Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-09 / 58. szám

1995. március 9., csütörtök HAZAI TÜKÖR Cél: a cigányság minden rétegének szolgálata Nőnapi tárlat. Ilovszky Béláné orosházi festőművész képeiből rendeztek tárlatot Orosházán, az Orosházi Határ­őr Igazgatóságon, a nőnap al­kalmából. Az Orosházán már korábban is kiállító Ilovszky Béláné rendszeres résztvevője a helyi alkotótábornak, s a Dó­zsa György út 29. szám alatt állandó kiállítása tart nyitva. Százezerrel támogatták. Százezer forint támogatást sza­vaztak meg a sarkadi képvise­lők arra az országos németju­hász kutyakiállításra, amelyet március 12-én, vasárnap tarta­nak a sarkadi városi sportpá­lyán. Az országos fajtakiállítást a tavalyi után már második al­kalommal rendezik meg Sarka­don. Bár még nem fogadták el a városi költségvetést, a település elöljárói mégis megelőlegezték ezt a bizalmat a szervezést fel­vállaló helyi németjuhász ku- tyaklubnak, mert mint mond­ták, ezt a kialakuló hagyományt nem szabad megszakítania Sar­kadnak. A verseny egyik bírája egyébként a kutyatenyésztők körében jól ismert német Amo Humberdros lesz. Pluszteher. A végegyházi önkormányzatnak komoly többletkiadást okoz az a köz­ponti rendelkezés, amely 600 forint emelést ad az energiaárak miatt a jövedelempótló támo­gatásban részesülőknek. Ezt az energiatámogatást március 3- ától fizetik és évente 6 alkalom­mal jár az összeg, amelyet—az önkormányzatok szűkös költ­ségvetését alapul véve — még előlegként is nagyon nehezen tudnak kigazdálkodni. Alapítványba kerül. A szeghalmi képviselő-testület legutóbbi ülésén megállapí­totta a képviselők tiszteletdí­ját. Ugyanekkor Zsadányi Sándomé MSZP-s „város­anya” bejelentette, hogy a testületbeli szocialista képvi­selők a tiszteletdíjukat valami­lyen, a város javát szolgáló alapítvány javára ajánlják fel. E nemes gesztushoz több füg­getlen és ellenzéki képviselő is azonnal csatlakozott. — Történelmi pillanathoz ér­keztünk, amikor azoknak is le­hetősége nyűt a politizálásra, akik korábban ebből kiszorul­tak — fogalmazott Kasuba Jó­zsef elnökhelyettes, a Szarvasi Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat ülésén. Elsőként a ki­sebbségi képviselő-testület meg­szavazta első félévi munkatervét. Mint abból kitűnik, felmérést kí­vánnak készíteni a cigány lakosok számáról. Szeretnék felvenni a kapcsolatot az intézmények veze­tőivel, a jobb tanulókat pedig ösz­töndíjjal támogatni. Medgyesegyházán a közel­múltban ültek, össze azon 9 település polgármesterei, akik saját lakosságuk ellátása érde­kében is aggódva szemlélik a hétvégi orvosi ügyelet sorsát. Az itt elhangzott beszámoló kiemelte, hogy a társadalom- biztosítástól kapott pénz olyannyira inflálódott, hogy az üzemanyag-költséget is alig fedezi, nemhogy az ellá­tást. Mivel a jövőben is szűkös lehetőségek mutatkoznak, így alacsony készenléti díjat tud­nak csak fizetni az itt szolgá­latot teljesítőknek. A kis fize­tés mellett nem is szólva arról a hallatlan elvárásról, hogy az A bejelentések sorában szóltak mindennapos gondja­ikról. Mint elhangzott, általá­nos igény jelentkezik rendsze­res fogadóórák megtartására. Ehhez azonban önálló helyi­ségre is szükségük lenne. Elő­terjesztésükben javasolták a helyi települési önkormány­zatnak, hogy a Dózsa György utcai vagy a Partizán utcai is­kola épületét adják át számuk­ra. Szóltak a helyi 1-es számú általános iskolában tapasztalt gondokról, ahol a szülők bele­egyezése nélkül működött egy itt