Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-17 / 41. szám

SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE 1995. február 17., péntek Füzetben a Pepi-kert varázsa A bejárati épület kocsányos tölgyek alatt Az örménykúti harangláb. Bár a környezet hegyvidéki han­gulatot áraszt, a fotó Orménykú- ton készült, az általános iskola kertiében. 1 994. augusztus 20- án került ide Galó-nalomról a kisharang. Restaurálását Son­koly János és munkatársai vé­gezték el Az oldalt írta Szenes Já­nos, szerkesztette Szeke­res András. A fotókat Benkő László készítette Hírek Klub a kazánházban. A városi tűzoltóság és az ÁNTSZ is támogatja a szarvasi önkormányzat törek­vését, a Vajda Péter Művelő­dési Ház kazánházának klub- helyiséggé történő átalakítá­sát. A KOM ÉP Kft. tervezete szerint az átalakítás 1 millió 255 ezer 103 forintba kerül. Beépül a foghíj. Néhány éve áll üresen a Szabadság úton az úgynevezett Darida- telek. Ezt Szarvas önkormány­zata várhatóan 4 millió 400 ezer forintért kívánja értékesí­teni. Szövetkezeti közgyűlés. A Békésszentandrási Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Szö­vetkezet ma 9 órakor tartja közgyűlését a békésszentandrá­si művelődési házban. Ezen a szövetkezet igazgatósága tart tájékoztatót a szövetkezeti va­gyontárgyak értékesítéséről. Még tart a pályázat! A szarvasi 1. Számú Általános Iskola közelmúltban meghir­detett „Aranytoll” vers- és prózaíró pályázatának bekül­dési határideje: 1995. március 1. Cím: Szarvas, Kossuth u. 17. A messzi földről vagy akár a szomszédból ide látogató tu­ristát minden évszakban le­nyűgözi a Szarvasi Arboré­tum, a népszerű Pepi-kert va­rázsa. Most, néhány héttel a hagyományosnak számító „márciusi idénynyitó” előtt, a Bolzák alapította kert új kala­uzzal lepi meg látogatóit. A Tájak—Korok—Múzeu­mok Kiskönyvtára sorozat 505. számú darabjaként a na­pokban került le a Veszprémi Nyomda Rt. szalagjairól a „Szarvas — Szarvasi Arboré­tum” című, 24 oldalas köny­vecske. Ami már a borítóján, s a belső oldalakon is szemet gyönyörködtetően feltűnik: a természet nyugalom adta va­rázsa, amely a képszerkesztő­től, s a közreműködő fotósok jóvoltából szinte érintésközel­ségbe hozza az ősi kert hangu­latát. A szerző, dr. Sipos And­rás címzetes egyetemi tanár — civilben a Pepi-kert igazgatója — a szakasztott író, de egy­szersmind a természetei tiszte­lő és védő ember bensőséges egységében nyúl a témához. Erre utal a munka bevezető szövege, amely nem kér se többet, se kevesebbet a látoga­tótól, mint: „Szeretnénk, ha jól érezné itt magát, ezért kérjük, hogy vegye birtokba a parkot... cserébe azt kérjük, hogy figyelmesen olvassa el, Ha ezt a szót halljuk, Pelikán, óhatatlanul megjelenik előttünk a hatalmas számytá- volságú madár képe, amely akár ötszáz kilométert (!) is képes naponta repülni. Ugyan­akkor gondolhatunk a kicsi­nyeit önnön vérével tápláló mondabeli madárra, mint az anyai áldozatkészég jelképére is. 1994. szeptember 5. óta Szarvas is büszkélkedhet egy „Pelikánnal”, a mondabeli madárról elnevezett patika ké­pében a Deák Ferenc úton. — Itt a közelben mindig működött gyógyszertár —. mondja a ragyogóan berende­zett üzletben Csóré Kinga gyógyszerész —, az idősebbek még jól emlékeznek a legen­és sétája során tartsa be a bejá­rati tábla tájékoztató útbaiga­zítását...” A továbbiakban megismer­teti a szerző olvasóit a környék földrajzi és természeti viszo­nyaival. Azután az idők mé­lyére visz el minket, egészen a török háborúk utáni időkig, az első kerttelepítő családi akci­ók kezdetéig. Majd részlete­sen taglalja a kert történetével párhuzamos módon gróf Bol- za Pál munkásságát, aki a leg­többet tette az arborétumért. Végül az ilyenkor szokásos módon, sétára invitálja mun­Ha beteg vagy: segít a Pelikán Ragyogóan berendezett üzlet dás hírű „Farkas-patikára”, az Arany János és a Deák Ferenc utca sarkán (bezárt csokigyári épület), így a mostani magán­kájában az olvasót, a turistát olyannyira olvasmányos stí­lusban, hogy azon kapjuk ma­gunkat: már elfogytak talpunk alól az ösvények, de ellenáll­hatatlan késztetést érzünk a sé­ták folytatására. Végül a kis könyvet praktikus idegenfor­galmi és szolgáltatási tudniva­lók, térképvázlat zárják. Külön értéke a német és angol nyelvű összefoglaló. A hatezer példányú kalauz Éri István felelős szerkesztő, Szakái Erika tipográfus és a Cartoghraphia Kft. munkáját dicsérik. gyógyszertár jó helyre került. Dr. Hegyesné Márta Ágnes ve­zetésével öten dolgozunk itt. Vasárnap kivételével minden nap nyitva tartunk. —Ebben a hol téli, hol tava­szi időben milyen a forgal­muk? — Amióta bejelentették a teljesáras gyógyszerek komoly áremelkedését március 1-jétől, azóta jóval több a vásárlónk, mint korábban volt. Amit még nem mindenki tud rólunk a kör­nyéken: nálunk bármilyen vényt beválthatnak és az úgyne­vezett segédeszközöket is teljes választékban kínáljuk. — Nagyon szeretünk ide járni, ha már muszáj — mond­ja a pultnál egy idősebb hölgy. — Ha megbetegszünk, itt min­dig mosolyognak ránk és segí­tenek a bajban. / All a bál Akárhogy is forgatom a naptáramat, itt a farsang, egymást érik, mint az időjó­sok hozta melegfrontok a jelmezes, maskarás karneválok és parádék. Amúgy ezek a maszkabálak se a régiek már. Régen volt egy szép táncrend, s voltak viszonylag tehetséges hoppmesterek is. Amikor elin­dult a valcer, akkor mindenki megpróbált egy ütemre táncolni. Mára azonban sok a kókler kottamérgezett kar­mester. Egyszerűen nem tudnak lépést tartani a nagyérde­mű igényeivel. Azután itt vannak ezek a maszkok. Régebben fogta magát egy-egy kisegér, s belebújt mondjuk a kis­oroszlán bőrébe. Azután, amikor vége lett a maszkabálnak, szépen kibújt a kisoroszlán bőréből, s mindenki tudta róla, hogy ő egy tisztességes kisegér tulajdonképpen. Mára merőben más a helyzet. Teli vagyunk a hócipőnkig kaméle­onnal. Az pedig közismerten ronda szerzet. Elöl vörösbe, hol zöldbe, hol meg pepitába bújik. És képes nyerni a karneválon. Mindaddig, míg nem támad fel a karneválon mondjuk egy Robin Hood vagy egy vadász legalább a Piroska meg a farkasból. Amúgy szeretem a farsangot. Van benne kormozás, alakoskodás, de még gonoszűzés is. Mondjuk, a húshagyó keddet meghagynám másoknak. Miattuk úgyis sok hús marad el már az asztalunkról. Tán még a hamvazószerdát is, a hamuszórás nem az én stílusom. Valami azért aggaszt. A jelmezbálok mellett szeretik errefelé a dolgokat is szép jelmezbe csomagolni. Am azt a farsangi rendezőknek is tudniuk kell, hogy a farsangot viharos böjti szelek szokták követni, mert az emberek tavaszra várnak. Még akkor is, ha áll a bál. Községi galéria Békésszentandráson Békésszentandráson már csak­nem fél évtizede felvetődött egy, a helyi művészeti életet is reprezentáló faluház gondolata. Ez bár egészében még nem tu­dott megvalósulni, példaszerű kezdeményezés indult el az itte­ni művelődési ház kötelékében dolgozó Hegedűs Zoltánná és munkatársai részéről. Az itteni Fő utcán működő közösségi Jtázban minigaléria született a budapesti illetőségű Pegazus- Art Galéra jóvoltából. A főváro­siak örömmel véve az ötletet, minden hónapban a kortárs ma­gyar képzőművészet jelentős egyéniségének anyagát állítják ki. Jelenleg — még február 20- áig — a Szabadkán élő Nemes Fekete Edit tárlata látható. A teljesen egyéni látásmódú kera­mikusművész darabjaiban rá­csodálkozik az emberi létre, nem egy művében tiltakozik a Előzetes a márciusi anyag­ból. Urbán Lajos: Házaspár háború pusztítása ellen. Mint ottjártunkkor megtudtuk, már­ciusban Urbán Lajos festmé­nyeit nézhetik meg a művészet szentandrási pártolói. Tények Klucsjár Mihály haláláról Változások az állategészségügyben A legutóbbi időkig még a helytörténeti munkákban is téves elképzelések jelentek meg Klucsjár Mihály (1888—- 1944) a két világháború kö­zötti Szarvas kiemelkedő szo­ciáldemokrata személyiségé­nek haláláról. Az idősebb szarvasiak emlékezetében ma is köztiszteletben álló néhai fodrászmester napszámos család gyermekeként szüle­tett Szarvason. Első világhá­borús hadifogságából haza­térve, 1918-ban a Szarvasi Nemzeti Tanács alelnöke lett, majd 1919 tavaszán alig több, mint két hétre katonai város- parancsnoka Szarvasnak. A román hadsereg emiatt elfog­ta. 1920 és 1944 között bör­tönbüntetése után rendőri felügyelet alatt tartották. Ma­gyarország német megszállá­sa után több baloldali politi­kussal együtt elhurcolták Szarvasról. 1946-ban nyilvá­nították halottá, égy 1944. de­cember 11 -éré keltezett anya­könyv szerint. A már említett feldolgozások felváltva emle­gettek dunántúli gyűjtőtá­bort, illetve koncentrációs tá­bort. A napokban megkeresett minket a Budapesten élő Gál Istvánná, Klucsjár Mihály egykori szomszédja: — Klucsjár Miska bácsival — annak idején borbélyüzlete volt és afféle szociális misszi­ót töltött be szegényházi és kérvényezési ügyekben. Az egyszerű, szegény emberek közül sokan hozzá fordultak. Ami a halálát illeti, ’44 őszén valóban Budapesten volt fog­va tartva, oda deportálták. De egyáltalán nem vitték tovább, mert a Mosonyi utcai rendőr- kapitányság bombázásakor vesztette életét. A pontos dá­tumra már nem emlékszem — mesélte Gál néni —, csak azt tudom, sokan szerettük volna kihozni,^ megszöktetni a bör­tönből. O szegény nem vállalta a szökést, mert még 19-es vá­rosparancsnoksága idején — tőle tudtam meg — megke­gyelmezett több Gyomáról át­szállított fogolynak. Ezért tar­tott az oroszok bosszújától — emlékezett az idős asszony. Home-hírek Kevesen tudják a környéken, hogy a Horga Művelődési Egyesület lapjaként negyed­éves lap jelenik meg Bé­késszentandráson. A jelenleg még pár százas kiadványt a Pro Renocanda Cultura Hungáriáé Alapítvány és a Karácsony Sán­dor Emlékére Szakalapítvány támogatja. A Horga Egyesület részéről Tolnai Lajos felelős ve­zető és Járosi Andrásné szer­kesztő jegyzi. A ma még nyolc­oldalas folyóiratban elsődlege­sen népfőiskolái, környezetvé­delmi és falufejlesztési indítta­tású írások olvashatók. Mottója mindent elárul a lap céljáról: „Egy társadalom akkor fenn­tartható, ha: védi az ökológiai (életfenntartó rendszereket és a bioverzitást, biztosítja, hogy a megújítható források hasznosí­tása fenntartható legyen, és a lehető legkisebbre csökkenti a nem megújítható erőforrások felhasználását...” A legutóbbi szám írása Csi­kós György „A nádszálak hajla­doznak” című ifjúsági regényé­ről szóló „Előszó” Barlay Sza­bolcs tollából. Mint írja: „a por­nó szennyétől bemocskolt könyvkiadáson szomorkodók bizonyára felfigyelnek erre a tiszta hangra...” Az Európai Közösség normái­hoz való közeledés szükséges­sége, az ahhoz igazodó harmo­nizáció, valamint a köztisztvi­selők jogállásáról szóló tör­vény előírásai változásokat hoztak az állategészségügyi ellátás területén is. Szarvas körzetében csakúgy, mint az ország más vidékein. E témá­ban beszélgettünk hivatalában dr. Frecska Sándor kerületi fő­állatorvossal. —Főorvos úr, miben látja a változások lényegét? — Egy részük takarékossági célt is szolgál, másrészt kiindu­lópontját képezi a hatósági felü­gyelet és a vállalkozói szférába tartozó szolgáltatások fokoza­tos szétválasztásának. Az ese­tek egy részében az állatorvos önkormányzati tisztségbe törté­nő megválasztása miatt volt szükség a változtatásra. — A továbbiakban hogyan alakul a hatósági feladatok el­látása? — Az állategészségügyet és az élelmiszer-higiéniát érintő­ket első fokon az állami álla­torvosok teljes hatáskörrel, a meghatározott jogkörrel és élelmiszer-higiéniai hatáskör­rel rendelkező élelmiszer-hi­giéniai kirendeltségek látják el. Szakhatósági hozzzájáru- lást, engdélyt a kerületi főál­latorvostól, illetve ahol élel­miszer-higiéniai kirendeltség van, ott élelmiszer-előállítás, -kereskedelem területére a ki- rendeltség állatorvosától kell kérni. Ugyanakkor szolgálta­tói tevékenységet (betegkeze­lést, szaktanácsadást) hatósági jogkörrel nem rendelkező ál­latorvosok is folytathatnak. —Ki állíthatja ki a húsipari vállalkozások és magángaz­dák számára nélkülözhetetlen hatósági igazolásokat? — Ilyen jellegű igazolást, bizonyítványt csak hatósági állatorvos állíthat ki, húsvizs­gálatot, állatszállítást is csak ezek végezhetnek. — Ha jól tudom, változások történtek az ügyeleti rendszer­ben is. —Valóban így van. Van egy, az egész kerületre kiterjedő úgynevezett állami ügyelet. Ez kizárólag az ügyelet ideje alatt jelentkező exportszállításokat bonyolítja. Az ügyeleti körök kerületekben: 1. Szarvas—Bé- késszentandrás, 2. Csabacsüd— Kondoros—Örménykút—Kon­doros, 3. Gyomaendtőd—Hunya, 4. Dévaványa—Ecsegíalva, 5. Kötösladány—Szeghalom, 6. Fü- zesgyarmat—Bucsa—Ker­tészsziget beosztással működ­nek. Az olvasók kedvéért még egy felsorolást érdemes meg­tenni az V. sz. állategészségü­gyi kerületben működő hatósá­gijogkörrel rendelkező, export- szállításra jogosult állami állat­orvosokról: Békésszentandrás: dr. Hajzer Lajos, Szarvas. Szarvas: dr. Hajzer Lajos, dr. Kasnyik János, dr. Zima Já­nos, Szarvas. Csabacsüd—Kar­dos—Örménykút: dr. Boros Ist­ván. Kondoros: dr. Hájas Gá­bor, dr. Modor Csaba. Gyoma- endrőd: dr. Farkas Zoltán, dr. Rácz Csongor, dr. Áts Tamás, dr. Koleszár József. Hunya: dr. Rácz Csongor, Gyomaendrőd. Dévaványa: dr. ' Pallaghy Ádám, dr. Csatári Géza. Ecseg- falva: dr. Pallaghy Ádám, Dé­vaványa. Körösladány: dr. Laczó Pál. Szeghalom: dr. Csu- ta Lajos, dr. Kádár Gyula. Füzesgyarmat: dr. Bodó Lajos, dr. Rácz Tamás, dr. Vas Ernő, Bucsa—Kertészsziget: dr. Mile Sándor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents