Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-07 / 32. szám

CSABAI NAPLÓ 1995. február 7., kedd Gyerekek a közlekedésért A Békéscsabai 3. Számú Ál­talános Iskolában minden kisdiákot megmozgatott az a rajzpályázat, amelyet a Bé­kés Megyei Balesetmegelő­zési Bizottság és a „Fékút” a Gyermekekért, a Közlekedés Biztonságáért Alapítvány hirdetett meg a megye általá­nos iskolásai számára. A több mint száz rajzból 65 „pályamű” került ki az iskola falaira, ahonnan a legjobbnak ítélt három rajz kerül a február 10-én megrendezésre kerülő városi döntőbe. Slezák Lajos, az iskola rajztanára arra törekedett, hogy minden kisgyerek aktí­van részt vehessen nem csak a rajzok elkészítésében, ha­nem annak elbírálásában is — így közös „üggyé” válha­tott ez az igazán mindenkit érintő téma. Hej, az a csizmaszár? Vajon ki lesz a nyertes a döntőben? Fotó:Such Tamás A közgyűlés előkészítéséhez Rendelettervezetek a bizottságok napirendjén Békéscsaba város címere Az oldalt írta és szerkesz­tette: Bede Zsóka. Munka­társak voltak: Antal Gyön­gyi, Béla Vali, Magyari Barna, Fotó: Such Tamás. Olvasóink leveleit, véle­ményét várjuk: Békés Me­gyei Hírlap szerkesztősé­ge, 5600 Békéscsaba, Mun­kácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi települé­sén ma ezen az oldalon Mezőkovácsházáról és környékéről olvashatnak. A megyeszékhelyen békés­csabai olvasóinknak szer­kesztettünk különoldalt. Hírek Irodát kérnek. A Békés­csabán működő három ki­sebbségi önkormányzat (ci­gány, a román és a szlovák), azzal a kéréssel fordult a pol­gármesteri hivatalhoz, hogy a városháza épületében kaphas­sanak irodahelyiséget. Sajnos az épület zsúfoltsága miatt er­re nincs mód, de a város veze­tése keresi a megoldást. Való­színűleg majd a Szent István tér 10. szám alatti épület eme­leti részén nyílik lehetőség a kisebbségi önkormányzatok irodáinak és tanácskozóterme­inek felállítására. Nyugdíjából fedezi. A Magyarok Világszövetsége Karitatív Bizottsága Békés Megyei Szervezetének elnö­ke, Szabó Károlyné évek óta saját telefonján kénytelen le­bonyolítani a karitatív szerve­zettel kapcsolatos beszélgeté­seket. A Magyarok Világszö­vetségének a telefonszámla fedezésére nincs módja, így azok kiegyenlítése évek óta Szabó Károlyné nyugdíjából történik. Az elnökasszony el­mondta: jó volna, ha a Matáv valamilyen megoldást találna, mellyel támogatni tudná a ka­ritatív szolgálatot. A régi Csaba A békéscsabai evangélikusok­nál régóta megvan a hivatásos násznagyfunerátori, csabai ki­fejezéssel élve: a sztarejsi rend­szer. Voltak és vannak a gyüle­kezetben arra többé-kevésbé al­kalmas férfiak, akik — persze illő tiszteletdíj fejében — vál­lalkoznak a temetéssel, vagy es- ketéssel kapcsolatos összes ren­dezési teendők elvégzésére. A sztarejsi jár el a városnál, az állami anyakönyvi hivatalban, ő intézi az ügyeket az egyháznál (harangoztatás, sírásás, kántor, lelkész mozgósítása), a gyász­háznál ő vezeti a virrasztást, lakodalomban búcsúztatja a menyasszonyt a szülőktől és nem utolsósorban ő közvetítette a múltban a stólát, a szolgálatért járó tiszteletdíjat a lelkészhez. Az egyik legismertebb és legkedveltebb sztarejsi volt az 1920—40-es években Zsilák Urban Mihály az Arany utcá­ban. O mondta el az alábbi törté­netet. — Fiatal, huszonegynéhány éves ember voltam csak, amikor ráadtam a fejemet násznagy­ságra. Úgy éreztem, illő bemu­tatkoznom a lelkészeknek, ezért sorra vettem őket, hogy egyúttal pártfogásukat is kér­jem. Amikor az erélyességéről, pontosságáról ismert Koren Pál espereshez kopogtattam be, ő előbb kikérdezett, ki fia-borja vagyok, majd hirtelen ezekkel a szavakkal fordult felém: — Szóval, te fiam, sztarejsi akarsz lenni?—Isten segítségé­vel azt szeretném — válaszol­tam. — No és mond csak — folytatta a faggatást—nem lyu­kas a nadrágod zsebe? — Nem egészen értettem a kérdést, hát zavartan válaszoltam: — Nős vagyok, a feleségem rendben tartja a ruhámat. —No, csak azért! — folytat­ta emelt hágón az esperes —, mert nem szeretném, ha lyukas zsebedből a csizmaszáradba csúszna az a forint, amit nekem küld a család! (Amint arra bi­zony volt már példa.) Szemléltető oktatás Még egy Koren-történet. Koren Pál szigorú, fegyelmet megkö­vetelő ember volt. Megtette, hogy amikor a város egyik elő­kelő ura elkésve, már a prédiká­ció alatt jött be a templomba s mégis megszokott helyére, az első padba igyekezett, Koren félbeszakította a prédikációját s rászólt: — Aki késve jön a templom­ba, húzódjék meg az utolsó pad- ban, és ne zavarja mászkálásá- val az istentiszteletet. Ugyancsak Koren tette, hogy amikor a nagytemplomban az oltár körül álló lányok a prédi­káció alatt beszélgettek és vi­hogtak egymás között, Koren a szószékről lejöve magához in­tette a rendbontókat és ott, a gyülekezet színe előtt megpo­fozta őket A hívek féltek is tőle, de még­is szerették, megszerették külö­nösen a prédikációit, mert azok egyszerűek, világosak, érdeke­sek, életszernek voltak. Ezt a képességét Koren felhasználta a híveivel való beszélgetések so­rán is. Egyszer egyik rendszeres templomjáró egyháztag keres­te fel Koren esperest és elpana­szolta neki, hogy hiába ül ott a templomban, hiába hallgatja a prédikációt, mire kilép az Is­ten házából, már mindent elfe­lejtett. Koren vigasztalta az el­keseredett embert, aki azon­ban nem hagyta magát meg­vigasztalni, továbbra is csak azt hajtogatta: kár neki a temp­lomba járni, amikor az szá­mára olyan hiábavaló, mintha valaki vizet meregetne ko­sárral. Abból is minden kifo­lyik. Koren gondol egyet, kivezeti hívét a folyosóra, rámutat egy ott heverő szemetes kosárra s azt mondja: . —Fogja csak ezt a kosarat és menjen a Körösre, hozzon ben­ne vizet! Az öreg megrökö­nyödve néz az esperesre, húzó­dozik a dologtól, kár menni, úgyis kifolyik a víz a kosárból, nem marad benne semmi, de Koren nem enged, csak kitusz­kolja az öreget a kosárral a paró­kiából. Jó negyedóra múlva jön ám vissza az öreg s mutatja az üres kosarat. — Ugye mondtam, nem marad benne egy csepp sem, kár volt az egész útért! — Márpedig nem volt kár! — szól szelíd szóval, oktatón az esperes. Mert igaz, víz nem maradt egy csepp sem a kosár­ban, de nézze csak, mennyivel tisztább lett a kosár, a víz mind levitte róla a rárakódott sok szennyet. (...) Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság tegnap délután megtartott ülésén több olyan rendelettervezetet tárgyaltak a bizottság tagjai, amelyek mindennapi életünket befo­lyásolhatják majd. Többek között javaslattervezet készült közterület ellenőrzési csoport működésére. Tárgyal­ták az ezévi költségvetés né­hány fontos részletét, többek között: az adócsoport beruhá­zását, a falugazdász hálózat, a helyi stúdiók és a Volán támo­gatását, számba vették a leg­fontosabb környezetvédelmi teendőket, a Rátz László Ván­dorgyűlés és a Waldorf Óvó­nőképzés előkészítését és a ki­Szerdán este 6 órakor az ifi­házban lép fel egy norvég ti­zenévesekből álló csapat, Ten Sing néven. A 44 tagú énekegyüttes műsorán a toplistát vezető is­mert számok mellett spirituá­A lakásszövetkezet kezelésé­ben lévő házak földszintjén többen bérelnek garázsokat, tárolókat, vagy éppen azokból kialakított üzlethelyiségeket. A villamos energia és a gáz árának változása, a szemét- szállítási díj emelkedése in­Szerződni kell! A városgazdál­kodási vállalat üzletkötői a na­pokban járnak házról házra, az idei szemétszállításra szerző­dést kötni. Ahol nem találnak otthon senkit, értesítést hagy­nak, de több ízben nem tudnak már visszamenni. A vállalat csak ebben a hónapban szállítja A Kazinczy utca Szarvasi út felőli részén (a virágbolt előtt) álló tábla — mely mosósza­lont hirdet — rég érvényét vesztette, mivel a szolgáltatást úgy egy évvel ezelőtt meg­szüntették. A mosószalon he­sebbségi önkormányzatok költségvetéseit. A Közművelődési és Sportbizottság ma délután tartandó ülésén több kultúrális rendezvény, intézmény életét érintő kérdésben dönt. Mások mellett áttekintik a Békési Úti Közösségi Házak tevékenysé­gét, a nemzeti ünnepek meg­rendezését, a honfoglalás 1100. évfordulójához kapcsoló­dó városi rendezvények elő­készületi terveit, megtárgyalják az Archívum könyvkiadó bead­ványát. Az 1995-ös. költségve­tési tervben szereplő kultúrális feladatok áttekintése mellett véleményezik a közgyűlés első félévi munkatervét is. el a szemetet azokból a kukák­ból, amelyeken a szerződéskö­tést jelző öntapadó hiányzik. Ezeket az edényeket március elsejétől nem ürítik, ezért kérik a lakókat, mindenki segítsen az üzletkötőknek abban, hogy a szerződések mielőbb megköt­tessenek. lyén — a virágüzlet mögött — egy úgynevezett Pi-víz-árusí- tó hely működik. Ágynemű­tisztító (párna, paplan) szaküzlet nyílik hamarosan a Kazinczy u. 22. szám alatti üzletek egyikében. Mit érez egy norvég tizenéves? Drágább bérlemények Üzletkötés a szemétszállításról A mosószalon megszűnt lék, dicsőítő énekek, drámajá­tékok szerepelnek. Ezen az estén a szórakozá­son túl, megismerkedhetünk e távoli világ tizenéveseinek mindennapjaival, érzéseivel, dalaival is. dokolja, hogy ezek bérleti díja is, legalább az infláció mértéké­nek megfelelően változzon. Ezért a lakásszövetkezet mun­katársai a napokban új szerző­dést kötnek a bérlőkkel, mellyel egy időben rendezni kell az esetleges tartozásokat is. Kövérek előnyben! Jártamban, keltemben vettem észre Békéscsabán, az And- rássy út egyik udvarában lévő cipőboltban, hogy ott úgyne­vezett súlyakciót rendeznek. Megvallom a fantáziámmal nem sokra mentem. Mi az, hogy súlyakció? Attól függ a cipő ára, mennyit nyom? — Egyáltalán nem — mondja mosolyogva az eladó hölgy. — A B-modell bolt tu­lajdonosa, Kiss Pálné találta ki ezt a módszert. Ez azt jelenti: bejön a kedves vevő, kiválaszt egy cipőt, csizmát, bármit amit az üzletben talál, aztán feláll a mérlegre, s'ahány kilót nyom, annyiszor tíz forintot vonunk le a lábbeli árából. — Ha jól értem, például ki­választok egy 1700forintos ci­pőt, és fizetek ezer forintot, mert 70 kilót nyomok? — Pontosan így van... —Ez az ajánlat a gyerekci­pőkre is vonatkozik? —Természetesen. Női, fér­fi- és gyermekcipőkre egy­aránt. —Meddig tart az akciójuk? — Amíg a vevők igényt tar­tanak rá. —Lassan megjelennek a ta­vaszi új modellek. Talán eze­ket is megvehetem a súlyo­mért? — Valóban jönnek az új modellek, s ezeket is megve­heti. Valamelyik nap egy hölgyvevő 40 forintot fizetett egy bőrcipőért. Ugyanis 90 ki­lót nyomott, a cipő viszont 940 forintba került... A város tisztasága közös érdek Egy olvasónk írta: A Békés Megyei Hírlap január 27 -i számában megjelent egy cikk ,fizetni kell a szemétszállításért” címen. Elolvastam és tudomásul vettem, hogy a város új köztisztasági rendeletet alkotott, de nem tudom tudomásul venni, hogy ezzel egy időben nem rendelkeznek a városgazdálkodási vállalatnál arrók, hogy a város tisztasága biztosított legyen. Most, amikor a bérlakások 90 százaléka magánkézben van, és ugyanakkor meg­szűntek a házmesterek és a közös képviselőik {vagy elköltöztek, vagy felmondták ezt a tevékenységet) nincs az az ember, aki hajlandó 50-60 lakás összefogására. Ez nem társadalmi, illetve önszorgalmi feladat, hanem a vállalat kötelessége. Az viszont, hogy hónapokon belül ne váljon a város szemétteleppé, a polgár- mesteri hivatal feladata is. Továbbá, most mikor milliókat készülnek kiadni az új szemétfeldolgozóra, hogy engedhetik meg, hogy az emberek saját maguk oldják meg — szórják szét — szemeteiket. Ugyanis van egy bérház, ahol 10 ember megköti a szerződést, a többi nem. A többi harminc ennek a tíznek tárolójá­ba hordja a szemetet—és nem kell fizetnie érte semmit. Kérem éri eddig is fizettem és ezután sem tartozom azok közé, akik nem fizetnek, de ezt rendezni a vállalat dolga és nem a miénk. Ez közös érdek a város tisztaságáért. (NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN) Kurecskó József igazgató válasza A fenti levélben több ízben is megszólíttatott a Békéscsabai Városgazdálkodási Vállalat is, ezért megadtuk a válaszadás lehetőségét Kurecskó Józsefnek, a vállalat igazgatójának: . —A köztisztaság fenntartása minden településen az önkormány­zat hatásköre, feladata. Természetesen az adott lakóközösség is sokat tehet ennek érdekében. Többek között az ide vonatkozó rendelet betartásával, a lakáshasználattal együtt járó feladatok (szemétgyűjtés, elszállítás) elvégzésével vagy elvégeztetésével. Levélírójuk gondján nem áll módunkban segíteni, mivel vállalatunk hatósági jogkörrel nem rendelkezik, nem mi va­gyunk az adott terület üzemeltetői, tehát mi csak a profilunkba illő szolgáltatásokat tudjuk felajánlani. Jelen esetben a hulladék- gyűjtő edényzet biztosítását, annak ürítését, a képződött hulla­dék elszállítását, az edényzet mosását, fertőtlenítését, mellyel reméljük, mind többen élni is fognak. A lakóközösség szuverén joga ezt megrendelni részben vagy teljeskörűen. A megrendelést szerződésben rögzítjük, mely alapján a megállapított díjakat kiszámlázzuk. Azt nem tudjuk befolyásolni, hogy hányán kötnek szerződést egy adott lépcső­házban vagy épületben. Nincs és nem is lehet ráhatásunk erre. Amennyiben a köztisztasági helyzet emiatt romlik, a hatósági jogkörrel felruházott közterület-felügyeleti csoport intézkedhet.

Next

/
Thumbnails
Contents