Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-13 / 61. szám

fc-BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1995. március 13., hétfő Megkérdeztük olvasóinkat Mit jelent számukra március 15-e? Földink volt. Gruber Fe­renc mezőgazdasági szakem­ber, akadémiai tanár 1905-ben ezen a napon született Székesfe­hérvárott, és 1971-ben Szarvason Imit meg. Tanulmányait a debre­ceni Gazdasági Akadémián vé­gezte 1926-ban, majd 1932-ben a Közgazdaságtudományi Kar mezőgazdasági szakán. 1936- ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyete­men doktorált. 1928-tól ’32-ig a keszthelyi Gazdasági Akadé­mián és Mogyoróvárott a nö- vénytermesztéstani tanszéken gyakornok. 1950-től kutató­munkát végzett, főleg a fű, bor­só és kukorica nemesítésével foglalkozott. 1954-ben a szarvasi öntözési kutató intézet­nek volt tudományos munkatár­sa. Tudományos tevékenysége főleg az alföldi gyepgazdálkodás fejlesztésére és korszerűsítésére irányult. Országos szakértője volt a rét- és legelőgazdálko­dásnak. Mint növénynemesítő is sikeresen tevékenykedett, közreműködött az aprómag- nemesítés és -termesztés fej­lesztésében. Széles körű tudo­mányos és ismeretterjesztő iro­dalmi tevékenysége. Vésztői siker. A reformá­tus egyház által szervezett or­szágos bibliatörténet-mondó versenyen a vésztői cserkész- csapat három tagja — Csányi Bernadett, Bak Judit és Mikó Erzsébet — bejutott a budapesti döntőbe. A fővárosi szereplés nagy sikert hozott, hiszen a több mint hetven fős mezőnyből Bak Judit negyedik helyezést ért el. Arborétum! idénynyitó. A Szarvasi Arborétum tavaszi­nyári idénymegnyitója ezúttal is március 15-én lesz, mint meg­tudtuk, ceremónia nélkül. Ekkor nyit a kert faiskolai árudája is, gazdag díszfa, és díszcseije-kíná- latával — hétfő kivételével — naponta váija látogató vásárlóit. Barabás Anikó, 21 éves, füzes­gyarmati eladó: Iskolás koromban egészent mást jelentett, mint ma. Diák­ként számos rendezvényt tar­tottunk március 15-e tisztele­tére, s ezekre különböző mű­sorokkal készültünk. Manap­ság hasonlókban már nem ve­szek részt. Ám azért én is ün­nepelek, hisz a forradalom és szabadságharc hősei megér­demlik, hogy emlékezzünk rá­juk. Dicsősségük örökre fenn­marad. Orosházán a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépis­kola az elmúlt hét derekán má­sodéves német nyelvszakos főiskolásokat fogadott, akik ebben az oktatási intézmény­ben töltötték pedagógiai gya­korlatukat. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 23 hall­gatója egyébként az ország különböző részeiről érkezett az alföldi városba. Tapasztala­tokat már más települések ál­talános és középiskoláiból is szereztek a fiatalok, ezért sem volt érdektelen, milyen benyo­másokkal távoznak a gyakor­lat után az orosházi Táncsics­ból. Az óralátogatások végén Fülöp Béla igazgató tájékoz­Gyenes Szabina, 13 éves, kö- röstarcsai tanuló: Március 15-érői nekem el­sősorban Petőfi Sándor és a Nemzeti dal jut eszembe. Ez talán nem véletlen, hisz az is­kolai ünnepi megemlékezé­sekkor mindig megkoszorúz­zuk a faluban lévő Petőfi-em- léktáblát. Továbbá egy diák­nak az sem mellékes, hogy ün­nepnapon nem kell iskolába menni, hiszen ezzel számunk­ra még kellemesebbé és emlé­kezetesebbé válik ez a nap. tatta a városról és az iskoláról a látogatókat, majd a német munkaközösség két pedagó­gusa, Bánki Horváth Sándor és Abonyi Lajos adott hasznos út- ravalót a jövő nyelvszakos pe­dagógusainak. A házigazdák természetesen a fiatalok véle­ményére is kíváncsiak voltak. — Amikor szabadossá válik minden, amikor szabad, fel­szabadult légkört hirdetnek or­szágszerte, ebben a gimnázi­umban azt láttam, hogy a diá­kokat rendre, fegyelemre szoktatják. Ennek az az ered­ménye, hogy lényegesen töb­bet is tudnak az órákon — mondta az egyik dunántúli származású hallgató. — Az én véleményem az, követelni kell Nagy Károlyné, 35 éves, kö- rösladányi betanított munkás: Másmilyen ünneplés zajlott 25-30 éve, és másmilyen a mai. Szerintem ma sokkal szebben és méltóságosabban ünnepeljük március 15-ét. Pe­tőfi, Kossuth, Bem apó, Bat­thyány és társaik megérdem­lik, hogy ne felejtsük el őket soha. Ok nemcsak hirdették, de tettek is a szabadságért. Nemzetünknek szüksége van ma is az 1848-as forradalomra és a szabadságharc eszméjére. a gyerekektől! Bármilyen módszert is választ a nevelő, a tanulókat foglalkoztatni, dol­goztatni kell az órákon. Láto­gatásaim során egyébként ezt tapasztaltam — kapcsolódott a beszélgetésbe egy másik lány, aki hozzászólása végén megjegyezte: a Táncsicsban rend és fegyelem van. Mi viszont arra voltunk kí­váncsiak, mit szól mindehhez az intézmény igazgatója: — Amiről a hallgatók szól­tak, helyénvaló, valóban van nálunk némi — jó értelemben vett — konzervativizmus. De az a meglátásunk, fegyelem nélkül nem lehet tanítani — mondta Fülöp Béla. Csete Ilona Megyeri György, 65 éves, me­zőmegyeri nyugdíjas: Én már nagyon sok március 15-i ünneplést megéltem. A leg­szebbek talán azok voltak, ame­lyeket a harmincas években tar­tottak. Aztán az ötvenes években sajnos nem ünnepelhettünk. Ám szerencsére mostanában ismét megtarthatjuk ezt a csodás ün­nepet, mely nagyban segíti a nemzet összetartozásának érzé­sét is. Március 15. nekem min­dig igazi ünnepet jelentett. (Magyari) — Ha a lehető legrövidebben kellene összefoglalni a német iskolaegyesület célját, akkor Ön hogy an fogalmazna? — Legfontosabb felada­tunk a német nemzetiségi kul­túra megőrzése, ápolása, a nyelvoktatás és nyelvművelés támogatása az óvodásoktól a nyugdíjasokig. Szeretnénk rá­ébreszteni az itteni németeket a gyökereikre, a nemzetiségi származásuk és anyanyelvűk összefüggésére. — Megyénkben hol élnek nagyobb számban német nem­zetiségű honfitársaink? — Gyulán, Eleken, Almás- kamaráson és Mezőberény- ben. De Gyomaendrődön és Dobozon is ismerünk német nemzetiségű embereket. — Az elmúlt évtizedekben úgy nőttek fel generációk, hogy közben szinte teljesen el­feledkeztek nagyszüleik anya- nyelvéről. Az utóbbi időben vi­szont megállni látszik ez a szo­morú tendencia. — Az utóbbi évtizedben tényleg megmozdult valami. Nemrégiben az egyik eleki óvodában jártam, ahol német­re is oktatják a gyerekeket. El­mondtam a kicsiknek, hogy annak idején mi, elekiek szüléinktől tanultuk meg a sváb nyelvet, közülük viszont legtöbben odahaza csak ma­gyarul beszélnek. Pedig nagy kincs birtokosaiJehetnének ők is, hiszen nyelvükön keresztül kerülhetnének közelebb Euró­pához. Remélem, valóban megfordulnak a negatív ten­denciák és felnőve a mai óvo­dások már kötelességüknek érzik, hogy továbbadják gyer­mekeiknek őseik kultúráját. — Van-e valahol a me­gyénkben német nemzetiségi óvoda, iskola? — Tisztán nemzetiségi óvo­dánk vagy iskolánk nincs, de egyre több helyen tanítják a né­metet. Sajnos, az oktatási intéz­Jubileumi táncverseny Színvonalas zenés, táncos ren­dezvény színhelye volt szomba­ton délután a mezőkovácsházi művelődési központ. Az itt mű­ködő társastáncklub alapító és jelenlegi tagjai, versenyzői a meghívott nyolc település tán­cosai, valamint a Besztercéről érkezett Szinkron modem tánccsoport résztvételével ün­nepelték fennállásuk 15. évfor- duláját. A zsúfolásig telt terem­ben Antali Zoltán táncpedagó­gus, a mezőkovácsházi klub ve­zetőjének köszöntője után Szűcs Károly polgármesterelis- meréssel szólt az eredmények­ről. Ezt követően a jubilleumi E és D junior I. latintáncok verse­nyére került sor. A szünetekben az alapító táncospárok nosztal­giabemutatóját és a besztercei­ek táncösszeállításait láthatta a közönség. Amóczky József, a művelődési központ nyugalma­zott igazgatója megható sza­vakkal emlékezett vissza a 15 év történéseire, a résztvevőkre és a támogatókra. A délután to­vábbi részében C junior II. stan­dardversenyekre került sor, majd az előcsarnokban megnyi­tották a klub életét bemutató kiállítást. H. M. ményekben jócskán van javíta­nivaló a szervezettségünkön — még Gyulán és Eleken is —, hiszen több helyen nincs egyet­len egyesületi tagunk sem. — Hol alakult meg német kisebbségi önkormányzat? — Az előbb említett négy településen. Egyesületünk va­lamennyiben képviselteti ma­gát. — Mit szólnak a ,,kedvező szelekhez” az idősebb generá­ciók? — Nagyon nehéz helyzet­ből startoltunk. Akik még átadhatnák a sváb anyanyel­vet, hagyományokat, kultúrát, azok gyakran bezárkóznak, el­merülnek a múlt sérelmeiben. Ami persze emberileg érthető, hiszen ismerjük az átélt szen­vedéseiket. Gyermekeik, uno­káik érdekében viszont jó len­ne, ha túllépnének a fájdalmas emlékek hatásán. Egyesületünk többek között ebben is szeretne segítségükre lenni. Ami viszont örvendetes: a mai 40-50 évesek közül mind többen ismerik fel, hogy szük­ségük lenne apáik nyelvére. —Az egyesületük milyen tá­mogatókra számíthat munká­jában? — Patrónusaink között ta­lálható a stuttgardi Donausch- wabische Kulturstiftung, a Verband der Ungamdeut- schen, az Österreichische Landsmannschaft, a gyulai önkormányzat, a gyulai 3. sz. iskola, a Mezőberényi Német Egyesület és még jó néhány magánszemély. — Ón mit vár a vezetőségi ülésüktől, illetve taggyűlésük­től? — Konkrét feladatok megfo­galmazását, kitűzését és egyesületünk profiljának kikris­tályosodását. Ha eredményeket akarunk elérni, akkor mehéz munka vár ránk az elkövetke­zendő hónapokban, években. Lovász Sándor Asszonyom! Amíg Ön bevásárol, mi főzünk. INGYENES KÓSTOLÓ! Márciusban Ont is vendégül látja a Hera házi­asszonya. Kóstolónkon meggyőződhet róla, hogy Hérával minden étel sokkal finomabb. És mindezt szokásos bevásárlása közben. Keresse háziasszonyunkat a nagyobb boltokban. Hera. Kiemeli az ételek valódi ízét. A következő városokban látja Önt vendégül a Hera háziasszonya: Békéscsaba: március 28., 29., Gyula: március 16., 17., 20., 21., 22., 23., 24., Elek: március 27. „Úgy látjuk, itt rend és fegyelem van” A Táncsics gimnázium visszavárja a főiskolásokat Nyelvükön keresztül kerülhetnének közelebb Európához Beszélgetés Reisz Adómmal, a német iskolaegyesület elnökével Az egy esztendeje megalakult Békés—Csongrád Megyei Né­met Iskolaegyesület vezetősége Gyulán ma tartja ülését, ahol a hónap végére összhívott taggyűlésüket készítik elő'. Reisz Ádámmal, az egyesület elnökével eddigi munkájukról beszél­gettünk.

Next

/
Thumbnails
Contents