Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-02 / 52. szám
CSABAI NAPLÓ 1995. március 2., csütörtök Barátra, társra találtak... A megyei művelődési központban működik a társkereső klub, „életéről” Bartolák Jánosnét kérdeztük. —Mikor alakult a klub? — Tizennégy éve voltunk harmincán — válaszolja. — Most már négyszázötvenre nőtt a tagság létszáma. Öt éve vezetem a klubot. Úgy érzem, ez nagy felelősség, hiszen a szervezés nem egyszerű feladat, de szívesen csinálom. Sok az egyedülálló, elvált ember, aki társaságra vágyik. A mi közösségünk egy nagy család, sokan találtak itt társra, barátra. Öt pár, akik itt ismerkedtek meg, házasságot is kötött. — Milyen korosztály jár ide? — A 18-tól a 70 évesig mindenféle. — A rendezvények idő- pontja? — Minden páros héten' szombaton este 6-tól 10-ig van zenés ismerkedési est a megyei művelődési központban. Lehet táncolni, de különféle játékokat is szervezünk. Legalább százan vannak ilyenkor. Akik viselkedésük miatt nem közénk tartoznak, azt nem fogadjuk be. Tagjaink szeretnek ide járni, örülnek egymásnak, a társaság már kialakult. — Milyen anyagi lehetőségeik vannak? — Az ifjúsági ház támogat 10 000 forinttal bennünket. A többi bevételünk a belépőkből adódik. Sajnos, lehetőségeinket behatárolják az anyagiak. Ennek ellenére tavaly kirándultunk Hajdúszoboszlóra, Szabadkára, voltunk Gyopároson is. A megyei művelődési központ vezetőségétől sok segítséget kapunk. — Terveik? — Március 4-én Szentesre megyünk farsangi bálba, a szentesi társkereső klub meghívására. Április 9-én tavaszi nagy találkozót szervezünk. A rendezvény a Tégla Közösségi Házban lesz, meghívtuk az orosházi, szentesi, szabadkai, csongrádi klubok tagjait is. Az idén kirándulunk Gyulára, Hajdúszoboszlóra, Harkányba. Most még tórstalanul... Jaminai teniplomrenoválás A drótfonás nem ősi mesterség Békéscsaba város címere Az oldalt írta és szerkesztette: Bede Zsóka. Munkatársak voltak: Dóczi Magdolna, Pánics Ferenc és Takács Marianna. Olvasóink leveleit, véleményét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi településén ma ezen az oldalon Szeghalomról és környékéről olvashatnak. A megye- székhelyen békéscsabai olvasóinknak szerkesztettünk különoldalt. Képviselői fogadóóra Pénteken 13 órától tart fogadóórát Tóth Károly országgyűlési képviselő, Hideg András ön- kormányzati képviselő, a pénzügyi és költségvetési bizottság elnöke és Baji Lajos, az oktatási bizottság tagja Békéscsabán a Szabadság tér 11— 17 szám alatt a félemeleten az MSZP területi irodájában. Tanácskozás a hemofíliáról A hemofília csak férfiakon mutatkozó, kizárólag női ágon öröklődő vérzékenység. A Réthy Pál Kórház Tudományos Bizottsága és a Magyar Haemophilia Egyesület tudományos tanácskozást szervez március 16-án 14 órától a békéscsabai kórházban. A szakma legkitűnőbbjei tartanak előadást. Például a megyei betegellátásról dr. Er- dődi Erzsébet. A megyei vértranszfúziós állomás vezető főorvosa, dr. Ollár György a megyei faktorellátásról tájékoztat. Az örökletes vérzékenység legelterjedtebb változatáról, a von Willebrand kórról dr. Nemes László beszél. A hemofíliás gyermekek gondozásáról dr. Kardos Mária szól. Dr. Pelyhe Tamás az országos egyesület működéséről számol be. A résztvevők az otthoni kezelést bemutató oktatófilmet is megtekinthetik. A látottakat és hallottakat beszélik meg végezetül és összefoglalják teendőiket. A rendezvény szponzora az IMMUNO cég. Koren igazgatólelkészsége idején, 1912-ben a csabai evangélikus egyház presbitériuma elhatározta az erzsébet- helyi templom külsejének rendbehozatalát. Meg is indult a munka, de amikor a toronyhoz értek, a kurátor kijelentette, hogy az elég tiszta s különben sincs több pénz. Az állványokat már bontogatni is kezdték. A jaminai presbiterek vezére, Blaskó András, becsületes, rendes ember, ismert sztarejsi bejött a városba, kapacitálni próbálta a gondnokot a munka folytatására, de mikor az csak nem hajlott a szép szóra, Blaskó az igazgatólelkészhez fordult. Jeremiádáját ezzel a szónoki kérdéssel fejezte be: —Pán Velebny, ak neobsat- ríme aj turnu, nak povedia, ako bude vyzerat ten nás kostov? (Tisztelendő Úr, ha nem tesszük rendbe a tornyot is, mondja meg, hogy fog kinézni a mi templomunk?) Koren visszakérdezi: — Chcete vedi- et, ako bude vyzerat? — Rád by son bov. (Akarja tudni hogy fog kinézni? Boldoggá tenne.) — Nuz, ja vám poviem. Tak bude vyzerat, ako cizma, kto- rej hlava sa ligoce, ale sára je zasraná! (...) (Hátén megmondom magának. Úgy fog kinézni, mint az a csizma, amelyiknek, a feje csillog, de a szára szaros!) Biztos befektetés Koren Pál lelkész még pitvaro- si működése alatt a vallásalapítványi földek parcellázása alkalmával szerzett 300 holdat. Ezt később békéscsabai lelkészkedése idején eladta s a pénzt részvényekbe fektette. Lelkésztársának, Szeberényi Lajosnak Fényesen volt 70 hold földje, és sokat panaszkodott Korennek, hogy mennyi baja van a felesekkel, bérlőkkel. Ha meg egy nedves év jön, a talajvíz elviszi az egész termést. — Ha neked volnék, eladnám az egész földet. Látod, nekem nincs egyéb gondom, mint a közgyűlés után levágni a cou- ponokat és beváltani. Sem adót nem fizetek, sem elemi csapások nem viszik el a termésemet — mondja neki Koren. Jött az első világháború. A pénz 1917-ben erősen romlani kezdett, a részvények után is kellett már adót fizetni. Végül a pénz is, a részvények is egészen elértéktelenedtek. Odalett Koren egész féltve-vigyá- zott vagyona. Találkozik a két pap. — No, Pali, vágod-e a couponokat? -— kérdi Korentől Szeberényi. Koren jobb kezével nagyot sújt a levegőbe és szótlanul tovább megy. Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából Az utcai drótkerítések korszakának divatja lejárt, de a kerteknél, ólaknál még használják a drótot. Kovács Zoltán drótfonat-készítő mestert látogattuk meg békéscsabai műhelyében. — Mivel foglalkozik a szakma művelője? — kérdeztük.-— Kertészeknek való — ki- sebb-nagyobb lyukú —, valamint PVC-vel bevont drótokat készítünk — válaszolt. —Ez egy ősi mesterség ? — Nem, túl réginek nem nevezhető, hiszen csak 50—- 100 éves múltra tekint vissza. Korábban kézzel készítették a huzalt, manapság gépeket használunk. Mi, emberek már csak ilyenek vagyunk, ha hiányzik valami, ami mindennapi életvitelünkhöz szükséges, szidjuk egymást vagy panaszkodunk, jogosan, jogtalanul egyaránt. Békéscsabán, a Luther utcán a helyi önkormányzat már régóta tervezi a kerékpárút megépítését, de a munkálatok nehezen kezdődnek. A gépkocsivezetők ordítoznak, dudálnak a vétlen kerékpárosra, azért, mert annak története- esen ott és azon az úton kell haladnia, ahol ők közlekednek. Ugyan, hol kerékpározzon az a szerencsétlen, amikor éppen abban az utcában van dolga? Érdekes, a trabantosok vagy a ladások (főleg, ha idősebbek), türelmesebbek, nem pocskondiázzák annyira a „kétkerekezőket”. A nyugati kocsicsodával rohangálok gátlástalanok, durvák, azt hiszik, övék az út, olyannyira, hogy néha már a tilos lámpajelzésnél is áthajtanak. No persze, ezt a gyalogosok is megteszik, de ők legalább nem szidják a kerékpárosokat. Sajnos, nem csak hülyézzük egymást, hanem panaszkodunk is. Napokkal ezelőtt Me- zőmegyeren jártam, sokat be- eszélgettem a helybeli lakosokkal. Bizony, városunk hetedik kerületében is nehéz az élet időseknek, fiataloknak —Keresett ez a termék? — Változó. Inkább tavasszal — március közepe tájékán — jönnek vásárolni. Értékesítünk nagy tételben viszonteladóknak, de magánembereket is kiszolgálunk. Úgy tűnik, ma már a drótos szakma sem valami népszerű, hiszen a drótot inkább csak falun, esetleg a városok külterületein, a kertek körbekerítésére használják. A drótfonatkészítő jaminai fiatalember mégis reménykedik: a tavasz beköszöntével bizonyosan érkeznek megrendelések, kitűnő portékája biztosan vevőkre talál. egyaránt. Az élelmiszerüzleteken és a lehető legszükségesebb intézményeken kívül (művelődési ház, óvoda, iskola, orvosi rendelő) szinte semmi sincs Békéscsaba külső kerületében. Szükség lenne többek között egy szolgáltatóházra, ahol mindenféle elromlott gépet — legyen az háztartási, esetleg híradástechnikai eszköz vagy más egyéb — megjavítanak. (Található ugyan az egyik mellékutcában a békéscsabai székhelyű Sztá- tor Bt.-nek — ők villanymotor tekercselésével és háztartási gépek javításával foglalkoznak — egy felvevőhelye, de ez úgy tűnik, kevés. Hallottam, ha a mosógépet Békéscsabára kellett szállítani javításra, többe került a szállítási díj, mint maga a javítási költség. Persze most, amikor a divatos privatizációs korszakot éljük, ez a vágy inkább elérhetetlennek tűnik. Egy tehetősebb vállalkozó talán tudna segíteni a problémán. Legalább egy olyan épület kellene, ahol a szerelők bármilyen javítási munkát elvégezhetnek helyben, így nem kellene a rászorulóknak a néhány kilométerre levő városközpontba vinni a megjavítandó készüléket. A mezőmegyeriek nem panaszkodnak, csupán tényt közölnek, segítséget várnak. Megjelent a katolikus híradó „Találkozás” hívő embereknek A Békéscsabai Római Katolikus Plébánia katolikus híradója az egyház aktuális ünnepeivel indítja oldalait. A lelkiismeretről, hódításról és ajándékról, a bencés szerzetes- rendről szóló tájékoztatóval, a szociális támogatási formák lehetőségeinek ismertetésével folytatódik a heti kiadvány. Március 2-án, első csütörtökön 17 órától szentségimádást tartanak papi és szerzetesi hivatásokért a kápolnában. Március 3-a első péntek. A beteg- látogatásokat a szokott rendben végzik. Március 5-e első vasárnap. A 11 órás szentmise előtt fél órával szentségimádást tartanak. A nagyböjti lelkigyakorlat időpontja március 5—6—7—8. A lelkigyakorlatot Vági László szentesi apátplébános tartja. Márciusban és áprilisban az első vasárnapi teadélutánt a nagyböjti időszak miatt nem tartják meg. A keresztúti ájtatosságokra viszont várják a híveket. Számítógépes magániskola Alig egy éve, szegedi központtal alakultak, de hamarosan országos hálózattá fejlődnek — tájékoztatta lapunk olvasóit Kmács András oktatási-technikai igazgató. Csongrád megyében több városban — Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Csongrádon —, Békés megyében Orosházán működnek sikeresen. Békéscsabán, a Szigligeti u. 6. szám alatt lesz a székhelyük. Tanfolyamot indítanak általános iskolásoknak. Nemcsak a felsőbb osztályosokra, hanem negyedikesekre is számítanak. Képzésük gyakorlatés diákközponttú. A délelőtti oktatással ellentétben nincs osztályozás, nem szükséges ellenőrzőt vezetni. Az ismereteket könnyedén, játékos módon tanítják. Év végén vizsgát tesznek, ahol azok a gyerekek, akik befejezték az általános iskolát, a bizonyítvány mellé megszerezhetik az alapfokú számítógépkezelői oklevelet is. A Sípos Magániskola Bt. üzemeltetésében lévő oktatási intézményben tíz tanár segíti az ismeretek elsajátítását. A tanfolyam február végén, március elején kezdődik. Jelentkezni még lehet. Ez az Ön hirdetésének helye! ^ Csak Békéscsabán jelenik meg, ^ ahol mintegy 50 ezer ember olvassa. Erre az oldalra midössze 8 ezer forintért (+áfa) adhatja fel! A békéscsabai oldalakon: kedden, szerdán, pénteken kedvezményes hirdetési lehetőség. Most használja ki! Szőnyeg a kicsiknek Ugyancsak meglepődtek a napokban azok a szülők, gyerekek és dolgozók, akik Békéscsabán, a Réthy Pál Kórház Fizioterápi- ás Osztályának gyermekambulanciájára érkeztek. Ezen az osztályon mozgás- sérült gyerekeket gondoznak, ápolnak, tornáztatnak. Történt pedig, hogy az egyik kis gondozott mamája arról panaszkodott, abban a kis szobában, ahol a gyerekekkel foglalkoznak, csak linóleum található. Persze, van egy kis szivacs amin a kicsik tornáznak, de* előfordul, hogy olykor erről legurulnak, így aztán a hideg linóleumon landolnak. Megtudta ezt a szőnyegeket forgalmazó békéscsabai Metaker Plusz Kft, vezetője, Kárpáti József, s másnapra egy gyönyörű szőnyeggel ajándékozta meg a kórház ezen osztályát. Az ajándékszőnyeg, amelynek mérete 4x2,10-es befedi azt a kis szobát, ahol a gyerekekkel foglalkoznak. A szülők és az osztályon dolgozók köszönetét mondanak. Káromkodunk, panaszkodunk
