Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-25-26 / 48. szám
1995. február 25-26., szombat-vasárnap suliMOaiSM #Í»jPÉ$ MEGYEI HÍRLAP Ha Ön valóban tud szívből nevetni, akkor nagy valószínűséggel sem pszichiáterre, sem házassági tanácsadóra, sót talán még orvosra sem lesz szüksége. A felszabadult nevetésre való képesség háromszoros garancia: garancia az egészségre, a kapcsolatteremtő képességre, a kiegyensúlyozott lelki életre. Nem véletlen, hogy éppen egy, a halál és az élet határterületét kutató orvos, Raymond Moody volt az, aki egy egész tudományos munkát szentelt a humor és a nevetés hatásosságának. Moody az tanácsolja orvos kollegáinak, hogy terápiás munkájuk során használják ki a nevetés gyógyító erejét. Aki nem képes szívből nevetni, annak beteg a lelke A nevetés ereje Tudja Ön, hogy a nevetés nem csak jótékony, de biológiailag is fontos folyamat? A nevetés növeli a léglegzetvétel dinamikáját, az oxigén- felvételt, s ellazítja a rekeszizmot. Ez utóbbi a legfontosabb hatás, hiszen a rekeszizom a helyes be-, és kilégzési technika kulcsa. A „szívből” jövő nevetés a pumpaként működő szív munkáját is megkönnyíti, segíti a napi átlag 9000 liter vér testben való szétáramoltatását. Nevetés hatására az oxigéndús vér gyorsabban és intenzívebben jut el a sejtekhez. Orvosi szempontból nézve tehát minden nevetés egy kisebbfajta fiatalító kúrának tekinthető. Vizsgálatok egész sorának eredményei arra engednek következtetni, hogy a negatív érzelmek (düh, harag) megzavarják, míg a pozitív érzelmek stabilizálják a test kémiai egyensúlyát. Sőt a várható életkor alakulását kutató tanulmányok szerint összefüggés található a nevetésre való képesség és a hosszú élet között. „Az életteli humorérzéket visszatükröző lelki beállítódás hosszú életet ígérő faktor”— vélekedik Raymond Moody. Azt a tényt, hogy a felszabadult nevetés a lelki egyensúly garanciája, már a régi kínaiak is ismerték. „Aki nem képes Szívből nevetni — mondták több ezer év a nagy birodalom bölcsei—, annak beteg a lelke.” A XX. század pszichológiája megerősítette az ősi tudást. Aki nevetni tud, az fel tudja oldani a szituációk feszültségét, nem frusztrált és nem vív belső harcokat. S mivel a szexuális aktus is egy megfeszülés, melyet a csúcspont elérése után ellazulás követ, azok, akik képesek szívből jövően nevetni, a szexuális aktus során is könnyebben lazulnak el. A szexuális zavarok egyik leggyakoribb oka az ellazulásra képtelenség. Abból a merev nőből, aki közönségesnek tartja, ha valaki teli szájjal nevet, aligha válik jó szerető. Abból a férfiból, aki nem mer nevetni, nemigen lesz szenvedélyes partner. Az egészséges embernél a nevetés olyan reflex, amit nem lehet tudatosan kontrollálni. Arról aki kontrollálni tudja nevetési ingerét, nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az intim pillanatokban „csődöt mond”. Ilyen egyszerű a jó szeretők titka. Az igazi nevetés egy, a torok mélyéről feltörő „ha—ha”. Az ilyenfajta szívből jövő nevetésre képes emberek kapcsolataikban emocio- nálisabbak és ezért kellemesebb partnerek. Van a nevetésnek még egy előnye: széppé varázsol. Nem csak fiatalabbnak néz ki a nevető, de szimpatikusabb és sugárzóbb is. Az igazi nevetés szép nyomokat hagy maga után, nem engedi az arcbőrt elpetyhüdni. Az orrtól a szájszeglet felé vezető ráncok nem mélyülnek el, a szem körül sem telepednek meg a szarkalábak. A száj nem húzódik össze, hanem lazának, kívánatosnak hat. Az arc szépségét megőrizni, megteremteni kívánó izometrikus gyakorlatok legjobbjai ki is használják a nevetés szépítő erejét: a nevetés mimikájának utánzásával az alul húzódó ráncokat ismét felülre tolják, kisimítják. (A Neue Krone Zeitungból fordította: Stummer Andrea) A nevetés széppé varázsol. Nemcsak fiatalabbnak néz ki a nevető, de szimpatikusabb és sugárzóbb is Férfiasán tökéletes? Az ókori Egyiptomban, ahol a fáraók előjoga volt a szakáll viselése — jelesebb alkalmakkor az egyik uralkodónő, Hacsepszut királynő is álszakállt öltött —, a köznépnek kötelező volt a borotválkozás. Az akkor használatos „kínzószerszám”, a bronz-borotva helyét ugyan már rég elfoglalták a villanyborotvák, a borotvaéles kések és pengék — de a naponkénti „arckaparást” sokan ma is kellemetlen, fölöttébb terhes műveletnek tartják. Az arcszőrzet eltávolításának néhány egyszerű szabálya azonban megkönnyítheti a borotválkozást és segíthet abban, hogy elkerüljük az arcbőr fölpat- togzását. Akik például az úgynevezett száraz borotválkozás hívei, feltétlenül nedvesítsék be arcukat valamilyen borotválkozás előtti lemosóval. Ezek a készítmények ugyanis megkeményítik, fölegyenesítik á szakállszőrzetet, amit így a villanyborotva könnyebben, gyorsabban elér és eltüntet. A nedves borotválkozásnak két főszereplője van: a kés vagy a penge valamint az — idő. Az előbbieknél perdöntő az élesség: az a megfelelő szőrvágó szerszám, amely akkor is teljesen simára borotválja az arcot, ha nyomás nélkül, szinte csak saját súlyával nehezedik a bőrre. A régi, életlen eszköz arra még jó, hogy megvágjuk vele magunkat, de arra már nem, hogy nyomtalanul eltüntesse a legénytollazatot. Ami az időt illeti: bármilyen késésben vagyunk is, a borotválkozásra szánt időt ne kurtítsuk meg. Mert vagy itt-ott megmaradó „szőrfoltok” vagy — nedves borotválkozás esetén — kisebb-nagyobb sérülések, vágások lesznek a sietség következményei. A borotválkozás utáni lemosó, az aftershave használatától se tekintsünk el. Ezeknek nem is a „férfiasán tökéletes” illat az erényük, hanem az, hogy a borotválkozással kissé megbolygatott bőrnek visszaadják a nyugalmát és meggátolják esetleges begyulladását. Borotválkozzam, vagy sem? Az igazán figyelmes férfi, Ferenczy Europress este borotválkozik A koktélkészítés titkai Ezúttal először a klasszikus koktélok között fogunk széttekinteni. Ezek soha nem öregszenek ki és nem változnak. Természetesen vannak közötte olyan standard koktélok, amelyek összetétele — a szabályok szerint — nem is változhat. A gyakorlott, kiváló mixer a klasszikus koktélokhoz is mindig hozzá tudja adni az egyéniségét, a tapasztalatából meríthető szaktudását. Akkor kezdjük hát! Adonis: Egy vacsora előtti klasszikus, amely feltehetően az elmúlt század végén születhetett, de napjainkban is „jól érzi” magát. Három variációját is közölhetjük, melyek közül az arányokban is van különbség. Adonis I. (1920., Párizs): 1 öntet Orange Bitter, 2 cl száraz sherry, 4 cl fehér vermut. Adonis II. (1930., London): 1 öntet Orange Bitter, 2 cl fehér vermut, 4 cl sherry. Adonis III. (1990., München): 1 öntet Orange Bitter, 2 cl piros vermut, 2 cl fehér vermut, 2 cl száraz sherry. Mindhárom variációnak azonos az elkészítése: keverőpohárban jégkockákkal összekeverjük és koktélos pohárba szűrjük az italt. Manhattan: Ez a világszerte jól ismert italkompozíció szintén több mint 100 éves. Jól variálható az egyéni ízlés* szerint. Manhattan dry: 1 öntet angostura, 2 cl száraz vermut, 4 cl kanadai whisky. Manhattan medium: 1 öntet angostura, 1 cl piros vermut, 1 cl száraz vermut, 4 cl kanadai whisky. Manhattan édes: 1 öntet angostura, 2 cl piros vermut, 4 cl kanadai whisky. A keserű angostura helyett valamilyen más édes likőrből is kerülhet néhány csepp az italba (pl.: cherry, Curacao Triple sec stb.). Amennyiben skót whiskyvel készül, akkor viszont nem Manhattan, hanem Rob Roy a neve. (Forrás: Peter Schmo- eckel: Klasszikus koktélok. Officina Nova Kiadó, Budapest, 1991.) (Folytatjuk)
