Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-02 / 28. szám

1995. február 2., csütörtök----------- RENDES OLDAL * 1-----------------------------­^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Becsukják a börtönt? Dr. Huszágh József alezredes a gyulai viszonyokról Hírek Nem vették... A végegy­házi sertéstelep vezetője szo­katlan nyomokra lett figyel­mes, amikor január 19-én reg­gel megérkezett a munkahe­lyére. Furcsa lábnyomok és vércseppek tarkították az ólak közötti területet. Mivel a ser­tésvásárlás szóba sem jöhetett, így az állatokat jogtalanul vit­ték el — gondolta a telepveze­tő. Gyanúja a gyors terep­szemle után beigazolódott, mert valóban hiányzott 8 da­rab 20—30 kilogrammos ser­tés. A helyszínre érkező mező­kovácsházi rendőrök a nyo­mokat követve jutottak el az elkövetők házáig. A nyomok ugyanis a Tera-fürdő irányá­ban levő földutat keresztezve elvezettek a település utolsó házsoráig. A Béke utcában végül ráleltek 6 darab sertésre, melyeknek hurok volt a nya­kán és össze-vissza voltak rug­dosva. Az állatokat lefoglal­ták, majd visszajuttatták a jo­gos tulajdonosához. Az ügy­ben az eljárás még tart. Éhes betörő. Mezőko- vácsházán, a Petőfi utcai 2. számú óvodában a január 17- én reggel munkába érkező da­da észrevette, hogy az udvar felőli üvegezett teraszajtót be­feszítették. A bejelentés után a Mezőkovácsházi Rendőrkapi­tányság nyomozói azonnal munkához láttak. Sikerült a betörés elkövetőjét, a fiatalko­rú S. Cs.-t rövid időn belül előállítani. Mint később ki­derült, a tettes bizonyára éhes lehetett, mert „kirámolta” a hűtőszekrényt, amelyben azonban csak élelmiszer-ma­radékot talált. Ezt követően — vigaszként — egy karórával és egy kávéfőzővel távozott. A kávéfőzőt — vallomása sze­rint — útközben egy kukába dobta, ám az onnan szőrén- szálán eltűnt. Az ügyben az eljárás még tart. Polgárőrség. Medgyes- egyházán január elején 14 tag­gal a helyi polgármesteri hiva­talban megalakították a Bűn­megelőző, vagyonvédelmi és önvédelmi egyesületet. A pol­gárőrség civil szervezet, amely a lakosság részvételé­vel önkéntes jelentkezés alap­ján jött létre. Az egyesület első ülésén megalkotta az alapsza­bályát, majd mint nyitott szer­vezet, további tagfelvételre adott lehetőséget. Évfordulón beszélgettünk dr. Huszágh József alezredessel, a Gyulai Büntetésvégrehajtási Intézet parancsnokával. No nem jeles napon, hanem az 1994-es és 1995-ös év forduló­ján, amikor a tavalyi évről kér­deztük őt. — Nehéz évet zártunk — mondta. — Az új büntetés­végrehajtási törvény életbe lé­pése után számos új jogintéz­mény lépett életbe. Az ország általános és közbiztonsági helyzete keményen visszatük­röződik nálunk. Növekvőben a bűnözés száma, egyre több a súlyos, erőszakos cselek­mény. Elszaporodtak a kábító- szeres, a gazdasági bűncselek­mények. S ami eddig nem na­gyon volt: dinamikusan nö­vekszik a külföldiek által, Ma­gyarországon elkövetett bűn- cselekmények száma. Manap­ság a Gyulán fogva tartottak 10-15 százaléka külföldi. Nagy az előzetes letartóztatás­ba vettek száma is. Egyre több a visszaaeső, a súlyos bűncse­lekményt elkövető. — Milyen a fogva tartottak helyzete? — Szintén romlott. Mivel a büntetőeljárás során eljárók feladatai is megszaporodtak, átlagosan hat-nyolc hónapra nőtt az előzetes letartóztatás átlagos ideje. Van olyan előze­tes letartóztatásba vett, aki két éve és két hónapja él nálunk, s még nem született döntés ü- gyében. Nem meglepő tehát, ha feszültek az emberek. Ne­hezebb lett a hozzátartozókkal való kapcsolattartás is: pénz híján kevesebbszer látogatják őket, kevesebb csomagot kül­denek. Erősödik az eltávolo­dás a családtól. Az előzetes letartóztatás szabályai szigo­rúbbak, mint a már jogerősen fegyházbüntetésre elítéltek életét szabályozók: kisebb a mozgásszabadság, nincs ked­vezmény, nem kapcsolódhat­nak be a kulturális életbe. A belső rendet az is szigorítja, hogy egyre több a csoportos „elkövető, akiket távol kell tar­tanunk egymástól. A jogerő­sen elítéltekre vonatkozó sza­bályok —- fogház és börtön fo­kozatban — oldják a feszültsé­geket. Kimaradásra, külső munkára, jutalom-eltávozásra mehetnek. Ezzel is elősegítjük szabaduláskori beilleszke­désüket, nem ki- és elzárt em­berek formálása a célunk. Ezekk a kedvezmények se az elítéltre, se ránk nem kötelező­Dr. Huszágh József al­ezredes: „A polgármesterek visszajelzik, hogy milyen hiány­szakmák vannak a te­lepülésükön, s mi az onnan érkezetteket igyekszünk arra ki képezn i Fotó: Lehoczky Péter ek: jogszabályi feltételei van­nak, bíró dönt felőlük, akár a fogva tartott, akár az intézet kezdeményezésére. — Hogyan ítéli meg a ma­gyar büntetés-végrehajtás munkáját a külföld? — Nemrégen Magyarorszá­gon vizsgálódott az Európai Emberi Jogi Bizottság, az ellá­tást és a bánásmódot vizsgálta. Pozitívan nyilatkoztak: zsú­foltság van, de a bánásmód megfelelő. Megállapították azt is, hogy börtönön belül is sok a „munkanélküli”... A rendőrségi fogdák körülmé­nyeit kifogásolták. — Mennyire rendezettek a működés anyagi feltételei? — Előfordult tavaly, hogy soronkívüli gyorssegély nélkül, fizetésképtelenség mi­att be kellett volna zárni az intézetet. Az országos pa­rancsnokság sietett segít­ségünkre. Az ANTSZ bünte­tés-végrehajtásnál működő szervezete bezáratta rabkony­hánkat, azóta a városból hord­juk a fogva tartottak számára az élelmet. Pénzügyileg „le­robbantunk”, nincs pénz kar­bantartásra, javításokra. A személyzet elhelyezése is túl­zsúfolt: a folyosón öltöznek, nincs módjuk lezuhanyozni. A konyha bezárása miatt állami célcsoportos beruházásként viszont hozzákezdhettünk egy új szárny építéséhez. A kony­ha mellett a személyi állo­mány részére öltözőhelyiség, vizesblokk, s néhány iroda épül. A felszabaduló irodák is­mét zárkák lesznek: ablaku­kon megmaradt a rács, ajtajuk is a régi. Feléltük tartalékain­kat, raktáraink kiürültek, ta­valy már a szinten tartásra sem volt elegendő pénzünk. Az idén januárra biztosított java­dalmunk ötszázezer forinttal volt kevesebb, mint a tavaly ilyenkorra adott. E pillanatban az elítéltek élelmezését a kül­ső szállító hitelezi meg szá­munkra. —Szakmai munkájuk ennek ellenére úttörőnek számít. — Az új börtönszabályok kimunkálásában — melyek mára törvényben is megjelen­tek — valóban kísérletező sze­repet vállaltunk. Nem dicsek­vésképpen említem: több fóru­mon is megemlítették élenjáró szerepünket. A „szellem” vál­tozása a mi személyi állomá­nyunknak nem okozott gon­dot: mindig is csináltunk új dolgokat, így könnyebben al­kalmazkodnak az új körülmé­nyekhez. Nálunk természetes, hogy egy megyebeli súlyos bűncselekmény elkövetője az egyik középiskolában nappali tagozaton tanul, villanyszere­lő lesz. Fel kellett vállalnunk ezt a súlyos döntést is. — Milyen a büntetés-végre­hajtási dolgozók bérezése? — Úgy érezzük, hogy alulfi­zetettek vagyunk. Három éven át nem kaptunk illetményeme­lést, valamelyik évben ré­szesültünk hatszáz forint kor­rekcióban. Az idén átlagosan tíz százalékos emelésben ré­szesültünk, az elítéltekkel köz­vetlenül érintkezők további két­ezer forintot kapnak havonta. A személyi jövedelemadó válto­zásai miatt ezer-ezerötszáz fo­rinttal kevesebbet kaptunk vol­na kézhez az idén, ha nincs ez az emelés. Az átlagosnaktekinthe- tő négyezerkétszázötven forin­tos havi emelésből nem egészen ezer forintot kapunk kézhez... A tavalyi évre járó tizenharmadik havi illetményt viszont meg­kaptuk. Az idei ruházatutánpót­lási illetményből kell finanszí­roznunk az egyenruházatunk- ban bekövetkező változásokat. — Milyennek találják külső megítélésüket? — A megye lakossága, a megye, a települések vezetői ismerik tevékenységünket, el­fogadják munkánkat, jó a kap­csolatunk velük. Mindenki tudja, elismeri: szükség van intézetünkre. Természetesen mi is számítunk támogatásuk­ra. A lakosság is elfogadja amit teszünk, s ahogyan csi­náljuk azt. K. A. J. Tűzoltók tűzoltót temettek Bajtárs — olyan megszólítás ez, melyre mindig akkor bukkannak rá az illetékesek, ha valóban ijedelembe esnek. A tűzoltóknál az utóbbi időben a második világégés, ötvenhat, illetve a rendszerváltás után volt ismét használa­tos, igaz, mindig csak átmeneti időre. Hol az elvtárs, hol az úr győzte le. Bajtársiasság — magatartás, mely mélyen befészkeli magát az ember szívébe, akár elvtársról, akár úrról van szó. Akik arra tették fel az életüket, hogy másokét mentsék vele, pontosan ismerik a bajtársiasság mibenlétét. Erős kötelék ez, szilárdabb a barátságnál is, hiszen egyként kijár a jónak és a rossznak is. A bajtársiasság alighanem az egymásra utaltak lovagiassága. Bajtársak bajtársias megnyilvánulásainak a kívülálló ritkán lehet szemtanúja, ahhoz naponta pokolra kellene szállnunk a tűzoltókkal. Most, egy negyvenévesen elhunyt gyulai tűzoltótiszt, Antovszki Péter százados temetésén valamit mégis megsejthettünk a bajtársiasság szelleméről. Nyugodtan beszélhetünk többes számban, hiszen valósá­gos tömeg vette körül a koszorúerdővel borított sírt. Antovszki Péter sisakos, védőruhás tűzoltók sorfala kö­zött, szerte a megyéből érkezett tiszttársai kíséretében tette meg földi pályája utolsó métereit. Igen, suttogták a gyulaiak, érző szív bújhat meg a kemény tekintetű tűzol­tók szürke ruhája alatt, ha a megye minden zugából eljöttek bajtársuk temetésére. S buszra szállt Budapesten a Tűzoltóság Központi Zenekara is — sokan talán nem is sejtik, az egyik legjobb fúvószenekarról van szó —, hogy még egyszer, utolszor játsszon egy életszerető barátnak, bajtársnak. Nehéz a sorsa a könnynek, ha tűzoltóban kell lakoznia. Még egy bajtárs temetésén is rövid pórázon tartják. A koporsó aláeresztésekor, amikor panaszosan felvijjogtak a temetőkapunál ácsorgó tűzoltókocsik szirénái, egy-egy könnycsepp mégis elnyújtózkodhatott a szemek szűk