Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-21 / 44. szám

MEGYEIKÖRKÉP

1995. február 21., kedd

o

Évforduló. Erdey László kétszeres Kossuth-díjas vegyész, egyetemi tanár, akadémikus 1970-ben ezen a napon halt meg Budapesten. Analitikai kémiai kutatásai világhírűek. Munkásságával egyaránt gazdagította a termikus, a térfogatos és súly szerinti analízis, a spektrálanalízis, a radioanalitika, a kromatog- ráfia és az analitikai kémia elméletét. Jelentős érdemeket szerzett a műszeres analitikai szakmérnökképzés megszervezésében, a magyarországi kémiai kutatás korszerűsítésében. Közel 500 közleménye, illetve tanulmánya jelent meg magyar és külföldi szaklapokban.

Szalagavató. Megkezdődött a szalagavatók időszaka. Orosházán elsőként a Táncsics Mihály Gimnázium és Szak- középiskola 5 osztálya tanulóinak tűzték fel a ballagószalagot pénteken este a harmadikosok. A negyedikesek hangulatos műsorral kedveskedtek a zsúfolt művelődési központ nézőterén összegyűlt szülőknek, hozzátartozóknak.

Remport Katalin nem adta föl

Dr. Remport Katalint, a 7. számú választókörzet volt országgyűlési képviselőjét budapesti lakásán értük utol telefonon. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan alakult a sorsa a választások után.

— A Pénzügyminisztérium lakáspolitikai főosztályának vagyok a vezetője— kezdte válaszát. — Ilyen minőségemben az új típusú megkeresésekkel foglalkozom.

— Ez kissé talányosaii hangzik.

— Konkrétan az USA-tól származó 60 millió dolláros lakásépítési hitelről van szó, illetve a hasonló célú alapítványi ügyekről.

— Közhely, hogy mostanában alig épülnek lakások.

— Pedig a főosztályunk által kidolgozott támogatási rendszer nagyon kedvező azoknak, akiknek gyermekük van, és új házat vagy új lakást szeretnének építeni. A feltételeket bárki megismerheti az OTP- és a takarékszövetkezeti fiókokban. Ezenkívül én is, és a munkatársaim is készséggel nyújtunk bővebb felvilágosítást az érdeklődőknek.

— A pénzügyminiszter- váltás befolyásolhatja-e az Ón, illetve a lakáspolitikai főosztály helyzetét?

Főosztályvezető a

Pénzügyminisztériumban

— A közelmúltban erősítették meg a főosztályt. Nem hiszem, hogy az új miniszter velünk kezdené az átalakítást. Szükség van lakásügyre, lakáspolitikára.

— Korábbi beszélgetésünkből tudom, hogy a jogi diploma mellé egy újabbat is szeretne megszerezni.

— Igen! Megvan az első félévem a Közgazdaság-tudományi Egyetemen! Ezt azért mondom ekkora pátosszal, mert a 34-35 indulóból legalább 20-an máris elvéreztek... Természetesen hátravan még jó néhány félév, de feltett szándékom, hogy végigcsinálom, hogy nem adom föl.

— Mint a direkt politizálást?

— Tévedés. Én azt sem adtam föl, én nem tűntem el. Alelnöke vagyok a Magyar Demokrata Fórum országos számvizsgáló bizottságának, tehát aktívan politizálok ma is. Ami pedig a szű- kebb pátriámat illeti: továbbra is elnöke vagyok a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. igazgatóságának, így eléggé szoros a kapcsolatom a birtokkal és a körzettel. Nagyon örülök annak, hogy még mindig sokan felkeresnek a különböző településekről. Természetesen változatlanul igyekszem minden hozzám fordulónak segíteni.-—Ez a telefonbeszélgetés néhány nappal előzi meg az ön házasságkötését. Az esküvőt Szegeden tartják.

— Ha azt akarja kérdezni, hogy oda akarunk-e költözni, a válaszom: nem. Egyébként a fiú budapesti, a munkánk a fővároshoz köt mindkettőnket. A szegedi esküvőnek elsősorban az a magyarázata, hogy a szüleim, a rokonaim és a barátaim jó része ebben a városban él.

— Hová utaznak nászúira?

— A Kanári-szigetekre megyünk.

—./ó utat és sok boldogságot kívánunk mindkettőjüknek. Ménesi György

Környezetvédőknek - mindenkinek

Aljegyző. Gádoroson a legutóbbi testületi ülésen napirendre került az aljegyzői állás. A képviselők egyhangúlag megválasztották Varga Józsefet, aki 15 éve dolgozik az államigazgatásban és jelenleg is a polgármesteri hivatalnál van munkaviszonyban.

