Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-06 / 31. szám

Prózamondó csabai iskolások A verseny célja az anyanyelv ápolása, a szép magyar beszéd megtartása és az iroda­lom szeretetére nevelés volt. (4. oldal) Megkérdeztük olvasóinkat Folytatjuk népszerű sorozatunkat, amely­ben ezúttal négy olvasónkat, köztük Bá­nyai Istvánt kérdeztük meg. (6. oldal) Jutalomból Erdélyben jártak A békéscsabai egészségügyi szakis­kola tanulói már régóta aktívan segítik a megyei karitatív munkát. (5. oldal) 1995. FEBRUÁR 6., HÉTFŐ ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 31. SZÁM IEKKK1 Verebes István műsorvezető a két igazgatóval, Konter Lászlóval és Miszlay Istvánnal a jubileumi kötet bemutatásán Fotó: Such Tamás Tolni kellene Thália szekerét A színházról sohasem tudnék érzelem- mentesen írni, szeretem és féltem azt a varázslatot, amelynek során egy-egy te­hetség vagy csapat bűvkörébe vonja a né­zőt, ha képes rá. Az idei évad három bemu­tatója bizonyította számomra, hogy ez a mi színházunk tapasztalt, visszatért és fia­tal művészeivel érdemes erre. Szombaton este Szirmai Albert Rinaldó grófjának teltházas előadását követően lehettünk résztvevői a Csabai Páholy második ren­dezvényének a Vigadóban.-A tavaly ősszel született program a Jókai Színház és a Well Press Művészeti Kereskedelmi Rek­lámügynökség közös akciója. Két éve mű­ködik Miskolcon, egy éve Békéscsabán, Zalaegerszegen, a jövőben kapcsolódna Kecskemét és Győr is. Az esemény jelentőségét növelte, hogy ebben az évadban ünnepli a Békés Megyei Jókai Színház 40. évfordulóját. (Cikkünk a 3. oldalon) Rengett a föld Kecskemét környékén Főiskolai kínálat továbbtanulóknak A Richter-skála szerinti 3,4 erősségű délutáni földrengést a Szabadszállástól északnyu­gatra fekvő Kunszállás, illetve a délkeletre fekvő Izsák és Kecskemét között számos te­lepülésen észlelték a lakosok. A megyei mentőszolgálat tájé­koztatása szerint a kora esti órákig a földrengéssel kapcso­latba hozható személyi sérülés nem történt. Egyelőre anyagi kárról sem tudnak sehol, bár valószínű­nek tűnik, hogy többen csak a földrengés híre után jönnek rá, hogy az épületeiket ért ki- sebb-nagyobb sérülések a földrengés miatt következtek be. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitánysághoz, il­letve a megyei polgári véde­lemhez és tűzoltósághoz a legtöbb lakossági bejelentés Ágasegyházáról, Izsákról, Szabadszállásról, Kunszent­miklósról, Kunadacsról, illet­ve Kecskemét magasabb épületeiben lakóktól érkezett. A jelzések azonban inkább ér­deklődések voltak, valódi ká­rokról eddig még nem érke­zett jelentés, az elmondások szerint a földrengést a lakosok úgy észlelték, mintha közvet­lenül mellettük lánctalpas traktorok, vagy kamionok ha­ladtak volna el az egész épüle­tet megrázkódtatva. Hírek Szoboravatás. Többezres ünneplő tömeg jelenlétében szombaton leleplezték Szé­kelyudvarhely főterén a refor­mátus templom előtt, „a legna­gyobb székely”, Orbán Balázs (1830-1890) bronzszobrát. Az ünnepélyes alkalomra nemcsak a város lakói töltötték meg a főteret, egész Székelyföldről és a határon túlról is érkeztek ven­dégek. A két és fél órás avatóün­nepségen a romániai magyar­ság vezetői mellett Magyaror­szágról, a Felvidékről és Sza­badkáról érkezett meghívottak is méltatták az összefogást, a nemzeti hagyományok őrzésé­nek gondolatát. Gyulánál 8 óra. A közúti határátkelőhelyeken személy- gépkocsival utazók tegnap vá­rakozás nélkül léphettek be az országba, kilépésnél is csak Tompánál kellett egy órát vá­rakozniuk — tájékoztatta az MTI-t a Határőrség Országos Parancsnoksága. A teherfor­galomban résztvevők számára kilépésnél Nagylaknál 16 óra, Gyulánál 8 óra, Biharkeresz- tesnéfé R4'licsnél 2 óra, Zá­honynál i v/i cl, míg belépéskor Rédicsnél és Letenyénél 1-1 óra volt a várakozási idő. Falusi