dolgozóknak gyakran hosszú éjszakázás után kell saját területükön helytállni. A medgyesegyházi ügyeletre azonban szükség van — álla­pították meg a résztvevők —, ezért elfogadták azt a javasla­tot, hogy évente lakosságará­nyosan 25 forinttal kiegészí­tik a költségeket. Vállalták továbbá, hogy en­nek az összegnek az első fél­évi hányadát napokon belül befizetik. „Átmenetileg meg­oldható a helyzet, de hosszú távon nem tartható” — hang­zott el —, ezért az ügyelet megmentése érdekében felha­talmazták Nagy Béla polgár­úgynevezett cigány osztály. Mint kiderült, az osztályba arab és orosz gyerekek is jár­tak. Az érintett szülők egyér­telmű igénye, hogy gyermeke­ik a magyar gyerekekkel ta­nulhassanak együtt a további­akban. Csak úgy, mint a koráb­bi években. A gondok mellett nagy öröm is érte a szarvasi cigány önkormányzatot: elnökük, Pusztai József indulhat az or­szágos cigány kisebbségi ön- kormányzati választásokon. (Szenes) mestert, hogy a nővéri munka­kört egy főállású pályázóval próbálják betölteni. Ezen kívül vizsgálják meg a pénz-. ügyi, személyi körülményeit annak, hogy a II. félévtől 2 főállású orvost alkalmazhat­nak-e az ügyeletes orvos mun­kakörben. A vélemények szerint ez azért lenne jobb, mert az ügyelet működése várhatóan gazdaságosabbá és átlátha­tóbbá válna. Másrészt 3 új munkahelyet teremtenének és az orvosoknak nem válna kényszerű nyűggé a hétvégi egészségügyi ellátás. (Halasi) Megmentésre váró orvosi ügyelet Mire elég 114 ezer forint? Végegyházán a minap ülése­zett a cigány kisebbség önkor­mányzata, ahol napirendként a községi költségvetés, a kapott állami támogatás és a szerve­zeti és működési szabályzat szerepelt. A kisebbségi önkor­mányzatot Csűr ár József Ti­bor, Csurár Andrea, Mezei Jó­zseféi Faragó János képvisel­te. Mivel egy tag bejelentette lemondását, ezért a választá­son az utána következő leg­több szavazatot kapott Faragó Zsigmond került a helyére. Elsőként Csák István pol­gármester tartott tájékoztatót a település költségvetéséről. A kisebbségi képviselők el­mondták, hogy vannak, akik nevelési és egyéb segélyre többször is adtak be kérelmet, de azt mindig elutasították. A polgármester megnyugtatta a résztvevőket, hogy bár kevés az erre fordítható pénz, de igyekeznek minden ügyet a le­hetőségek keretein belül orvo­solni. Javaslatba került az is­kolaihoz hasonló óvodai fel­zárkóztatási program beveze­tése és a gyermekek kiemelt támogatása. Mire elég a kapott 114 ezer forint? — kérdezték az önkor­mányzat tagjai tanácstalanul. Megállapodtak, hogy ezt az összeget a dologi kiadásokra, útiköltségre és netán egy-két kisebb használati eszközre fordítják. H.M. Határsértők, fegyvercsempészek Az orosházi határőrségen ked­den többen határsértést követ­tek el. „Kiszombor Határőrizeti Kirendeltség működési terüle­tén 1995.03.07-én két magyar állampolgár áttért Románia területére egészségügyi szük­ségleteit elvégezni, majd ezt követően visszatértek a Ma­gyar Köztársaság területére” — olvastuk a határőrség egyik közleményében. Az Orosházi Határőr Igazgatóság kéri a la­kosságot, hogy — most a me­zőgazdasági munkák megin­dulása idején különösen — tartsák be a határterületen az államhatárról és a határrend betartásáról szóló miniszterta­nácsi rendelet előírásait. Mi csak annyit tennénk hozzá: az államhatár nem az a hely, ahol a szükség törvényt bont... Egy ukrán kedden este Gyu­lánál Ladával akarta elhagyni az országot — meg két kézigrá­náttal. A csomagtartóban, az