Piroska győzött. A mezőkovácsházi Hortseed Kft. hagymafajtája a Piroska vöröshagyma immár visszavonhatatlan sikert aratott. Hazánkban a saját kategóriájában az egyéves típusnál az összes vetésterületből 66 százalék a fajta részesedése.

Magyar néptánc

Hazai néptánchagyományaink egyik legnépszerűbb megjelenítője, a BM Duna Művész- együttes lép színpadra február 24-én, pénteken 19.30 órakor Békéscsabán, az ifjúsági házban. Az együttes műsora a magyar néptánckultúra legszebb gyöngyszemeit tartalmazza, a zenekar pedig hű tolmácsolója a magyar népzenének. A tánckar 30 tagú és hozzájuk kapcsolódik a klasszikus cigányzenét játszó, héttagú népi zenekar, valamint az ötfős Göncöl folk- együttes.

A napokban praktikus füzettel lepte meg a környezetünkért aggódó szervezeteket és társadalmi szerveződéseket a Körös-vidéki Kömyzetvédel- mi Felügyelőség. Ä „Körösvidéki környezetvédelmi hatósági útmutató” megjelentetésével a felügyelőség szeretné az állampolgárok és a környezetvédelmi hatóság közötti kapcsolatot a fejlett országok gyakorlatának megfelelően formálni.

Összeállításakor a Kosa Ferenc—Repisky Mátyás— Seres Ferenc szerzőtrió figyelembe vette a magyar környezetvédelem széttagoltságát. A 24 oldalas füzet színes képeivel, ábráival és térképvázlataival nagyban segíti mindazok eligazítását a bürokrácia útvesztőiben, akiknek ügyes-bajos dolgaikhoz környezetvédelmi hatósági intézkedés is szükséges. S ami roppant szimpatikus lehet a mai pénzszűke világban: a füzet ingyenes, pénzért nem árusítható. Viszont kérhető a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség címén: 5700 Gyula, Megyeház u. 5—7. Pf.:99.

—Szenes—

Megkérdeztük olvasóinkat

Mi a véleményük a nők nyugdíjkorhatárának

felemeléséről?

Goda Zsolt, 21 éves, hunyai munkanélküli:

A korhatár felemelésével nem értek egyet. A nőknek rengeteg dolguk van a háztartásban, és a gyereknevelésből is ők vállalják a jelentősebb részt. Szerintem a hölgyek már így is nagyon leterheltek. Az átlagéletkoruk pedig nem azért magasabb a férfiakénál, mert kevesebbet dolgoznak, hanem a nők jobban-vigyáznak az egészségükre.

Halik Gyula, 35 éves, kever- mesi munkanélküli:

Nem helyeslem ezt a lépést. Szerintem nem is lenne reális. A nőknek plusz terhelés a szülés, aztán a gyereknevelésben is nagyobb a szerepük. Továbbá a ház körül is több a munkájuk, övék a főzés, a takarítás, a rendrakás és mások. Úgy vélem, ez a mostani korhatár nagyon elégséges, én már semmiképpen sem nehezíteném tovább a nők életét.

Kocsis Erzsébet, 26 éves, al- máskamarási tanárnő:

Szerintem a nyugdíjkorhatár felemelése senkinek sem jó. A magyar nők már így is sokkal nagyobb megterhelésnek vannak kitéve, többet dolgoznak, mint a más országokban élők. Aztán az emelés révén a munkanélküliség is csak tovább fokozódna, pedig az idősek visszatartása helyett inkább a fiataloknak kellene munkahelyeket biztosítani.

Márta Andrea, 26 éves, békéscsabai magánkereskedő: Életük során a nőkre sokkal több probléma nehezedik, mint a férfiakra, ezért nem helyeslem az emelést. Szerintem nagyon jó az, hogy a nő öt évvel korábban megy nyugdíjba, hisz a háztartásban sokkal több a munkája. Én őszintén remélem — bár még nagyon fiatal vagyok —, hogy majd én is ötvenöt éves koromban vonulhatok nyugdíjba. (Magyari)

A Tücsök és a Hangya

...és az ő igaz történetük

— Tücsök Peti, vagyis Beré- nyi Nagy Péter, Hangya Imi, alias Hevesi Imre, avagy művésznevén özvegy Varró Já- nosné gyerekműsoraikkal járják az országot.

— Mióta zenélnek gyerekeknek?

H. I. — Én kezdtem hamarabb a gyerekműsorokat. Katonakoromban meghívtak egy iskolába minket, ott dirmeg- dörmögtünk.

B. P. — 1986-ban találkoztunk Imrével, azóta sok száz koncert van már a hátunk mögött.

—Felkérésre mennek, vagy önök keresik a lehetőségeket?

B. P. — Úgy kezdődik, hogy vesz az ember egy gitárt, megtanul rajta játszani, aztán elkezd telefonálgatni az ország különböző pontjaira, hogy van egy jó gyerekműsora. Ma már hál’ istennek sok helyre visszavárnak minket. Menedzserünk nincsen, mi szervezzük a koncertjeinket.

színpadra nem mindig veszélytelen. Belegabalyodnak a kábelekbe, letapossák egymás lábát. Előfordult, hogy egy kisfiú felborította a hangfalat mindenestől. Szerencsére befelé dőlt, centikre a gitárom mellé.

—Miből áll a repertoár?

H. I. — Nagy része mások által írt dalokból. Játsszuk a 100 Folk Celsius, Halász Judit. Vitai Ildikó, Sebő Ferenc számait, nép- és műdalokat is.

B. P. — Nem arról van szó, hogy nem írunk saját számokat, de miután a gyerekek nem ismerik azokat, hamar megunnák. Viszont a Micimackót, a Miki Manót hallják a tévében, rádióban, magnón, azonnal beindulnak rá. Természetesen a műsorba beépítjük a saját szerzeményeket is.

— Bizonyos színvonal alá nem mennek, ugye?

B. P. —Tipi-tapi dúló...

H. I. — Két cég dobta vissza eddig az ajánlatunkat, egyEgy fellépésen, Békéscsabán Fotó: Such Tamás

H. I. — Már megtehetjük, hogy az egy környéken adandó műsorokat egy időpontra csoportosítjuk, hogy ne kelljen naponta több 100 km-t megtenni.

—Miért éppen gyerekeknek játszanak?

H. I. — Mivel én nem csak gyerekeknek zenélek, tudom, hogy hozzájuk egészen máshogyan kell közeledni.

B. P. —.. .nagyon nehéz felemelkedni a gyerekekhez!

H. I. — Ha elszúrja az ember a kapcsolatot az elején, abban a pillanatban elutasít, és nem enged többet magához. Elkezd beszélgetni, pofozkodni vagy kimegy. Nagyon szeretem, hogy ilyen őszinték. Számunkra nincs nagyobb élmény, mint felszabadult, mosolygó és nyílt tekintetű gyerekeket látni.

B. P. — Amikor először kiálltam a színpadra, maga volt a halál. Borzasztó lámpalázas voltam, nem is érezte magát jól senki. Én a legkevésbé. Ma kimegyek, és abban a pillanatban látják, hogy imádjuk csinálni. Nincsenek betanult szövegeink, akkor találunk ki szinte minden összekötő poént.

—Drágák a műsoraik?

H. I. — Ma már elég komoly költségei vannak egy koncertnek, főként, ha a színvonalat tartani akarjuk. Tervezzük, hogy ha anyagi lehetőségeink megengedik, egy vezeték nélküli rendszerre térünk át, és szabadon mozoghatunk majd a közönség között. Minél közelebb vagyunk, annál közvetlenebb a hangulat.

B. P. — Felkérni őket a

részt azzal az indokkal, hogy a saját sztárjaikat sem tudják eladni, másrészt azzal, hogy nem akarnak maguknak konkurenciát. Békéscsabáról nagyon nehéz elindulni. Pesten van a rengeteg lemezkiadó, aki ott él, hetente háromszor beköszön, hogy „Helló, hogy vagytok?”, és ez rengeteget számít. A kazetta mellé terveztem egy foglalkoztató füzetet és egy képregényt is, Űrtücsök címmel.

—Miből élnek?

B. P. — A zenélésből, tehát „profik” vagyunk. És én még a rajzaimból.

H. I. — Nagyon szeretek zenélni, ha lehetne egész nap ezt csinálnám. Van, amikor 8- 10 órát vagyok színpadon naponta.

—Péter, Ón nemcsak zenél, hanem rajzol is. Sajnos nem nagyon láttam a műveit, egy könyvillusztrációt kivéve.

B. P. — Nem ismernek, mert nem adnak ki; és nem adnak ki, mert nem ismernek. Sajnos még Békéscsabán is, ahol élek, ismeretlen vagyok. Mostanában megjelenek a Kis Fülesben, Dörmögő Dömötörben, Tini Nindzsában, Tiszta Diliben. A francia típusú képregényt képviselem (ismert magyarországi művelője: Dargay Attila). A Walt Dis- ney-dömping elnyomja az összes hazai rajzolót, éhen hal a szakma.

— Reklámgrafikusi munkái is voltak már.

B. P. — A Pick-szalámi gyerekterméket dobott a piacra, aminek a design-ját, reklámját én terveztem.

Virág Ági