résé­ben. Bajtársat sirattak. Aztán, mint akkor, arrafelé minden nedvet, ezt is felszárította a metsző januári szél. Kivált a trombitás zenésztársai közül, lehajtott fejjel a sírhoz ban­dukolt, s megszólaltatta egy szál, síró hangszerét. Aztán elhalkult az árva trombita, jelezvén, hogy a tűzoltók halottja megtalálta helyét az örökkévalóságban. Fiai — ha fájdalommal telve is — büszkék lehettek rá: olyan embert mondhattak, mondhatnak édesapjuknak, aki bajtárs volt, s akinek bajtársai voltak. Kiss A. János Türelem... A mérqelődés leginkább agresszivitásban nyilvánul meg. Ha fokozódik, düh lesz belőle. A türelmetlenség azakaratayen- geség megnyilvánulásának egyik formája, mely egyeseknél dünkitö- résben nyilvánul meg. Ennek a családban, a munkahelyen többnyire nincs különösebb jelentősége, a közlekedésben viszont súlyos követ­kezményei lehetnek: a vezető megfontolatlan döntésekre ragadtat­hatja magát — tudtuk meg a Békés Megyei Balesetmegelőzési Bizottságtól Rajz: Jelinek Lajos Fagyállóval — letakarva. Kabátlopási ügybe keveredett a képen látható Trabant? Netán a rendőrség közbiztonsági tesztjének lehettünk tanúi Békéscsaba belvárosában? (Tudniillik,, elkötik-e" a kabátot...) Se, se. Kutya hideg volt mostanában, sa kocsi tulajdonosa szeretett volna tisztán látni... Fotó: Such Tamás Védd magad! Szövetkeznek őreink! Megyénkben több településen alakultak már néhány segítő­kész és bátor ember közremű­ködésével kisebb-nagyobb polgárőr-csoportok. Munká­juk sokszor nagy segítséget je­lent a helyi rendőri szerveknek — bár tőlük teljesen függet­lenül alakultak. Január 21-én Budapesten ülésezett az Országos Polgárőr Szövetség, ahol megyénkből 18 polgárőr szervezet vett részt. Ezen az összejövetelen elfogadták a szövetség alap­szabályát és működési sza­bályzatát, egyben azt ajánlot­ták, hogy a megyékben hason­ló érdekvédelmi szövetségek alakuljanak meg. Ennek folytatásaként jött létre az a helyi ad hoc bizott­ság, melynek feladata az or­szágos szövetség és a helyi kis csoportok közötti kapcsolat- tartás. A bizottság a napokban tar­totta első ülését a megyei rend­őr-főkapitányság épületében. Az öt fős kis csoport feladata lesz a Békés megyei helyzet felmérése, a megyében működő kis csoportok összefogása, fel­kérése az együttműködésre. Hasonlóan az országos szervek­hez, ki kell dolgozniuk a megyei szövetség alapszabályzatát, működési szabályzatát is. Célul tűzték ki, hogy az áp­rilis elején megtartandó alaku­ló közgyűlésre felmérjék a konkrét feladatokat is. Pilla­natnyilag a legnagyobb gond a polgárőrségek pénzhiánya. Ezeket az igényeket szeretnék pontosan felmérni. Szükség esetén segítségért fordulnak a megyei önkormányzathoz is. Telek József rendőr száza­dos, a Békés Megyei Rendőr­főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának nevében segíti te­vékenységüket. — Szeretnénk elkerülni még annak a látszatát is, hogy ezek­nek a szervezeteknek az életébe beleszóljunk, de miután ők is sok esetben nagy segítséget nyújtanak nekünk, mi is se­gítünk ahol tudunk: egyenlőre csak helyet adtunk az összejö­veteleknek, és természetesen rendelkezésükre állunk a továb­biakban is — mondta Telek Jó­zsef százados. Antal Gyöngyi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents