Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-04-05 / 30. szám
12 1995. február 4-5., szombat-vasárnap Hétvégi Hírlap-magazin *éWB megyei hírlap Az iregi kakasok Hol volt, hol nem volt, Üregen innen, Dorogon túl, volt egyszer egy bíró Iregen. Az iregi bírónak volt egy kisfia meg egy kis kakasa. Hogy, hogy nem, ez a kiskakas talált egyszer a szemétdombon egy fületlen gombot. Felállott a domb tetejére, és elkezdett kukorékolni: — Kukurikú, kukurikú, itt a gomb, a fületlen! Meghallotta a bíró fia, hogy mit kukorékol a kiskakas. Kergetni kezdte, sarokba szorította, megfogta és elvette tőle a fületlen gombot. Nagyon megharagudott ezért a kiskakas, megint felállt a domb tetejére és kukorékolni kezdett: — Kukurikú, kukurikú, jöjjön ide a falu minden kakasa! Össze is gyűltek a falu kakasai, mire a bíró kiskakasa elpanaszolta nekik a nagy bánatát: — Kukurikú, kukurikú, a bíró fia elvette tőlem a fületlen gombomat! Megharagudtak a falu kakasai, s egyikük, amelyik a legokosabb volt, azt tanácsolta: — Ha ez így van, akkor mi többet hajnalban ne kukorékoljunk! Ha nem kukorékolunk, akkor nem kel föl a Nap, s a falu mindig éjszakai sötétségben marad! A bíró kiskakasa megörvendett, hogy a társai így összetartanak, s azt mondta: — Aki pedig megszegi határozatunkat, annak semmi keresnivalója a faluban. Úgy is történt. A kakasok aznap egyet sem kukorékoltak többé, s a falura lassan ráborult az éjszaka. Még javában aludt mindenki, amikor hajnalban az egyik ébredező kakas megfeledkezett az egyezségről és elkukorékolta magát. Lett is belőle nagy galiba: a többiek rögtön elűzték a faluból. Igen ám, de sorra a többi kakas is így járt: minden reggel megfeledkezett valamelyik ipa- gáról, mire a többiek elűzték a faluból. S elkövetkezett a nap, amikor egyedül a kiskakas maradt Iregen. Na, egész éjszaka ott ült a padlás szájában, le sem hunyta a szemét egy pillanatra sem. Vigyázott, hogy ő is meg ne feledkezzék magáról, s kukorékolásával nehogy fölkeltse a Napot. Telt-múlt az idő, közeledett a hajnal, de a kiskakas nem nyitotta ki a száját. Hát, amint ott üldögél, észreveszi, hogy keleten pirkadni kezd az ég, világosodik, s egyszerre csak felbukkan a látóhatár szélén a ragyogó Nap. A kiskakas úgy felbosszankodott, amiért a Nap az ő kukorékolása nélkül is felkelt, hogy mérgében elszédült, kiesett a padlás ajtaján és nyakát szegte. Azóta nincs Iregen egy kakas sem, s azóta nem esznek az iregi gyerekek kakastejjel sült kenyeret. (Magyar népmese) A gépesítés előnye Beküldendő': a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő': 1995. február 13. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A helyes megfejtők között 5 darab 500 forintos könyvutalványt sorsolunk ki, amit postán elküldünk. Az 1995. január 21—22-ei rejtvény megfejtése: „És erre a kocsira mondta az eladó, hogy öt évig nem lesz vele gondom.” Nyertesek: Gohér Szilvia, Békés, Kiss Ferenc, Gádoros, Kajtor Erika, Mezőberény, Vaczkó Béláné, Kunágota, Viczián Zsuzsanna, Békéscsaba. Földrengés 2000-ben, de nem Békés megyében „Előrejelzések” a következő ötven évre A japán földrengésről szóló híradások után különösen érdekes lehet, hogy nemrég készült el a német Münchener Rück cég egész Európára vonatkozó földrengés-veszélyeztetettségi térképe. A német szakemberek a földrengés valószínűsége és gyakorisága alapján az ország területét három veszlyeztetettségi zónára osztották. Eszerint Északkelet-Magyarország veszélytelen zónának minősül, ahol minden valószínűség szerint ötös erősségűnél nagyobb földrengéssel nem kell számolni. Magyarország két kritikus térsége Jászberény—Szolnok—Kecskemét, valamint Tatabánya és Győr között helyezkedik el. Fél évezred statisztikája alapján hetes erősségűnél nagyobb földrengést azonban — legalábbis az elkövetkezendő ötven évben — ezen a területen sem valószínűsítenek a szeizmológusok. Japán szakemberek a németeket megelőzve készítették el földrengés-előrejelzésüket. Ők az egyik legnagyobb rengés helyszíneként a Kárpát-medencét jelölik meg, mégpedig a második évezred fordulóján. Megkérdeztük Tóth Lászlót, a Földrengésjelző Obszervatórium tudományos munkatársát, aki az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a földrengések előfordulása és gyakorisága alapján túl nagy különbséget nem lehet tenni Magyarországra vonatkozóan. Hazánk földrengések szempontjából egy szeizmikus zóna közelében, a világ második legveszélyeztetettebb területéhez tartozó mediterrán térség határán helyezkedik el. Háromszáz évre visszamenőleg az egyik legnagyobb rengés Komáromban történt 1763- ban. 1783-ban ugyanitt kilences erősségű rengés volt. 1810-ben volt a következő nagy földrengés, majd 1851 -ben Kecskemét környékén, 1868-ban Jászberényben, 1908-ban és 1911- ben ismét Kecskeméten mozdult meg a föld. Ezt követte azt 1956-os dunaharaszti, valamint az 1985-ös berhidai földrengés. Egyelőre tehát félelemre nincs ok, bár a lehetőséggel mindig számolni kell. XTVI in met ni WW Romani« Slovakia Ukrafo* áll j —r i Croat!«, Sorbit----TBG---M agyarország földrengéstérképe« A legveszélyeztetettebb területeket a 2-es szám jelzi Játékot nyerhetsz! Játékot nyerhetsz! Várak és védőik Keressétek a párját! Felsorolunk híres várvédőket és várakat, az a feladatotok, hogy párosítsátok az összetartozókat. Egy várhoz nem jut védő, ennek a várnak a nevét küldjétek be megfejtésként. Várvédők: Hunyadi János, Dobó István, Zrínyi Miklós, Szondy György, Zrínyi Ilona. Várak: Munkács, Szigetvár, Nándorfehérvár, Eger, Kőszeg, Drégely vára. A megfejtéseket legkésőbb szerdán adjátok postára. Címünk: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írjátok rá: Gyerekrejtvény. A helyes megfejtők között öt játékot sorsolunk ki. A nyertesek névsorátjövő szombaton közöljük. A múlt heti rejtvény megfejtése: szünidő. Nyertesek: Kotroczó Melitta, Lökösháza, Priskin Klára, Kétsoprony, Tarsoly Éviké, Gyula, Varga Nikolett, Kondoros, Végh Endre, Békéscsaba. . A nyereményeket postán küldjük ki. A békéscsabaiak nyereményeiket személyesen vehetik át a szerkesztőség titkárságán hétköznap 9 és 16 óra között.
