Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

1995. február 16., csütörtök

REND-ES OLDAL---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------iRÉKÉS megyei hírlap

Hírek

Arra van eszük... Két

tótkomlósi fiatalember — szellemiekben közepesen korlátozottak — számlájára tíz-egynéhány betöréses lopás írható. Valószínű, hogy Büknánási Tamás és Farkas Péter önmagának el tud számolni a lelkiismeretével. Most viszont — őrizetbevétel mellett — a rendőrségnek kell beszámolniuk tetteikről.

Mint azt a rendőrségtől megtudtuk, az ilyen esetek kapcsán azokon is sok múlik, akik átveszik vagy megvásárolják a kétes eredetű dolgokat.

Dohányos vendég. Február hatodikára virradóra hívatlan vendége volt a körösla- dányi Vén Márkus étteremnek.. Az éjszakai látogató ajtó- felfeszítéssel jutott be a vendéglőbe, ahonnan végül mindössze tízezer forint értékű dohányárut vitt el, valószínűleg erős dohányos lévén.

BekávézoH a tolvaj.

Körösladányban, a Simay utcában lévő vegyesboltban szakértő tolvaj járt február hatodikára virradóan. Az ajót befeszítve jutott az üzletbe, ahonnan csupa keresett cikket — kávét, konzervet, dohányárut és szeszes italt — magához véve távozott, mintegy 90 ezer forintos kárt okozva.

Csendes január. Mindössze öt személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt január hónapban a Szeghalmi Rendőrkapitányság területén. Mint Szántó Lajos közrendvédelmi és közlekedési osztályvezetőtől megtudtuk, a sérülések közül három volt könnyű és kettő súlyos. A januárban kezdődött közúti ellenőrzési akciók ebben a hónapban is folytatódnak. Ami a közrendet illeti, itt sem volt túl sok esemény, még a hétvégi diszkók környékén sem történt jelentősebb rendbontás.

A rabkonyha foztje

Korunkra jellemző — állhatnánk s állapíthatnánk meg a hír hallatán: bővítik a börtönt Gyulán. Aztán sajnálkozhatnánk is, hogy a korszerűsítésnek, fejlesztésnek komoly anyagi akadályai vannak. Az lenne jó, ha a büntetésvégrehajtási intézeteink (is) a kor követelményeinek megfelelő környezetet biztosítanának az ott több-ke vesebb időt eltöltő emberek számára. All Gyulán az új épületszámy, lassan el is készülnek vele. A fejlesztés körülményeiről dr. Huszágh Józseffel, a Gyulai Büntetés- végrehajtási Intézet parancsnokával beszélgettünk.

— Az intézet konyhájának bezárását a büntetésvégrehajtás szervezetében dolgozó ÁNTSZ-szakember rendelte el — mondta dr. Huszágh József. — Azóta a városból biztosítjuk a fogva- tartottak élelmezését. Más feszítő gondjaink is akadtak, megoldatlan volt a raktározás is. A ruházati cikkeket plafonig rakva, együtt kellett tárolnunk a vegyvédelmi felszerelésekkel, műszaki cikkekkel. Az élelmiszereket szűk lyukakban tartottuk, a kenyeret — a hűtők társaságában—egyenesen a

folyosón... A konyha egyetlen helyiségre szorítkozott, a nyers árut együtt kellett tárolnunk a földes áruval, meg a kész ételekkel. Külön mosogatóhelyiségünk, szabályos technológiai sorunk se volt az edények tisztítására. A bezárás tehát szinte természetes volt, minthogy napirenden volt a fertőzés veszélye. Amellett mosodával sem rendelkeztünk. Ezt még az is tetézte, hogy a személyi állományunk elhelyezése, öltözési és tisztálkodási lehetősége a legalapvetőbb követelményeknek sem felelt meg.

— Honnan sikerült pénz szerezni a fejlesztésre?

