Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-27 / 49. szám

Előadás minden korosztálynak A Jókai Színház holnap mutatja be Az égigérő fa című mesejátékot, amely a tánc nyelvén beszél. (5. oldal) Eladták a szürke marhákat , A szürke maiba egyidős a magyarsággal. Ebből a félvad állatból... már csak né­hány száz maradt hazánkban.” (6. oldal) Az öregedés állomásai Az évek szállnak, mindenki öregszik, ami meg is látszik. Az öregedés elleni harcot mégsem szabad feladni. (10. oldal) 1995. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 49. SZÁM | !■■■< Románia figyel kisebbségeire. A gyulai román bálon a népviseletbe öltözött Daniela Sirca román népdalénekes nagyon szép szilágysági román dalokat adott- élő. (Interjúnk Wollart Jánossal és loan Barral a 2. oldalon) Fotó: Such Tamás Tizenkét társasház megalakult Gyulán tavaly szeptemberben kezdődött meg az elidegenített önkormányzati lakások adásvé­teli szerződéseinek megkötése. Mint már megírtuk, több mint hétszáz lakásra jelezték vételi szándékukat a bérlők. A város lakásállományának csökkenése természetesen kihat Gyula Vá­ros Önkormányzatának Va­gyonigazgatósága feladataira is. A változásokról Daróczi László igazgatót kérdeztük, aki a következőkkel kezdte: —Minden tömbházban, ahol a magántulajdonú lakások ará­nya meghaladja az 50 százalé­kot, társasházak alakulnak. Ez többek között azt jelenti, hogy a vagyonigazgatóságon felesle­ges munkaerő szabadul fel. Pél­dául házfelügyelők és takarítók. A jelenlegi állapotok szerint mint­egy tíz munkakör válik nálunk feleslegessé. Nem kis szám ez, hiszen az átlagos állományi lét­számunk mindössze 39. —Mi lesz a feleslegessé vált munkatársaikkal? — Lesznek, akik folytatják a munkájukat, hiszen ha a lakók elégedettek voltak eddigi tevé­kenységükkel, akkor feltételez­hető: a társasház tulajdonosai alkalmazzák őket. Persze, olya­nok is lesznek, akiknek meg­szűnik a foglalkoztatásuk. El­helyezésüket sajnos nem tudjuk megoldani, de természetes, hogy a törvényben előírt végki­elégítéseket megkapják. — Napjainkig hány társas- , házat alakítottak meg az új­donsült tulajdonosok? — Pontosan egy tucatot, de ez a szám hetente öt-hattal gya­rapszik. (Lovász) Hírek Az Alföld felzárkózása nemzeti érdek Alpolgármester nélkül. Kínosnak is mondható az a faj­ta egyet nem értés, ami Puszta- földváron ismét — az elmúlt 4 esztendőhöz hasonlóan — ala­kulóban van. Ékes példája en­nek az a legutóbbi testületi ülés is, ahol ismét sikertelen volt az alpolgármester-válasz­tás. Vetró László polgármester jelöltjét, Dénes Lajost most sem fogadta el a testület. Médiák találkozása. Orosháza-Gyopárosfürdőn ta­lálkoztak a Helyi Rádiók és Te­levíziók Országos Egyesületé­nek tagjai a hét végén. A három­napos közgyűlés napirendjén szerepelt a rádiós és tévés szer­vezetek aktuális problémája, a frekvenciák használatának ren­dezetlensége, a médiatörvény vitája, valamint a helyi kommu­nikációs kamara megalakítása. Újabb érdeklődők. Né­met üzletemberek érdeklődtek pénteken a Gyulai Húskombi­nát Rt. után. Zám András ve­zérigazgatót a tárgyalások eredményéről kérdeztük. A következőket tudtuk meg: a német UHWE cég szakemberei jártak Gyulán, a vállalkozás húsiparhoz közel álló tevé­kenységet, szolgáltatásokat végez. Miután a vendégek megtekintették a gyárat, a hús­kombinát vezetői számukra annyi információt adtak, amennyit a hasonló tárgyalá­sok első lépcsőjében adhattak. Zám András kérte a német üz­letembereket, hogy jelentkez­zenek az Állami vagyonügy­nökségnél, illetve a Kereske­delmi és Hitelbanknál. Az első „ismerkedés” után még azt sem lehet megítélni, hogy komoly-e az UHWE vételi szándéka. Ta­lán ennél is fontosabb, hogy vál­tozatlan az érdeklődés a Gyulai Húskombinát iránt, amely je­lentős értéket képvisel és esélye van a privatizációra. Vasárnap kora délután fejező­dött be a Nagyatádi Szabó Ist­ván Alapítvány és az Akadé­mia Alföldi Tudományos Inté­zetének csabai osztálya által szervezett tudományos ta­nácskozás, szakmai beszélge­tés, amelyet Az újrapolgároso­dó Alföld címmel tartottak meg Gyulán. A jelenlévőket Markó Ist­ván, az alapítvány létrehozója köszöntötte, a tanácskozást Si­mon Imre, a megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg. A tanács­kozáson több, mint 20 rend­kívül színvonalas előadás hangzott el, s például egyetér­tés született abban, hogy az Medgyesegyháza polgármes­tere, Nagy Béla a következő­ket mondta e három „nem”- ről: — A kft. alapvetően a kinn- lévőségek miatt kényszerült arra, hogy 34 forintról 41-re emelje a víz köbméterenkénti árát. Az adósságok behajtásá­ért Kürtösi úrék alig tettek va­lamit. A mulasztás következ­ményeit méltánytalanság len­ne áthárítani a rendszeresen fi­zető medgyesegyházi fo­gyasztókra. Természetesen elutasítottuk az igazgató úrnak a búvárszivattyúkra vonatko­zó kérését is. Azt tudniillik, hogy ezeket a berendezéseket Pozsgay összegezte a tanácskozás lényegét Fotó: Such Tamás Alföld problémáinak megol­dása egyetemes nemzeti ér­dek. Az ország jövője elvá­laszthatatlan az Alföld boldo­apportként vigyük a működte­tő vagyonba. Xz ülésen több képviselő szájából is elhang­zott: legközelebb a víztorony­nak vagy a földben lévő veze­tékeknek az átadását fogja kér­ni! És végezetül a med­gyesegyházi képviselő-testü­let nemet mondott a Ciprus szigetére szervezett tanul­mányútra is, ennek a kirándu­lásnak nem lesz medgyesi résztvevője. Kürtösi úrék azt mondják, hogy az út költségei­nek jelentős részét a vízművek országos szövetsége állja. Én. viszont megkérdezem: ugyan mi másból, ha nem a tagdíjak­ból? Vagyis mindenképpen a gulásától. Mint azt az előadók hangsúlyozták, fenn áll a ve­szély, hogy az Alföld Magyar- ország leszakadó, pusztuló ré­giójává válik, három részre szakadt országgal kell szem­benéznünk, amely erősen ronthatja az európai integráci­óhoz való csatlakozásunk esé­lyeit. A konferencia résztvevői Pozsgay Imre címzetes egye­temi tanárt kérték föl, hogy a tanulmányok lényegét, üzene­tét egy közleményben fogal­mazza meg. (Ezt az anyagot lapunkban hamarosan ismer­tetjük.) L.S. fogyasztók pénzén kerül sor erre az utazásra. Kürtösi Zsigmond, a Dél- Békési Vízművek Kft. ügyve­zetője először a vízdíjhátralé­kokról beszél: — A kiváláskor kb. 6 millió forintos kinnlévőséget örö­költünk — mondja. — Az összeg egyre növekszik, jelen­leg 10 milliónál tartunk. Énnek az a magyarázata, hogy időköz­ben a lakosság jelentős része fizetésképtelenné vált, ráadásul a fizetési morál is romlott. A behajtási lehetőségeink korlá­tozottak: vagy bírósághoz for­dulunk (s ebben az esetben töb­be kerül a leves, mint a hús!), vagy kikötjük a vizet. A köztu­datban az él, hogy „a vízcsapot nem szabad elzárni.” Ilyen jog­szabályi tiltás nincsen, így egy­re gyakrabban élünk ezzel a lehetőséggel is. Az igazi prob­lémát az okozza, hogy a kinn- lévőségek jelentős része a la­kótelepeken halmozódott fel. (Folytatása3. oldalon) Ha Battonyán ledől a víztorony, Ciprusnál hullámot vet a tenger Vizes tanulmányúton Dél-Békésben A Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatból kivált 14 település 1993. január 1-jével megalapította a Dél-Békési Vízművek Kft.-t. A mezűkovácsházi térség önkormányzatai­nak közös vállalkozása azóta is fel-fellobbanó viták ke­reszttüzében áll, A képviselő-testületi üléseken a felszólalók igen gyakran bírálják a kft. felügyelő bizottságát, illetve Kürtösi Zsigmondot, a kft. ügyvezetőjét. Legutóbb a med­gyesegyházi képviselők három kérdésben is szembehelyez­kedtek a kft. vezetőségével. Tranzit 44 A pénteki Tranzit 44 elnevezé­sű közlekedésbiztonsági akci­óban mintegy száz rendőr el­lenőrizte elsősorban a 44-es számú főút forgalmát. A ki­sebb szabálysértésekért több, mint 200 ezer forint helyszíni bírságot szabtak ki százötven fővel szemben. A súlyosabb szabálytalanságok esetében azonban feljelentést tettek hu­szonhárom fővel szemben: legtöbb esetben a járművek műszaki állapotát, illetve a vi­lágítást találták hibásnak. Több, mint ötszáz embert szondáztattak meg, ebből mindössze egyetlen esetben kellett intézkedniük. A veze­tői engedélyt két személytől vették el, a rendszámot négy járműről vették le. A traffipa- xos gépkocsik 1100 jármű közül negyven esetben készí­tettek felvételt. Filmszereplők lesznek az utcai harcosok? Egy fészekalja hatszázas Mercedes jelezte a békéscsa­bai sportcsarnok előtt, az utcai harcosok)?) szombati viadala alkalmával, hogy minden eddi­gi csúcs megdőlt: ennyi luxus- járgányt még állam- és kor­mányfői látogatások sem hoznak erre a tájra. Utcai har­cosokkal össze nem téveszthető alkatú tulajdonosaik nem ke­vésbé luxushajadonnákkal lej­tettek be a csarnok fenntartott szegleteibe. A nézőtér megtelt, bár említésre méltó körül­mény, hogy egy kritikus pilla­nat után a jegyüzérek az autó­parkolóban már áron alul is adták portékájukat. Akinek meg már előre felfordult a gyomra az egésztől, otthon maradt. Ilyen a demokrácia. Kiskölyök koromban se­hogy sem értettem — nem mintha ma érteném . miért kell emberek tömegének meghalnia a csatatereken, miért nem intézik el a dolgot a hadvezérek egymás között, párviadallal. Ázóta persze láttam már egyet és mást, ter­mészetesnek veszem hát azt is, ha egy versenyigazgató időről időre másokat küld ve­rekedni. Akik meg részt vál­laltak a holdudvar fényesíté- sében, bizonyára nem látták kockázatát annak, hogy ez­után, esténként az úri társaság tagjaiként nem mutatkozhat­nak. Persze, amilyen úri tár­saságok manapság vannak... Utcai harcosok. Mást je­lent e fogalom nálunk, mást Boszniában, s megint mást a csecsének földjén. Szemem­ben az utca—utca. Olyan hely, ahol se lelőni, se kirabolni, se leütni nem kellene a járókelő­ket. Akkor meg kinek és milyen célra lehet szüksége utcai har­cosokra? Nem Chicago ez it­ten, kérem... Csak tippelni tu­dok: bizonyára nálunk is hoz­zálátnak bárgyú bronxi törté­netek megfilmesítéséhez, oda kereshetnek rátermett szereplőket. Akkor pedig csakis filmesek lehettek az említett mercisek! S bizonyá­ra a sportcsarnok környéké­nek békéjére vigyázó rend­őrökből választják ki a film­beli rendőröket! Csakhogy végre értjük egymást... Kiss A. János Megyei horgásznap az Erkelben. Szombaton Gyulán a horgászok és halászok színvonalas programok között válogathattak. (Tudósításunka 3. oldalon) Fotó: Such Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents