Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-20 / 43. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1995. február 20., hétfő „Batyu-bál." A Brunsz- vik Teréz Óvóképző Főisko­lán Nyéki László nyugdíjas- csoport-bizalmi szervezésé­ben évenként változó időpont­ban — egy-egy nevezetes ün­nepkörhöz kapcsolódva — tartják Szarvason a főiskola nyugdíjasainak találkozóját. Az ideit a minap rendezték „Batyu-bál” jelleggel. A főis­kolán működő Felsőoktatási Dolgozók Szervezete nyugdí­jascsoportjának 46 fős tagsá­gát köszöntötte az intézmény vezetése, majd a legkisebb óvodások, zeneiskolai növen­dékek és gyermeknéptánco- sok szórakoztatták a vendége­ket. Sulipiac is volt. Nem volt tanítás pénteken az orosházi II. számú általános iskolában, de minden tanuló és nevelő részt vett az egész napos rendezvé­nyen. Délelőtt az osztályok önkormányzati gyűlés kereté­ben mutatkoztak be társaik előtt, elmondták ' véle­ményüket, észrevételeiket az iskola életével kapcsolatban. A felvetett problémákra, kéré­sekre Jantos Istvánná igazgató válaszolt. A napi programot az öku­menikus ifjúság énekszámai, sulipiac és délutáni discó szí­nesítette. Filmkölcsönző. Videoté­ka nyílt nemrégiben Mezőhe­gyesen a Zrínyi u. 11. szám alatt. A máris népszerű köl­csönzőben megtalálhatók a legújabb videofilmek; kéthe­tente 30-40 új kazettával egészül ki a kínálat. Az üzlet­ben jelentős kedvezmények­kel várják a videozókat. A főszerepben: Pitti Katalin Marica grófnő a Jókai Színházban Az operettet lehet szeretni és lehet tőle fanyalogni. Egy biztos: ha egy színház operettet mutat be, az mindig közönsi­ker. A Jókai Színház ezúttal Kálmán Imre Marica grófnő' című operettjét tűzi műsorra. Az előadás rendezőjével és producerével, Hídvégi Miklóssal beszélgettünk. — Hosszú évekig az Operett­színház táncos-komikusa volt. A színészkedés mellett most egy új vállalkozásba kezdett. Először CD-n kiadta a Marica grófnőt, majd szín­padra állította. — Valóban évekig táncos­komikus szerepet játszottam, melyből mára kiöregedtem. Most éppen szerepköröm váltását élem, a változás las­san már nekem is tetszik. Az elmúlt két évben nemigen tudtam magammal mit kez­deni, úgy éreztem, hogy a táncos-komikus szerepre már nem vagyok alkalmas, de az újat még nem találtam meg. Volt időm gondolkodni arról, hogyan is képzelem el jövőmet ebben a műfajban. Ekkor született meg az ötlet, először lemez formájában. Jó 40 éve nem készült operettle­mez. Utoljára akkor költött az állam erre, amikor még a régi generáció, a műfaj nagy sztárjai Honthy Hanna, Lata- bár Kálmán, Németh Marika játszottak. Valljuk be, sajnos az operett ma Magyarorszá­gon mind szakmailag mind gazdaságilag lekezelt része a színházi életnek. Ez ellen minden porcikámmal tilta­kozom. Hiszen ebben az or­szágban nagyon kevés olyan dolog van, amiben világbaj­nokok vagyunk. Az operett ilyen. Értéke van, amit nem szabad veszendőbe hagyni. —Mi lehet ennek az oka? — Azt hiszem, ez a szoká­sos magyar mentalitás. Nyu­gaton, ahová most már több mint tizenöt éve járunk, rangja van ennek a műfajnak. Külföldön sokkal könnyebb, ott a közönségsikeren túl egyértelmű a szakmai meg­ítélés is. Az utóbbi három évben müncheni vendégjáté­kaink során a német színikri­Hidvégi Miklós: „Végre tudomásul kell venni, hogy ezt a műfajt a magyar színészek tudják a legjobban a világon" Fotó: Kovács Erzsébet tikusok díját, a rózsa díjat mindig magyar operettszí­nész nyerte el. Ezt itthon még nem tudjuk elérni.-—Hogyan jut el a táncos- komikus egy operett meg- rendezésééig, magánvállal­kozásban? — Régen és tudatosan készülök erre. Saját anyagi forrásaimra támaszkodva hoztam létre ezt a produkci­ót. A kockázat óriási. Ha valamiben hibázok, könnyen bukás lehet a vége. Ha sikeres, akkor gondol- kodhatom a folytatáson. — Egy előadás eladható­ságát nagy mértékben befo­lyásolják a plakátra kerülő nevek. A Marica szereposz­tása parádés. — Ez nem véletlen. Azok, akik ebben az ope­rettben játszanak, hossszú évek óta ismerik egymást, együtt dolgoznak. Azokat az embereket hívtam meg, akikben nemcsak szakmai­lag, hanem emberileg is ma­ximálisan megbízom. Nyolc hónapja dolgozunk együtt, de egy hangos szó nem esett még. — Sikerként könyveli el ezt a vállalkozást? — Anyagi sikerként még természetesen nem, de a szakma egyértelműen mel­lénk állt. Egyébként ha egy operett költségvetését ma nullával lehet zárni, akkor az nemcsak Magyarorszá­gon, de Európában is bravúr. Tudomásul kell venni, hogy ez a műfaj költséges. — Hogyan került az ope­rett Békéscsabára? — A lemez kiadásán túl terveim között szerepelt a mű színpadra állítása is. Mi­után a békéscsabai színház vezetőihez régi ismeretség fűz, úgy gondoltam, előa­dom az elképzeléseimet. Tetszett az ötlet, és kidol­goztunk egy koncepciót, ami úgy tűnik, maximálisan működik. Az előadás díszle­tét a Jókai Színház készítet­te. A nyári, sikeres gödöllői bemutató után év közben a budapesti Kongresszusi Központba játsszuk. —További tervek? — A napokban megálla­podtunk a Gyulai Várszín­házzal, így június végén a für­dővárosban is bemutatjuk a Marica grófnőt. Kálmán Imre magyaros, temperamentu­mos dallamai után egy érzel­mes, klasszikusnak számító operett, Lehár Ferenc A mo­soly országa színpadra állítá­sát tervezzük. Ez találkozik a csabai színház vezetőinek el­képzelésével is, így az a jövő évi műsorterv része lesz. —Ön szerint mi az operett műfaj titka? — Jól kell énekelni és ját­szani. És végre tudomásul kell* venni, hogy ezt a ma­gyar színészek tudják leg­jobban a világon. ♦ Szereplők: Pitti Katalin (Liszt-dí­jas), Ősz vald Marika (Jászai-díjas), Jankovics József (Liszt-díjas), Cse­re László (Jászai-díjas) Makay Sán­dor, Kalmár Magda (Érdemes és ki­váló művész), Kovács Brigitta, Ha­lász Aranka, Kokas László, Pál Atti­la, Magasházy István Díszlet: Wegenast Róbert, Jel­mez: Kemenes Fanny, Koreográ­fus: Oszwald Marika Muzslai Katalin Novembertől új recept A március l-jével hatályba lépő új gyógyszerrendelésre és kia­dásra vonatkozó jogszabályok szerint 1995. november 1-jétől csak az új recepten (vényen) lehet tb-támogatással gyógy­szert rendelni. Az új vény formáját, a vé­nyen feltüntetendő adatokat rögzíti a jogszabály. A vény fej­léce — mely az orvosok adatait tartalmazza — már a vény nyomtatásakor elkészül. Min­den, orvosi tevékenység folyta­tására jogosult orvos térítés- mentesen kapja meg a vényeket az általa megrendelt adatokkal, az általa kért mennyiségben. Február 20-átóI a megyei egészségbiztosítási pénztár egészségügyi osztályán vehe­tők át azok az adatlapok, me­lyet minden orvosnak ki kell töltenie ahhoz, hogy a fenti ha­táridőig elkészüljenek számára az új vények. A kórházak, ren­delőintézetek igazgatóit kérni fogjuk, hogy az intézetek egy tételben vigyék el az intéz­ményükben dogozó orvosok számára