Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-09 / 58. szám
■ CSABAI NAPLÓ 1995. március 9., csütörtök Békéscsaba város címere Az oldalt szerkesztette: Bede Zsóka. Fotó: Lehoczky Péter. Olvasóink leveleit, véleményét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi településén ma ezen az oldalon Gyuláról és környékéről olvashatnak. A megyeszékhelyen békéscsabai olvasóinknak szerkesztettünk különoldalt. Hírek Emléktábla-koszorúzás. Március 10-én lesz három esztendeje, hogy tragikus autóbalesetben veszítette életét dr. Szentkereszty András, a Réthy Pál Kórház első demokratikusan megválasztott orvos-igazgatója. Az emlékére alakult egészségügyi alapítvány kuratóriuma ezen a napon Mórakor koszorúzza meg emléktábláját a kórházban. Koncertek. A békéscsabai Diáktanya tevékenységi körébe tartozik a budapesti koncertekre történő, elővételi jegy- árusítás is. Ujj Éva, az intézmény vezetője elmondta: jelenleg a márciusi Total Dance Fesztiválra — ahol többek között a 2 Unlimited, D. J. Bobo, a Fun Factory, valamint a Twenty 4 Seven lép színpadra —, a Helloween, Bruce Dickinson, a Toy Dollz és a Mission, az áprilisi Edda és a májusi Colosseum Live koncertekre szerezhetik be jegyeiket a rajongók, érdeklődők. Nyitott kapuk a hatosztályos gimnáziumba Zátonyiné Fazekas Erzsébet általános tájékoztatót tart a szülőknek Nyílt napot tartottak Békéscsabán, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban. Dr. Ratkay Imréné igazgatónő megnyitójában elmondta, hogy már második éve rendeznek nyílt napot, és ötödik éve iskoláznak be a hatosztályos gimnáziumi tagozatra. A nyílt nap célja: megismertetni a szülőket, diákokat az iskola életével, és választ adni minden olyan kérdésre, ami a továbbtanulásnál feltétlenül szükséges. Zátonyiné Fazekas Erzsébet gimnáziumi igazgatóhelyettes részletes tájékoztatót tartott a felvételivel kapcsolatban. Elmondta, hogy elsősorban azoknak a tanulóknak a jelentkezését várják, akiknek a hozott pontszámok kiszámításánál figyelembe vett tantárgyakból legalább négyes osztályzatuk van, ötödik osztály végén, illetve hatodik osztály félévkor 4,2-nél jobb az átlaguk mindkét esetben. A hozott pontszámok egyharmadát adhatják az összpontszám- nak. A jelentkezési határidő március 25. A felvételi vizsga időpontja április 22. (szombat) 8.00 óra. Az iskola saját tanítványai közül azok a hatodikosok, akiknek az átlaguk a 4,5-es átlagot meghaladják, felvételi nélkül kerülnek be a gimnáziumba, aki nem éri el ezt az eredményt, annak felvételiznie kell éppúgy, mint más iskolák tanulóinak. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy 50—50 százalék az iskola tanulói és a más iskolákból érkezettek aránya. Kétszeres szokott lenni a túljelentkezés. A következő tanévre hatvan tanulót vesznek fel, két osztályt indítanak. Az iskolában tanító tanárok a közoktatási törvény által előírt végzettséggel rendelkeznek valamennyi tantárgy esetében. A színvonalas oktatáshoz a tárgyi feltételek is adottak. A gimnáziumi tagozaton a nyelvi képzés kétszer hároméves ciklusban folyik. Nem nyelvi gimnáziumot akarnak, de az feltétlenül céljuk, hogy a felsőoktatásban való részvételhez szükséges szintre eljuttassák a gyermekeket. A nyelvvizsgára jelentkezett 94 tanuló 87 százaléka eredményesen szerepelt, tíz tanuló pedig felsőfokú nyelvvizsgát tett. Lehetőség van még fakultáció keretében, emelt óraszámban tanulni a többi tárgyat is. A vidéki tanulók számára kollégiumi elhelyezést az általános iskolai diákotthonban vagy a „Vasút a gyermekekért” Alapítvány Diákotthonban biztosítanak férőhelyet. A nyílt napon a szülők és gyermekek megtekinthették az iskola épületét és létesítményeit. Az egyes tárgyakat tanító szaktanárokkal és az iskola vezetőségével konzultálhattak. Aki a nyílt napon nem tudott részt venni, az iskola titkárságán a tájékoztatót, a felvételi jelentkezési lapot átveheti, és minden felmerülő kérdésre választ kap. Dóczi Magdolna A nőnap nem hagyta magát! Tegnapi körjárat a csabai piacon Nem és nem! Fütyülnek rá a férfiak, hogy nemzetközi-e vagy sem, a nőket köszöntötték, ki kora reggel, ki később, méghozzá virággal. A csabai piacot is ez a hangulat uralta. Mindenfelé, de főleg a csarnokban roskadásig telt pultok a szebbnél'szebb virággal és ami feltűnt, elérhető áron a szálas és a cserepes egyaránt. Hatvan, nyolcvan, száz forintért már szépen felruházva, csomagolva. Zölddel együtt rózsa, tulipán és szekfű mosolygott vissza a férfiakra. A csarnok oldalában pedig egy szegedi termelő óriási hófehér kálát kínált hatvan forintért szálanként, s százért három nárciszt egy tulipánnal. Állt is mindenütt a vásár. A másik jelszó: fokhagyma az egész világ. Dugig volt a piac hetven- és százforintos kilónkénti áron jó minőségű, nagy gerezdes fokhagymával. Es még azt sem lehet mondani, hogy tolakodtak érte a népek. Nem állt sor a hat forintos tojásnál sem, talán mert óriási volt a kínálat, akár csak a hetvenöt, nyolcvanforintos narancsnál. Bezzeg az almának megkérték az árát, húsztól ötvenig icike, picike, csak a kilencven- és százforintos az igazán szép, de az is idared és nem jonatán. Az összevissza kevert piacon, mert az ez itt a javából, a tojás mellett a kiskutyavásár. A magyar vizslát ötezerért, a fekete pöttyes dalmatát kettőért kínálták, de nem volt nagy érdeklődés. Akárcsak a közvetlen utánuk következő edzőcipőfronton, ahol az egyik asztalon USA Star márkájúakat kétezertől kétezerháromszázig árulták. Az olcsóság a siker titka, mondta a hölgy, de ennél többet nem árult el. Egy kicsit arrébb ruhaneműk, gyenge kinézetű kabátok, pulóverek reklámnak írt, de nem igazán reklámáron. Összegezve, végül is volt minden, csak vevőből kevés, az igazi forgalmat a virágárusok bonyolítottak le. Beleértve az aranyos kiscserép krókuszt is potom ötven forintért és a tízszálas rózsaszín jácintcsokrot. Vass Márta Akinek tegnap esetleg nem jutott virág, fogadja szeretettel ezt a gyönyörű rózsacsokrot Abból élünk, hogy pályázunk! Békéscsaba legfiatalabb középfokú oktatási intézménye a megyei művelődési központ tagintézményeként, a Tégla Közösségi Házban működő Kézműves Szakiskola. Pál Miklósné- vel, az intézmény és egyben az iskola igazgatóhelyettesével az iskola múltjáról, jelenéről — és persze gondjairól beszélgetünk. O maga 1972 óta foglalkozik népművészettel, elnöke a Békés Megyei Népművészek Egyesületének. — Ez az iskolatípus merőben különbözik az eddigi szakmunkásképzéstől. — Valóban, hiszen a korábbi időkben volt egy országos szakmai és egy ágazati szakmai jegyzék. Az előbbieket a szakmunkásképző intézetek oktatták, az utóbbi ritkább szakmákat főleg mesterek mellett lehetett elsajátítani. A cél a magyar népi kézműves kultúra felelevenítése volt. Az előzményekhez tartozik, hogy a demográfiai csúcspont idején születettek abban az időben, 1989—90 táján tömegével nem jutottak be más, középfokú intézménybe. Ezért Budapesten az ottani művelődési központ elindított egy kézműves iskolát, amely két célt is szolgált. Egyrészt azt, hogy akik máshova nem nyertek felvételt, iskolaszerű keretek közt tanulhassanak, ne kallódjanak el. Másrészt, mivel a kézműves mesterségek oktatása elsikkadt, fontosnak tartották a népi hagyományokon alapuló, sokrétű kézműves kultúra továbbadását a fiataloknak. — Ma már több, mint ötven helyen működik ilyen jellegű iskola, a példa jól bevált. Önök hogyan kezdték? — A megyei művelődési központban már a hatvanas évek elején sorra alakultak a hímző, népijáték-készítő, fafaragó és más szakkörök. A kilencvenes években mi is profilt váltottunk. Ádva volt két épületünk, a jól ismert „Balassi”, amely helyet adott csoportjainknak, valamint a Tégla Közösségi Ház. Ez utóbbinak sajátos közművelődési profilt kerestünk. 