Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-23 / 46. szám

TARKA OLDAL 1995. február 23., csütörtök Szeretnék azzal a lánnyal ta­lálkozni, akivel 1995. február 11-én, a 15.10 órakor induló Balt Orient vonat indulása előtt láttuk meg egymást a Ke­leti pályaudvaron.' Rajtad fe­kete farmer, barna csizma volt, fehér táska a válladon. Én vilá­gos kabátban és világoskék farmerben voltam, hátizsák volt a hátamon. Remélem, ma­gádra ismersz, és tollat ra­gadsz. Címem a szerkesztő­ségben. * ¥ * „Zs.-nak O.-ra” Bár jeligéjéből gyanítom, nem reagált hosszú idő eltelté­vel üzenetemre, akinek szólt, a „mindent eldöntő” kérésre a válaszom ennyi: nem tudom pontosan, mikor találkoztunk először, a munkahelyemen vagy vasárnaponként, szok­tunk néhány szót váltani, saj­nos ritkán és a tartózkodó ma­gatartásból fakadóan felülete­sen. Lehet, hogy fenti soraim csalódást okoznak, de azért sok boldogságot kívánok! * ** Drága kis Ördögöm! Szeretett Mini-Manó! Én nagyon szenvedek hiányzol, nem hallom a hangodat. Mégsem bocsá­tottál meg? Te voltál az éle­temben az első és a végzet. Én is és te is mindent elrontottunk. Nekem régóta szükségem lett volna rád. De nálam Szeretet és Szerelem nélkül az a bizo­nyos dolog nem megy. Mégse jött létre ez a dolog. Nem tu­dok alkalmi partner lenni. így- hát a pókháló már dróthálóso- dik. Életunt és üres a lelki vilá­gom, hiányzol! Bocsáss meg! A te boszorkányod! (Raven­na) # * * „Vörösrózsa” 17 éves fekete hajú, kék sze­mű lány vagyok. Szeretem a jó zenéket és a szerelmes filme­ket, hobbim a magnózás. Üzenjetek a Szívküldibe! A jellige: vörös szegfű ¥ * ¥ Szerelmemnek: Évának Repül az idő, múlnak a napok, Minden éjjel rólad álmodok. Szeretnék mindig veled lenni, Mert csak így tudlak igazán szeretni. Várom, hogy eljöjjön az a nap, És én mindig szeretni foglak. Mit is nyújthatok majd akkor neked, Egy szerelemben gazdag, hosszú életet. Ákos Szívszerelmedtől *** Nyár, tenger, napsütés... Figyelek! Freedom Rider * * * Rózsabimbóm! Rád pazaroltam fél élete­met, és még nem is láthatlak! Ez a szerelem, gyötrelem!! Meddig mehet ez így?! Lassan belefáradok! Szívem! Honnan tudjam, mikor jössz? Te vagy- e a túloldalon? Úgy gondolom, ezt meg kellene beszélni! Ahogy gondolok SZERET­LEK!!! AZ ÁRNYÉKOD!! % * Carunak Gerlára! Üdvözöllek Jaminából. Re­mélem, már alig várod márci­us 11 -ét, hogy utána az a sze­rencse érjen Téged, hogy sze­rény személyemmel 6 hetet el- tölthess. Már nem kell sokat vámod. Addig is bírd ki vala­hogy, remélem, sikerülni fog, mert ha nem bírnád ki, az ször­nyű lenne nekem, mivel még 3 hétig melletted kell ülnöm a suli­ban. Puszi! Jamina legszebb, lego­kosabb, legügyesebb, legszeré­nyebblánya!” Andi Mondjuk el végig a mesénket! Kedvesem, ígérem, ha úgy alakul a helyzetem, megkeres­lek, hogy a mesénket mondjuk el egészen! De nem akarok megalázott lenni! Azóta találkoztunk! * ¥ * Annak, akinek OLAJOS a bu­sza a csomagtartónál Kérlek, hívj fel!!! Este 22- től reggel 7-ig. Emlékezz a péntek éjszakára! A 4 ágy közül a tiedet választottam: „Alszunk” felkiáltással. A ka­zettám nélkül nem tudok ela­ludni. Be fogok kopogni hoz­zád. A 18 éves gyermek *** Borostyán! Kérlek, ne felejts el! Az ál­talad említett kapcsolat egy véletlen volt, mert nem is sej­tettem, hogy érzel-e valamit irántam. Szerelmünk még ta­lálkozhat. Én hiszek benne. Válaszolj! Kedvesed! Xuxa már minden volt... Topmodell, Pele barátnő­je, Senna menyasszonya, rövid ideig tv-háziasszony — mindez volt Xuxa. A dél-amerikai kontinens és Brazilia nemzeti hősnője most áttért a színpad világába. Ismerik és rajonganak érte a tv jóvoltából az USA-ban, Spanyolország­ban és Olaszországban. Xuxa tehetséges és nagyratörő. Szeretne bekerülni a világ leggazdagab embereinek 500-as listájába FEB-fotó Hol az apja, hol az anyja lopta el a kis Ludwigot Cicciolinát rendszeresen verték? ,,Az utóbbi nyolc hónapban semmi mással nem foglalkoz­tam, mint hogy a gyermekem­ről gondoskodtam ésfelkészül­tem a jogi procedúrára" — nyilatkozta Staller Ilona a The European című hetilapnak. Mint ismeretes, fia, Ludwig egy amerikai popart-mű- vésszel, Jeff Koonssal kötött házasságából származik, és két éves. Egyszer az apja, másszor az anyja „lopta el”. Cicciolina ma — újabb gye­rekrablástól tartva — egy kö­zép-olaszországi faluban rej­tegeti. A pornósztár szömyülköd- ve emlékezik vissza házassá­gára. Utólag visszatekintve úgy gondolja, Koons arra használta fel őt, hogy ismertté tegye magát Európában. Sze­relmes levelekkel bombázta, és majd mindennap rózsacsok­rot vagy drága ajándékot kül­dött neki. így sikerült magába bolondítania „Husikát”. ,A U- dércálom már a házasságunk első napján megkezdődött. Férjem viselkedése gyökere­sen megváltozott, szinte gyűlö­lettel vett körül. Állandóan ve­szekedtünk, ő egyfolytában ivott, és alkalmi barátnőket hordott haza. Rendszeresen vert és megalázott. Azután be­következett az, amitől a legjob­ban tartottam... 1993. decem­ber 23-án ellopta Ludwigot és Amerikába szökött vele.” A római bíróság február vé­gén dönt arról, hogy az anya, vagy az apa viselheti-e gondját a kicsinek. Ilona küzd a gyer­mekéért, s nemcsak az övéért. ,Azt szeretném, ha alakulna egy olyan bíróság, amely csak gyerekügyekkel foglalkozna, és igazságos ítéleteivel védelmet nyújtana a gyermekeknek." Ferenczy Europress Pegazus—posta Rímek nélkül sikeresebb Rovatunkba elsősorban fiatal, kezdő toliforgatók irodalmi próbálkozásait várjuk. A legjobb alkotá­sokból — lehetőségeinkhez mérten — közlünk. „Félelmeket szül az este...! In­duljunk el Napkeletre:/ az örök fény országába J három király hazájába!/ Nincsen hintánk, gyalog járunk,/ összebújunk, hogyha fázunk./ Nincsen kö­zel, nincsen messze./ Együtt menjünk Napkeletre!/ Szívből hajtott szent virág a/ világ min­den gazdagsága:/ összehajtó boldogságunk,/ szerétéiből nö­vő házunk." — írja egyik alko­tásában az az orosházi lány, aki a „Phoebus” jeligét választotta. Az első sor figyelemfelkeltő, ám aztán fokozatosan eltom­pul a vers, túlságosan fecsegő­vé válnak a mondatok, hétköz­napivá szelídül a téma. Ám a Szerelmünk című költemény már jóval több biztató jegyet hordoz. Például az „anyakéz- meleg gyerekkor” gyönyörű költői kép: „Gyémántfalú ma­gányaink homályából/ fi­gyeljük egymás csodáit./ Anyakézmeleg gyermekkorun­kat követve játszunk/ valótlan­ságba áttűnő életünkkel./ Be­láthatatlan szakadékok men­tén/ keressük egymás biztonsá­gát/ — döbbent tekintetek ke- resztüzében—/ ezerjó simoga- tós játékainkba feledkezvén." Sharif zarándoklata A világhírű hollywoodi szí­nész, Omar Sharif az idei Ra­madan alkalmából mekkai za­rándoklaton vesz részt. Az egyiptomi Alexandriában ke­reszténynek született színész a Szaúd-Arábiába tartó gépen egy újságírónak elmondta, hogy a mekkai zarándoklat mindig is élete vágya volt. A 68 éves sztár harminc év­vel ezelőtt tért át az iszlám hitre, amikor elvett egy egyip­tomi színésznőt, Faten Ha- mammát, ám ez akkor csak formaság volt. Most azonban Egyiptom párizsi konzulátu­sán, egy imám jelenlétében hi­tet tett a mohamedán vallás mellett és a három évtizede Párizsban élő színész kijelen­tette, hogy Kairóba költözik. Vallásossága egy éve erősö­dött fel, amikor a színészt szív­roham érte és súlyos műtétre Omar Sharif Kairóba költözik szorult. A sikeres operációt az egyiptomi Magi Yacoub pro­fesszor végezte el és Sharif azóta úgy érzi, új életre kelt. Ferenczy Europress Lambert csalódott a nőkben Christophe Lambert csalódott a nőkben. „Szerintem gyávák kimondani, mit is éreznek va­lójában” — nyilatkozta a 38 éves francia színész, aki tavaly vált el 28 éves feleségétől, az amerikai Diane Lane-től. „Nem nekem találták