az adatlapokat, és ki­töltés után juttassák vissza. A háziorvosoknak postán meg­küldjük, de az osztályon bárki átveheti személyesen is. Ezek­nek az adatlapoknak a kitöltésé­vel kell igényelni a „pro famí­lia” vényeket is. A kitöltött adatlapokat a me­gyei egészségbiztosítási pénz­tárhoz kell visszajuttatni, a be­érkező adatlapokat hetenként továbbítjuk a vényeket előállító céghez. Az adatlap értelemsze­rű kitöltésekor nyilatkozik az orvos arról is, hogy az elkészült vényeket személyesen veszi át a megyei • egészségbiztosítási pénztárnál vagy postán kéri utánvéttel megküldeni. Hét hónap áll rendelke­zésünkre ahhoz, hogy mindezt lebonyolítsuk, addig gyógy­szerrendelésre lehet a régi vé­nyeket is használni. Fontos azonban az, hogy az új jogsza­bályban előírt adatokat rende­léskor ráírják a régi vényekre. Problémát az eü. rendelkezés alapján 95 százalékos támoga­tással rendelhető gyógyszerek köre jelent, hiszen ez a kategó­ria teljesen új. Kétféleképpen oldható meg a rendelés: fekete vényen a „térítésmentes” szó áthúzásával és az „eü. rendelke­zés” jogcím aláhúzásával; vagy piros vényen, ilyenkor rá kell írni a vényre, hogy „eü. rendel­kezés 95%”, az orvos pecsétjé­vel és kézjegyével hitelesítse ezt a felírást a recepten. Fontos még, hogy a beteg vagy a gyógyszert átvevő sze­mély a vényt írja alá, ha tb- támogatással kap gyógyszert. Ezzel igazolja a biztosítónak, hogy a gyógyszert átvette, és fizethetjük a gyógyszer árának azt a részét, amely a biztosítót terheli. Mi a beteg gyógyszervásárlásá­hoz adjuk a támogatást. Lakatos Elemérné dr. MEGYEI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓ PÉNZTÁR ELLENŐRZŐ FŐGYÓGYSZERÉSZE Kézműves-pályázat Az IPOSZ Országos Kisipari Kéz­műves Tanácsa (OKKT) a „Kiállítás egy (világ)kiállításért" című rendez­vénysorozat folytatásaként „Kiállí­tás 1996-ért” címmel nyilvános pá­lyázatot hirdet kézművesek, nép- és iparművészek részére. A pályázat célja: az 1996-os nagy eseményre, a Honfoglalás 1100. évfordulójára va­ló felkészülés folytatása. A pályázati anyagból az OKKT nyilvános kiállí­tást rendez a budapesti Hadtörténeti Múzeumban. A pályázat legsikere­sebb résztvevői erkölcsi elismerés­ben és díjazásban részesülnek. Pályázati feltételek: pályázatot minden — az IPOSZ tagszervezetei­hez vagy az Országos Kézműves Társasághoz tartozó — kézműves benyújthat. Pályaműként csak olyan új alkotások küldhetők be, amelyek egyediek, illetve korlátozott szánt­ban kézműipari módon reprodukál­hatók. Pályázni maximum öt önálló darabbal lehet. Önálló darabnak szá­mít az összetartozó tárgy-együttes vagy garnitúra. A pályaműveken fel kell tüntetni a pályázó nevét. A minő­sítést és a kiállításra történő váloga­tást szakmai zsűri végzi. Már zsűri­zett, illetve más pályázaton részt vett anyagokat a bírálóbizottság nem vesz figyelembe. # A regisztrálási díj 1500 forint, ami a pályamunkák leadásakor fizetendő és a kapott számla alapján költségként el­számolható. Jelentkezési határidő: 1995. február 28. A termékek beszállí­tási ideje: 1995. március 10—11.9 és 19 óra között. Helye; Hadtörténeti Múze­um (Budapest, 1„ Tóth Árpád sétány 40.) A kiállítás időtartama (a korábban közölthöz képest némileg módosult!) 1995. március 20—április 9. Érdeklőd­ni, jelentkezni Gergely Imrénél, az OKKT titkáránál lehet: IPOSZ 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 20. Telefon: 269-2940. Megkérdeztük olvasóinkat Miért várják a tavaszt? Fejes Renáta, 7 éves, Szűcs Erika 8 éves, dombegyházi ta­nulók: Mi elsősorban azért várjuk, mert tavasszal már nem kell olyan nagyon felöltöznünk, így sokkal könnyebben tudunk mozogni. Amikor szép idő van, játszani is jobban lehet. Tavasszal már a testnevelési órák többségét is a szabadban tartjuk, ami szintén jó dolog. Márciusban a természet sok­kal szebb, a nap is többet süt, az emberek is vidámabbak. Gesztesi Józsefné, 36 éves, nagykamarási háztartásbeli: A tavasz azért jó, mert beál- tával kevesebbet kell fűteni, a sár is felszárad, így a takarítás könnyebbé válik. A természet új pompába öltözik, ezért illik a tavaszra a kikelet elnevezés. Én elsősorban a virágokat sze­retem. Ám tavasszal a mező- gazdasági munkák is elkez­dődnek, így olyankor a kertben sokkal több a dolgunk. Mi fő­leg paprikát és dinnyét ter­melünk. Kádár Ferenc, 23 éves, bé­késcsabai eladó: A tavasszal a megújult ter­mészet valósággal vonz bennünket a szabadba. Szép zöld a táj, a fák virágba borulnak, a csodás környezet­ben nagyon jókat lehet sétál­ni, pihenni, és az emberek hangulata is egészen fel­frissül, mindenki vidámabbá válik. Ezenkívül egy szemé­lyes okból is várom, hiszen tavasszal egy európai köruta­zásra indulok. Szabó Ferenc, 62 éves, új- szalontai nyugdíjas: Számomra a tavasz a mező- gazdasági munkát jelenti, amit nagyon szeretek csinálni. Én ebben születtem, ebben nevel­kedtem, így nagyon hozzám­nőtt a paraszti életforma. Vol­tam kocsis, csordás, földmű­ves, szinte minden. Ha jó az idő, a veteményezést már már­ciusban megkezdhetjük. Az­tán pedig jön a többi, hisz en­gem a kétkezi munka éltet. (Magyari) Hány forintból lakik jól egy szénási gyerek? A címben szereplő kérdés ma­napság nem költői, hanem egyenesen húsbavágó. A vá­laszra Nagyszénáson voltunk kíváncsiak. — Azzal kezdeném — mondta Födi András, az álta­lános iskola igazgatója —, hogy nálunk az étkezési díja­kat 1993-ban emeltük utoljá­ra. Ez alapján — véleményem szerint — nem tűnik draszti­kusnak a múlt hónapban meg­állapított térítési díj. Az óvo­dai ellátásban 91 forintot kell fizetniük a szülőknek az 56 helyett. Az iskolában 106 fo­rintba kerül a teljes ellátás a 64 helyett. — Milyen támogatásban részesülnek az arra rászoru­lók? — A három vagy többgyer­mekes családok közül 50 gye­rek után kapnak 50, további 44 gyerek után 75 százalékos té­rítési kedvezményt. 48 gyerek — egyéni elbírálás után — szintén 50 százalékos kedvez­ményt kap.-— Az emelés után mondtak le étkezést a szülők? — 22 esetben mondtak le erről a lehetőségről, de nem bizonyított, hogy az áremelés miatt. További 22 diákot az egész napos ellátás helyett menzára kértek. — Milyen gazdasági lehe­tőségeik vannak a színvonal javítására? — Régebben meg volt köt­ve a kezünk, nem vásárolhat­tunk bárhol. Most igyekszünk kihasználni a kedvezménye­ket. Mindig ott vásárolunk, ahol olcsóbb, de minőségi árut tudunk beszerezni. Emellett nyáron a dolgozók savanyúsá­got, befőttet tesznek el télire. Január óta pedig újabb bevéte­li lehetőségünk van: tanítási szünetekben — teljesen elkülönítve — lakodalmakat és egyéb rendezvényeket tart­hatunk (csak terembérletre van lehetőség). Mint azt Nagyszénás jegy­zőjétől, Szabó Lajostól kiegé­szítésként megtudtuk, a böl­csődében a szülők az ellátásért 70 forintot fizet­nek. J. V.K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents