Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-02 / 28. szám
1995. február 2., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP/HIRDETÉS jKÉS MEGYEI HÍRLAP A XII. szólótáncfesztivál érem nélküli győztesei Megmérettetés tanulsággal Tánc közben. Bakró Edit és Juhász Gyula a kép jobb szélén. „Legjobb tudásunk szerint táncoltunk" Fotó: Such Tamás A békéscsabai XII. Országos Szólótáncfesztiválon feltűnt egy mosolygós arcú fiatal lány és egy komoly fiatalember a színpadon. Mint később kiderült szarvasiak, Bakró Edit és Juhász Gyula. Velük beszélgettünk a verseny után. —Mióta táncolnak? — Mindketten nyolcévesen kezdtünk el ezzel a műfajjal foglalkozni, első tanárunk Ho- lup Sándomé volt, majd Csaszton András lett, aki jelenleg is a szarvasi Tessedik Táncegyüttes művészeti vezetője — kezdi a beszélgetést Edit. — Gondoltak arra, hogy esetleg ezen a pályán továbbképezik magukat? — Én nemcsak gondoltam rá, hanem már ki is próbáltam a hivatásos táncos életet, de három év után hazahúzott a szívem — mondja Gyula. — Hogyan készültek az idei fesztiválra? — Már októberben elkezdtünk gyakorolni. Az előselejtezőt követően Hódmezővásárhelyre mentünk Szabó Szilárdhoz, aki még korrigált a táncunkon, így még több szakmai ismeretre tettünk szert. Együtt tanítunk a zenei általános iskolában, mindketten táncpedagógusok vagyunk. Gyerekkorunk óta ismerjük egymást, így talán egyértelmű volt, hogy közösen vágunk neki. — Ha jól tudom egy kisfiú édesanyja—fordulok Edithez. Hogyan fogadta el a család, hogy az utóbbi időben többször kellett nélkülözniük? — Szerencsémre a férjem nagyon megértő, a kisfiámat pedig amikor csak lehet magammal viszem. így nem áll tőle messze ez a művészeti terület. — Hogyan értékelik az idei versenyt? — Ügy ítéltük meg, hogy igen magas színvonalú volt a XII. szólótáncfesztivál. De legjobb tudásunknak megfelelően táncoltunk, amit ki tudtunk hozni magunkból, azt ki is hoztuk — válaszolja Gyula. — Nincsenek elkeseredve, hogy nem kaptak most elismerést? — Egyáltalán nem. Ez egy komoly szakmai megmérettetés volt, amiből csak tanulni lehet. Ha rajtunk múlik, a legközelebbi versenyen is indulni fogunk — fejezi be a beszélgetést magabiztosan Edit. Pál Ildikó Csecsemőidnek Szarvason is gyűjtenek Az 1989-es román forradalom óta alig volt olyan nemzetközi vagy országos jelentőségű karitatív akció, amelyhez Szarvason ne csatlakoztak volna a humanitárius megmozdulások irányában elkötelezett szervezetek vagy magánszemélyek. A jelenlegi csecsen válság véres napjai közepette az Üldözöttek Szövetsége kezdeményezett helyi gyűjtést. Minderről Kozák Ferenc, az Üldözöttek Szövetsége és a Pofosz szervezeteinek kerületi ügyvivője az alábbiakat mondta lapunknak: — Az Üldözöttek Szövetsége kötelességének érzi, hogy csatlakozzon a Vöröskereszt által kezdeményezett nemzetközi segélyakcióhoz. Nagy aggodalommal figyeljük a szabadságáért és függetlenségéért harcoló csecsen nép hősies küzdelmét. Mélységesen elítéljük a védtelen nők és gyermekek, a beteg, idős emberek értelmetlen pusztítását. A mi tagjainknak a grozniji vérfüdő, a csörgő lánctalpak láttán 1956 jut eszébe. Szervezetünk szolidaritást vállal a szerencsétlen sorsú csecsen lakossággal. — Hogy bonyolítják le Szarvason magát a gyűjtést? — Minden délelőtt 9-től 12- ig ügyeletet tartunk a Szabadság út 36. sz. alatt, a Lengyelpalota épületében lévő irodánkban. Ide várjuk azokat a segíteni akaró szarvasi és Szarvas környéki polgárokat, akik a mostani ínséges idők ellenére is némi pénzzel, gyógyszerrel, nem romlandó élelmiszerrel és meleg ruhával tudnak és akarnak segíteni. Az emberség elkel mostanában — mondta az ügyvivő. Szenes János Filmforgatás Amerikában, a macska karatézik, a zokninak meg lába kelt A krimiíró Sarkadon — Mi szél hozta Sarkadra? — kérdeztem Tótisz Andrást, a neves budapesti krimiírót, akivel hétvégén a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központban találkoztam. — Egy Horváth Laci nevű ciklon — válaszolta stílusosan az egyébként II dános karatemester, majd így folytatta: — Horváth László, a gyulai shoto- kan karateklub alapítója kért fel, hogy a ki ubjában lássam el a szakmai felügyeletet. Minthogy most már elég régóta jár át Sarkadra, megkért, látogassak el ide is. — Karate és krimi. Sport és irodalom. Hogyan lehet összeegyeztetni e két dolgot? — faggattam tovább. — Mindkettő az élet egy-egy szelete, és nekem ezekhez van affinitásom. Először a karate „fertőzött” meg, azután az írás. — Melyik területen érzi otthonosabban magát? — Mit szeret jobban? Enni vagy inni? Mikor mit — válaszolhatnánk. így vagyok ezzel én is. Ma már egyik nélkül sem tudnék meglenni. Amikor jó néhány éve Jap^jiban jártam, és ott neves karatemesterektől tanultam a shotokant, akkor a karate töltötte ki az életem. Most, mikor Amerikában filmforgatókönyvek írására kémek, az irodalomra koncentrálok jobban. — Hogyan kezdődött ez a kapcsolat Amerikával? — írtam egy regényt, amire egy Amerikában élő magyar író, Hódi Jenő felfigyelt. Filmforgatókönyvet akart csinálni a regényből, de nem találta a szerzőt Amerikában, mire Magyar- országon nyomozott tovább, így bukkant rám az Alföldi Nyomdán keresztül. Megcsináltuk a forgatókönyvet, majd elkészült a film is, aminek az lett a címe, hogy „Búcsú nélkül”. A siker után egy újabb forgató- könyv írásárakért fel, ami jelenleg Passing strangers címen egy ügynökségen várja, hogy megvegyék. — Mit csinál a szabad idejében egy krimiíró karatemester? — Én például macskázom. Van egy Mióka nevű cicám, akit imádok. Olyan karatemozdulatokat csinál, hogy tanulni lehet tőle. — Úgy hallottam, nagyon sok érdekes embert ismer... — Főleg a karate révén. A japán Miura mestert például, a SK1 Karateszövetség Európai főinstruktorát Olaszországból, vagy Norio Kauazoe-t Ausztriából. Az egyikük nyolcdanos, a másikuk hatdanos karatemester. Jelenleg kínai mesterektől tanulok tait, csit, csuant és csi- kungot. Ezen keresztül is sok neves embert lehet megismerni. A beszélgetésünket a sarkadi és a kötegyáni gyerekek karatebemutatója követte. A rendet, a kölcsönös tiszteletet megkövetelő shotokan mestereket csak egyetlen kellemetlen élmény érte Sarkadon. Horváth László egydanos karatemester zoknijának lába kelt az öltözőben, mialatt a nagyteremben a rendre és fegyelemre oktatott... Magyar Mária Magyar Államkötvény 1997/L Magas és biztonságos Magyar Államkötvény 1997/L. A legújabb. Azoknak, akik biztonsággal és kényelmesen akarják növelni pénzük értékét. Azoknak, akik rendszeres jövedelmet szeretnének elérni. Azoknak, akik tőkét gyűjtenek. Tehát Önnek is, ha hosszú távon előnyösen kamatozó, biztos befektetést keres. Magyar Államkötvény 1997/L. A befektetők 1995. február 6. és február 10. között vásárolhatják meg az Államkötvényt kiemelt értékesítés keretében. Az erre az időszakra meghatározott ár legfeljebb az 1995. január 27-i aukción kialakult átlagár 0,2% ponttal, valamint a napi felhalmozott kamattal növelt értéke lehet. A legújabb Magyar Államkötvény kétéves futamidejű, mely a kibocsátás napjától (1995. február 1.) a lejárat napjáig (1997. február 1.) tart. Alapcímlete 10 000 Ft. Kamata változó, alapja az 1, 3, és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. Törlesztés névértéken: 1997. február 1-én. Kamatfizetési időpontok: minden év augusztus 1-jén és február 1-jén. Az első félévre érvényes kamat mértéke: évi 31,81%. Ha a kamatfizetés esedékessége munkaszüneti nap, akkor a kifizetés a következő munkanapon teljesül. ‘ A Magyar Államkötvény 1997/L - mint az eddig kibocsátott Állam- kötvények többsége - másodlagos forgalomba kerül: a futamidő alatt napi árfolyamon eladható és megvásárolható a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban és egyes forgalmazóknál. A kötvényt külföldi személyek és szervezetek is megvásárolhatják. A Magyar Államkötvény 1997/L Magyar Állampapír, így törlesztését és kamatait az állam garantálja. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Békés Megyei Igazgatósága Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. • OTP Bank Rt. Békéscsaba, Battonya, Békés,Csorvás, Gyomaendrőd, Gyula, Mezöberény, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom, Tótkomlós • Inter-Európa Bank Rt. Békéscsabai Területi Fiók Békéscsaba, Szent István tér 5. • Cooptourist Rt. 5600 Békéscsaba, Andrássy u. 6. (a New York Bróker Kft. ügynökeként)