A pénzt a kormány biztosította. A beruházás — a fel- szerelési tárgyakkal együtt — hetven-hetvenöt millió forintba kerül. Átlagosan^ százötven-kétszáz főre kell főznünk, s mivel személyi állományunk ellátása sincs megoldva, nekik is biztosítani kívánunk napi egyszeri étkeztetést, megfelelő térítés ellenében. Az építkezés tavaly március közepén kezdődött, az átadást most április 15-ére tervezzük. Az amúgy is szűk udvarból kellett elvennünk a szükséges

területet. A konyha két szintet vesz el, az új részben a személyi állomány egyes irodái, szociális helyiségei szintén helyet kapnak. Ide kerül a fogvatartottak ittlétével kapcsolatos anyagokat őrző irattár, a számítógépes technika is, melynek rendszere időközben már kiépült. Csak szemléltetésként említeném: a gazdasági osztály öt dolgozója ma egy tizenkét négyzetméteres helyiségbe van bezsúfolva.

— Ki a munkálatok kivitelezője?

— A Gyulabau, melynek munkájával igen elégedettek vagyunk. Gyorsan, csendben és pontosan dolgoznak a mi speciális körülményeink között is, nem zavarják működésünket. Az általuk elvégzett munka minőségével is elégedettek vagyunk.

— Más büntetésvégrehajtási intézményekben is hasonló nehézségekkel küzdenek meg?

— Tizenöt olyan konyhát tartanak’ nyilván, melyet azonnal be kellene zárni. A mi esetünkben sokat nyomott a lapban a gyulai tisztiorvos határozott fellépése, szakvéleménye. Ahogy tudom, akad az országban olyan rabkonyha, mely még a gyulainál is rosszabb körülmények között működik. Tisztán kell látni: a fogvatartottakat a társadalom a maga védelme érdekében zárja el. így kötelessége is gondoskodni róluk. A bűnt elkövető embernek úgy kellene kikerülnie innen, hogy ne legyen szükség rettegésben élnünk amiatt, hogy újabb bűncselekményeket követ el. E cél elérésének egy apró feltétele, hogy emberi körülmények között élje le élte nálunk töltött részét.

K. A.J.

Konyhával (is) bővül a Gyulai Büntetésvégrehajtási Intézet Fotó: Lehoczky Péter

Ha az ifi iszik... A fiatal járművezetők általában kevesebb alkoholt fogyasztanak vezetés előtt, mint az idősebbek, mégis gyakrabban keverednek ittas állapotban balesetbe. Okai: vezetési gyakorlatlanság, kevesebb tapasztalat az alkohol hatásainak „kivédésében", az alkohol által előidézett fokozódó kockázatvállalás, a fiatalokra jellemző vezetési stílus — tudjuk meg a Békés Megyei Balesetmegelőzési Bizottság tájékoztatójából Rajz: Jelinek Lajos

Elvitték a falu kanját

Lopott autók parkolója

Csárdaszállás határában, a 46- os út mellett a minap két tanyában hívatlan látogatók tették tiszteletüket. Jöttüket olyan alkalomra időzítették, amikor a tulajdonosok nem voltak otthon. Az első bejelentést követően a mezőberényi rendőrőrs forrónyomos csoportja rögtön munkához látott. A gazda gyors leltára után kiderült, hogy a betörők egy gázpalackot, villás kulcskészletet, akkumulátortöltőt és egy rádiót vittek magukkal. A helyszíni szemle során kétfajta, jó mintázatú lábnyomot, valamint egy autónyomot rögzítettek. Éppen befejezték a helyszínelést, amikor rádión értesítették őket, hogy néhány kilométerrel arrébb egy másik tanyában jártak a hívatlan vendégek, s onnan a disznóólból a falu tenyészkanját vitték magukkal. A lábnyomok és a gépkocsi gumijának mintázata megegyezett, s ekkor már biztos volt, hogy a két betörést egyazon páros követte el.

A faluban az adatgyűjtés során igen sok és használható információhoz jutottak a nyomozók. Többen emlékeztek rá, hogy láttak egy piros Ladát, s valaki a rendszámát is megjegyezte. Mások, csak úgy mellékesen mondták, hogy a községben járt a rendőrség egyik régi ismerőse, a 26 éves gyomaendrődi V. M., aki meglátogatta 16 éves öccsét. A kocsi körözése után hamar kiderült, hogy az H. K. 45 éves, eleki rokkantnyugdíjas tulajdona. Közben a herényi rendőrjárőr a város egyik parkolójában felfigyelt a keresett Ladára. Innen mozgását már nyomon követték, s csakhamar lecsaptak a díszes társaságra. Az elszámoltatás során kiderült, hogy a két lopáskár szerény számítások között is legalább 22 ezer forint. A műszaki cikkeket 4 ezer forintért és két doboz cigarettáért az egyik jónevű „kocsmahivatalban” áruba bocsátották, s eladták. Egyértelművé vált az is, hogy a hasonló dolgokért a börtönből fél éve szabadult V. M. társát, H.

K.-t is átverte, becsapta, aki egyébként kezdőnek számít, új fiú a szakmában. Tisztázódott az is, hogy V. M. öccsének semmi köze a balhékhoz. Kiderült, hogy a tenyészkant Túrkevére eladták, ahol a böl- lér már fente a kést, de az időben érkező rendőrök megkegyelmeztek a disznónak, így további aktív életre ítélték a derék jószágot. A betörésekkel kapcsolatos vizsgálat a gyanúsítottak szabadlábra helyezésével folyik, ugyanis alapos a gyanú rá, hogy más betörések is terhelik a két elkövető lelkét.

1994-ben Magyarországon több mint 10 ezer autót loptak el, ennek többségét ma már külföldre vitték, vagy új rendszámmal és alvázszámmal újra üzembe helyezték. Ezeknek az ügyeknek a felderítése nem könnyű, ám mégiscsak létfontosságú.

1992 márciusában a Gyulai Rendőrkapitányság nyomozói lepleztek le egy olyan lopássorozatot, melynek felderítése során 140 gépkocsit foglaltak le. Ekkor alakították meg a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon önálló csoportként a szervezett bűnözés elleni és gépjárműlopási csoportot.

Vezetőjükkel, Lőrinczi Lajos századossal csoportjuk munkájáról beszélgettünk:

— Megyénkben három frekventált városban, Békéscsabán, Gyulán és Orosházán fordul elő a gépkocsilopások 90 százaléka. De a legnagyobb gondot a határ közelsége jelenti, hiszen az eltulajdonított autókkal órákon belül el tudják hagyni az országot — olyankor, amikor legtöbbször

még a tulajdonos sem tud a lopásról. Ezeknek az autóknak nagy többsége Románián keresztül Ukrajnába, vagy az arab államokba kerül, ahol már szinte reménytelen megtalálni.

— A legtöbb lopott gépkocsit a határon kapják el. Mi történik velük a továbbiakban?

— A határőrök sokévi tapasztalat után könnyen kiszűrik a lopott gépkocsikat, ők szólnak a rendőrségi nyomozóknak, akik az Interpoltól vagy a biztosítóktól kapott adatok alapján kezdik meg azok azonosítását. Ez gyakran hónapokig, évekig is eltart. Addig Békéscsabán, a Kétegyházi úton bérelt tárolóhelyen tartják őket.

—Ha megkerül az autó eredeti gazdája, visszakerül hozzá a kocsija?

— A határon lefoglalt autók nagy része csak „átutazóban” volt az országban. Külföldön lopták el, külföldön adták volna el, legtöbbször egy megbízott személy vezeti őket, akire nem lehet rábizonyítani semmit. Ezeknek az ügyeknek a kilencven százalékában nincs Magyarországon büntetőeljárás, ám az autó őrzése, védelme, tulajdonosának felkutatása mégiscsak a mi feladatunk. Jó lenne, ha végre alakulna egy olyan központi szervezet, amely tartaná a kapcsolatot a külföldi hatóságokkal, így ennek a munkának a zömét átvállalnák.

— Mi történik azokkal az autókkal, amelyeket ebben az országban loptak el?

— Ha esetleg nem adták tovább, akkor viszonylag egyszerű a helyzet: az eredeti tulajdonos hamar visszakapja az autóját. Viszont, ha már valaki megvette a lopott kocsit, és ragaszkodik is a pénzéhez, akkor véget nem érő pereskedés kezdődik — addig a gépjármű a mi telepünkön áll. Ez persze a rendőrség költségeit növeli, a bíróság munkájának ütemét azonban nem tudjuk befolyásolni...

A.Gy.

„Gazdátlan" kocsik parádéja Békéscsabán Fotó: Kovács Erzsébet