1993-ban úgy döntöttünk, hogy elindítjuk az iskolát. A Budapesti Művelődési Központ tematikája, oktatási programja adta a módszertani segítséget, a szellemi és emberi hátteret pedig a megye népművészeti egyesülete. Oktatóink zöme a tagjai közül került ki. Iskolánkat a megyei önkormányzat alapította. Belekerültünk a normál oktatási rendszerbe. Pénzalapunkat, amely épphogy a működésre elég, a normatív finanszírozás biztosítja. Pályázatok segítségével erre a tanévre sikerült összeállítani az alapfelszerelésünket. Abból élünk, hogy pályázunk... — Milyen szakmákban, hány gyereket képeznek? — Az első tanévben három szakmában indult meg a tanítás, kosárfonás, bőrtárgyké- szítés és bőrművesség, valamint a famegmunkálási szakmák alapjait oktatjuk. E tanévben indítottuk el a fazekas mesterség oktatását. Jelenleg 127 diákunk van, a második tanév végén szakmunkásvizsgát tehetnek. Kétharmaduk a megye különböző településeiről való. De oktatunk több, mint 30 érettségizett fiatalt is, túlnyomórészt fazekasságot tanulnak. Ok első szakmájukat szerzik meg, nem kell térítést fizessenek. Néhányan már a másodikat, így ők hozzájárulnak a képzés költségeihez. Jó esélyeik vannak a •későbbi szakmai érvényesülés terén, komolyan dolgoznak. Jónak tartanám, ha a jövőben a diákok csak 16 évesen kerülnének pályaválasztási döntés elé, bizonyára érettebben határoznának felőle.-— Készülnek-e arra, hogy hozzájárulást kérjenek a szülőktől a drága alapanyagokra? — Sok hátrányos helyzetű gyermek jár hozzánk, sajnos maga a család is több esetben segítségre szorul. Egyelőre igyekszünk úgy gazdálkodni, hogy saját forrásainkból kijöjjünk. De gondolkodunk azon, hogy a jövőben változtatnunk kell. Az elkészült munkadarabokat egyébként a gyerekek anyagáron megvásárolhatják. — Hogyan képzelik el az iskola jövőjét? — Fel akarjuk eleveníteni a rég elfeledett szakmákat, ilyen a kékfestés, a szíjgyártás és a gyékényfonás. A következő tanévben kézi-szövő és javító, valamint kézi-gépi hímző szakot indítunk. A régió nem tud sok újonnan képzett mesternek munkát adni, ezért törekednünk kell arra, hogy minél többféle szakot indítsunk, és hogy időben tudjunk váltani. További bővítést ugyanakkor nem tervezünk, maximum 200 fős létszámot tartok reálisnak. Szeretnénk növelni az érettségizettek arányát a tanulóink között. Ok a szakmán kívül az első félévben a regionális átképző központban nyelvet és vállalkozási ismereteket tanulnak, a második félévben néprajzot és szakmai elméletet. Másodévben lehetőségük van a választotton kívül más mesterségekbe is belekóstolni. Az idén is augusztus 1-ig pótbeíratási lehetőséget ajánlunk majd fel azoknak, akik nem nyertek főiskolai vagy egyetemi felvételt. A jövőben úgy gondolom, előbb-utóbb szét kell váljon tevékenységünk szociális oktatássá — hogy a leghátrányosabb helyzetűn is tudjunk segíteni —és egy magas szintű, szigorúbb feltételű mesterképzéssé. —Az elkészült tárgyakat hol mutatják be? — November második felétől a munkák folyamatosan vándorkiállításon szerepelnek, szinte hetente más-más iskolába hívnak minket. Ez a bemutató közvetve a pályaválasztást is segíti, hiszen közel húsz helyen mutatkoztunk már be. Kruzslitz Ilona A fazekasok munkái bármelyik kiállításon megfelelnek az esztétikai és szakmai követelményeknek