ki az együttélést” — jelentette kPa volt férj, az egyéves Eleonore­Jasmine apja. „Még mindig szeretem és csodálom Diane-t. Jó barátok vagyunk, de a há­zassághoz én túlságosan nyug­talan vagyok. O marad a leg­fontosabb ember számomra, hiszen ő értette meg velem, hogy az igazi szerelem bizal­mat és totális szabadságot je­lent.” Vers, mese gyerekeknek Honnan, honnan nem, gyönyö­rű darab sajtot szerzett magá­nak a holló. Fölrepült vele a fára. Bandukolt éhen a kertek alatta róka; egyszer csak pom­pás sajtszagot érez. Megy a szag után, fölnéz a fára, meglátja az ágon a hol­lót, csőrében a gyönyörű sajt­tal. — O — mondja álnokul —, köszöntöm önt, nemes holló uram! boldog vagyok, hogy fé­nyesfekete tollát láthatom. A holló minderre egy árva szót sem felelt. „Csak fecsegj, álnok jószág — gondolta. — Tudtom, csak azért hízelegsz, mert fáj a fo­gad a sajtomra. Nos, ha fáj, eredj és szerezz magadnak, de az enyémből nem eszel!” Ült és hallgatott az ágon; a róka meg az ág alá sündörgött, és mézesmázoson fölszólt: —És nemcsak a tolla párat­lan; mert ha már találkoztunk, nem állhatom meg, hogy meg ne mondjam, igazán minden alantas szándék nélkül, hogy az ön nemes formája még a madarak királyának, a sasnak a formáját is fölülmúlja. Iga­zán nem is tudom, ezek az osto­ba madarak miért nem önt vá­lasztják királyuknak. A hollónak jólesett a dicsé­ret, annál is inkább, mert rég­től fogva féltékeny volt a sas­ra; szólni azonban nem szólt, féltette a gyönyörű sajtját. Szólni, mondom, nem szólt, de azért kihúzta magát egy kicsit az ágon, és a róka ezt nyomban észrevette. — De ez még mind semmi! — folytatta még mézesmázo­sabban. —Ez még mind semmi a hangjához képest! Ez az ér­ces hang fölülmúlja a pacsirta értelmetlen cincogását, a pity­palatty ostoba pintyegését, a sárgarigó bárgyú rikoltását, sőt a fülemüle együgyű sirán­kozását is. De a holló, aki semmire sem volt olyan büszke, mint a hang­jára, még most sem szólt. A róka pedig folytatta; most már nem a hollónak beszélt, hanem csak úgy magának, ám elég hangosan ahhoz, hogy a holló is hallja. —Az a hang!—Ha én azt a hangot hallhatnám! Az imént, ahogy a berekben ültem, hal­lottam egy fülemülét; aztán ahogy átvágtam a mezőn, hal­lottam egy pacsirtát; a nádas elé kerültem, és a nádason túl­ról hallottam egy pitypa- lattyot; aztán ahogy a kertek alatt mentem, a gyümölcsös­A holló és a róka bői egy sárgarigót is hallot­tam. Milyen remek alkalom volna, hogy hangjukat össze­hasonlítsam holló uram hang­jával! De hát holló uram csak hallgat, hallgat, őrzi a sajt­ját... A holló ennek már csak nem bírt ellenállni; kitátotta a cső­rét, és észveszetten elkezdett károgni! A sajt lepottyant; a róka föl­kapta, egy szuszra lenyelte, az­tán nagy vigyorogva így szólt: — O, te hiú szamár, te osto­ba holló! Éppen arra a repedt- fazékhangodra vagy büszke? Hiszen ez a madarak szamá­rordítása! No, de jól van így: miből élnének a hízelgők, ha az ostobák nem hallgatnának rá­juk?! Jóllakotton odébbállt, a holló meg elrepült éhen, és még károgni sem mert szégye­nében. La Fontaine (Rónay György átdolgozása) Dénes György Sügérvacsora Sügért kaptam vacsorára, csupa szálka, csupa szálka, míg rágódtam halamon, beállított Salamon. Csodálkozott Salamon csonttal bélelt halamon, sandán bámult be a tálba, csupa szálka, csupa szálka. Végül mégis bekapott a tálból egy falatot, addig rágta, addig rágta, torkán akadt a halszálka. — Átok ül a haladon! — szitkozódott Salamon, becsmérelve a halat, harákolva elszaladt. Szürkület Ellobban a kakukkszó az erdőben, fészkén kuksol a rigó az erdőben. Árnyék csüng a lombokon az erdőben, éhes róka most oson az erdőben. Kökénybokor könnye hull az erdőben, tövis között nyúl lapul az erdőben. Bagoly huhog, szél neszez az erdőben, nyálfán cincér szendereg az erdőben.

Next

/
Thumbnails
Contents