üzemanyagtartály és a sárvédő lemez közötti résben, műanyag táskába rejtve két tojásgránát, továbbá 15 darab 7,62 mintájú géppisztolylőszer hevert. A ha­tárőrség útlevélkezelöje azon­ban rátalált. Az ukrán története: állítólag Bosznia-Hercegoviná­ban vásárolta a kocsit, s fogalma sem volt arról, hogy mi van a tasakban... Most a gyulai rend­őrök „vendége”. Varudium expresszel érke­zett március 7-én reggel Bi- harkeresztesre 16 nő, 14 férfi és 22 gyerek, mind oroszok, egész pontosan tadzsikok. Út­leveleikben a kiléptető bé­lyegzők kézi rajzolásúak vol­tak, ráadásul már március 28-i keltezésűek! Visszaküldték őket Romániába. Vízügyekről Nagybánhegyesen Nagybánhegyesen egyedülálló módon üzemel a tavaly kiépült vízműhálózat és vízműtelep. E célra ugyanis egyszemélyes kft.-t hoztak létre. Az idén feb­ruártól a lakosság a víz haszná­latáért 40 forintot fizet köbmé­terenként. A településen a víz­mű fenntartását az önkormány­zat is támogatja. Bár a saját vízmű megépítésével és üze­meltetésével éppen az volt a cél, hogy minél olcsóbban jusson a lakosság az ivóvízhez, a bevétel azonban ez idáig elmaradt a ter­vezettől. Ennek egyik oka, hogy a lakosság lassabb ütem­ben csatlakozik a hálózathoz, mint azt a beruházáskor vár­ták. — Ha ugyanis a fogyasz­tás jelentősen növekedne — mondta a polgármester —, ak­kor kisebb összeg terhelné az önkormányzati költségvetést, illetve a vízdíjakat is csökken­teni lehetne. Ehhez az szüksé­ges, hogy minél több családi ház kapcsolódjon, az egyéb­ként az egész falut behálózó vezetékrendszerre. Egy panaszlevél kapcsán... Mindenki előtt ismert, hogy a Békés Megyei Fogyasztóvé­delmi Felügyelőség (régeb­ben Kereskedelmi Felügyelő­ség) a vásárlók, a szolgáltatást igénybe vevők érdekeit védi a jog adta kereteken belül maxi­mális mértékben. A felügye­lőség tucatjával kapja a külön­böző panaszos levelet, melyet mi az előzőek szerint el is ren­dezünk, helyreállítjuk a jog­szerű állapotot. Az én levelem most mégis másról szól. Önökről, a fo­gyasztókról. A hozzánk érke­ző levelek érdemi része leg­többször egy-két mondat, s a levél: sűrűn tele írva három oldal. Megértjük a sokszor előforduló, a látottak alapján jogosnak tűnő elkeseredése­ket. Igen, a boltok némelyiké­ben nagyon durván beszélnek a vevővel. A pénzéért sem mindig azt kapja a vevő, amit vár (súlyhiányos áru, minő­séghibás termék stb.). A jelenleg kezemben levő — s valóban 3 oldalas — le­vélnek is a lényege, hogy egy bizonyos kocsmában áldatlan állapotok (eladói, higiénés, ár) vannak. De kedves levél­író, sajnos vagy szerencse — mi csak a hatáskörünkbe tarto­zó ügyekben tudunk eljárni. Természetesen alaposan elol­vasunk minden levelet, de azt tanácsolnám, hogy a „más he­lyekre való” problémákat oda küldjék el, ahol azzal érdem­ben tudnak foglalkozni. A fenti kocsmát természetesen alaposan leellenőrizzük. Bár emberileg nagyon megértem a levél íróját, de meg kell kérdeznem: megem­lítette-e ön az önkormányzati képviselőjének a gondjait? Ez lehetne a válasz az aláb­bi felvetésre is: „bizony jóles­ne a törődés, a valahová tarto­zás érzése, a melegség az em­ber idősebb éveire...” Átér- zem szavait, mély emberi igény, de ennek is van megol­dása: nyugdíjasklub, öntevé­keny kör, más egyéb. Végül, ami a mi területünk: boltok, kocsmák, kisiparo­sok... A tanácsunk nagyon egyértelmű: ami jár a fogyasz­tónak, az jár! És ezt legtöbb­ször a fogyasztó maga tudja érvényesíteni a legjobban úgy, hogy kiáll az igaza mel­lett— úgyszólván