Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-27 / 49. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1995. február 27., hétfő Évforduló. Jósika Miklós író, akadémikus, a magyar regényirodalomjelentős képviselője 1865-ben ezen a napon halt meg Drezdában. Az 1830-as években Wesselényi Miklós oldalán részi vett az ellenzék mozgalmaiban, reformeszméit vitairatokban adta közre. Elsőregénye, azAbafi nagy sikert aratott az olvasók és a kritikusok körében is. Ezen felbátorodva ontotta a regényeket. 1848— 49-ben Kossuth feltétlen hívéül szegődött, részt vett az Erdély és Magyarország unióját előkészítő bizottmány munkájában, s tagja volt a Honvédelmi Bizottmánynak. Világos után emigrációba kényszerült, de ott sem szűnt meg érdeklődése a hazai közállapotok iránt. Fő művei közül kiemelkedik a Bát- hori, A csehek Magyarországon és A két mostoha, valamint a halálos ágyán tollbamondott Emlékiratai. Zöld telefon. A Körös Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Zöld telefonja —(66) 362-944; fax: (66) 361- 755 — immáron több, mint egy éve várja a környezetvédelemmel kapcsolatos közérdekű bejelentéseket. A felügyelőség a felvetett környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatosan még akkor is segítséget nyújt, ha azok nem a hatáskörébe tartoznak. A Zöld telefon révén az elmúlt esztendőben tucatnál több környezetvédelmi probléma került napvilágra. Szeretetszolgálat. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat régóta helyiséggondokkal küzdött Szarvason. Ezek feloldására a város önkormányzata átmeneti jelleggel rendelkezésükre bocsát néhány kiürített irodát a Deák Ferenc utcai volt földhivatali épületből. Az égigérő fa a tánc nyelvén mesél Előadás minden korosztálynak Esküvőre készül a királyi udvar. A királykisasszony szerepében Knyihár Anikó Fotó: Such Tamás A Jókai Színház február 28-án mutatja be a Balassi Táncegyüttessel közös produkcióját, „Az égigéró' fa” című mesetáncjátékot. A színházi próbát követően Mlinár Pál rendező-koreográfussal, a Balassi Táncegyüttes művészeti vezetőjével beszélgettünk a darab születéséről és arról, milyen szerepet kap ma életünkben a mese. —Miért éppen erre a mesére esett a választása? — Az égigérő fa meséje több okból is kedves a számomra. Az egyik, ami vonzott, az a gazdag jelképvilága. Itt a fa a világmindenség hármas tagozódását szimbolizálja. A törzs a földi élet jelképe, a lomb az égi világé, a gyökerek a föld alatti gonoszt testesítik meg. Ezekhez a színterekhez állatok is tartoznak, akiknek szerepe ugyancsak jelképes értelmű. Az égigérő fa egyébként a kelet-európai, így a magyar népmesék számtalan változatának kedvelt és gyakorta visszatérő motívuma. A tündér- és a hősmesék ötvözetei ezek, amelyekben Jancsi, a főhős a rendszerint megmássza a fát, lehozza az almát és elnyeri a királylány kezét. A táncos _ forgatókönyvem alapjául azért választottam Nagy Zoltán nógrádi gyűjtését, mert itt a mesélő még két mesét fűz az alaptörténetbe. Ettől válik rendkívül cselekményessé, egyszersmind izgalmas feladattá a koreográfus számára. — A koreográfusi és rendezői munka egymáshoz közel álló terület. Ez a nagy lélegzetű mű mégis mennyiben jelentett újat, kihívást? ■— A magyar táncos és zenei anyanyelvre építkezni — Szo- kolay Balázs zeneszerzővel ezt a vezérelvet követtük. Ami számomra is újat jelentett: az eredeti néptánc hogyan tölthető meg úgy tartalommal, hogy képessé váljon a szereplők egymáshoz való viszonyának, a történet mondanivalójának kifejezésére. Például a boszorkány és a tündér motívumsorában egyaránt szerepel cifra. Ez a cifra azonban lehet gonosz és lehet jóságos is, a szereplő jellemétől függően. —A koreográfiában több kelet-európai nép táncával találkozunk... — A darab a magyar népmesevilág legmélyebb rétegeiből táplálkozik. Szoko- lay Balázzsal az volt a célunk, hogy a kelet-európai folklór kapjon benne erőt, lehetőséget. Itt elsősorban a Kárpát-medence keleti felére gondolok, ahol a népek több száz éves együttélése nem múlt el nyomtalanul, beleivódott hagyományainkba, kultúránkba, de legfőképpen a folklórba. Ez is benne van ebben a produkcióban. — Melyik korosztálynak ajánlaná ezt a darabot? — A gőgicsélő gyermektől a kemencepadka mellett melegedő nyugdíjasig — egyszóval mindenkinek. Hiszen a mese, a néphagyomány hajdanán is mindenkié volt. A kukoricafosztóban az öregek ugyanolyan szívesen hallgatták a mesét, mint unokáik. Ez a mese a tánc nyelvén íródott és hiszem, hogy az ember érzésvilágának egy egészen más részét zengeti meg, mint a prózai darab. Különösen fontosnak tartom ezt napjainkban, amikor egyre kevesebb embert érint meg a mese bűvölete. A világ betör a lakásunkba és kisöpri a gyönyörű tündérmeséket. Ki kíváncsi ma Tündérszép Ilonára? Javaslom, minden család hetente egy estére kapcsolja ki a tévét a rádiót és vegyen elő egy meséskönyvet — vagy ami még jobb, meséljenek fejből egymásnak. Tudom, hogy tudod, hogy mit fogok mondani — és mégis szájtátva hallgatod. Ez a gyertyafényes mesemondások varázsa, csath Róza Az orosházi zsinagóga múzeumi célokat szolgálhat Orosházán a Szántó Kovács János Múzeum helyhiánnyal küzd. Ennek megoldása érdekében dr. Szabó Ferenc megyei múzeumigazgató levelet intézett a helyi önkormányzathoz, amelyben tájékoztatást adott az 1945-ben intézményi szintre emelt múzeum szűkös körülményeiről. (Részlet a levélből: „A viszonyok javítását a Darvas József Irodalmi Emlékház udvarán 1987-ben minisztériumi, megyei és városi összefogással épített szerény befogadóképességű objektum szolgálta, lehetővé téve egy megyei hatáskörű és funkciójú gyűjtemény Orosházára telepítését. A Szántó Kovács János Múzeum helyi és területi feladatainak megfelelőbb ellátásához a gyűjteményi raktárak bővítése, restaurátor- és fotóműhely létesítése, eddig Orosházán nem működő szakmai ágazatként a régészeti tevékenység kibontakoztatása és folyamatossá tétele, a kiállítóhelyiségek érdemi bővítése szükséges...” A gondok orvoslására egy javaslattal is élt a megyei múzeumigazgató: kérte, az önkormányzat megfelelő formában engedje át — múzeumi célokra — a hosszú idő óta felújításra, méltó hasznosításra váró zsidótemplomot. — A szép homlokzatú épületben nemcsak az előírások szerinti múzeumi műtárgyraktárakat, hanem időszakos kiállítóhelyiséget is ki lehet alakítani. Ezek a funkciók az épület eredeti rendeltetésével is összhangban lennének. Az épület átengedése esetén a felújítási költséget a város megalapozottan várhatná el a megyei önkormányzattól és a minisztériumtól — fogalmazott levelében dr. Szabó Ferenc. A képviselő-testület legutóbbi ülésén napirendre tűzte az önkormányzat tulajdonát képező zsinagóga kérdését. Mint kiderült, állagmegóvásra rövid időn belül komoly összeget kellene fordítani, ami viszont nincs betervezve az idei költségvetésbe. Az épületet egyébként az 1990-ben vállalt kötelezettség alapján a Bolmányi Képtár céljaira kellene átalakítani. Erre viszont sem az elmúlt 4 évben, sem a közeljövőben nem áll rendelkezésre elegendő forrás. Éppen ezért a testület a zsinagóga múzeumi célra történő hasznosításától nem zárkózott el. Csete Ilona Orosházán a zsinagóga épületéi — ha minden összejön — múzeumi célokra használhatják fel. Ha a város az épületet (megfelelő formában) átengedi a megyei múzeumnak, akkor a felújítási költséget az orosháziak joggal várhatnák el a megyei Önkormányzattól és a minisztériumtól Fotó: Kovács Erzsébet Megkérdeztük olvasóinkat Csatlakozzon-e Magyarország a NATO-hoz? Bagyinka György, 48 éves, ka- muti tápboltos: Jó volna, ha beléphetnénk a NATO-ba, mert megítélésem szerint ez növelné az ország biztonságát. Magyarország nem maradhat magára, tartoznia kell valahová. Jó pár évtizeden át — nem kis nyomásra — a keleti blokkhoz kötődtünk, ám ez a mostani váltás végre szabadon történhet. Ma többen úgy vélik, nagy terhekkel jár a belépés, de meglátják, meg fogja érni. Huszárik Mihály né, 24 éves, csabacsűdi munkanélküli: Én nem értek egyet a NATO- hoz való csatlakozással. Ebben a században szinte mindig belekényszerítettek bennünket különböző szövetségekbe. Most először itt lenne az alkalom, hogy végre szabad és független országként éljünk. Divatosan hangzik a NATO-hoz csatlakozás gondolata, de nem mindig az elkötelezettség választása a jó lépés. Polonszki László, 37 éves, kar- dosi traktoros: Nem tartom helyesnek a NATO-ba történő belépést. Én mint Istenben bízó ember úgy látom, az emberiség hiába próbálja megoldani a világban felgyülemlett gondokat, problémákat, feszültségeket. Isten segítsége nélkül a megoldáshoz mindannyian kevesek vagyunk. A vallás is azt mondja: „nem a járókelő emberre tartozik lépteinek irányítása”. Vasvári Imre, 48 éves, békéscsabai mentőápoló: Támogatom a NATO-hoz való csatlakozás gondolatát. Magyarország mindig tartozott valahová, hisz mi kis ország vagyunk. Hadseregünk a csekély létszám, valamint a fegyverek korszerűtlensége miatt képtelen lenne megvédeni az ország területi integritását. Szerintem hazánk szuverenitását csak a NATO-ba való belépés garantálja. (Magyari) KEDVEZMÉNYEK AUTÓSOKNAK OTP lakossági folyószámláról havonta fizetheti kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása díját. Akár 12%-ot megtakaríthat, ha Casco biztosításának díját OTP lakossági folyószámláról utaltatja át. A Casco biztosításon belül egyéni igényeihez alkalmazkodó, mérsékeltebb díjú, illetve emelt szintű szolgáltatásokat is kínálunk. További 10% típuskedvezményt kap, ha Magyarországon gyártott új Suzuki vagy Opel gépkocsijára köti meg bármelyik Casco biztosításunkat. NEM CSAK AUTÓSOKNAK ELŐNYÖS 5% díjkedvezményben részesül, ha OTP lakossági folyószámláról utalja át bármely más önkéntes Garancia biztosításának havi díját. VEGYE IGÉNYBE AZ OTP LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLÁT ÉS A GARANCIA BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSAIT! G ARANCIA BIZTOSÍTÓ RT. azETHcsoporttagja Cím: 5600 Békéscsaba, Gyóni G. u. 3. Telefon: (66) 441-237.
