, családok, egyéb kö­zösségek — nagyobb mennyi­séget, telefonhívásra akár Bé­kés megyébe is elmegyünk és elszállítjuk. Az értékes nyere­ményeket havonta sorsoljuk. A hirdetést egyébként az or­szág egész területén megjelen­tettük. — Olvasóink körében isme­retlenül cseng a Thunderbird GMBH neve. Mi a főprofiljuk? — Magyar nevünk Vihar­madár Kft. Bel- és külkereske­delemmel, valamint szeren­csejáték szervezésével foglal­kozunk. —1 Még március eleje van, érkeznek már az első csoma­gok? — Szépen, folyamatosan kapjuk a papírszállítmányo­kat. Akit érdekel, bővebb fel­világosítást kérhet az alábbi komáromi telefonszámokon: 06-34-342-533, 06-34-344­630,06-60-375-267. Babos kendő és bőmadrág az ifjúsági ház színpadán A vacsora... A Rice-Rice-Beatrice ismét Békéscsabán Ezt a csótányt senki nem akar­ta agyontaposni. Még csak az kellett volna! Hiszen nem egy valódi, hanem egy nem is akár­milyen, a „Nemzet csótánya” lépett fel március 16-án az if­júsági ház színpadán. Előbbi azonos Nagy Feróval, az egyik legjelentősebb magyar rock- személyiséggel, aki együtte­sével, a Beatricével jött. A támadásszerűen kezdődő koncerten a zenekar jó formá­ját bizonyította. Műsorukban hallottuk többek között a Jeri­kót, a Hegyek-völgyek között kezdetű úttörődalt, a Nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás című „indulót”, a Járom az utam és a Pancsoló kislány cí­mű örökzöldeket, a zenekar ars poeticáját megfogalmazó, Utálom az egész XX. századot című kompozíciót. (Világunk­ról hasonló igénnyel csak a Stones szólt Szimpátia az ör­döggel című dalában.) Vastapssal jutalmazott kon­certjük után az énekes-zene­karvezető-frontember kész­séggel állt a helyi médiák ren­delkezésére. Lapunk kérdéseire vála­szolva elmondta, a rock szá­mára olyan önkifejezési for­ma, mely egyszersmind életünkről is szól. Ä zenekar és a közönség viszonyában az énekes számára a közönség kell, hogy fontosabb legyen. Politikai nézeteit illetően Nagy Feró mindenkivel ro­konszenvez, Csurka Istvántól Szűrös Mátyásig, „akinek fon­tos a magyar ember érvé­nyesülése, az, hogy ne ural­kodjon rajtunk senki”. A Riese helyzete ma legin­kább az Utálom az egész XX. századot című kompozíció fo­gadtatásán mérhető le igazán: „a televízió halálra cikiz érte, a sajtó is csak mocskolódott miatta”. A Beatrice fiatal zenészek­kel vág neki a kilencvenes év­tized második felének: Bruger László szólógitáron, Billies Tibor billentyűs hangszeren, Laczik Ferenc basszusgitá­ron, Nagy Zoltán dobokon ját­szik az énekes Nagy Feró mö­gött a zenekarban. Ebben az évben két albummal is kiruk­kolnak. Régi dalaik gyűjtemé­nyes albuma mellett Változik a világ címmel (De milyen igaz!) vadonatúj dalaikat ad­ják ki. Panics Ferenc A Nemzet csótánya 50 éves, hódolói az ifjabb korosztályból vele énekeltek Ülnek ketten csendben a szobában, két fáradt madár, két fel-fel röppenő lélek. —Mi legyen a vacsora? — kérdi a feleség. A férj bóbiskol a fotelban, csak néz a semmibe, alig ér el a tudatáig a kérdés. — Mi legyen? — ismétli, azután felel is epésen önmagá­nak: töltött csirke, sült malac, meg sok-sok kaviár! Jöhet egy adag finom pástétom is. Bunkó! — pattan fel az asszony —, komolyan kérdem, komoly választ kérek. — Van választási lehetőség? — Van ám, akár újgazdagéknál. Halljam az étlapot. — Tej, friss kenyérrel vagy zsíros kenyér uborkával, esetleg csatornádéval. A délben megmaradt krumplipüréből készíthetek krumplifasírtot. — Csupa drága étel — gúnyolódik a férj. — Hozom a tejet, meg a kenyeret, lehet két pohárral inni, kenyérből is jut két szelet—veszi át a szót újra a feleség, azután harap egyet a tejeszacskó sarkán, és már tele a csésze. Issza a férj és nagyokat fal a kenyérből. A ház asszonya mosogat. A férj újra ül a fotelban,felkattintja a tévét, szemei a képernyőre tapadnak, dehogy álmos már,,,Krimi­nális” megy. A riporter fahangon kommentál, a nézők biztosan veszik a lapot. Bejön a szobába a feleség és vált egyet a tévé irányítóján, máris a Kisasszony szirupos története pereg előttünk. A férj felugrik, mint akit kígyó csípett meg.—Ez az, így kell, így tesz egy illedelmes, szerető feleség, így óvja a széltől, meg az izgalomtól a férjeurát. Ez a bunkóság csúcsa, tudod, asszony! így kormányozol te engem közel ötven éve! Az asszony nem szól, az arca beszél helyette, pillantásával ölni tudna. A Kisasszony közben véget ér. A szoba félhomályán átvillan a szeretet és a csoda szivárványa. A feleség odamegy a férjéhez, átöleli, megcsókolja homlokát, olyan most, mint egy doromboló cica.—Egy kicsit durva voltam, ne haragudj, drága! Kint süvölt a kora tavaszi szél, az asszony szavait már alig hallani. Bent a férj és feleség szívében fészket rak a békesség, az éjszaka csendesen elringatja őket. Lészkó An()RAS

Next

/
Thumbnails
Contents