nem hagyja magát becsapni. Igen, ezzel együtt jár a jól tájékozottság kérdése, azt kell mondjam, ezt meg kell szerezni. És ezután, ha a vásárló nem tudja érvé­nyesíteni a jogait, jönnénk mi, a hatóság. Van egy más kér­déskör is, amit nem lehet ható­sági úton rendezni. Ezek: a hangnem, a szegényes válasz­ték, eladási körülmények, „csúnyán néznek rám” stb. A megoldás kézenfekvő: oda nem kell menni vásárolni. Tu­dom a viszontválaszt: „akkor hova menjek vásárolni (beteg vagyok, fáj a lábam...)”, s tu­dom azt is, hogy itt valahol elfogy a jog. Kedves levélíró! Egy észre­vételére még válaszolok: mi legyen azzal, „aki áraival és felháborítóan arrogáns visel­kedésével folyamatosan meg­sérti az együttélés szabályait, semmibe veszi az itt élő embe­reket?” Adjanak fel egy hirde­tést vállalkozóknak, hogy nyissanak ott egy másik üzle­tet. Mielőtt udvariatlannak minősítenék válaszomat, ké­rem gondolkozzanak el azon, minek a következménye a ke­reskedelem egy részének je­lenlegi állapota és kiknek a jóvoltából „élnek” tovább? A fenti kérdéskör élő jelen­ség, ezért írtam róla nyilváno­san, egy panaszlevél kapcsán, mindenkit arra biztatva, hogy éljen jogaival, de ismerje meg a piacgazdaság tudnivalóit is. Kiss János FELÜGYELŐSÉG-VEZETŐ A Sebes-Körös Horgász Egyesület Körösladányi Szer­vezete nemrégiben megtartot­ta ez évi nyitó közgyűlését. A bevezető és a napirend ismer­tetése után Hangai Attila titkár számolt be az egyesület 94-es munkájáról, majd Papp And­rás gazdaságvezető tárta a közgyűlés elé a tavalyi év zár­számadását. Az 1995-os tiszt­újító közgyűlés jelölőbizottsá­gi tagjainak megválasztása után bejelentések és hozzászó­lások következtek. Heves indulatokat váltott ki, amikor egy felszólalás kap­csán kiderült, hogy a Mihály-, illetve a Bak-zugi holtágak mentén fekvő földterületek tu­lajdonosai megakadályozzák a horgászatot. Az egyesületi tagként jelenlévő Berki Imre polgármester hozzászólásá­ban megnyugtatta a hallgató­ságot, hogy a privatizáció idő­pontjában a vízfelület és a me­derszakasz értékét nulla aranykoronában állapították meg. Ezért, mint érték nélküli területet privatizálásra kijelöl­ni nem lehet. A halászati jog a Körösi Halász Szövetkezeté, ám ez nemcsak halászati jogot jelent, hanem gyakorolnia kel­lene gondozói jogát is! Egy másik hozzászóló azt ne­hezményezte, hogy a területi engedélyek egyre növekvő árá­nak 70 százalékát a halászati szövetkezet köteles lenne halte­lepítésre fordítani. Megtörtént- e ez valójában — tette fel a kérdést —, hiszen értesítést a halasítás helyéről, idejéről évek óta nem kapott az egyesület Zajos helyeslés fogadta azt a hozzászó­lást is, amelyik az elektromos ha­lászat ellen tiltakozott. Homonnai János egyesületi elnök válaszában elismerte, hogy ezek valós, nem új keletű problémák, amelyek megoldá­sára már több alkalommal tettek kísérletet. Arról is tájékoztatta horgásztársait, hogy az elektro­mos halászat ellen sajnos nem tudnak hivatalosan fellépni, mi­vel azok a megyei önkormány­zat földművelési hivatalának engedélyével rendelkeztek. Kiss Károly Horgászgyűlés heves indulatokkal Német látványpékség Sarkadon. Gombamód szaporodnak Békés megyében a külön­leges péksüteményedet készítő német látványpékségek. Békés, Békéscsaba, Orosháza, Szarvas és Gyula után most Sarkad is sorra került. A belvárosi nagy ABC-ben a hétfői próba után „teljes gőzzel" üzemel a német látványkemence potó: Kovács Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents