Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-27 / 49. szám
gKÉS MEGYEI HÍRLAP CSABAI NAPLÓ 1995. február 27., hétfő A rendszerváltás emlékművei Aki járt már Romániában, annak nem idegen a kép: félbemaradt építkezések, omlófélben lévő, még be sem fejezett házak, elhanyagolt parkok, soha vizet nem adó szökőkutak. Jó, hogy ez ránk nem jellemző — gondoltam én. Ám nem kellett túl sokat kutatnom, hogy városunkban is találjak hasonló „csemegéket”. Félő: egyre könnyebb lesz. A nagy átalakulás után sokan kezdtek lelkesen vállalkozásokba, beruházásokba pénz nélkül, hitelből, bízva a jó istenben, a kormányban, a bankokban, és még ki tudja milyen csodákban. A pénz azonban elfogyott, minden egyre drágább lett, az építkezések leálltak, az idő pedig teszi a dolgát: a nagy álmokból szétvert, szétlopott emlékművek válnak. Persze, nem csak a „maszekok” keze alatt épülhetnek efféle „emlékművek” — Békéscsaba költségvetése is kényszerpályán mozog, jó megoldás alig mutatkozik. A csökkenő központi támogatások, az utóbbi évékben felvett hitelek terhei és a megkezdett beruházások lehetetlen helyzetbe hozták a városatyákat. Az intézmények tartalékai elfogytak, a „fűnyíró-elmélet” már a múlté. Fűteni, világítani, takarítani kell. Hitelt persze lehet felvenni, de mi lesz akkor, amikor már ezeket is fizetni kellene? No de itt vannak a nagyberuházások, ezeket felül lehet vizsgálni. A leállításuk azonban felmérhetetlen károkat okozhatnak — és persze szaporítják azoknak az „emlékműveknek” a számát, amik a rendszerváltás utáni idők világát tükrözik. Mi lesz velünk? a . . .-AvoUí Cflt-yr Hírek Békéscsaba város címere Kisebbségi önkormányzat. Csabaszabadiban a szlovák kisebbségi önkormányzat háromtagú testületé Petrás Mihályt választotta elnökéül, míg helyetteseként ifjú Gajdács Györgyöt jelölte meg a szervezet. Féléves munkatervük alapján kéthavonta tartanak testületi ülést, melyek után a helyi szlovák lakossággal együtt egy-egy közös témát beszélnek meg, vagy vendégeket fogadnak. Szlovákok napja. Csabasza- badi nagy eseménye lehet a Békés megyei szlovákok kultúrá- lis napja, melyet Békés Megye Képviselő-testületének Kisebbségi és Etnikai Bizottsága és a megyei művelődési központ szervezésében ez év szeptemberében tartanak meg a nemrégiben önállóvá vált kisközségben. A rendezvényt Csabaszabadi ön- kormányzata is támogatja. Építési telkek. Csabaszabadi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete eladásra hirdetett meg belterületi építési telkeket. A közgyűlés határozata szerint, amennyiben valaki vállalja, hogy egy éven belül felépíti itt a házát, az a telek teljes vételárát visszakapja. Anyakönyvi hírek Békéscsaba Halálesetek: Balázs Mihály (1912), Heidt Józsefné Niedermayer Ilona (1926), Tóth Imré- né Aknai Margit (1924, Köröstarcsa), Zsótér Jánosné Skoperda Etelka (1909, Újkígyós). A belvárosi parkban több helyen kiállnak a földből a kábelcsonkok, a Démásznál raktárban állnak a lámpatestek— világosság azonban még nincs... Legyen végre világosság! Többen keresték már szerkesztőségünket azzal a kérdéssel: mikor lesz végre világosság a nemrégiben elkészült belvárosi parkban? — Színvonalas tervek alapján, csaknem 22 millió forintos beruházással jutott el a park a jelenlegi állapotig — kezdte Végh László, Békéscsaba alpolgármestere. — Tavaly elkészültek a földmunkák, az alapközművek, néhány felszíni létesítmény, így a pergola, a padok, a díszburkolatok. A játszótérre tervezett játékok a jó idő beálltával kerülnek ki a helyükre. A tervezett csobogóra és harangjátékra egyelőre nincs anyagi fedezet. Több helyen kiállnak a kábelcsonkok, világítás azonban még mindig nincs. Pedig főként a téli időszakban szükség lett volna rá, hiszen a korai sötétségben kisgyerekekkel botorkáltak át a parkon... — A szükséges lámpaoszlopokat a Démásztól megrendeltük, ők meg is vették—felállítani azonban nem tudják, mert a föld alatti kábelek sorsa egyelőre rendezetlen. A Hargita Kft mint fővállalkozó kapta meg a beruházásra a pénzt a munkák zömét azonban alvállalkozók végezték el. A Hargita Kft. fizetés- képtelensége miatt az alvállalkozók nem kapták meg a pénzüket, ezért a munka folytatásához szükséges kivitelezői nyilatkozatot nem adják ki, ezek nélkül pedig nem jutunk előbbre. A bírósági eljárás több hónapot venne igénybe, ezért többoldalú tárgyalásokat kezdeményeztünk — amik ez idáig nem vezettek eredményre. Félbemaradt építkezés a Szabolcs utcában Halaszthatatlan beruházás Az új hulladéklerakó területén még folynak a munkák: jelenleg a humuszréteg eltakarítása tart. De hogyan tovább? Az új hulladékkezelő mű építése egyelőre az eredeti ütemezés szerint halad. A legutóbbi közgyűlésen azonban felmerült: van-e rá egyáltalán pénzügyi fedezet? Tavaly elkészült a bekötőút, az erdősáv telepítése, jelenleg a humuszréteg eltávolítása folyik. Egyelőre azonban nincs fedezet a folytatásra. Nincs olyan számítás sem, ami megmutathatná: a leállás, az átütemezés mennyibe kerülne. Márpedig sokba — túl sokba ahhoz, hogy ezt meg lehessen tenni. A központi pályázati pénzek olyan áfa- és egyéb adóterhekkel járnának, ami kérdésessé teszi: érdemes-e egyáltalán felvenni ezeket? Saját erőforrásokat kellene találni, mégpedig közel 380 millió forintot. Ám ez az amúgy is feszítettnek ígérkező költségvetésből nehezen fog sikerülni. A régi szeméttelep azonban megtelt, rövidesen csak jelentős ráfordítások árán lehetne elérni, hogy továbbra is oda lehessen hordani a szemetet —- akkor meg már csak jobb lenne ezt az összeget az új telepre költeni. De miből? Szolgáltatóház lett volna — de miért áll így befejezetlenül, lakatlanul, szétverve, szétlopva? A Szabolcs utcán, az Autóker- rel szemben ház épült — közösségi ház lett volna? —, de nem fejezték be. Az épületet széthordják, viszik a tetőt, az ablakot. Miért áll így, befejezetlenül, lakatlanul? — kérdezte több békéscsabai olvasónk. 1990-ben a K és K Üzletház Kft. tagjai egy szolgáltatóházat álmodtak ide. Kopasz Tibor, a kft. egyik tulajdonosa így emlékezik a múltra: — Hitelfelvételkor a bank szóban ígéretet tett arra, hogy az évek múlásával emelkedő árakat követve további támogatást ad nekünk — ez azonban csak ígéret maradt. Pedig mindössze hárommillió forint hiányzott ahhoz, hogy eladható, hasznosítható legyen az épület. Enélkül azonban 92- ben le kellett állítanunk az építkezést, azóta a szomszédok szeme láttára több milliós lopások történtek, a tető megrogyott, a ház értéke az eredetihez képest minimálisra csökkent. További sorsáról a Szegedi Postabank Igazgatósága dönt — addig a „vállalkozásbarát politika és az emberi közömbösség emlékműveként” áll — szétlopva, szétverve. Az oldalt írta és szerkesztette: Antal Gyöngyi. Fotó: Kovács Erzsébet és Le- hoczky Péter. Olvasóink leveleit, véleményét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. Magányos épület Békéscsaba belvárosában, a Szent István tér és a Hunyadi tér között fekszik az az épület, melynek sorsa után nyomoztunk. Néhány éve megkezdődött itt egy építkezés, ami csak addig jutott el, míg minden a feje tetejére nem állt: elvitték a nagykaput, kiürítettek néhány lakást, felmondtak a házmesternek. Ma legtöbben csak álmodoznak arról: mi lesz itt végül is? Addig jobb híján egyesek illemhelynek használják az udvart, a környéken dolgozó bolttulajdonosok rettegnek az éjszakai látogatóktól. Lássuk csak, kinek milyen tervei, vágyai vannak az épülettel kapcsolatban: Dr. Simon Mihály, Békéscsaba jegyzője a város egyik legszebb műemléki polgárházának tartja az épületet: — Eredetileg helytörténeti mú- zeumnek indult a beruházás, és talán az lenne a legjobb, ha a kulturális cél meg is maradna. El tudnám képzelni, hogy az Amerikában nemrégiben elhunyt Jankay Tibor képzőművész hagyatékának jusson itt hely. Mint bizonyára tudják, Jankay Tibor összes alkotását, valamint egyéb gyűjteményeit, és vagyonának harminc százalékát a városra hagyta azzal, hogy a gyűjteményhez méltó helyen egy múzeum kialakítását kéri tőlünk. Ennél jobb helyet, mint ez a ház, nem tudok elképzelni, sőt, ezzel egyidejűleg itt lehetne létrehozni egy olyan képtárat, ahol a városunkban élő, itt dolgozó művészek alkotásai is helyet kaphatnának. Az épület egy része pillanatnyilag a Dél-Magyarországi Regionális Fejlesztési Társaság kezelésében van. Ha hozzájutnának a többi részéhez is, ők egy pénzintézetet alakítanának ki belőle. Egy másik terv szerint a Vagyonkezelő Rt. olyan üzletházzá alakítaná, amiben több vállalkozó helyet kaphatna. Ezt az épület belvárosi fekvése is indokolná. A közgyűlés a problémát egyelőre napirendre se tűzi: most — átmenetileg olyan irodák kapnak ott helyet, amik kiszorultak a városházáról. Hamarosan a három kisebbségi önkormányzat kap ott egy- egy helyiséget, de itt vannak a falugazdászok, a földkiadók és az SZDSZ is. Helytörténeti múzeum, irodaház, üzletház, vaqy valami más? Eqy eldöntendő kérdés—és egy félbemaradt beruházás Békéscsaba belvárosában