turizmus. A falusi turizmusba bekapcsolódó vál­lalkozók részére a Svájci Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány és a Földművelésügyi Miniszté­rium támogatásával tanfolyam indul. A 414 órás tanfolyamot azoknak ajánlják, akik a mező- gazdasági vállalkozásuk mel­lett aktívan kívánnak foglalkoz­ni az idegenforgalommal. A tanfolyamról a Neuchateli Egyetem és a Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány ad ki bizo­nyítványt. Bővebb felvilágosí­tás Bényei Gábor mezőgazda- sági szaktanácsadónál: 5630 Békés Pf.: 106. címen vagy a (66) 341 -823-as telefon. Szépszámú érdeklődő jött el a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola nyílt napjára szombaton délelőtt. A megje­lenteket dr. Köteles Lajos fő­igazgató köszöntötte, aki beszé­dében kiemelte: a csabai felső- oktatási intézmény jól felsze­relt, több karú főiskola, amely nyitott a világ változásaira. A különböző képzési lehe­tőségeket a két fakultásvezető mutatta be. Dr. Szabados La­jos főigazgató-helyettes a pe­dagógiai, dr. Lengyel Imre fő­igazgató-helyettes a közgaz­dasági fakultásról beszélt. A Körösi Csorna Sándor Főisko­lán ősztől nappali és levelező tagozaton egyaránt indul taní­tói képzés. Mindegyik időtar­„Sokszor befutottunk a tenni- akarás zsákutcájába, de tenni csak kevesen tudtunk” — mondta előadásában Palotás János, a Vállalkozók Orszá­gos Szövetségének elnöke szombaton délután Békéscsa­bán, amikor Békés megyei vállalkozókkal találkozott. Palotás két témában, a VOSZ decemberi közgyűléséről, va­lamint az aktuális gazdaság- politikai helyzet megítéléséről mondta el gondolatait. A VOSZ elnöke kifejtette: tavaly nemcsak az előző kor­mány, hanem az érdekvédelmi szervezetek is buktak. Hisz a tagok az olyan kifogásokat, hogy „azért nem lobbyztam a te érdekedben, mert a másik fél nem tárgyalt”, nem fogad­ják el. A VOSZ-nak még van tekintélye, s többen azt han­goztatták, ezt az image-t el kell tenni, s ha a társadalom elindul felfelé, akkor kell elő­tárná nyolc félévből áll. A szeptemberben kezdődő ta­névre 130 nappali és 60 levele­ző tagozatos hallgatót vesznek fel. Román és szlovák nemze­tiségi szakra 15 helyet (csak nappali tagozat) hirdetnek meg. A felsőfokú diplomával rendelkezők részére is (mini­mum 20 hallgatóval) indul ta­nítói szak levelező tagozaton. Az ide jelentkezők hat félév alatt szereznek újabb diplo­mát. A főiskolai szintű közgaz­dasági képzésre az idén 120 diákot vesznek fel nappali ta­gozatra és ugyanennyit levele­zőként. A közgazdaságin a nappali tagozat hat, a levelezői nyolc félévből áll. (Magyari) venni. Mások szerint most kell lépni. S valóban próbálkozni kell: „Ha kell, egy szűzlányt kell küldeni, ha kell, az anyó­sát, de mindenképp cselekedni kell” — fogalmazott képlete­sen Palotás János. A VOSZ-nak cselekvő köz­gyűlésre van szüksége, ezért ol­dani kell a vitákat, a vitaterepe­ket. Az elnök úgy vélte, nem bűnbakokat kell keresni, hanem a vezetést tisztába tenni. De­cemberben a választmányt be­emelték az elnökségbe. Ä köz­gyűlés tizenegy fős elnökséget választott, amelybe kiváló gaz­dasági, adózási, elméleti isme­retekben, nemzetközi kapcso­latokban jártas szakemberek kerültek. A cél az volt, hogy erősödjön a VOSZ országos jellege. Palotás úgy gondolja: ha a kapott lehetőségek alap­ján 3-5 megye felépül, a VOSZ tagsága megötszöröződik. (Folytatás a 3. oldalon) A VOSZ a magyar magántőkét képviseli Együtt többet nyerhetnek Közgazdász-találkozó Salgótarjánban tegnap folytató­dott a fiatal közgazdászok or­szágos találkozója. A kétnapos konferencián a most készülő há­roméves gazdasági program különféle szakmai vetületei kerültek terítékre. Szombaton Balassa Ákos, a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtitká­ra mutatta be a befejezés előtt álló művet. Az előadók a meg­valósítás esélyeiről, feltételei­ről, a monetáris politika lehe­tőségeiről és korlátáiról, illet­ve a hazai bankrendszer hely­zetéről, a bankok privatizáció­járól adtak áttekintést, a talál­kozó befejező napján pedig az értékpapírpiac fejlődési irá­nyairól szóltak. A tanácskozás záró előadását a magyar gaz­daság hosszú távú kitörési esé­lyeiről tartotta Kopátsy Sán­dor, a Pénzügykutató Rt. tudo­mányos tanácsadója. Feltámadás fejes vonalzóval „Ha most feltámadna s eljön­ne közétek...” — mondtuk kórusban a kijelölt könyv­nélkülit. Nem kellett sokáig vámunk a feltámadásra, nagyszünetben az egyik túl­koros osztálytársunk üvöltve hozta a tudomásunkra, hogy ő az a bizonyos Toldi Miklós. Kezében a táblai fejes vonal­zó annak rendje, módja sze­rint átlényegült petrencerúd- dá. Mondanom sem kell, dőltünk a nevetéstől. Bár ne tettük volna! Az önérzetében megsértett „paraszt fiú” pilla­natok alatt végigverte az egész osztályt. Egyik tár­sunknak a feje is betört, el kellett vinni az orvoshoz. „A feltámadással nem szabad viccelődni — mondta a külö­nös észjárásáról elhíresült fa­lusi doktor. — Mentsen meg a jó isten valamennyiünket tő­le! Az a sok ember el se fémé itt a Földön! És mi lenne azok­kal, akik még meg sem haltak? Például veletek mi lenne?” — tett bogarat a fülünkbe. Miután alaposan elbizony­talanodtunk a feltámadást il­letően, „közönséges” jövő­kutatásra adtuk a fejünket. Meglódult a fantáziánk: űr­korszak, bolygóközi utazás és egyéb nyalánkságok! Kigyó­gyultunk ezekből is. Valáme- lyikőnk olvasott egy muris történetet a múlt századi jö­vőkutatás egyik nagy mellé­fogásáról. Eszerint a futuro­lógusok megjövendölték (mi több: precíz számításokkal igazolták!), hogy a XX. szá­zad végén a budapestiek tér­dig járnak majd a lócitrom­ban. Mire alapozták ezt a zor­don próféciát? Arra, hogy a millenniumi Magyarország székesfővárosában a konfli­sok száma sokkal nagyobb ütemben gyarapodott, mint az utcaseprőké. Persze melléfogásokért nem kell visszamennünk a tá­voli múltba. Három-négy év­vel ezelőtt megyénk egyik or­szággyűlési képviselője azzal szórakoztatta a hallgatóságát, hogy rövidesen minden tehe- nes gazda istállójában ott lesz a rádiótelefon. Nos, valóban lenyűgöző ezeknek a 450-es és 900-as csodamasináknak az itthoni karrierje. Igaz, többségük csak státuszszim­bólum. Viszont a jövendölés fele bejött! Ménesi György Jelmezbe öltöztek a vállalkozók A gyulai vállalkozók és a Siker Alapítvány szombati vigassá­ga a Tölgyfa vendéglőben leg­alább két kézenfekvő követ­keztetéssel szolgált. Az egyik: a törpék — Hófehérkével vagy anélkül — továbbra is népsze­rűek. A másik: Lebenszky At­tila gyulai polgármester tud énekelni. Utóbbi a bál nótaver­senyén derült ki, úgy éjjel 1 óra tájt, amikor a város első embe­re nagy tetszést aratva énekel­te el Gergely Róbert halhatat­lan dalát, az Emanuelle-t. A hét törpe pedig úgy kerül a képbe, hogy a jelmezbálnak hirdetett összejövetelen a leg­több szavazatot ők kapták. So­kak szomorúságára maguk mögé utasították a Koldust — aki mikor nem koldul, akkor Mészár László vállalkozó — nyakában táblával: „Vállal­kozz, így jársz!” Hasonlóan le­csúszott az első helyről Riche­lieu bíboros — Gáli Ferenc vállalkozó — is, aki a francia udvar prominens személyisé­geinek társaságában vonult fel. Mellesleg egyházi méltó­ságokból nagy volt a kínálat, a bíboros mellett egy püspök és egy plébános osztogatott „ál­dást”. A mintegy kétszáz bálozó családias hangulatban töltötte az estét. A mókáról a Gyula Rádió munkatársai gondos­kodtak, akik emellett időről időre kapcsolták a hallgatók­nak a Tölgyfát. A jó kedvért „felelősek” voltak még: Stefa- novits István vállalkozó, a bál szervezője, Kicsid Zoltán ze­netanár az orgonánál, vala­mint a Tölgyfa vendéglő sze­mélyzete. Á. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents