Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-24 / 47. szám
1995. február 24., péntek NAGYVILÁG Csatlakozás csak a XXI. században Erősödnek az Európa-ellenes hangok Halálra ítéllek két keresztényt az iszlám vallás meggyalázásának vádja miatt Pakisztánban. Az elítéltek fellebbeztek, a hatóságok pedig nem engedélyezték a szélsőséges muzulmánok jelenlétét a tárgyalóteremben. A fellebbezésre válaszul a keményvonalasok kövekkel zárták le Lahore utcáit Reuter A másodlagos szerep nem felel meg Oroszországnak Moszkva a partneri viszony híve A szimbolikus határként emlegetett 2000. év sem lesz az európai egyesülés éve, s valószínűleg a visegrádi országok (Európai Unióba való) belépésének éve sem. Csatlakozásunk legfeljebb a XXI. század első éveiben-évtizedeiben válhat valóra — jelentette ki az Újvidéki Rádió szerdai adásában sugárzott nyilatkozatában Konrád György. A nemzetközi hírű magyar író rámutatott, hogy az 1989— 90-ben kialakult eufórikus hangulat óta sok minden változott, s újabban mintha a Nyugat is mind nagyobb akadályokat gördítene az integráció megvalósítása elé. Konrád kiemelte, hogy a Szovjetunió felbomlása óta a Nyugat jóval kevésbé tart a nagy keleti szomszédtól, s azóta nincs is olyan sürgős jellege a dolognak, mint korábban. A demokratikus átalakulás bizonytalanságai, a politikai inga kilengései — a szélsőjobbos jelenségektől a posztkommunista kormányhatalom térhódításáig — ugyancsak aláássák a Nyugat bizalmát. Konrád hangsúlyozta, hogy az anyagi akadályok még ennél is súlyosabbak: egyedül Kelet-Németország integrációjára 100 milliárd márkát terveztek, s azóta már 500 milli- árdnál tartanak, és még ez sem elegendő a németországi gazdasági szintkülönbségek áthidalásához. A kelet-európai adósságok együttesen sem tesznek ki ennyit, s ha ezeket törölnék is, a meglévő gazdasági szakadék túlságosan nagy. Nyugat-Európa nem engedheti meg magának, hogy adófizetőinek terhére ilyen nagymérvű segítségben részesítse Kelet-Európát. Márpedig a folyamat elhúzódása és a jelenlegi gazdasági szintkülönbségek konzerválódása fékezőleg hat a tőkebeáramlásra, és azt is jelenti, hogy a kelet-európai áruk még hosszú ideig a jelenlegi magas vámtételekkel jutnak el Nyugatra, ami tovább akadályozza a gazdasági fellendülést. A halogatásnak megbántódás, sértődés lesz a következménye, máris erősödnek az ilyen populista, Európa-ellenes hangok — húzta alá Konrád György. Moszkva álláspontja szerint nem a NATO bővítésére, hanem a partneri viszony fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt — jelentette ki Mihail Gyemurin orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtóértekezletén az MTI kérdésére válaszolva. — Moszkva a jövőben is ragaszkodik álláspontjához, amely szerint a partnérség elsődlegességet élvez. Oroszország a reális és egyenjogú partneri viszony megvalósulásában érdekelt. Sajnos Oroszország egyes nyugati partnerei az utóbbi időben a tömb bővítésére összpontosítanak. Az orosz vezetés azonban úgy véli, hogy a jelenlegi szakaszban a partnerség fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. — Ami Oroszországot illeti, a NATO-hoz fűződő partnerségét az ország nemzetközi szerepének figyelembevételével kell kialakítani. Tekintetbe kell venni, hogy Moszkva olyan európai biztonsági rendszer kialakításában érdekelt, amely sem Oroszországot, sem más országot nem szigetelne el a kontinens többi részétől. Ez az álláspont, így mindenekelőtt a partnerség fejlesztése lehetővé teszi a szükségtelen sietség-elkerülését, illetve a leegyszerűsített döntéseket a NATO jövőjével kapcsolatban — mondotta a szóvivő. Andrej Kozirev külügyminiszter előzőleg az orosz hírügynökségnek nyilatkozva szintén az egyenjogú partneri együttműködés mellett foglalt állást. Kozirev elmondta, hogy Moszkvának nem felel meg az észak-atlanti szövetséghez fűződő leegyszerűsített kapcsolat és elfogadhatatlannak tart egy olyan változatot is, amely másodlagos szerepet szánna Oroszországnak. Kozirev nem erősítette meg azokat a jelentéseket, amelyek szerint Bili Clinton amerikai elnök üzenetet intézett volna csütörtökön Jelcinhez Oroszország és a NATO együttműködésére vonatkozóan, bár nem zárta ki az elnöki üzenet- váltás eshetőségét. Nukleáris hulladék szállítása kezdődött el Japánból Franciaországba. A Greenpeace elnevezésű környezetvédő csoport tiltakozásul hordókból épített falat Cherbourg kikötőjében, ahol a nukleáris hulladék partot ér Reuter-*iL Costa Rica: A hadsereg nélküli ország Costa Rica közel fél évszázada gyakorlatilag nem tart fenn hadsereget, többek között ennek köszönhetően a kis középamerikai ország a térség államai közül kiemelkedő fejlettségi színvonalat mondhat ma magáénak, bár a fejlődő világból még nem sikerült kiemelkednie. A katonai intézmények felszámolását, amelyre 1948-ban egy rövid polgárháborút követően került sor, azóta sem kérdőjelezte meg egyetlen politikai irányzat sem. Mi több, a hadsereg nélküli állapot a Costa Rica-i nemzeti egyetértés egyik alapköve, amely Latin-Amerikában egyedülálló politikai stabilitást kölcsönöz az országnak — írja az AFP hírügynökség a különleges helyzetű ország fejlődését bemutatva. A 3,2 millió lakosú kis ország még büszke is arra, hogy 30 ezer tanára, tanítója van, ezzel szemben rendfenntartó erőinek létszáma alig tízezer. Az ötvenes évektől kezdve Costa Rica a „gondoskodó” államnak köszönhetően olyan oktatási és egészségügyi rendszert fejlesztett ki, amely a maga módján páratlan a hetvenes és nyolcvanas években gyilkos konfliktusok, polgárháborúk szabdalta Közép-Amerikában. Miközben az olyan országok, mint Nicaragua vagy Salvador a polgárháborús évek alatt az állami kiadások 30-60 százalékát a hadseregre, a háborúra költötte, addig Costa Ricában a „szociális beruházások” abszolút elsőbbséget kaptak. 1995-ben, amikor a térségben általánosan csökkenőben vannak a katonai kiadások, Costa Rica költségvetésének 2,5 százalékát költi a 10 ezer fős rendfenntartó erőkre, Guatemala 7 százalékot, Salvador pedig — bár már három éve béke van az országban — 16,5 százalékot költ fegyveres erőire. A hadsereg felszámolása szükséges, de nem elégséges feltétele volt az ország fejlődésének — vélekedik Luis Guillermo Solis, Costa Rica-i politológus, aki egyben a kis ország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is egész Közép- Amerikára. A hadseregről történt lemondás tette lehetővé hazájában a jelentős középréteg kialakulását, amely az ország politikai és szociális stabilitását adja — állítja a szakember. A hadsereg hiánya ugyanakkor biztosíték egy olyan „katonai kaszt” kialakulásával Szemben, amely Latin-Amerika más országaiban igencsak nagy súllyal érezteti hatását. A diplomata-politológus szerint azonban a hadseregről történő lemondás nem lett volna lehetséges, ha az Egyesült Államok nem vállalta volna Costa Rica területi sérthetetlenségének szavatolását. Másrészről viszont a kis közép-amerikai ország nagyarányú segítséget kapott nevezetesen az Egyesült Államoktól, aminek arányaira jellemző, hogy 1984- 85-ben napi több mint egymillió dollárt tett ki. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy San Jósé irigylésre méltó szociális ellátási rendszerének kiépítése közepette súlyosan eladósodott. Ha a Costa Rica-i modell mára kissé számyaszegett is (rekordnagyságú költségvetési deficittel és a szolgáltatások visszaesével^ a gazdaság fejlődési mutatói még ma is kielégí- tőek —- emlékeztet az AFP. Az ENSZ által figyelembe vett fejlettségi mutatók alapján a közép-amerikai ország 1994- ben 42. helyen állt a világranglistán és kilencedik volt az amerikai kontinensen, messze megelőzve szomszédait: Nicaraguát, amely a világranglistán 106. helyen áll, az amerikai kontinensen pedig csak a 29. helyen, vagy Hondurast, amely a világranglistán a 115. helyet mondhatja magáénak, az amerikai kontinensen viszont épp csak megelőzi az utolsó helyen kullogó Haitit. Közép-Amerika e legvonzóbb országában a várható átlagéletkor 76 év, tíz évvel több mint Salvadorban vagy Hondurasban. Az írni-olvasni tudók aránya a lakosságon belül eléri a 94 százalékot, míg például Guatemalában csak 56 százalék. Ami a gyermekhalandóságot illeti, míg Costa Ricában ezer élveszületésre 20 elhalálozás jut, addig Hondurasban több mint háromszor ennyi (62). Csak Panama büszkélkedhet hasonló jó adatokkal, ahol a múlt évben szintén lemondtak a hadsereg fenntartásáról. Kérdőjelek Hogyan biztonságosabb?^ Lassan nincs olyan elemzés, amely hazánk biztorisági helyzetét vizsgálva ne számolna az immár Brüsszel által is (persze konkrét időpont-megjelölés nélkül) távlati célként elfogadott NATO-csatlakozással. Némileg kevesebb szó esik arról, hogy — a tagadhatatlan előnyök mellett — milyen árat kell fizetni a tagságért, s hogy a magyar társadalom „lelkileg” fel van-e készülve az atlanti tömb melletti elkötelezettségre. Ami pedig a „túloldalt” illeti, a jelek szerint a nyugati térfélen is kezdeti stádiumban áll még a felkészülés a leendő bővülésre, s a NATO sincs egyelőre abban a helyzetben — szervezeti és pénzügyi szempontból —, hogy rövid idő alatt megbirkózzék a hirtelen tagfelvétel gondjaival. Hogyan lennénk nagyobb biztonságban? A magyar politikusok természetesen ezt a kérdést vizsgálják, amikor— egybevetik a NATO-tagság előnyeid és hátrányait. Nyitott kérdés szép számmal akad. Mi lesz a hadseregreformmal? Teljesül-e a haderők polgári ellenőrzése? Mi lesz a fegyverutánpótlással? Jól látszik, hogy egyelőre több a kérdőjel, mint a határozott válasz. Kell-e biztonsági garancia? Hiszen bennünket senki sem fenyeget, s nincs ország, amelynek tartania kellene tőlünk. Vagyis nem a feltételezett ellenséggel szembeni védelem „hajt” bennünket a NATO felé, hanem az a felismerés, hogy az észak-atlanti szervezet politikai és katonai ereje a térség stabilitását szolgálja. S mi ennek fenntartásában vagyunk érdekelteké Ferenczy Europress A lengyelek a NATO-tagság mellett A lengyelek túlnyomó többsége támogatja az ország törekvését a NATO-tagság elérésére. Az OBOP közvélemény-kutató intézet felmérése szerint csupán a megkérdezettek 18 százalékának vannak komolyabb fenntartásai a katonai szervezethez való csatlakozással szemben. Az emberek 45 százaléka az ország egyik legsürgetőbb érdekének tartja a belépést a NATO-ba, s még ennél is többen (54 százalék) vélik úgy, hogy az észak-atlanti szövetségben való részvétel fontosabb az Oroszországgal való jó viszonynál. A felmérés a NATO-tagságot szorgalmazók pártállását vizsgálva azt mutatja, hogy a csatlakozás támogatói elsősorban a Szolidaritás szakszervezet és a Szabadság Unió szimpatizánsai közül kerülnek ki, míg fenntartásaikat leginkább a Demokratikus Baloldali Szövetség, illetve a Munka Uniója soraiból hangoztatják. Mindennap feladhatja Jtímppmmtm hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja lel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig, valamint a Mednyánszky u. 8. szám alatt 8—13 óráig. Akció! Chappi 1200 g konzerv 235 Ft-ról 199 Ft, száraz Pedigree Pal 196 Ft-ról 176 Ft/kg, csirkeláb 48 Ft/kg, megérkezett a MAGNUM család! CSÚCSÚ Allateledel Bolt. Békéscsaba, Gyulai út 37—39. (Zöld bérház.) 5 db választási bikaborjú eladó. Telefon: 477-350,13—14 óra között. Budrió presszó Gyulán, felvételt hirdet vendéglátásban jártas nők és férfiak részére. Jelentkezni lehet munkanapokon 9—17 óra között a helyszínen vagy a 361 -124- es telefonon. / . Azoldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek CB) 441-129. Magyar-Német Cement 650 Ft/q Folyami kavics 1800 Ft/m3 Fűrészelt fenyő 22 000 Ft/rrf-től Faház 15 000 Ft/m2-tői Áraink az áfát tartalmazzák. • • Ot szám - egy nyeremény! Kedves Olvasó! Ezen a héten is folytatjuk nyereményjátékunkat előfizetőinknek. Minden előfizetőnk rendelkezik egy ötszámjegyű előfizetői kóddal, mely szerepel számítógépes nyilvántartásunkban. Minden héten kisorsolunk öt számot, amelyekből naponta egyet közreadunk. Amennyiben az öt szám megegyezik előfizetői kódjával, Öné a MOULINEX kávéfőző. 8. hét
