Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-22 / 45. szám

1995. február 22., szerda HAZAI TÜKÖR/SOROZAT A szociális ellátás aktuális kérdései A napokban folyik az önkor­mányzati képviselők felkészí­tő tanfolyama Békéscsabán, a megyeháza nagytermében. Ennek keretében 2ajlott le teg­nap Hermányi Pálné, a Népjó­léti Minisztérium Szociális Ellátási Főosztály munkatár­sának előadása a szociális el­látás időszerű kérdéseiről. A helyi önkormányzati tör­vény szerint minden önkor­mányzat köteles gondoskodni a szociális alapellátásokról. A jogszabályok pontosan meg­határozzák a hatásköröket és feladatköröket. A fő kérdések­ben a képviselő-testület dönt, de bizonyos ügyeket átadhat a polgármesternek, illetve egyes bizottságoknak, vala­mint szőkébb körben a jegyző is rendelkezik hatáskörrel. Az 1993-ban elfogadott, de tavaly már módosított szociá­lis törvény a szociális ellátás formáiról, szervezetéről, jo­gosultsági feltételeiről és en­nek érvényesítési garanciáiról rendelkezik. A koncepció sze­rint az eddig külön törvény által szábályozott kérdéseket is (például családi pótlék, vakok személyi járadéka stb.) e tör­vény keretében rendezik majd. Az 1993-ban megindult rendszerszemléletű szabá­lyozási folyamat alapján má­ra kialakultak az egész szociá­lis ellátó rendszer alapvonásai, bár a mostani nehéz helyzetben a haladás üteme csökken. A szociális ellátások két fő csoportba oszthatók: a pénz- beni ellátásokra és a szemé­lyes gondoskodást nyújtó el­látásokra. Az előbbi kategóriában az összeghatárokat a régebbi ka­otikus szabályozás helyett a mindenkori öregségi nyug­díjhoz igazították (egyelőre). A pénbeli ellátások egyik tí­pusa a normatív ellátások, amely állampolgári jogon jár (gyermeknevelési támoga­tás), a másik a rászorultságtól függ. Ide tartozik a munka- nélküliek jövedelempótló tá­mogatása (mely jelenleg nagy viták kereszttüzében áll), a lakásfenntartási támo­gatás, az ápolási díj, az átme­neti segély, a temetési segély, valamint a természetben nyújtható közgyógyellátási igazolvány és az egészségügyi szolgáltatásokra való jogo­sultságot lehetővé tevő igazol­vány. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások típusai az alapellátás, melyet minden te­lepülés önkormányzata köte­les biztosítani (gyermekek napközbeni ellátása, étkezte­tés, házi segítségnyújtás, csa­ládsegítés), másrészt a szako­sított ellátások, melyek az adott település lakosságszá­mától függnek. A szociális ellátások finanszí­rozása az önkormányzatok saját költségvetése, illetve a központi költségvetés által a szociális nor­matíva (a' lélekszám alapján megillető központi támogatás) szerint történik. Lehetőség van még — bár egyre szűkösebben — intézményi normatív támo­gatás igénybevételére pályáza­tok útján. Virág Ági Kamatmentes támogatás az ifjú házasoknak Népi ülnökök kerestetnek Táncvizsga. Pusztaföldvá­ron a hét végén rendeztek — a kezdők tanfolyamának zárása­ként — táncvizsgát a sport­csarnokban. A művelődési házban 18 órai kezdettel va­csorával egybekötött záró tán­cos estet tartottak, ahol a me­zőkovácsházi Holiday Tánc­klub mutatkozott be. Mint azt a táncpedagógus, Antali Zol­tántól megtudtuk, Földváron újszerű kezdeményezést indí­tottak el a felnőttek. Ok is je­lentkeztek tánciskolába, mert igényelték a kellemes kikap­csolódást. Számukra felüdülés volt a mindennapi hajsza után a tánc. A lelkes csapat nem vizsgázott, de a záróesemé­nyen is táncolt egy nagyot, hi­szen „A tánc nem más, mint pihenés a léleknek, torna a testnek”. Bátyus sváb bál. Azeleki Reibel Mihály Művelődési Ház és az Eleki Németek Egyesülete február 25-én, szombaton este 7 órai kezdettel tartja meg a zárt­körű, hagyományos bátyus sváb bálját. A zenéről a Jeszenszky- zenekar gondoskodik. Megméretnek. Nőiruha- készítő szakmunkástanulók ré­szére rendeznek versenyt febru­ár 24-én Budapesten. „A szak­ma kiváló tanulója” címért fo­lyó versenyen a mezőhegyesi szakmunkásképző is képvisel­teti magát egy harmadik osztá­lyosokból álló csoporttal. Líra-díj. A Magyar Előadó­művészetért Alapítvány Líra­díjat alapított. A Terpszikho- ré, azaz a zene és a tánc múzsá­ját ábrázoló 30 centiméteres bronzszobrot nyolc kategória előadóművészei kapják. A dí­jakat március 19-én adják át a Bálok bálja elnevezésű ren­dezvényen, a budapesti Duna Palotában. Döbbenetes tények derülhet­nek ki egy-egy település kép­viselő-testületi ülésén. Dobo­zon tegnap a lakáscélú támo­gatásokról szóló rendelet tár­gyalásakor például az, hogy a faluban sok helyen kikapcsol­ták a gázt, az áramot, mert a lakók képtelenek fizetni a dí­jat. Persze, nemcsak az embe­rek, hanem az önkormányzat is egyre nehezebb helyzetbe kerül, éppen ezért egy tegnapi döntés nyomán megszüntették a vissza nem térítendő támo­gatást a házaspárok első lakás­hoz jutásával kapcsolatban. Helyette a lakásépítési és la­kásvásárlási alap terhére ka­matmentes támogatást sza­vaztak meg a képviselők. A témát kisebb vita kísérte; Kiss János képviselő javasol­ta, hogy a meglévő összeggel lakáscélú alapítványt hozza­nak létre, mert csak így lenne elérhető a megfelelő gyarapo­dása. Komlósi Mátyás szerint alapítványi formában semmi­vel sem tűnne biztonságosabb­nak a pénz gyarapodása. Kiss Mihály nem értett egyet azzal, hogy a nehezedő gazdasági helyzetben a lakosságot sújt­sák a vissza nem térítendő tá­mogatás megszüntetésével. A testület végül — figyelemmel az önkormányzat szűkös pénzügyi lehetőségeire -— a kamatmentes támogatás mel­lett döntött. Az önkormányzat egyebek mellett döntött arról, hogy a kisebbségi önkormányzat szá­mára átadja a Sámson utca 11. számú ingatlant, s a központi költségvetésből jut az épület 2,2 millió forintos összegéhez. A Faluhelyi úti önkormányzati ingatlanok értékesítésével kapcsolatban megoszlottak a vélemények. A bérlők meg­vennék az ingatlanokat, s az is igaz, hogy az önkormányzat­nak kevés a pénze. Komlósi Mátyás, Váradi Mihályné és Kiss Mihály azonban nem tá­mogatta az eladást, mondván, az önkormányzatnak nincs annyi vagyona, hogy könnye­dén túladjon rajta. ,,Semmink sem marad, ha mindent el­adunk"—mondta Váradi Mi­hályné, hozzátéve, ezek után más bérlők is nyugodtan kér­hetnék, hogy megvásárolják a bérelt ingatlant. A témára a közgyűlés a következő ülésén visszatér. L. E. Gyulán a polgármester legutób­bi közmeghallgatásán szóba került a népi ülnökök újravá­lasztása is. Az 1991-ben meg­választott népi ülnökök megbí­zása ugyanis 1995 áprilisában lejár. Az igazságszolgáltatás fo­lyamatos működése, a lakosság és a különböző szervezetek jog­vitás ügyeinek intézése érdeké­ben rendkívül jelentős, hogy a bírósági ülnököket megvá­lasszák. Ebben a helyi önkor­mányzatoknak alapvető sze­repük van. Népi ülnököket a bíróság ille­tékességi területén állandó lak­hellyel és választójoggal ren­delkező állampolgárok, a helyi önkormányzatok képviselő­testületei, illetve a társadalmi szervezetek — pártok kivételé­vel! — jelölik. A fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit az iskolák javasolják. A törvény szerint je­lölt lehet minden büntetlen elő­életű, 24 évet betöltött magyar állampolgár, akinek választójo­ga van. A jelöléseket március 4-éig lehet eljuttatni a polgármester­hez. A jelöléseknek tartalmaz­niuk kell a jelölőkre vonatkozó adatokat, valamint a jelölő alá­írását is. L. S. A cigány képviselőkre számítanak A Gádorosi Cigány Kisebbsé­gi Önkormányzat 110 ezer fo­rintot kapott az állami költség- vetésből. Legutóbbi ülésükön céljaik érdekében több kérést is megfogalmaztak az etnikum képviselői a település önkor­mányzata felé. Mint megtud­tuk, a hagyományőrzést mesz- szemenőkig támogatják a gá- dorosiak, de szeretnék, ha az ehhez szükséges irodalmat, tárgyi emlékeket maguk a kez­deményezők kutatnák fel. A cigány tanulók támogatá­sa is célja a kisebbségi önkor­mányzatnak. A baj csak az, hogy Gádoroson az iskolakö­teles cigány gyerekek zöme Angliai tanulmányút Négy gyulai szálloda igazgató­ja angliai tanulmányúton járt a napokban, a Thermal Toursys Közalapítvány szervezésében — hangzott el egyebek között a polgármester szokásos keddi sajtótájékoztatóján. A szakem­berek megismerkedhettek egy konferencia-turizmusra alapo­zó szállodakomplexum üzletfi­lozófiájával és a világhírű Lygon Arms Hotel 450 éves épületével is. A droitwichi An­gol—Magyar Baráti Társaság közgyűlésén további tárgyalá­sokat folytathattak a kapcsola­tok bővítéséről. Droitwich vá­szívesebben jár az iskola mellé, mint be. Sokszor hiányoznak, orvosi igazolásokra hivatkoz­nak, ami oda vezet, hogy jófor­mán minden 16. életévét betöl­tött fiatal rokkant nyugdíjat kap a faluban—hallottuk a legutób­bi testületi ülésen. A kívánságlista más jellegű támogatásról is szólt, aminek a hallatán a település képviselői meg is jegyezték: kár, hogy csak kémek, és a kisebbség segítőszándékáról egy szó sem esett eddig. Pedig jó néven vennénk, ha a tolvajlásban élenjáró családokra ráhatná­nak a cigány képviselők. — TE ros vezetői szorgalmazzák a Gyulával aláírandó testvérváro­si szerződést, hogy a két város, illetve a polgáraik között köl­csönösen hasznos kapcsolatok alakuljanak ki. Különösen fon­tosnak tartják, hogy a fiatalok minél nagyobb számban vegye­nek részt a testvérvárosi együtt­működésben. Lebenszky Attila polgármes­ter az elmúlt héten tárgyalt So­mi Attilával, a Démász Rt. Gyu­lai Kirendeltségének vezetőjé­vel a közvilágításról és a villa­mos hálózat üzemeltetésének aktuális kérdéseiről. De hová tűntek a lovagok? (3.) Szabálytalan útinapló egy protokoll útról Hölgyeim és Uraim! Kérem, fogadják el a meghívá­somat. Foglaljanak helyet, lazítsanak és engedjék meg, hogy megosszam Önökkel azt az élményt, amelyben február 6 és 11 között volt részem. Az a szerencse ért, hogy ez idő alatt olaszországi és máltai útján Göncz Árpád köztársasági elnök kísé­retéhez tartoztam. Önök olvashattak tudósítást er­ről az útról lapunkban is. Éppen ezért ebben a sorozatban kevés szó esik a hivatalos tárgyalások­ról. Szeretnék inkább arról mesélni, mi zajlott a háttérben. Talán sikerül megvilágítani, hogy egy- egy ilyen hivatalos látogatás nem egyenlő a laza társasutazással... Másnap reggel együtt regge­lizünk államfőnkkel és felesé­gével. Lehet, hogy nem illik kifigyelni mit tesznek a tányér­jukra, de óhatatlan nem odapil­lantani, hiszen mellettünk fog­lalnak helyet. Mindketten saj­tot, vékony szelet pármai sonkát és pirítós kenyeret választanak. — Nem minden nap regge­lizünk a köztársaság elnökével — jegyzi meg mellettem a szimpatikus, fiatal rádióripor­ter, Narancsik Ágota. — Nem minden vezető poli­tikusnak jutna eszébe, hogy elő­ször környezetének kívánjon jó étvágyat... — válaszolom, mert ezt teszi az államfő, mielőtt leül az asztalhoz... A program szerint Göncz Ár­pádnak 9 óra 15-kor Silvio Ber­lusconival, a Forza Italia veze­tőjével kell találkoznia. Berlus­coni azonban „nagy ember”! Azt üzente, nem ér rá! Majd levélben közli az okát, miért... * Francesco Rutelli, Róma pol­gármestere viszont piros pontot kap! O ugyanis tudja, mi illik! Díszegyenruhás fanfárosok mellett vár Magyarország ál­lamfőjére. Éppen üdvözlő.be­szédét tartja a vörös szalonban, amikor zakója belső zsebében megszólal a telefon. A fiatal, jóképű Rutelli zavartalanul ki­kapcsolja és folytatja tovább, mintha mi sem történt volna. Látom, a mellette álló olasz protokollfőnök az órájára néz. A polgármester veszi a jelzést és befejezi a mondatot, hogy lekí­sérje vendégeit a Senatori Palo­tába, ahol Marcus Aurélius lo­vasszobrát csodálhatjuk meg. Egyetlen percig, mert a sajtó képviselőit nem azért küldték, hogy sokat csodálkozzanak. — Alkalom van! — szól Nagy Csaba, a Népszabadság római tudósítója, s prezentálja nekünk egy villáminterjúra az udvar közepén Pál László ipari és kereskedelmi minisztert, aki addigi megbeszéléseiről tájé­koztat. Éppen hogy befejezi a mondatot, máris továbbállunk a szenátushoz, ahol Göncz Árpá­dot Carlo Scognamiglio, a sze­nátus elnöke fogadja. S ez így megy hat napon keresztül. Meg­foghatatlan számomra, hogyan van erő a már nem fiatal elnök­ben még arra is, hogy mint egy hollywoodi sztár mindig moso­lyogjon és mindenkihez legyen egy-két szava? A felvezető motoros rend­őrök készen állnak, hogy a kül­döttséget Lamberto Dinihez, az Olasz Köztársaság miniszterel­nökéhez kísérjék. Füttykoncertre és kiabálás­ra érkezünk a miniszterelnöki palota elé. Az első percben úgy tűnik, a küldöttséggel van ba­juk. De hamar kiderül, a fütty nem nekünk, hanem az olasz miniszterelnöknek szól. Vala­milyen intézkedése nem tet­szik a kalábriaiaknak. Persze az olaszoknak soha nem kell túl komoly ok ahhoz, hogy tüntessenek valaki vagy vala­mi ellen. Dinihez nem juthatunk be. Az előcsarnokban várunk a tár­gyalás végére. Itt történik a két ország kibővített vízummegál­lapodásának aláírása. Nem telik el pár perc robog velünk a busz a ciampinói kato- ni repülőtérre, hogy a különgép- pel Milánóba induljunk. A negyvenöt perces út egy sóhaj­tásnak tűnik. Én, aki mindig félek a repüléstől, most ezt a félelmemet elfelejtettem! Milánóban függetlenítjük magunkat arra a félórára, ame­lyet elnökünk az olasz üzletem­berekkel tölt. Szeretnénk belül­ről is látni a milánói dómot. Lenyűgöző. (Hadd érzékeltessem—nem sajnáltatni akarom magunkat — mennyire nem volt szabad­időnk. Milánóban megvettem a barátaimnak szánt lapokat. Csakhogy ahol ezeket árulták, ott nem volt bélyeg. Gondol­tam, majd Rómában megver szem. Sikerült is, de arra már megint nem volt idő, hogy pos­taládát is keressek a lapok to­vábbítására. így aztán a felbé­lyegzett lapokat itthon ismét felbélyegzett borítékba tettem, s így küldtem el a címzettek­nek.) Béla Vali (Folytatjuk) (Az utat támogatta: az Újkí- gyósi Akvaline Rt., a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ, a Hun­gária Biztosító Rt. Békés Megyei Igazgatósága, az Unicon Rt. és az Univerzál Áruház Kft.) Róma polgármestere, Francesco Rutelli ajándékot nyújt át Göncz Árpádnak. A kis szobor Romulust és Remust szoptató farkas, Róma jelképe

Next

/
Thumbnails
Contents