Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­• KÖRKÉP 1995. február 1., szerda o Szülővárosában nyugszik Sík Ferenc Édesapja, özvegye, család­tagjai kísérték tegnap dél­ben utolsó útjára Sík Feren­cet a békéscsabai Ligeti te­metőben. A Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház főrendezője, a Gyulai Vár­színház korábbi művészeti vezetőjének temetésére el­jöttek kollégái, barátai, tisz­telői, a kulturális élet jeles személyiségei, búcsúzott a szülőváros és Gyula. A római katolikus gyász­szertartást Bielek Gábor apátplébános celebrálta és Ady Endre szavaival méltat­ta a 64 éves korában elhunyt művész munkásságát. Fel­vázolta a békéscsabai evan­gélikus Rudolf Gimázium diákjának, az egykori Rábai táncosának életútját a ma­gyar művészet csúcsáig, küzdelmét az erdélyi népi kultúra közkinccsé tételéért és a magyar színművészet szolgálatában. Kiemelte, hogy Sík Ferenc olyan kor­szakban merte vállalni az egységes magyar kultúra eszmeiségét, amikor az til­tott vagy csak megtűrt kate­gória volt. Gyula város nevében Po- csay Gábor korábbi polgár- mester búcsúzott. Hangsú­lyozta, hogy Sík Ferenc a nemzet nyári színházát hoz­ta létre a Gyulai Várszínház­ban. A sors nem volt kegyes hozzá, kemény diktatúra el­lenére kellett művészetet te­remtenie, s végül még a sze­retett város is fájdalmat oko­zott neki. A nemzeti kultúra hősi halottjának nevezte az elhunytat. Sík Ferencet szülővárosá­ban, a családi sírhelyen, édesanyja mellett helyezték örök nyugalomra. N.K. A Nemzeti Színház társulata nevében Ablonczy László igazgató rótta le kegyeletét A Csaba Tv felvétele Mezógyánból indult, most országos mozgalom Ditzincjenbe készül. La­jos Ferenc Budapesten élő gra­fikusművészt — aki sok szállal kötődik Gyulához, így grafikai gyűjteményét a városnak aján­dékozta az elmúlt évben — a németországi Ditzingen kiállí­tásra hívta. A tárlat anyagát az idős művész teljes életművéből válogatja. A kiállítást májusban rendezik és egy hónapig láthat­ják Gyula testvérvárosában. La­jos Ferenc egyébként újabb ajándékot hozott a fürdőváros­ba, a grafikai gyűjtemény-ház­ba: Lotz Károly 110 évvel ez­előtt készült rajzát. 26 milliós hiány. Kedden ülést tartott Dévaványa képvi- selő-testülete, melynek napi­rendjén a település idei költség- vetésének előzetes egyeztetése volt. s ez élénk vitát váltott ki. A szűkös anyagi lehetőségek mi­att meg kellett kurtítani a fej­lesztésre szánt kiadásokat, né­hány beruházás indítása is ké­sik. Mindennek ellenére mint­egy 26 milliós forráshiánnyal számolnak, a végső szót febru­árban mondják ki.. Pályázatok. A mezőko­vácsházi képviselő-testület leg­utóbbi ülésén három intéz­ményvezetői állás pályázati ki­írásában döntött: a Hunyadi Já­nos Gimnázium, a zeneiskola és a nevelési tanácsadó és család- segítő szolgálat vezetésére. A pályázatok beadási határideje egységesen július 15. Fogadóóra. Matuska Sán­dor országgyűlési képviselő fo­gadóórát tart Zsadányban, a pol­gármesteri hivatalban 1995. feb­ruár 2-án 17.30 órai kezdettel. Közlekedési bál. A Köz­lekedéstudományi Egyesület valamennyi közlekedő számára rendezi meg szombaton hagyo­mányos bálját Békéscsabán, a Fiume Szállóban. „AZ EMBEREK EGY­MÁSÉRT SZÜLETTEK. VAGY TANÍTSD, VAGY TŰRD HÁT ŐKET.” (Marcus Aurelius) A Mezőgyán és Sarkad össze­fogásával alakult Ceres Ala­pítvány legutóbbi kuratóriumi ülésén bejelentették az alapít­vány közhasznú társasággá alakulását. Az aktív munkára ösztönző szociális* földprog­ram 1993-ban 110, 1994-ben 250 rászorult családnak nyúj­tott segítséget a megélhetés­hez. Az alapítvány az elmúlt években 17 millió forintot nyert pályázatok útján, amely­ből saját gépparkot alakítottak ki. Legutóbb egy 400 ezer fo­rintos gyümölcsszárítót tudtak megvásárolni. Az eredetileg Mezőgyán községből elinduló földprog­ram időközben országos moz­galommá nőtt. A Nyírségben például mintegy 72 település csatlakozott az újszerű szociális programhoz. A Népjóléti Mi­nisztérium olyannyira elismer­te e támogatási formát, hogy ebben az esztendőben csak a szociális földprogramokban részt vevő válságtelepülések pályázhatnak plusz pénzekért. Ezért is szólította meg a Ceres kuratóriuma ismét a Sarkad tér­ségi településeket, ha kiegészí­tő pénzforráshoz szeretnének jutni, csatlakozzanak a szociális földprogramhoz. Ez idáig Geszt és Ujszalonta jelezte csatlako­zási szándékát. A közhasznú társasággá alakult Ceresbe egyébként mindazok a Sarkad térségi települések jelentkez­hetnek, amelyek saját vagy bé­relt földdel rendelkeznek. Ezeknek a földeknek egy részét meghatározott ideig használat­ba adják a szociálisan rászorul­taknak, a másik részét pedig a Ceres használja a saját fenntar­tására, működésére. Amelyik településnek nincs saját földje, és bérelni sem tud, ott anyaálla­tok kiadásával lehet hasonló támogatási rendszert felépíteni, hiszen pályázni erre a variációra is lehet. A pályázatok elbírálása március, áprilisban várható. Magyar Mária Nem függesztették fel Pallag László mentelmi jogát Tegnap délután az országgyűlé­si képviselőknek csak 52 száza­léka szavazott Pallag László (FKGP) Békés megyei képvise­lő mentelmi jogának felfüg­gesztése mellett, ahhoz azon­ban legalább kétharmados több­ség kellett volna. Az ügy előzménye, hogy Pal­lag László a Békés Megyei Nap című napilap 1994. október 27-i számában azt nyilatkozta az ön- kormányzati választásokkal kapcsolatban, hogy „...senki olyat nem jelölünk, nem veszünk fel a listára, aki az el­múlt négy évben bepiszkolta magát. Akár kisgazda volt, akár ilyen-olyan bizottságnak a tagja — nem számít. Van olyan MDF-es képviselő, aki a Gyulai Húskombinátban felügyelő bi­zottsági tag és listavezető akar lenni. Az ilyen maffia-szerű embereket nem engedjük a közéletbe”. Markó István gyu­lai lakos egyértelműen magára ismert, s a Békési Városi Bíró­ságon feljelentést tett Pallag László ellen becsületsértés el­követésének alapos gyanúja miatt. Becsületét sértőnek különösen a „maffia-szerű emberek” kitételt tartja. Az Országgyűlés mentelmi bi­zottsága megvizsgálta az ügyet, és nem fogadta el a képviselő­nek azt az érvelését, hogy név szerint senkit nem említve csu­pán politikai nyilatkozatot tett, s egyéb olyan körülményt sem talált, amely miatt megakadályoz­hatná az Országgyűlés Markó Ist­vánt az ügy bírósági útra terelésé­ben. Ezért azt javasolta, hogy adják ki Pallag Lászlót. E javas­lat ellenére azonban a parla­ment nem függesztette fel kép­viselőnk mentelmi jogát. A sza­vazási lista vegyes képet muta­tott, például az MSZP-ből 54-en igennel, 36-an nemmel voksol­tak, 51 -en tartózkodtak. Csak az SZDSZ (igen) és az FKGP (nem) szavazott egységesen. A Békés megyei képviselők is ve­gyesen foglaltak állást: a kiada­tás mellett nyomta meg a gom­bot Koltay Zsoltné (MSZP), Lu- kovics Éva (SZDSZ), Tóth Ká­roly (MSZP), Vastagh Pál (MSZP) és Varga István (MDF). Pallag Lászlót védte Földesi Zoltán (MSZP), Matus­ka Sándor (MSZP) és Sümeghy Csaba (Fidesz). Pallag László (FKGP) is saját kiadatása ellen szavazott. Tartózkodott Szöllő- si Istvánná (MSZP). Hárman távol voltak. S.Á. Vastagabb lesz az újság Békéscsabai olvasóink közül néhányan jelezték, hogy teg­nap — a már több mint egy éve megszokott hajnali órák he­lyett — csak reggel kapták meg a Békés Megyei Hírlapot. Az észrevétel jogos volt, hét­főn éjszaka ugyanis a nyomda­gép meghibásodott. A Solna típusú nyomógép csaknem két évtizede üzemel, és a soros felújításokat a folyamatos ter­melés mellett végezték. Ritka dolog, hogy épp a lapnyomta­tás óráiban történjen olyan hi­ba, amely többórás késedel­met okoz. Ezúttal azonban az történt, és ezért olvasóink szí­ves elnézését kérjük. Jó hírrel is szolgálhatunk,a Kner Nyomda lapunkat előállí­tó gépének felújítása ugyanis döntő szakaszához érkezett, és további fejlesztésről is szó van. Nevezetesen, egy további nyomómű beállításáról, mely- lyel lehetővé válik, hogy négy­oldalanként tudjuk növelni a terjedelmet, tehát akár 20 vagy 24 oldalon is megjelenjen a Békés Megyei Hírlap. Ezzel tulajdonképpen olvasóink ked­vében akarunk járni, hiszen gyakorta előfordul, hogy a 16 oldal kevés, s akár hétköznap is meg tudunk jelenni 20 olda­lon. A tervek szerint erre a nyár derekán már van esélyünk, így hát ekkortól minden bizonnyal vastagabb lesz az újság. Leszerelés leszerepléssel (Folytatás az 1. oldalról) — Tizenöt személyt állítot­tunk elő a délelőtti cselek­ménnyel kapcsolatban — kezd­te Marik András békéscsabai rendőrkapitány. — A vizsgálat hivatott kideríteni és kiszűrni, kik vettek részt tevőlegesen a rongálásban. A délutáni vonatot már fogadtuk és egyenként en­gedtük le a szerelvényről a fiata­lokat. Ekkor is 15 személyt állí­tottunk elő. Nyomozócsoportot hoztunk létre, ennek kell megál­lapítani, kik gyanúsíthatok ron­gálással, illetve csoportos ga­rázdasággal. Kérjük azon uta­sok jelentkezését, akik az emlí­tett vonatokon utaztak és ér­demleges adatokkal tudnak szolgálni. Bejelentést tehetnek bármely rendőri szervnél. * A Dugovics-laktanyában szolgá­latot teljesített fiatalok üde színfol­tot jelentettek a fentebb említett társaikhoz képest. Ok inkább kato­naélményeiket ecsetelték. — Csóró a honvédség, és en­nek mi is megittuk a levét — hangsúlyozta Baláti László. — Hetente csak kétszer van meleg víz, akkor is csupán azoknak jut, akik a szerencse kegyeltjei. A csökkenő létszám miatt kétna­ponta adtunk őrséget, átlagban 130—140-szer került egy-egy személyre a sor. Ezzel egyálta­lán nem állt arányban a hazame­netel, eltávozás helyett legtöbb­ször be kellett érnünk néhány órás kimaradással — vette át a szót Juhász Csaba. A 19—20 éves fiatalok jövőjüket sem lát­ják biztatónak. — A munkaügyi központtól ugyan tartottak egy előadást, hogy milyen tanfolyamokat in­dítanak, de nem látjuk kristály- tisztán, miképpen alakul a sor­sunk a civil életben — fogal­mazták meg kétségeiket. Sebestyén Sándor őrnagyot, a megyei hadkiegészítő pa­rancsnokság kiegészítési osz­tályvezetőjét arról kérdeztük, hogy mennyi Békés megyei fia­tal szerelt le most. — Több, mint 700 sorkatona fejezte be szolgálatát—kezdte. — Zömében a Dugovics-lakta­nyában, Fürjesen, Szegeden, Szentesen, Hódmezővásárhelyen és az orosházi határőrségnél telje­sítették kötelezettségüket. — A leszerelőket vissza kell venniük cégeiknek? — Már a bevonulásnál az állomány csaknem hetven szá­zaléka munkanélküli volt. Akik munkahellyel rendelkeztek, azok­nak a törvény szerint a leszerelést követő harminc napig nem lehet vállalatuknál felmondani. Nyemcsók László A békéscsabai Dugovics-laktanyából leszereltek ünnepeltek, de nem rongáltak Fotó: Lehoczky Péter Battonya, Sarkad, Gyula és környéke telefonra várakozói! Azonnali telefonhoz jutási lehetőséget kínálunk Önnek mi, a Westel 900 GSM. Amennyiben élni kíván a felkínált lehetőséggel, hívja fel üzletkötőnket, akitől lakásán vagy munkahelyén - az Önnel megbeszélt időpontban - egy működő, digitális mobiltelefont vásárolhat meg. CSAK EGY TELEFON! A Westel 900 GSM üzletkötője: (06-30) 303-922 Értékesítési hálózatunk legközelebbi pontja: Westel Rádiótelefon Kft. Békéscsaba, Gyóni Géza u. 21. Westel 900 GSM. A kapcsolat.

Next

/
Thumbnails
Contents