Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-18-19 / 42. szám
A cukorbetegség legyőzhető Békéscsabán ma országos tudományos tanácskozást tartanak, melynek témája a cukorbetegség. A témáról kérdeztük dr. Szentgyörgyi Csaba főorvost (4. oldal) Mészöly ajánlata: irány Kuvait Mészöly Kálmán mindig kihangsúlyozza, ha Békéscsabára utazik, akkor hazatér. (16. oldal) 1995. FEBRUÁR 18-19., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 42. SZÁM A húskombinát (egyelőre) nem tervez áremelést A Gyulai Húskombinát Rt. tervez-e a budapestihez hasonló áremelést? — kérdeztük Avra- mutz Mihály termelési és kereskedelmi igazgatót, aki válaszát a következőkkel kezdte: — Mi januárban emeltük meg árainkat, február 6-ától azonban egy kedvezményes értékesítési akciót hirdettünk meg mintaboltjainkkal, illetve megyei kereskedelmi partnereinkkel közösen. Ennek keretében például az Élésker Kft. csabai 100-as ABC-jében jövő hét pénteken, a szarvasi 402-es ABC-ben pedig kedden árukóstolót is tartunk, miközben termékeinket átlagosan 15 százalékkal olcsóbban kínáljuk a vevőknek. — Az élő állatok felvásárlási árának folyamatos emelkedése bennünket is érint. Január első hetében a sertések átlagos felvásárlási ára kilogrammonként 150 forint volt, ma pedig 165—166 forint. A szarvasmarhánál hasonló a helyzet. Ezt a költségtöbbletet tartósan levezetni nem tudjuk, belátható időn belül rendeznünk kell árainkat. —Mégis, mikortól? — Pontos időt ma nem tudok mondani, jelenleg a költségvizsgálatokat végezzük. — Hogy ne zavarjunk napról napra a munkájukat, mikor kérdezzünk rá újra a húskom- bináti árakra? — Mondjuk egy hónap múlva. Lovász A megyében nincs orvosfelesleg A praktizáló orvosok számára Magyarországon most már kötelező a kamarai tagság. Ez a szervezet többek között az orvosok érdekvédelmét, másrészt a szakmai színvonal őrzését hivatott garantálni. A Magyar Orvosok Szövetsége Békés Megyei Szervezetének elnöke, dr. Szabó Mihály tájékoztatta lapunkat a mintegy 1000 tagot számláló megyei egyesület elnökségének legutóbbi üléséről. — Megyénkben kezdte országjáró körútját a Népjóléti Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felelős vezetője, hogy az egészségügy finanszírozásának új szempontjait ismertesse. Kapacitásszűkítés, ésszerűsítés, struktúraváltás — ezek a koncepció vezéreszméi. A hallottak azonban igen elgondolkoztattak bennünket. — A tájékoztatón ismertetett országos felmérések alapján (aktív és krónikus ágyszám, orvosellátottság) megyénk az utolsók között kullog... — Békésben nincs orvosfelesleg. Nálunk a kórházakban az is előfordul, hogy kénytelenek külföldi orvost felvenni a szükséges szolgálat ellátásához. A számok, amelyekhez hozzájutottunk, arról árulkodnak, hogy a fekvőbetegintézményeinkből (kórházak, utókezelők, szülőotthonok) összesen legalább 50 orvos hiányzik. A megyei egészség- ügyi struktúra nálunk sem a legésszerűbben szervezett, vannak párhuzamosságok. Az átalakításkor azonban nem elegendő, ha pusztán a kapacitási térképek és a közgazdasági mutatók alapján döntenek. Értékelje ezeket az orvosi szakma, a kamara is. (Folytatás a 3. oldalon) Hírek Pénzügyi csúcs. Horn Gyula miniszterelnök hétfőn ismét találkozik azokkal a pénzügyi-gazdasági szaktekintélyekkel, akikkel február 6-án több mint háromórás eszmecserét folytatott a magyar gazdaság helyzetéről, a modernizációs program lehetőségeiről. A meghívottak köre nem változott, mindössze egy új résztvevője lesz a megbeszélésnek: Bokros Lajos, a Budapest Bank Rt. elnök-vezérigazgatója, akinek pénzügyminiszteri jelöléséről Horn Gyula már elküldte a hivatalos átiratot az Országgyűlés elnökének. Szerdán vitanap. Az Országgyűlés a jövő héten határoz a márciusi nyugdíjemelésről, módosít több törvényt, és politikai vitanapon értékeli a kormány külpolitikáját. A vitanap szerdán lesz, a külügyminiszter 60, a vezérszónokok pedig 20-20 percben fejthetik ki álláspontjukat, majd az erősorrendnek megfelelő arányú időkerettel élhetnek az egyes frakciók felszólalói. Stílusváltás. A pénzügyminiszter-jelölt 100 napot kér ahhoz, hogy békében megalapozhassa tevékenységét. Bokros Lajos sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy nem létezik önálló Bokros-program, a kormányprogramot kell végrehajtani. Szerinte hamarosan szükség lesz pótköltségvetésre és az is látszik, hogy a költségvetés nem jut hozzá a tervezett 150 milliárd forintos privatizációs bevételhez. Kijelentette: stílusváltás következik be, olyan hangulatot kíván meghonosítani, amelyben nem az elkeseredettség érzése a meghatározó. Kortárs alkotók tárlata. A Békéstáji Művészeti Társaság alkotói mutatkoznak be azon a tárlaton, amely tegnap nyílt meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. Megyénk képzőművészeti műhelyének kiállítása március 17-ig várja a látogatókat. Képünkön dr. Szabó Ferenc megyei múzeumigazgató és dr. Simon Mihály Békéscsaba jegyzője a megnyitón (Összeállításunk a 6. oldalon) Fotó: Kovács Erzsébet Az útkeresés időszakát éljük A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum kerek egy hónapig ad otthont a Békéstáji Művészeti Társaság kiállításának. Milyen idők járnak ma a kortárs művészetekre? — erről kérdeztük dr. Szabó Ferencet, a múzeum igazgatóját. — Az útkeresés időszakát éli Békés megye művészeti élete — kezdi dr. Szabó Ferenc. — Az állami mecena-, túra hiányában az alkotó magányosan küzd saját elismertetéséért. Az az elmélet, hogy a napi megélhetésért való harc fölment a művészetekért való felelősség alól a társadalom öncsalása. Hiszem, az aki a művészetek világában valamiféle erkölcsi, eszmei fogódzóra talál, az élet ellentmondásait is jobban fel tudja oldani. — Jeles, országos hírű egyéni alkotókkal mindig is büszkélkedhettünk. Igazi képzőművészeti műhelymunka azonban csak néhány éve fejlődött ki térségünkben... — Ez az átmeneti, helykereső állapot, amiről az előbb beszéltem, nem tűri a kényelmességet, bizonyos értelemben belső igényt táplál a művészetek átalakítására. A Békéstáji Művészeti Társaságban egy olyan kristályosodási pontot látok, amely több irányzatot, nemzedéket, meghatározó alkotó személyiséget gyűjthet maga köré. A mostani első komoly kiállításukat biztató, tartalmas kibontakozásnak tartom. Ami különösen tetsző számomra, az a műfajok többszólamúsága: a szobrászat, festészet és grafika mellett újdonságként megjelent a könyv-, illetve bábtervezés és a lakáskultúra. — Milyen szerepe lehet múzeumuknak az élő, kortárs művészet támogatásában ? — A kortárs művészetek felkarolása szívesen vállalt, ám csak korlátok közt teljesíthető feladatunk. Békéscsabán, de térségünkben is nagyon kevés a kiállítóhelyiség. Épp ezért, egy kortárs művészetek bemutatására szolgáló galéria létrehozása rendkívüli előrelépést jelentene megyénk szellemi életében. Cs.R. Kabalatervezési pályázat A Magyar Olaj-és Gázipari Részvénytársaság kabalafigura-terve- zési pályázatot hirdetett meg az ország valamennyi iskolájában tanuló ifjúság részére. A pályázat célja, hogy egy szimpatikus kabalafigura választása és tervezése alkalmával a tanulók megismerkedjenek a MÓL Rt. tevékenységével és a magyar energiaellátásban való szerepével. A pályázatokat március 23-a és 28- a között gyűjti össze a MOL. A díjkiosztó ünnepségre április 15- én kerül sor a Magyar Televízió Cimbora című gyermekműsorában. A fődíj 400 ezer forint, amelyből a pályázó tanuló 100 ezret kap meg. A második, illetve harmadik díj 200, illetve 100 ezer forintot jelent, amelyből 80 és 50 ezer forint illeti meg a pályázatot benyújtó versenyzőt. Az ünnepségen különdíjakat is kiosztanak. Mi vagyunk a gyilkosok A halálnak nincs szeme — mondta Szida nagyanyám, mikor a nagy kaszás azt vitte el, aki hosszú életet érdemelt volna. A halálban nincs igazság. Sem jutalom, sem büntetés. Lángelmék halnak meg fiatalon. Bambák, gonoszak is hosszúéletűek. Érték, erkölcsijó meg halál közt nincs kapocs. Csak gyilkosok, öngyilkosok esetében érdemes, kötelező meditálni. Regényt szenteltem egykor a közös felelősségnek, amely gyakran az egész bará- ti-rokoni-kollegális közeget terheli egy-egy öngyilkosságért. Kriminek álcázott kisregényemről, a Kék foltról mondta Kovács András filmrendező a napokban: talán „vászonra viszi”. S most, amikor a leszázalékolt pécsi uránbányász felesége örökre elaltatta két gyerekét, majd megölte magát, ismét rádöbbentem: tilos hallgatnom az első sugallatra. Mert ugye, mindünkben a jogos elször- nyedés volt az első reakció; kiskorú gyermek anyjának még az öngyilkosságra sem lehet felmentést adni, hát még gyilkosságra. De hát ez mégsem oly egyszerű, hogy csak az ő felelősségét lobogtathassuk gyászkendőként! Elviselhetetlen, mégis ki kell mondani: az 1995-ös magyar társadalom is bűnrészes a hármas halálban. Látatlanban is biztos vagyok: nem mindenki segített, vigasztalt, nyugtatott, gyógyított, aki megtehette volna. Az a közöny, amelyről annyi szó esik egy-egy újság sarkában, az lám, ölni is tud. Nemcsak újságpapíron létezik. A két gyereket nemcsak az anyjuk ölte meg: mi is. Nézzünk körül: ki lesz av következő áldozatunk. Kinek a bánatára legyintünk, kinek a könnyeire mondjuk: szimulál. A halálnak nincs szeme, de az öngyilkosok jórészéért mind felelünk. Magunk vigasztalására mormoljuk: ez őrült volt, ez alkoholista, ez... Azt a legnehezebb kimondani: mi öltük meg. De ne csak a halál ellen legyünk jobbak, és ne csak azért, mert félünk a bűntudattól. Bodor Pál Uj igazgatóságok cukorgyáraink élén Tegnap rendkívüli közgyűlést tartott a Sarkadi Cukorgyár Rt. A közgyűlésen alaptőke-emelést hajtottak végre, majd zártkörű elsőbbségi osztalékú dolgozói részvényt bocsátottak ki, ami azt jelenti, hogy a cukorgyári dolgozóknak 10 százalék befizetés ellenében százszázalékos névértékben joguk volt részvényeket jegyezni. A részvények kilencven százalékát a tőketartalék terhére a cukorgyár fedezi. Összesen 219 dolgozó élt ezzel a lehetőséggel, mintegy 30 millió forint értékben. A rendkívüli közgyűlésen újraválasztották az it. igazgatóságát is, amelynek létszáma két taggal bővült, így a répatermelők részéről igazgatósági tagsághoz jutott Dénes István, a csorvási gazdák elnöke, valamint az AVÜ részéről Kerekes János igazgató. Új tagként került' be az igazgatóságba a többségi tulajdonnal rendelkező Ötök részéről Seres István, a sarkadi cukorgyár egykori vezérigazgatója. Megmaradt az igazgatósági tagsága Molnár Tibornak, a sarkadi gyár vezér- igazgatójának, Kirchner Alajos ácsi és Szabó Tamás ercsi cukorgyári vezetőknek. Karikó György ügyvéddel (ő szintén az Ötöket képviseli) kibővült a felügyelő bizottság is. A közgyűlés után összeült az új igazgatóság. Érdemeinek elismerése mellett és az igazgatósági tagságának meghagyásával felmentették elnöki tisztségéből Szabó Tamást, és helyette Seres Istvánt választották a sarkadi cukorgyár igazgatósága elnökének. (Folytatás a 3. oldalon)
