Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-13 / 61. szám

Ági képei Tokióban Mucsi Ágnes mindössze 14 esztendős. Néhány grafikájában most éppen To­kióban gyönyörködhetnek. (7. oldal) SPORT melléklet 14-16. oldal Március 15-re készülünk Nemzeti ünnepünk alkalmából megyeszerte megem­lékezéseket szerveznek. Lapunk 11. oldalán megta­lálhatják az egyes települések részletes programját. 1995. MÁRCIUS 13., HÉTFŐ ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 61. SZÁM Negyvenöt éves a Körös Táncegyüttes. Kiállítás és emlékműsor keretében emlékeztek meg a hét végén Gyulán a Körös Táncegyüttes megalakulásának negyvenötödik évfordulójáról. (Cikkünk a 3. oldalon) Fotó: Kovávcs Erzsébet Hírek Hétfői teaház. A békés­csabai ifjúsági házban ma 17 órakor az immáron hagyomá­nyos hétfői teaház programjai­ra várják az érdeklődőket. Stíl­szerűen, először egy tea mel­lett beszélgethetnek a Staféta együttes tagjaival, akik gyer­mekműsorukkal és Beatles- összeállításukkal gyakori ven­dégei az intézménynek. 19 órakor nyílik a zenei szalon, ahol a romantikus hangulatról a békéscsabai Bartók Béla Ze­neművészeti Szakközépiskola és az evangélikus gimnázium tanulói gondoskodnak Gyenge Gyula zenetanár vezetésével. 20 órakor filmvetítés, majd ez­zel kapcsolatos csevegés. A Reservior dogs (Kutyaszorító­ban) című alkotás megtekinté­se után Máté Ferenccel, „a fil­mek nagy tudójával” beszél­gethetnek a résztvevők. Cigány önkormányzat. A battonyai cigány kisebbségi önkormányzat ma, március 13- án 14 órai kezdettel tartja soron következő ülését a városháza tanácskozótermében. A napi­rendi pontok között szerepel a cigány gyermekek iskoláztatá­sa, a cigányságot sújtó munka- nélküliség, a kisebbségi képvi­selők közötti feladatmegosztás, valamint együttműködési terv kidolgozása a Békés Megyei Cigány Lakosok Egyesületének helyi csoportjával. Szeghalmi koponyák. 1934-ben a szeghalmiak készí­tettek egy rajzos-humoros kis összeállítást az akkori nagyok­ról „Sárréti koponyák, avagy a bájnak tikere” címmel. Most hasonló kiadvány elkészítését tervezi a Sárrét Tv, amelynek ügyvezetője, Hajdú István már kiválogatta a mű megalkotásá­hoz a megfelelő személyeket és hamarosan megkezdődik a raj­zok és a pár soros kis versikék, szövegek összeállítása. Soha rosszabb négy évet! Beszélgetés a középszintű közigazgatás megerősödéséről dr. Simon Imrével, a megyegyűlés elnökével Forintleértékelés és egyéb megszorító intézkedések Katona Béla és Koovács Pál lemond? A kormány vasárnapi, rend­kívüli ülésén a gazdaság stabi­lizációját szolgáló intézkedé­sek egész soráról döntött. Bokros Lajos pénzügyminisz­ter tájékoztatása szerint az MNB — a kormánnyal egyet­értésben — március 13-i ha­tállyal 9 százalékkal leértéke­li a forintot. A jegybank ezzel egyidőben módosítja az árfo­lyam-megállapítás gyakorla­tát: az év hátralévő részében áttér az előre meghirdetett ár­folyam-kiigazítások rendsze­rére. Összességében év végére a forint körülbelül 26-27 szá­zalékkal ér majd kevesebbet. Az import visszafogása érde­kében március 20-val a kormány 8 százalékos vám­pótlékot vezet be, amely 1997 közepéig marad érvény­ben. A belföldi keresletet is korlátok között kívánja tartani a kormány. (Folytatás a 3. oldalon) „Soha rosszabb négy esztendőt!”— vágott a téma közepébe dr. Simon Imre, Békés Megye Képviselő-testületének elnöke, aki ugyanebben a tisztségében dolgozta végig az önkormány­zatok gyermekcipős korszakát. Eredményes volt az első ciklus, mert a megyei testületben már az első üléseken megte­remtődött az egység — s ez végig megmaradt —, a feladatra tudott koncentrálni, kiválóra vizsgázott az előkészítő munka a bizottságokban. Az időszak jeles pontja volt a kihelyezett kormánymegbeszélés, és bár kevesen tudják, de igaz: az eredetileg meghatározott 350 milliós támogatást megtízsze­rezték saját erővel, pályázatokkal, pluszforrásokkal. A nem­zeti ünnep előtt Simon Imrével nemcsak a múltról, hanem — stílszerűen — a jövendőről is beszélgettünk, megragadva természetesen a változások sarokpontjait. — Elnök úr, hogyan jellemez­né a közigazgatás középszint­jén álló megyei önkormányza­tok helyzetét? — A megyék alapvetően jól haladtak az új szerepükben. A mi esetünkben kiemelhető a szak­mai tanácsadás, a menedzselés. Békés megye erényei közé tarto­zik, hogy nem adósodott el, sőt, az elődjétől örökölt hiteleket is visszafizette. A korábbi időszak bebizonyította, hogy a közép­szintre szükség van. Hogy csak néhányat említsek az előző cik­lusban elvégzett feladatokból: Békés megye élen járt abban, hogy a gyógyszertárak önkor­mányzati tulajdonba kerüljenek. (Folytatás a 3. oldalon) Agrimill Rt: stabil, fizetőképes, nyereséges. „Értékesítési gondjaink nincsenek, és manapság ez nagy szó" — mondotta többek között dr. Bacsa Vendel, a részvénytársaság vezérigazgatója abban a beszélgetésben, melyet lapunk 9. oldalán olvashatnak. Képünkön belülről a békéscsabai István-malom, Magyarország legnagyobb teljesítményű őrlőüzeme Fotó: Kovács Erzsébet Nemzetközi konferencia Az Európai Katolikus Infor­mációs Központ (OCIPE) Ma­gyar Szervezete nemzetközi konferenciát rendez Margina­lizálódás. integráció és dezin­tegráció Európában címmel március 16-19. között. A kon­ferencia témája az Európában felgyorsult politikai, gazdasá­gi és társadalmi változások eti­kai tétje, amely meghaladja az államközi szintű politizálás le­hetőségeit. A tanácskozás elő­adói és a kerekasztal-beszél- getések résztvevői az országo­kat, régiókat, etnikai, vallási közösségeket, társadalmi cso­portokat, illetve egyéneket ve­szélyeztető folyamtokra kí­vánják felhívni a figyelmet. A konferencián külföldi és hazai társadalomkutatók, politiku­sok, gyakorlati szakemberek keresik a problémák együttes megoldásának lehetőségeit. Márciusi ádvent Nem illik szent napot szent­ségtörően ünnepelni. Márci­us tizenöt politikai ádvent- jén, mielőtt megjelennének a lelkileg is kötelező vezér­cikkek, hadd valljuk be lega­lább magunknak, hogy az egy napra szorítkozó évfor­duló csak egyezményes dá­tum. Szép koncepció. Per­sze, vannak valóban egyet­len naphoz köthető esemé­nyek: földrengés, születés, Talpra magyar... Ámde az egyetlen napba préselt jel­képnek előzményei és kö­vetkezményei vannak. A fölemelő pillanat körül, előtt és után voltak sárba hú­zók is. Március tizenöt sem fér el a kokárdán. Egyikünk sem hajlandó a gomblyukába, a hajtókájára a nemzetiszínű szalag mellé egy csepp alvadt vért, egy kis sarat is odamaszatolni. Érthető, hogy ilyenkor csak a meghatóra, a fölemelőre emlékezünk-emlékez- tetünk. A kokárda mellé egyikünk sem fogja feltűzni az árulások emlékeztetőjét, a mai szemünkkel-szívünk- kel legnagyobbak egymás közötti gyűlölségeit, szo- morító szidalmait. Nem a megszépítő távol­ság hozza közel, állítja egy­más mellé a szembenálló­kat, hanem a lezártnak tet­sző történelem. Március (márczius?) ti­zenöt egy kicsit pesti, iro- dalmiasított, ünnepélyesí- tett jelképe annak, ami szé­lesebb, mélyebb, a naptár­ban nem ennyire körülhatá­rolható, heves eseményfo­lyamata volt a nemzetnek. Március tizenöt nem egyetlen nap volt. Már rég nem az esemény tartalma érdekel, nem a kronológiá­ja, hanem a csillagképbeli jelentése. Ahogy egy-égy ember az oroszlán jegyében született, azonképpen a ma­gyarság márczius tizenöt je­gyében. Amiről március tizenötödike táján min­dig szívesen megfeled­kezünk. Bodor Pál A keresztyénség nem a világtól elforduló mozgalom „Irodalmi kávéház” — lengeti a szél a lepedőre festett színes feliratot szombat délután a Bé­késcsabai Evangélikus Lelké- szi Hivatal bejáratán. Éppen egy csapat fiatal ér­kezik, mindegyikük kezében tálca, azon abrosszal letakart sütemény. A konyhában már nagy a sürgés-forgás, készül a tea, az asztalon gyűlnek a fi­nomságok. Néhányan az elő­térben keresztyén kiadványok közt válogatnak. A nagyte­remben javában próbál a buda­pesti fiatalokból álló Forrás Gyülekezet ének- és zenekara. A rendezvény házigazdája a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ). A szervezet idestova négy éve gyűjti maga köré a vallásos, illetve ateista háttér­ből érkező, baráti közösséget kereső tizenhat év feletti fiata­lokat. A „ne csak a lelket, de a szellemet és a testet is ápoljuk” gondolat jegyében a bibliata­nulmányozáson, igemagyará­zaton és a közös éneklésen túl a KIE-tagok a zene, valamint a képzőművészet területén is képezhetik magukat, idegen nyelvet tanulhatnak, téli és nyári sporttúrákra járnak. Az évente 2-3 alkalommal meg­rendezett Irodalmi kávéház hagyománya egyidős a KIE- vel. — Szeretnénk ezzel is bizo­nyítani, hogy a keresztyénség, illetve az eszmét megjelenítő egyház nem egy konzervatív, a világtól elfqrduló mozgalom. (Folytatás a 3. oldaton)

Next

/
Thumbnails
Contents